Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

HÍRLAP, 1991. január 12., szombat EGER ÉS KÖRZETE 5 Alternatív energiaforrás Szélerőmű az Eged tetején? Napjainkban mind gyakrab­ban fordul a figyelem a nem ha­gyományos energiaforrások felé. Többek között a szélenergia hasznosítása egyre jobban elő­térbe kerül. Igaz, Eger nem ideá­lis hely a szélenergia hasznosítá­sa szempontjából, de néhány le­hetőségre szeretném felhívni a fi­gyelmet. Az Energotechno magyar — szovjet Kft. foglalkozik különbö­ző nagyságú szélerőmű-beren- dezések készítésével, fejlesztésé­vel. Létezik mini és maxi szélerő­mű. A legkisebb 4 m magas, és két méter átmérőjű szélkerékkel működik. A legnagyobb, 36 m átmérőjű légcsavarral rendelke­ző erőmű már 100 kilowatt telje­sítményt nyújt, miközben egy ki­lowattóra önköltsége mindössze 30-40 fillér. Egerben a magasabb helye­ken, az Almagyar-dombon, a Hajdúhegyen a mini változat al­kalmazása aggregátor működte­tésére alkalmas és gazdaságos. Az Eged-oldalban szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalko­zók részére hosszabb távon föl- tétlen gazdaságos lenne, ha az Eged tetején maxi szélerőművet építenének, amely által termelt villanyenergiát vízkiemelésre használhatnák. Almárban és Szarvaskőben a szélerőmű használatát a jó fek­vésen kívül az is indokolhatja, hogy az előbbi helyen még nem építették ki a villamosenergia­hálózatot a zártkertekre vonat­kozó rendezési terv hiánya miatt. Szarvaskőben pedig várhatóan szintén nő a villamosenergia­igény. Ez rövidesen a transzfor­mátorkapacitás növelését vonja maga után, ami jelentős anyagi ráfprdítással jár. Érdemes hát azon elgondol­kodni, hogyan hasznosíthatnánk a szél erejét. Balázs Miklós A varos es vonzáskörzete Együttműködő önkormányzatok Az esztendő első napjaiban Eger és a vonzáskör­zetébe tartozó önkormányzatok — A ndornaktdlya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felső- tárkány, Kerecsend, Makiár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj és Ostoros — önkormányzati vezetői megbe­szélést tartottak az együttműködés lehetőségeiről, illetve kérdéseiről. A tanácskozáson elhangzottak­kal kapcsolatban Eger Megyei Jogú Város Közgyű- lése a január 8-án megtartott ülésén az alábbi állás- foglalást fogadta el: „Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése kinyilvá­nítja azt a szándékát, hogy a közvetlen vonzáskör­zetéhez tartozó települések képviselő-testületeivel az eddigieknél szorosabb és sokoldalúbb együttmű­ködést kíván kialakítani a kölcsönös érdekek alap­ján. Az egyenjogúság elvét tiszteletben tartva, kez­deményező szerepet vállal — az igazgatási együtt­működésen túlmenően — a térség lakossága ellátási színvonalának javításában, az infrastrukturális fej­lesztések összehangolásában, s általában a gazda­ságszervező munkához szükséges szervezeti, anya­gi-pénzügyi előfeltételek kialakításában. ” Miért nincs hosszab­bított rendelés? Mozart-zongoraest Minden esztendőben legalább egy alkalommal önálló estre vál­lalkozik az ismert egri művészta­nár, Kalmár Gyula. S mindig a zeneirodalom nagyjait szólaltat­ja meg. A tematikus összeállítás­hoz az ismeretteijesztő gondos­ságával készülnek a bevezető, összekötő szövegek, s nemcsak a zongorajátékra, de a műsor szer­kesztésére is a tudatosság a jel­lemző. Ezúttal Kalmár Gyula Mozart-értelmezésének lehet­nek tanúi a zenebarátok január 22-én kedden Egerben, a Me­gyei Művelődési Központban. A műsort egy másik ismert egri ze­nész vezeti: dr. Ocskay György. Bálmenetrend Ma (január 12-én) este már hét órától muzsikál az egri Helyőrsé­gi Művelődési Ház zenekara a Megyei Művelődési Központ dísztermében tartandó bálon. A polgármesteri pohárköszöntőre a program szerint nyolc órakor kerül sor. Nem sokkal azelőtt már feltálalják az aperitifet, hogy a közös koccintás után a gön­gyölt húsból és vegyes köretből álló vacsorát a hozzá tartozó elő- és utóételekkel együtt elkölthes- sék a vendégek. A tanárokból, művészekből, a helyi kultúra hi­vatásos „munkásaiból” és újságí­rókból álló báli társaság együtt köszönti az 1991-es új esztendőt. Szép galambok seregszemléje Galambkiállítás lesz a hét vé­gén. Január 12 — 13-án Eger­ben, a Bródy Sándor utca 4—12. szám alatt az egri 34-es számú galambegyesület mutatja be ma­darait az érdeklődőknek. A pos­tagalambok mellett láthatók lesznek olyanok is, melyeket csak szépségükért vagy ízletes húsukért tartanak. Személyzetis vagy humán menedzser? A munkaerő-áramlás miatt egyre nagyobb szükség van a sze­mélyzetis alkalmazottakra, leg­feljebb most humán menedzser­nek hívják őket. Némileg válto­zott a munka tartalma és mód­szere. Ezért szervez a TIT Heves Megyei Egyesülete átképző és továbbképző kurzusokat. Kö­zép- és felsőfokon személyzeti, szociálpolitikai, munkaügyi szak­embereket oktatnak. (Tel.: 11-906) Nemrégiben adtuk hírül: megszüntették a keddi, úgyneve­zett hosszabbított rendelést a Markhót Ferenc Megyei Kórház Rendelőintézetében. így a járó­betegek napközben mehetnek a szakorvosokhoz, a hét minden munkanapján egyformán. — Miért határoztak így? — kérdeztük dr. Müller Erzsébet főorvost, a rendelőintézet igaz­gatóját. — Egyszerűen kevés volt a be­teg kedd esténként — hangzott a válasz. — Annak idején segítséget szerettünk volna nyújtani azok­nak, akik máskor nem tudnak el­jönni a szakrendelésünkre. A ta­pasztalatok szerint a ráfordított idő, energia (a rendelő fűtése, ügyeleti dijak) nem állt arányban a szolgáltatás népszerűségével, így megváltoztattuk a munka­A PH RALIPE Független Ci­gány Szervezet Heves Megyei Szervezetének levele dr. Ringelhann György polgármesterhez Mint arról már korábban be­számoltunk, Egerben megala­kult és megkezdte működését a PHRALIPE Független Cigány Szervezet Heves Megyei Szerve­zete, amelynek tavaly november 17-én tartott tanácskozásán részt vett a megyeszékhely polgár- mestere, dr. Ringelhann György is. Az ott folytatott beszélgetés kapcsán — felvetett kéréseik ügyében — most levélben keres­ték meg a város vezetőjét a szer­vezet képviselői: Jónás Béláné ügyvezető titkár, Szendrey Ká­roly, Báder József és Lakatos Oszkár ügy vezetőségi tag. „Tisztelt polgármester úr! Amint azt a mellékelt — a köz­gyűlésen készült — jegyzőkönyv tartalmazza: kérjük Ont, hogy szervezetünk részére egy helyi­séget biztosítani szíveskedjék, amelyben az adminisztrációs munkát, valamint a közgyűlése­ket, rendezvényeket, kulturális programokat meg tudjuk ren­dezni. Egyben azzal a kéréssel fordu­lunk Önhöz, hogy szíveskedjen tájékoztatást adni: a közelmúlt­ban a skinheadek, illetve bőrfe- jűek által az egri Expressz étte­remben megtartott gyülekezést rendet, mert ésszerűbbnek talál­tuk. — A betegek morgolódnak amiatt is, hogy mostanában zár­va találják a rendelő hátsó ajta­ját, amely a kórház területére ve­zet. A bosszankodás oka az, hogy kerülőt kell tenni a vidék­ről, s a helyi buszmegálló felől ér­kezőknek. Ez pedig — különösen betegen — nem könnyű! — Az utóbbi időben sajnos rengeteg lopás fordult elő a ren­delőben. Még a villanyégőket is ellopták, sőt a tükröt a falról, s a kézszántót. A látogatási rendet sem lehetett betartani, hiszen az említett bejáraton bárki bejöhe­tett. A főbejárat portásai így szemmel tarthatják azokat, akik nem gyógykezelésre jönnek, és természetesen felvilágosítást nyújtanak a betegeknek. J. I. mely szervek, illetve személyek hagyták jóvá. Nem maga a gyüle­kezés ellen van kifogásunk — bár értesülésünk szerint ez alkotmány- ellenes — hanem az elveik, a ci­gányság, zsidóság, a nemzeti ki­sebbségek fizikai és szellemi megsemmisítésére irányuló tö­rekvéseik ellen. Tartunk attól, hogy a közelmúltban megtörtént skinhead-cigány atrocitás újra meg fog ismétlődni. Tisztelt polgármester úr! Az egri cigánylakosság semmiféle rémhíreknek nem ül fel, de ugyanakkor megvédjük magun­kat és családtagjainkat a táma­dókkal szemben, mivel az egri rendőrség az előző események során nem volt a helyzet ura. Ezeknek a fasisztoid gyülekezé­seknek az ideológiája ellentétes a legalapvetőbb emberi jogokkal és magatartással szemben. Kér­jük polgármester urat, hogy az egri cigányság védelmében tegye meg a szükséges intézkedéseket a rendőri szervek bevonásával, valamint a megtörtént rendőri nyomozásról — amelyet a skin- head-cigányság között történt atrocitásról folytattak — szerve­zetünket tájékoztassák. Tisztelt polgármester úr! A ci­gányság nevében kijelentjük, hogy szeretnénk a magyar társa­dalom teljes értékű alkotói, dol­gozói és egyenértékű állampol­gárai lenni.” tJfegvédjük magunkat és családtagjainkat...”-W.­1991 tele Komor, ködös napok járnak ránk mostanság. Lassan vonulnak a felhők, s újak tornyosulnak helyettük. Egy kis hit, darabka felhőt­len égbolt, majd csak tavasz lesz... (Fotó; Gá[ Gábor) A zene majd csak megjön vala­honnan Táncolni kell, uram sótest, sokkal több a kifelé forga­tás, ami a testtel ellenkező, és hallatlan önfegyelmet igényel. Ez nevelés szempontjából cso­dálatos, és tetszik is nekem, re­mélem, fogok is még klasszikus balettet tanítani, de mióta láttam néger jazz-baletteseket táncolni, ahogy minden porcikájuk moz­gott, azóta az számomra a leg­csodálatosabb. A klasszikus ba­letthez kell korrepetitor, magnó­ról nem olyan jó a kíséret, jazz- balettnél ez nem probléma. Min­denkinek szívem szerint a jazzt ajánlom! Itt az izolációval, a test részekre bontásával egész tes­tünket, egész énünket megis­merhetjük. Nagyon szeretem a táncot, a zenét. Szinte minden ország népzenéje megvan leme­zen. A legnagyobb szerelmem most mégis a tanítás. Nincs na­gyobb öröm, mint átadni ezt az érzést másoknak! A tanítás azért is hasznos, mert tanulásnál főleg érzésekre figyelsz, csak a tanítás­nál veszed észre a részleteket, csak ott válhatsz tökéletesebbé. A tanítványokban látni önma­gunkat -: felemelő érzés. Nagyon meghatott, mikor egy hatvani ta­nítványom felvételizett a balett- intézetbe. Éreztem, hogy érde­mes volt csinálni. — Legkedvesebb tanítványom a lányom. Már szépen használja a kezét, csinál kis etűdöket. Na­gyon szeretném, ha sok tanítvá­nyom lenne Egerben. Mindenkit szeretettel várok csütörtökön­ként 17 — 19-ig a főiskola B-épületében. Bár én most szül­ni fogok, a munka nem áll meg. Áprilistól egy tanítványom veze­ti a próbákat, de télen már újra ott akarok lenni! * Szeretem a megszállott embe­reket, akiket a nehézségek nem riasztanak el, hogy továbbadják tudásukat. Pedig Juditék albér­letben élnek. Nem kérkedik a tu­dásával, egyre tovább és tovább fejlődik. Zorbász, a görög szava­ival: „Táncolni kell, Uram! A ze­ne majd csak megjön valahon­nan " Gerják István Gulyik Judit segít... (bemelegítő tréning) Régen az emberek, ha ismerni akarták sorsukat, jósdába men­tek. Gnóthi szeauton — mondta a jós. — Ismerd meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat. Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, sze­mélyiséged alakítja, formálja jö- vődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is! Ma is tudni szeretnénk sor­sunkat, mégis elhanyagoljuk ezt az önmegismerést. Fáradtak, idegesek, sikertelenek vagyunk. Ennek leküzdésére szolgálnak a különböző tréningek, a relaxáci­ós gyakorlatok, és — bár sokan nem tudják — a tánc is. Mégis, melyik tánc felel meg leginkább ennek a célnak? Régóta izgat ez a téma, ezért részt vettem sokféle tánctanfolyamon. Sajnos, ezek többnyire Budapesten voltak, így nem ajánlhattam igazán má­soknak. Nagy örömömre szolgál, hogy októbertől az egri tanárképző fő­iskola B-épületében jazz-balett indult Gulyik Judit vezetésével. Judit is, mint a táncosok többsé­ge, néptánccal kezdte. Már 10 évesen Miskolcon, a Vasas Nép­táncegyüttesnél felnőttek kö­zött, színpadon táncolt. Autenti­kus táncokat adtak elő, emellett a tréningen klasszikus balettet is tanultak. Járt Budapestre a ba­lettintézet néptánctagozatára, néptáncoktatói oklevelet szer­zett, majd Jeszenszkyhez járt jazz-balettre. Miskolcra vissza­kerülve az Avas Néptáncegyüt­tesnél már táncdrámákkal léptek Ez már tánc! (Fotó: Tóth Gizella) fel. Keveset keresett, így enge­dett a varieté csábításának. Köz­ben Budapesten a Kreatív Moz­gás Stúdióban olyan mesterektől tanulhatott, mint Matt Mattox, Taylor, Linigi. A varieté nem az ő világa volt, nem szerette az éj­szakázást és az éjszaka embereit. Ekkor ismerkedett meg jelenlegi férjével, aki munkája mellett él­vonalbeli pingpongozó, de sal­gótarjáni. Salgótarján és Miskolc. Hol is lehetne másutt találkozni, mint Egerben? Négy éve egri lakosok. Van egy kislányuk, és most vár­ják a második gyermeket. Lel­kes, optimista, nyitott emberek. Öröm velük elbeszélgetni. Lakásukon teázgatás közben kérdezem Juditot, melyik táncot szereti legjobban: — A jazz-balett a kedvencem — feleli. — A néptánc kincs, egy zárt kincs. Lehet variálni, szeb­ben előadni, lehet szeretni, de zárt, véges. A jazz végtelen lehe­tőség, ott mindig lehet változtat­ni. Ahány ember, annyi új stílus. Klasszikus balettnél merev a fel-

Next

/
Thumbnails
Contents