Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
HÍRLAP, 1991. január 15., kedd SPORT 7. A Lendület a favorit ..;v ..Vi./ A döntő egyik mérkőzését az Agrovill és az Egri Nyomda vívta (Fotó: Gál Gábor) Az elmúlt hét végén a körcsarnokban adtak egymásnak randevút az egri városi kispályás labdarúgó-bajnokság legutóbbi szezonjában élen végzett csapatok. A nyolc együttes két csoportban kezdte a bajnokok tornáját, majd ezután az első és második helyezettek döntöttek a végső sorrendről. A csoportmérkőzések eredményei. I. csoport: Agrovill- Borkombinát 3-3 (hétméteresekkel az Agrovill győzött), Ko- lacskovszky II.-KAEV 6-5, Ag- rovill-KAEV 6-1, Borkombinát-Kolacskovszky II. 5-3, Bor- kombinát- KAEV 6-1, Agrovill- Kolacskovszky II. 7-0. II. csoport. Lendület-Kolacskovszky I. 4-3, Egri Nyomda-Pepsi Panzió 7-2, Egri Nyomda-Kolacs- kovszky I. 5-2, Lendület-Pepsi Panzió 7-3, Lendület-Egri Nyomda 4-0, Pepsi Panzio-Ko- lacskovszky I. 3-0. A vasárnapi döntőbe a csoportok első és második helyezettjei kerültek (a csapatok a selejtezőben lejátszott mérkőzések eredményét magukkal vitték): Agrovill-Egri Nyomda 2-0, Lendület-Borkombinát 4-3, Bor- kombinát-Egri Nyomda 12-1, Lendület-Agrovill 3-0. A bajnokok tornáját egymás után harmadízben ismét a Lendület nyerte meg, megelőzve a III. osztály bajnokát, az Agro- villt, az I. osztályú Borkombinátot, míg a 4. helyen a IV. osztályba feljutott Egri Nyomda végzett. A bajnokcsapatban a következők szerepeltek: dr. Milesi Gyula, Csömör János, Patvaros László, Bóta Ferenc, Jászberényi József, Takács Zoltán, Hegedűs Pál, Márta Sándor, Szabó László, Kovács József, Fodor Pál. A gólkirályi címet 11 találattal Gyöngy Attila (Borkombinát) érdemelte ki. A legjobb kapusnak járó jutalmat dr. Miksi Gyula vehette át, a legjobb mezőny- játékos Józsa Ferenc (Agrovill) lett. Fizess a jutalomjátékért! Olvasom a versenykiírást. A bajnokcsapatok teremtornájának rendezési költségeit az Eger Városi Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztálya fedezi. Majd egy sorral lentebb ez áll: a benevezett csapatok ezer forint rendezésiköltség-hozzájá- rulást kötelesek fizetni. Tudni kell, hogy a városi kispályás bajnokság hét osztályának első helyezettjei évek óta megmérkőznek, hogy eldöntsék — a besorolástól függetlenül —, ki a legjobb. Mint azt a kiírás is hangoztatja, a kétnapos torna nem más, mint jutalomjáték. No már most. Ha ez így van, akkor miért kell kihúzni a csapatok zsebéből ezer „pengőt”. Az ember, ha ajándékot ad, nem tartja a markát, hogy ide nekem a pénzt. Különben is, érzésem szerint a csapatok eleget „adóznak” év közben azért, hogy hétről hétre a város valamelyik poros salakospályáján kedvükre kiszórakozhassák magukat. Külön fizetnek a pályahasználatért, ami természetes dolog, legfeljebb azon lehet morfondírozni, hogy sok helyütt ezért az összegért csak koszos öltöző, a tusoláshoz hideg víz jár. Aztán szezonkezdetkor lerónak az együttesek nevezési költséget is. Ez összesen cirka százezer forint. Nem hinném, hogy ebből a pénzből ne futná a bajnokok bajnokságának lebonyolítására. Gyanítom ugyanis, hogy a körcsarnokért — lévén a létesítmény az önkormányzat tulajdona — nem fizet bérleti dijat sem a sportosztály, sem pedig a városi labdarúgó-szövetség. Legfeljebb a személyzet ügyeleti dija terheli a rendezőket, ami úgy háromezer forint körül lehet. A játékvezetők honoráriuma — kerekítve — ezerháromszáz forint, s ami még a „kiadás” rovatba kerül, az a versenybizottság apanázsa — nem lehet több háromezer forintnál — és a dijak. Ha gyors számolást végzünk, kibújik a szög a zsákból. Hogy tudniillik még az okleveleket is saját maguknak vették meg a résztvevők. Ami a rendezők kasszáját megterhelte, az csupán a tárgyjutalmak. Igazából nem is annyira az ezer forint miatt berzenkedem, hiszen játékosonként csupán egy százast kellett leszurkolni, hanem a gesztust hiányolom. Annyira azért nem lehetünk szegények, hogy ha vendégeket hívunk, velük fizettetjük ki a koktélt. Apropó, most jutott az eszembe, hogy a hét végén ismét teremtorna lesz a körcsarnokban, köszönetnyilvánítás gyanánt. Azoknak a vállalatoknak, cégeknek a csapatát hívták meg, amelyek támogatják a sportot. Ugye, mondanom sem kell: a köszönetét sem adják ingyen... (budai) Ha Becker nyer, átveszi a vezetést Edbergtől Kezdődik a Grand Slam-sorozat Bár vasárnap befejeződött a perth-i úszó-, műúszó-, műugró- és vízilabda-világbajnokság, továbbra is az ötödik kontinens felé fordul a sportvilág érdeklődése. Melbourne-ben ma kezdődik az ausztrál nemzetközi teniszbajnokság, az idei Grand Slam-sorozat első állomása, amelyen erősen foghíjas lesz a mezőny. A férfiaknál nem indul a világ- ranglista negyedik (az amerikai Andre Agassi), ötödik (az amerikai Pete Sampras), hatodik (az ecuadori Andres Gomez) és hetedik (az osztrák Thomas Muster) helyezettje, továbbá a tizenharmadik helyen álló versenyző, az amerikai John McEnroe és a tizenötödik, a szintén amerikai Michael Chang sem. A nőknél a világranglista harmadik (az amerikai Martina Navratilova) és a nyolcadik (az ugyancsak amerikai Jennifer Capriati) helyezettje nem vállalta a részvételt a kéthetes viadalon, s hiányzik majd a tizenegyedik helyen rangsorolt spanyol Conchita Martinez is. Az első helyen a világranglista éllovasait, a svéd Stefan Edber- get, illetve a német Steffi Gráfot emelték ki. Legnagyobb riválisaik a német Boris Becker, a csehszlovák Ivan Lendl, illetve a jugoszláv Szeles Mónika, az amerikai Mary-Joe Fernandez és az argentin Gabriela Sabatini lehetnek. A legjobbakkal kapcsolatos hír az is, hogy Lendl szereplése még mindig nem biztos, de hasizomsérülése szépen javul, így valószínűleg nem lesz akadálya indulásának, a fáradtság miatt pihenő Szeles pedig csak a hét végén erősítette meg, hogy ott lesz a rajtnál. A férfiaknál Boris Becker nagy lehetőség előtt áll, ugyanis ha nyer, a világranglistán átveheti a vezetést Edbergtől. Igen ám, de Becker eddig egyszer sem tudott diadalmaskodni Melbourne- ben, ezzel szemben Edberg és Lendl is már két-két sikert könyvelhetett el az ausztrál nemzetközi bajnokságon. Rajtuk kívül a mostani mezőnyből a svéd Mats Wilander büszkélkedhet ausztrál bajnoki címmel, háromszor is a legjobbnak bizonyult. A nőknél is kiegyenlítődtek az erőviszonyok, Steffi Graf sem mehet már olyan biztosra, mint egy évvel korábban — erre bizonyíték az is, hogy az utóbbi három évben nyertes Graf a legutóbbi ausztrál nemzetközi bajnokság óta egyetlen szupertornán sem végzett az élen. A világ tetején Valósággal lubickolt a magyar sporttársadalom a napokban a déli féltekéről, a távoli Perthből, az úszó- és vízilabda-világbajnokságról érkező kedvezőbbnél kedvezőbb hírekben. A magyar úszók káprázatos, mindenkit ámulatba ejtő teljesítményét talán annak a hegymászónak a produkciójához lehetne hasonlítani, aki oxigénpalack nélkül mássza meg a világ legmagasabb csúcsát, a Csomolungmát. O bizonyára gyötrő légszomjjal küszködve, ellilult fejjel érkezne meg a világ tetejére, de aki látta a tévéközvetítéseket, az tanúsíthatja, hogy úszóinkra inkább a laza, könnyed elegancia, a mindent elsöprő magabiztosság volt jellemző, mintsem a görcsös erőlködés, a küzdelem a létért. A remek szereplés — túl azon az eufórián, amit a magyarok körében keltett — azért is biztató, mert ezt a világbajnokságot félúton a két olimpia, Szöul és Barcelona között rendezték meg. Az itt elért eredmények már arra is alkalmasak, hogy jósolgassunk belőlük, hogy józan mérlegeléssel megmutassák a jövőt. Az öt arany-, két ezüst- és egy bronzérem mutatós gyűjtemény, s egyben a magyar úszóválogatott eddigi legsikeresebb vb-szereplését jelenti. Sok mindent elmond, hogy a nemzetek vetélkedésében egyedül az Egyesült Államok előzte meg Magyarországot 13 világbajnoki cím elhódítá- sával. A vert mezőnyben végzett Németország, amely úgy tűnik, megszűnt úszónagyhatalom lenni, és a feljövőben lévő kínaiak, olaszok, spanyolok, szovjetek, valamint a házigazda ausztrálok is mögöttünk végeztek. Azt sem szabad említés nélkül hagyni, hogy a mieink három világ- és két Európa- csúcsot is úsztak, köztük olyat, ami sporttörténelmi jelentőségűnek számít, Damyi előtt ugyanis még senki a földkerekségen nem úszott két percen belül 200 méter vegyesen. Eddig a tények, de vajon mi nyújtotta ezeknek a bámulatos teljesítményeknek az aranyfedezetét? Szokták mondogatni, hogy egy-egy sportteljesítmény esetén az érdemek felerészben az edzőt illetik meg. Jelenleg ez a megállapítás fokozottan érvényes, hiszen az elmúlt két évtizedben Széchy Tamás, a magyar úszópápa, szó szerint a semmiből olyan úszóiskolát teremtett, amely világversenyről világversenyre „szállította” a mezőnyből toronymagasan kiemelkedő klasszisokat. A fényes sikerek közepette — ezt ő sem tagadta sohasem — maga is rengeteget tanult, olyan szintre emelte ismereteit, hogy azok közé tartozik, akik a legjobban értenek a formaidőzítés bonyolult mesterségéhez. Ahhoz, hogy idáig eljusson, természetesen kudarcok is kellettek. Emlékezetes a montreáli kisiklás, amikor tanítványai bizony lehajtott fejjel távoztak az olimpia színhelyéről, holott a megnyitónál még ők voltak a sztárok. A mester azonban nem csupán a formaidőzítés csínját-bínját ismeri, hanem nagyszerű érzéke van a tehetségek felismeréséhez, kiválasztásához is. Ezt támasztja alá, hogy az ellenfeleit alaposan megtréfáló Rózsa Norbertét még középszerű úszóként fogadta csapatába, felismerve istenadta képességeit. Rózsa Dombóvárról került a fővárosba, de a vb-n ugyancsak induló és a jövő reménységének számító Czene Attila például Szegedről igazolt át a Bp. Honvédhez. Ez a két kiragadott példa is arról tanúskodik, hogy Széchy látóköre túlterjed Budapest határain, fontosnak tartja a vidéki úszóbázisokat is. Persze, igazságtalanok lennénk, ha csak Széchy érdemeit ismernénk el, hiszen Egerszegi Krisztina Kiss László felfedezettje. Ő szerezte úszósportunk első női világbajnoki érmét, amely mindjárt arany lett. Azt sem titkolhatjuk el, hogy a Bp. Spartacus az ország legeredményesebb utánpótlás-nevelő klubja, versenyzőik minden országos seregszemlén learatják a babérokat. Ebből is látszik, hogy nem csupán a véletlen műve Egér kiemelkedése és tündöklése. Az álmok valóra váltásához persze egymagában az edző édeskevés. Kellenek hozzá olyan mindenre elszánt, az úszást véresen komolyan vevő sportolók, mint Darnyi, Rózsa, Egerszegi, Szabó József, és még sorolhatnám. Meggyőződésem, hogy ez a csapat minden korábbinál egységesebb volt, és „több lábon állt”. Nem csupán egy-két úszófeno- mén pillanatnyi formáján állt vagy bukott a szereplés, hanem izmos volt a derékhad is. A szakembereken kívül ugyan ki ismerte eddig a nyíregyházi Szabó Tünde nevét, aki alig két tizeddel maradt el Egerszegi mögött, és meglepetésre ezüstérmet szerzett. De folytathatom Rózsa Norberttel is, hiszen ő — miután 100 méter mellen letaszította trónjáról Moorhouse-t — csaknem 200 méteren is megismételte ezt a bravúrt. Neki sem csupán a külföldiek voltak az ellenfelei, hanem a korábbi Európa- csúcstartó Szabó József is, akit sikerült maga mögé utasítania. Mindebből látható, hogy a csapaton belül is egészséges rivalizálás bontakozott ki, ami serkentette a harci kedvet, mozgósította a mélyen rejlő lelki energiatartalékokat is. Ejtsünk néhány szót a megyénkből elszármazott sportolókról is. Pohl Anett, aki Egerben kezdte pályafutását, hajszál híján bekerült a 200 méteres mellúszás döntőjébe, mindez egyetlen tizeden múlott. A szintén egri hosszútávúszó Európa-bajnok Lázár Rita előzetes terveinek megfelelően bekerült az első tízbe, a 9. helyen végzett. A gyöngyösi, jelenleg BVSC-s Csépe Gabriella all. időt érte el 100 mellen. Vízilabdázók egészítették ki megyénk kis különítményét. A női válogatott kispadjáról Pócsik Dénes dirigálta a csapatot, s hogy nem rosszul, azt mutatja a 4. hely. A megyeszékhelyen tette meg első karcsapásait Rafael Irén, aki azóta a nemzeti csapat erősségévé vált. Végezetül, nagy öröm, hogy világszerte fejet hajtottak a magyarok világbajnoki szereplése előtt, de még inkább az, hogy erre országhatárainkon belül is sor került. Most nem az aranyérmekért járó 300 ezer forintokra gondolok, hanem arra, hogy miniszterelnökünk, A ntall Józsefis kifejezte elismerését. Reméljük, hogy szavait nem a kötelező illendőség diktálta, hanem szívből jöttek, és hogy nem csupán az úszóknak és vízilabdázóknak, hanem az egész magyar sportnak szóltak. Buttinger László Röplabda-pentagonálé? Az osztrák röplabdaszövetség érdekes terven gondolkodik — jelentette az APA hírügynökség. A hírek szerint intenzív tárgyalások folynak egy osztrák — magyar — csehszlovák liga létrehozásáról. — Igaz-e a hír? — kérdezte Sinka László főtitkárt az MTI munkatársa: — A hír nem igaz, pontosabban egy nemzetközi liga létrehozásáról még nem tárgyaltunk. Arról azonban már szó volt, hogy a tavaly megszüntetett Du- na-kupa sorozatot, amelyben magyar, osztrák és csehszlovák felnőttcsapatok vettek részt, valamiképpen folytatni kellene. Mivel a jugoszlávok is jelezték, szívesen csatlakoznának hozzánk, megszületett az ötlet: bővítsük a kört. Az Európában „magas árfolyamon jegyzett” olaszokat is meghívnánk, s így megalapítanánk az úgynevezett pentagonálét az érintett országok két-két férfi és női klubcsapatának részvételével. A tervek szerint az idén indult volna ez a vetélkedés, de valószínűleg módosulni fog az időpont. Egyrészt még nem volt olyan tárgyalásunk, amelyen mind az öt fél részt vett volna, másrészt támogatót is keresnünk kell, mert szeretnénk pénzdíjassá tenni a viadalt. Egyelőre tehát csak terveink vannak. Az viszont tény, hogy tavasszal bekapcsolódunk a Spring-kupa küzdelmeibe, s mindjárt rendezőként. Ezt a versenyt 1963-ban a nyugat-európai szövetségek hívták életre, s az idén először közép-kelet-euró- pai válogatottak is részt vesznek rajta. A férfiak április 25. és május 1. között négy csoportban szerepelnek, együttesünk a norvég, a dán és a lengyel gárdát kapta vetélytársul. A női „A” és „B” csoport tagjai Győrben, míg a „C”-be sorolt csapatok Bécs- ben lépnek pályára, s a döntőt május 25-én Győrben rendezik. Eseményben tehát nem lesz hiány! — Úgy hírlik, szponzort is talált a szövetség! — Még csak szóban állapodtunk meg a német Henryk Jano- tával, az ipari szerszámfelújítással foglalkozó PFZ GmbH tulajdonosával, aki szívesen támogatná évi 60 ezer márkával a magyar férfi- és női válogatottat. Cserébe a játékosok mezükön, illetve a különböző eseményeken a sportcsarnokok tábláin reklámoznánk a cég nevét. Janota úr be akar törni a hazai piacra, s véleménye szerint a mérkőzések lehetőséget adnak arra, hogy neve és tevékenysége bekerüljön a „köztudatba”. Február 10-én, Henryk Janota magyarországi látogatásakor remélhetőleg aláírjuk a szerződést. TELEX- „ALBATROSZ-BÚCSÚ”. Perth-ben, a világbajnokság zárásakor szegényebb lett az úszó világ, mi vei utoljára állt rajtkőre az utóbbi évek egyik klasz- szis versenyzője, a német Michael Gross. A búcsúról a DPA német hírügynökség munkatársa „Az A Ibatrosz nem repül többet ” címmel készített méltató cikket, amelyben felidézi a 26 éves of- fenbachi sportoló pályafutását. Gross úgy búcsúzott el a világtól, mint ahogy tíz éve bemutatkozott: igazi sportemberként. Utolsó egyéni versenyén, a 200 méteres pillangón elszen vedett vereségét, az aranyérem és a világcsúcs elvesztését emelt fővel viselte, örült az ezüstnek is.- BEK A BIRKÓZÓKNAK? Francia javaslat érkezett a Magyar Birkózó szövetséghez. A „gallkakasos” ötlet lényege: ismét életre kell hívni a Bajnok- csapatok Európa-kupája küzdelemsorozatát. A kiírás egyéb érdekességeiről a magyar szövetség még mit sem tud, az első telexen ugyanis csak a rendezés ötletét vetették fel a franciák.- BARCELONÁIG FUT. Anna Quirot, a kubai atlétika kiválósága jövőre visszavonul. A 400 és a 800 méteres síkfutás egyik világsztárja, aki a tavalyi Jóakarat Játékokon mindkét számot megnyerte, csak a jövő évi barcelonai nyári olimpiáig kívánja folytatni pályafutását, utána családot akar alapítani. A 27 esztendős Quirot számára Barcelona lesz az első olimpiai megméretés, hiszen a kubaiak a legutóbbi két nyári ötkarikás játékokat — 1984-ben a Los An- geles-it, 1988-ban pedig a szöulit — bojkottálták. Totónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a totó 2. játékhetének nyereményei: 13 plusz egy találatos szelvény 10 darab, nyereményük egyenként 740.232 forint, 13 találatos szelvény 10 darab, nyereményük egyenként 444.139 forint, 12 találatos szelvény 546 darab, nyereményük egyenként 10.846 forint, 11 találatos szelvény 7478 darab, nyereményük egyenként 792 forint, 10 találatos szelvény 57.390 darab, nyereményük egyenként 155 forint.
