Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-10 / 212. szám
HÍRLAP, 1990. december 10., hétfő GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE Pumpolni ma is szükséges... Ki teremt kultúrát •• •• •• rv Gyöngyösön? Néhány hete szinte egyidőben két gyöngyösi kezdeményezésről is hírt kaptunk. Az egyiket a város közművelődésében eddig is tevékenykedő szakemberek, a másikat két önkormányzati tag, Szamosvári György és Béres Tibor neve fémjelezte. Az elsőben egy védegylet létrehozásáról volt szó, a másodikban egy felhívást tettek közzé: várják azoknak az ötleteit, akik másképp képzelik a „kultúracsinálást” Gyöngyösön. Az alábbiakban a védegylet egyik kezdeményezőjével, Bárányt Istvánnéval, a Mátra Művelődési Központ igazgatójával beszélgettünk arról, milyen visszhangra talált az ötletük, s egyáltalán: hogyan gondolják a kultúra újrarendeződését az egylet tagjai. — Gyöngyösi Kulturális Védegylet néven alapítottuk a társaságunkat, de nem biztos, hogy ez lesz a végső megnevezésünk. Bár nem is ez a legfontosabb, inkább a tartalom. Mi lényegében a saját szakmai tapasztalatunkat ajánlottuk fel az új önkormányzatnak a kultúra megyannyi területén, az oktatástól elkezdve a népművelésen át a művészetekig. Készítenénk egy konkrét tervet arról, hogyan képzeljük el Gyöngyös kulturális arculatát az elkövetkező öt évben. — Hallani olyan hangokat, hogy egyes intézmények — beleértve azt is, amelyiknek ön az igazgatója — ezzel az egylettel kívánják bizonyítani saját létjogosultságukat... — Az igaz, hogy közművelődési intézmények, illetve azok munkatársai is tagjai az egyletnek. De azt nem hiszem, hogy bizonyítanunk szükséges, főként azt nem, hogy egy művelődési házra igény van-e a városban, vagy sem. — Viszont az egylet hiába tesz le szebbnél szebb terveket a kultúra megóvására, ha ugyanany- nyi, vagy még kevesebb pénzzel rendelkezik az önkormányzat ezek megvalósítására. — így van, ezért is született meg az az ötletünk, hogy Kulturális Alapítványt hívunk életre, és másfajta pillérre helyeznénk a támogatási rendszert. Eddig ugyanis az a gyakorlat működött, hogy elindultunk a vállalatokhoz, és pénzt pumpoltunk tőlük úgymond a kultúrára. Szerencsésebbnek tűnik, ha ezután ugyanúgy elindulunk pumpolni, de célirányosan. Megmondjuk, hogy konkrétan erre és erre a táborra, kiállításra, koncertre kérjük a pénzt. Ez a fajta szponzorálási rendszer szimpatikusabb a vállalatok számára. — Jelentkezett-e már valaki — az egylet tagjain kívül — ötletekkel? — A tanács művelődési osztályára érkezett egy levél, a „kulturális bizottmány” részére. Igazából nem lehetett eldönteni, nekünk szól-e, avagy a Szamosvá- ri-Béres féle kezdeményezésre jött. De mivel ez nem valamiféle versenyzés, hogy ki kap több levelet az állampolgároktól, ezért talán nem is a címzett a lényeg. Hanem az, hogy Balázs Benjáminná, a levél szerzője nagyon jó ötletekkel rukkolt ki. Egyebek között azzal, hogy művésztelepet kéne csinálni a városban, illetve művészeket „idecsalogatni”: éljenek itt, gazdagítsák Gyöngyöst az ittlétükkel. Aztán írt a szabadtéri színpadról, ami a Mátra Művelődési Központnak is nagy gondja: képtelenek vagyunk egyedül fenntartani. Ba- lázsné emlékeztetett arra, hogy régen a színpad helyén egy nyolc méter átmérőjű szökőkút működött, de azt is megjegyezte: nem lenne szerencsés ennek a visszaállítása. Az akkori — talán ötvenes — évek szemléletét tükrözi, annak az ízlésvilágnak felel meg... (Szándékunk szerint megszólaltatjuk a másik kezdeményezés elindítóit, azaz Szamosvári Györgyöt és Béres Tibort: vajon hogyan látják ők a kultúra jövőjét — Gyöngyösön.) Doros Judit 13-án: bizottságok is A tervezettnél hosszabbra sikeredett, a késő éjszakába nyúlt Gyöngyös város képviselő-testületének elmúlt heti ülése, így nem jutott már idő az önkormányzati bizottságok megalakulására. Erre — a tervek szerint — december 13-án kerül sor. Németországi turné előtt A Vidróczki Néptáncegyüttes szerepléseiben — mint ismeretes — a külföldi turnék is hagyományosak. Jövőre Németországba szól a meghívásuk, Hamburg mellett — az ország legnagyobb folklórfesztiválján — lép majd közönség elé a gárda július végén, augusztus elején. Kardhercegnő „Bizony, a problémákat nehéz kiállni, különösen, ha a csavaros észjárást követelő ÉSZ próbáját a szilárd lelkületet igénylő BÁTORSÁG próbája, majd a NAGY VÍVÁS követi.” íme, Békés József: Kardhercegnő című darabjának beharangozó szövege a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ programfüzetéből. A Népszínház vendégjátékát szerdán — azaz december 12-én — délelőtt 10 és délután fél 3-kor láthatják a gyerekek az intézményben. Látogatás a Waldorf-óvodában A Gyöngyösi Képzőművészeti Műhely óvónőket, tanítókat, tanárokat invitál a solymári Wal- dorf-óvodába. A hazánkban egyre elterjedtebbé váló módszer remélhetőleg még több követőre talál az ilyen módszertani kirándulások után. Az első találkozó holnap lesz, a csoport délután egy órakor indul a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ elől. Érdeklődni és jelentkezni Delast Elenánál lehet a Gyöngyösi Műhelyben, vagy a 12- 282-es telefonszámon. Vendégségben \ Kedves kocsmában A Kedves kocsmát a piactéren találja a szomjas utazó, aki száraz torokkal és elfagyott végtagokkal bolyong Gyöngyös városában. Belép, aztán megkönnyebbülten fogyaszt, s kis idő múlva maga is szívesen becézi a címben szereplő módon a talponállót... (S teheti, hiszen a „kocsma” mellett a „Kedves Vendéglő” felirat díszeleg a ház oldalán. Bár meglehet, az utóbbi mást jelöl, a jelző mindkettőnek dukál...) A kocsmában — milyen is lenne? — kocsmai a hangulat, füst és zsivaj, de ennek ellenére mindenki jól érzi magát. Kivéve talán azt a polcon ottfelejtett, jó kétkilós pontyot, amelyik hiába tátong, mert amit ő rendelne, olyat itt nem tartanak. Méghogy víz. Brrr... (kácsor) Kérdésünk a gyöngyösi közúti igazgatóságon: Mérnök úr! Jöhet a tél ? A hómarók készen állnak Tél tábornok lassan megrázza köpenyét. Ilyenkor november vége felé már akár havazásra is lehet számítani. A ködös, párás, csapadékos időjárás óvatosságra, fokozott figyelemre, lassabb vezetésre inti az autósokat. A téli üzem nagyobb figyelmet, erőfeszítést jelent a közutasok számára is. Vajon meglepné-e őket egy nagyobb síkosság vagy hóesés? Van-e elegendő hómaró, -eke, sózógépjármű? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Miskolci Közúti Igazgatóság Gyöngyösi Üzemmérnökségén, amely a Mátra, Gyöngyös és Hatvan csaknem 400 km hosszúságú úthálózatának a gazdája. Kérdéseinkre Szabó Lajos, a gyöngyösi üzemmérnökség vezetője válaszolt. — Mérnök úr! Lehetséges-e egyáltalán a síkosság ellen hatékonyan védekezni? — A síkosság elleni védekezésnél kellő módszert alkalmazunk — feleli Szabó Lajos. — Az egyik az őrjáratos védekezés. Az ebbe a rendszerbe beosztott utaknál 24 órás folyamatos ügyeletet tartanak a só- és salakszóró gépjárműveink. Területünkön 7 őrjáratos útszakasz van. Idetartoznak — az autóutat beleértve — az első- és másodrendű főutak, a Mátra útjai, továbbá a Selyp — Gyöngyöspata — Gyöngyös — Gagarin Hőerőmű közötti utak. Ezen közutakon sóval és sós salakkal védekezünk, kivéve a galyatetői elágazótól Mátrakeresztesig, illetve a „szenteki” bekötőutakon, ahol csak salakkal. Az összes többi úton a rayonos (területi) védekezést alkalmazzuk, amely nem teljes hosszban történő salakszórást jelent, csak a kritikus emelkedőknél, vasúti átjáróknál, veszélyes kanyarokban van salakszórás. A síkosság elleni védekezéshez 9 darab, speciális szóró- adapterrel felszerelt gépjármű áll rendelkezésünkre. — A visontai és az abasári elágazó között télen igen gyakran korcsolyapályává válik az úttest, lefagy a 3-as számú főút ezen szakasza. Útellenőreiknek ilyenekre fokozott figyelmet kell fordítaniuk. Létezik-e normaidő a sózásra, a hóeltakarításra? — Igen, a védekezéshez normatívák vannak meghatározva. Az őrjáratos utaknál — az elsőrendű főúton — a síkosság észlelésétől számítva 2 órán belül el kell kezdenünk a sózást, és az elhárítást 6 órán belül be kell fejezni. Meg kell jegyeznem, annyi gép, technika nem áll rendelkezésünkre, hogy mi minden kilométerkőnél ott legyünk, de mindent megteszünk. A hóeltávolításnak is vannak normatívái — folytatta Szabó Lajos. — Elsőrendű főúton 5 cm vastagságú hónál meg kell kezdeni a hóeltávoh'tást, s a havazás megszűnése után — 15-20 centis leesett hónál — 6 órán belül be kell fejezni az eltakarítást. A hóakadályok megszüntetésére van 2 darab Mercedes hómarónk, egy kétszámyú, és 11 darab egyszárnyú hóekénk. Ezek bevetésre készen állnak. A téli ügyeletet két helyről irányítjuk — a nap 24 órájában. Az üzemmérnökség központi ügyelete Gyöngyösön, a Karácsondi út 1. szám alatt található (telefonszám: 12-222). A Mátrában az alügyeleti helyünk Mátraházán van (telefonszám: 74-047). — Úgy hírlik, a közelgő tél igen kemény lesz, nagy havat és hideget jósolnak. A téli közlekedésre vonatkozóan melyek a javaslatai? S még valami! Melyek a legveszélyesebb útszakaszok Gyöngyös és környékén? — Ä téli közlekedéshez egyértelműen megfelelő mintázatú gumiköpenyt kell használni. Lehetőleg legyen a csomagtartóban egy lapat és egy fél zsák só. Még egy jótanács: gyakorlatlan vezető ne vezessen teíen, ha nem fontos. Inkább gyakoroljanak egy kis téli vezetést forgalommentes helyeken... A legveszélyesebb útszakasz Gyöngyös és környékén az M3-as autóút „nagyrédei emelkedője” és a 3. számú főút szurdokparti szakasza. Idetartozik a már említett abasári és visontai elágazó közötti kapaszkodósávos szakasz, amely igen balesetveszélyes. Az említett szakaszokon téíen sok szomorúság keletkezik, főleg emberi mulasztásból, a téli vezetés gyakorlatlanságából. A Mátrában télen alig van baleset, ugyanis itt jobban félnek a vezetők, s nem taposnak nagyobbat a gázpedálra... KorcsogBéla Világbanki támogatással Új sínfelújí üzem Egymilliárd forintosnál nagyobb beruházás Gyöngyösön, a MÁV Kitérőgyártó Üzemében két hegesztősoron készülnek a 120 és 126 méteres sínek. Ha van is csarnok a munkához, a feladatok jelentős részét a szabadban kell elvégezni, s olykor — amikor cudarabb az időjárás — bizony meglehetősen embertelenek a körülmények. Nem véletlen, hogy a fedetlen területen inkább csak a régiek, az idősebbek dolgoznak, a fiatalok messzire elkerülik a mostoha helyet. Már az állapotok puszta javítása megkövetelné az üzemrész felváltását egy minden tekintetben kedvezőbb feltételeket biztosító munkahellyel, de az államvasutak vezérigazgatósága gazdasági megfontolásból is fontosnak ítélte a cserét. A szűkösebb időkben kevesebb pénz jut új sínekre, jó, ha a szükséges pótlást sikerül ezekből elvégezni. A szorongató helyzetben a sínfelújítás került előtérbe, a meglévő, megkopott vágányszakaszokat iparkodnak kijavítani. A rongálódást eltüntető új futófelülettel ismét rendeltetésük szerint használhatók az acél- utak. Természetesen ezután már csupán a mérsékeltebb sebességű, kisebb tengelynyomású pályákon, a kevésbé jelentős vonalakon. A megoldással a Világbank is szimpatizál. Mi több: a már évekkel ezelőtt felvetődött gondolat megvalósítását, a mind határozottabb gyöngyösi szándékot, törekvéseket a nemzetközi pénzügyi szervezet nagy összegű hitellel támogatja. Mint Kelemen Árpádtól, a vállalat igazgatój ától a közelmúltban megtudtuk: már megvan az engedélyük az egymilliárd forint értéket is meghaladó beruházáshoz, amiben 6.5 millió dolláros a világbanki kölcsön. A programhoz rövidesen saját team alakul a cégnél, amely a legjobb tudásával, igyekezetével azon lesz, hogy a tervek a jövő tavaszi kezdést követően mielőbb valóra is váljanak. A befektetés nagyságára (s egyben hazai pénzünk értéktelenedésére) jellemző, hogy az egy híján negyven esztendős munkahely, a hajdani Váltó- és Kitérőgyár — Gyöngyös első új, „szocialista nagyüzeme” — annak idején 12 millió forintba került. A MÁ VTI műszaki dokumentációi alapján in- 'dul a kivitelezés a város szélén, a jelenlegi hegesztőtelep szomszédságában. Számottevő földmunkára, útkészítésre, épületemelésre, új darupálya és kommunális létesítmények kialakítására kerül sor. A megbízásokra versenykiírás van máris folyamatban, s feltétlenül a legelőnyösebb ajánlatokra kötnek majd ez esetben is szerződést. Zömében azonban a MÁ V elsősorban a maga csapataira számít. Két ütemben szeretnék a beruházást elvégezni, s az a cél, hogy évi 180 kilométer hosszúságú felújított sínt — 90 kilométeres pályához szükséges acélpárt — küldhessenek Gyöngyösről a vasutaknak. Négy esztendő múlva próbálnak eddig jutni, de — nem titkolják — inkább 36 hónap alatt. S ha a változások közelebbről mindössze csak 30 körüli embert érintenek is kedvezőbben, legfeljebb 10 új dolgozónak teremtenek korszerű munkahelyet, feltétlenül az egész vállalat látja hasznát. Hiszen a felújított sínből juthat külföldre is, mert megfelel az európai szabványnak. Ami annál is inkább örvendetes lenne, mivel a MÁ V Kitérőgyártó Üzemnek 1969 óta az idei évig nem volt exportja. Csupán 1990-ben adódott mód arra, hogy — az ózdiakkal közösen — négyezer, úgynevezett geolemezt küldjenek Törökországba. S mostanában mutatkozik több cikkre is holland érdeklődés. A közös gyártás azonban — az osztrákok, németek, franciák korábbijelentkezését is tekintve — még mindig bizonytalan. Biztosabbnak látszik — legalábbis egyelőre —, ha a gyöngyösiek saját elhatározásaiknál maradnak. Ezekben ugyanis az idén sem csalatkoztak. A korábbi, soványabb idők után várhatóan ismét jó évet zárnak, mégpedig december 22-ig. S gazdálkodásuk eredményéből jövőre az emlegetett nagyberuházás mellett több kisebb, de korántsem jelentéktelen fejlesztésre is futja. Jelenleg nem fenyeget senkit a munkanélküliség réme. A tervezett új sínfelújítóról még annyit, hogy természetesen ez is beillik számítgatásuk mindennapi gyakorlatába. Évente közel 150 millió forintos megtakarításhoz vezet a beruházás, s így 5-6 esztendőn belül meg is térülhet. Gyóni Gyula Egy hőerőműben félelmetes „blokkok” vannak, gi- gantomán oszlopok, szóval egy hőerőműben valahogy minden túl nagy. Fotóriporter kollégánk, Gál Gábor ezúttal a megbúvó részletet örökítette meg, azt, amit elsőre talán észre se venni a visontai Gagarinban, de amely valami miatt mégis érdekes lehet. Még azok számára is, akik a lézerle- mezjátsző helyett inkább a madarak énekét hallgatják, és a számítógépek előtt nem esnek hasra, és utálják a videót meg a toronyházakat, de mit nem adnának egy kis tóparti nyugalomért... Visontai „dizájn”
