Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-08 / 211. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1990. december 8., szombat Kapásra várva... Ha horogra akad, ami kisebb példányaival gyakran előfordul — nem örülök neki. Nem vagyok egyedül ezzel az idegenkedéssel, pedig a sügér nagyobb megbe­csülést érdemelne. A lasúbb fo­lyóvizeket és az állóvizeket ked­veli. Megtalálható a hegyvidéki vizekben — tavakban és a pata­kok lassúbb folyású szakaszain — egészen 1000 m-es tengerszint feletti magasságig. Alkalmazko­dik a víz magasabb sótartalmá­hoz, így a félsós vizű tengeröb­lökben is megél. A víz tisztaságá­ra nagyon érzékeny. Iszapos és kavicsos aljzaton egyaránt talál­kozhatunk vele, ha ott a növény­zete megfelelő búvóhelyet bizto­sít számára. A fiatalok kisebb cspatdfcat alkotnak, a nagyobb példányok magányosak. Milyen is a sügér? Teste oldal­ról lapított, a testmagasság és a testhosszúság aránya vízterüle­tenként változó. Faroknyele fel­tűnően elvékonyodik. Szája csúcsba nyíló, felső álkapcsának vége nagyjából a szem középvo­nalának magasságáig ér. Két hát­úszója jól elkülönül egymástól. Farokúszója bemetszett. A has­úszók közvetlenül a mellúszók alatt helyezkednek el. Az oldal­vonal ívelt, a hát vonalát követi. Az oldalvonal pikkelyeinek szá­ma 57-77 között változik. Az ol­dalvonal fölött 7-10, alatta 12-8 pikkelysor található. Pikkelyek vannak a kopoltyúfedélen is. Háta sötétzöld, oldala fénylő, sárgászöld alapszínű, a has sár­A sügér gásfehér. Testét 5-9 sötét feketé- szöld keresztcsík díszíti. Ezek le­hetnek az élőhelytől függően élénkebb színűek, vagy kevésbé észrevehetők. A sügér ivarérett­ségét 3-4 éves korban éri el, de a tejesek gyakran már 2 éves kor­ban. ívóhelyül csendes, védett partszakaszt választ 8-12 Celsius fok vízhőmérsékleten. Abszolút termékenysége — a testnagyság­tól függően — néhány ezertől 200 ezer ikráig változik. Az 1-2 mm-es átmérőjű ikraszemek egy kocsonyás anyagú szalagban he­lyezkednek el. A kora reggeli órákban kezdődő ívás során ezt a szalagot vízinövényekre, víz alatti tárgyakra, vagy kemény aljzatra ragasztja. A víz hőmér­sékletétől függően a kelés 2-3 hét múlva következik be. A hosz- szú kelési időszak alatt a folyók árterén és a víztározókban a víz­szint csökkenése következtében rendkívül sok ikra pusztulhat el. Az ikrát elhagyó lárvák 5 mm körüli hosszúak. Az ivadék hosz- szú időn át planktonon él. A kifejlett sügér tápláléka igen vegyes összetételű. Lényegében minden hozzáférhető állati szer­vezetet elfogyaszt, a planktontól egészen a halivadékig. A parti zónában táplálékában a növé­nyek élő bevonatát alkotó szer­vezetek, nyílt vízen pedig az apró halak dominálnak. Ikra- és hal­ivadék fogyasztásával helyen­ként nagy kárt tud okozni. Növekedése vízterületenként erősen változó. Megfigyelték, hogy egy-egy vízterületen belül is kialakuí egy lassú és egy gyor­sabb növekedésű sügérpopulá­ció. Az előbbi a parti zóna sűrű növényzete között, az utóbbi a nyílt vízen él. Hazánkban az egyes vízterületek sügérállomá­nyának növekedését még nem vizsgálták. Az ikrások általában gyorsabban növekednek, mint a tejesek. Hosszú életű, akár 20 éves kort is elérő halfaj. A külföl­di irodalomból ismert legna­gyobb mérete: 51 cm-es test­hossz és 4 kg-os tömeg. Hazánk­ban a fél kg tömegű példányok már viszonylag ritkának számí­tanak. A magyarországi halász-hor­gász zsákmányban a sügér nem játszik jelentős szerepet, de ki­sebb mennyiségben az ország minden részén fogják. Kivételt talán csak a Balaton képez, ahol állománya nagyon megritkult. Halászati jelentősége Európa északi részén és Szibériában van. Külföldön a horgászok kedvelt zsákmánya. Sok helyütt, elsősor­ban Nyugat-Európában telepí­tik is a horgászvizek állományá­nak növelésére. Úszós és feneke- ző készséggel egyaránt fogható, ahol nagyobb példányai is elő­fordulnak, villantós készség is használható. Télen egyike a lék­ből legjobban fogható halfajok­nak. Húsminősége nagyon jó. Szálkája kevés, a húsa ízletes. Apró termete, nehéz tisztítása miatt azonban hazai piaci értéke alacsony. Molnár Csaba Egy világméretű nyelvhasználati jelenségről és gyakorlatról Közleményünk címe arra utal, hogy valóban világjelenség a la­tin eredetű idegen szavak jelent­kezése, s a mögéjük bujtatott szakzsargon szinte divatszerűen árasztja el a közéleti, a politikai, a gazdasági, a művészi, a tudo­mányos elet nyelvhasználatát. Ma már a tömegtájékoztatás szó- használatát is ellepik a derűre- borúra nyelvi szerepre kénysze- rített élősdi, áltudományoskodó szakkifejezések. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szöveg- összefüggésekben, arról bemu­tatott példáink tanúskodnak. Időszerű politikai feladatvál­lalására hívja fel új polgármeste­reinket egyik újságunk vezércik­kének szerzője ezzel a felszólító mondattal: "Dereguláljanak, polgármester urak!” (M. Nem­zet, 1990. nov. 8.1. A latin erede­tű igealak az átlagolvasók szá­mára nyelvhasználati csapdát je­lent akkor, ha a napjainkban oly gyakran emlegetett dereguláció, deregulál, deregulációs (tanács) politikai szakkifejezések jelen­téstartalmát és használati értékét nem ismerik, s nem tudják az idézett latin eredetű szócsalád e magyar megfelelőivel szembesí­teni: a felesleges jogszabályok felülvizsgálata, kiiktatása, a ko­rábban meghozott helyi rendel­kezések hatálytalanítása. Mai nyelvhasználatunkban egyre inkább terjedőben van mint szóhasználati világjelenség ennek a latin eredetű szócsalád­nak kifejező, közlő szerepválla­lása: populáris, popularitás, po­pulista, popularizáció. A popu- lizmus kísértése gyakori elítélő minősítésként a kelet-európai politikai nyelvhasználat jellemző jelensége és gyakorlata. Magyar példáink is ezt tanúsítják: „Nem a kormányzópárt nemzeti liberá­lis centruma volt az erősebb, ha­nem a populista vonal” (M. Hír­lap, 1990. szept. 1.). „A politikai életet a populista mozgalmak]e\- lemzik” (TV. 2. Napzarta: A len­gyel politikai életről, 1990. szept. 5.) — „A televízió nagy popularitást jelent a színésznek (Tv. 1. 1990. szept. 2.) — A po­pulárisát b lapok hasznáról (Tv. Szimultán, 1990. okt. 24.). Az idézett szövegrészietekben érzékelhető beszédhelyzetek és háttértörténések figyelembe vé­telével az idegen szavak magyar megfelelőinek jelentés és hasz­nálati értékbeli árnyalatairól ezek a kifejezések példálózhat­nak: népi, népszerű, népszerű­ség, közérthető, közkedvelt; nép­szerűsít, népszerűsítés, stb. A politikai közhelyszerűség halmozásának típuspéldáiról árulkodnak azok a szövegrészie­tek, amelyekben a latin eredetű konszenzus szóalak vállal kulcsz- szerepeket: „A pártok már ko­rábban konszenzusra jutottak” (M. Nemzet, 1990. szept. 19.) „Szélesebb körű konszenzus ta- laján kell politizálni” (M. Hírlap, 1990. nov. 10.) „A nemzeti kon­szenzust újra kell termelni (?) (Rádió: Külpolitikai figyelő, 1990. okt. 3.). A parlamenti képviselők szónasznalatában az ugyancsak latin eredetű stabili­tást (biztonság, szilárdság, tar­tósság) párban emlegetik a kon­szenzus szóval. De a szó magyar megfelelői nem nagyon jutnak szerephez. Az újságok hasábjain is ritkán társítják hozzá a magyar megfelelőt. Erről bizonykodik ez a szövegrészlet: „Akár konszen­zusnak is nevezhető egyetértés mutatkozik a koalíció (ez is latin származék!) és a parlamenti el­lenzék között” (M. Hírlap, 1990. szept. 21.) Ha a magyar megfele­lők: megegyezés, az egyetértés, az egyezség, a beleegyezés több bi­zalmat kapnának a politikai szó- használatban, nagyobb hitele lenne a latin szóformának is. Valóban, az idegen nyelvi ki­fejezés általában veszít az egyér­telműbb mondanivalót érzékel­tető erejéből, s inkább általáno­sít, háttérbe kényszerítve az egyedibb jellegzetességeket. Er­ről tanúskodik ez a szövegössze­függés: „A színház marginalizá­lódik és trivializálódik ’’(Kritika, 1990. 9. sz.). A magyar megfele­lők, a szélre, a peremre került, ki­rekesztődik; mellékes, másodla­gos szerepet vállal, a fontos mi­nőségek határán kívül esik, kö­zönségessé, lapossá, elkoptatot- tá, hétköznapibbá színesedik, vaskosabb őszinteséggel mutat­nak rá a mondanivaló lényegére és tanulságaira. Dr. Bakos József Kertész leszek Bonsairegyetem Szélfútta stílus kialakítása drótozással * Egy-egy szép bonsai felneve- lése több évig tartó, türelmes munka gyümölcse. Az ehhez szükséges szakmai hozzáértés pedig a bonsai tudomány egyete­me. A miniatürizálást a szabadban (hegyekben) maga a természet végzi el, az ember tulajdonkép­pen onnan „leste” el, biológiai is­mereteit tudatosan alkalmazva. A legfontosabb szakmai fogások a következők: rügyek, hajtások ki- és visszacsípése, fás részek (ág, gally, vessző, gyökér) met­szése. A bonsaiforma kialakítása a metszésen kívül még más speciá­lis ápolási feladatot is igényel (drótozás, mesterséges öregítés, törzs vastagítása). A fa fás része­inek visszavágását, megkurtítá­sát, azaz a metszést tavasszal, még rügyfakadás előtt jó elvé­gezni. Alaposan gondoljuk át, melyik ágat, gallyat kell eltávolí­tani, megkurtítani, hogy a lom­bozat arányos legyen, megfelel­jen a fa természetes koronafor­májának, vagy annak a stílus­irányzatnak, amit elérni kívá­nunk. A kezdők gyakran esnek abba a hibába, hogy sajnálják el­távolítani, vagy bizonytalanok a döntés helyességében, és ezt ké­sőbb már fájdalmasabb korrigál­ni. A zöld hajtásokat áprilistól (az időjárás, a hajtásnövekedés függvényében) metsszük rend­szeresen, 2-3 levélre visszacsíp­ve. A feleslegeseket teljesen eltá­volítjuk. Mindezt fokozatosan csináljuk, mert az erőszakos be­avatkozás növénykénket köny- nyen megviseli. Speciális feladatot jelent az örökzöldek alakítása. A hajtás­végeket (’’gyertyákat”) úgy metsszük, hogy először a legna­gyobbakat csípjük vissza, majd a többieket — akkor, amikor elérik a legelőször kicsípett nagyságát. Gyakran nem várjuk meg a rügy kihajtását, hanem még rügy álla­potban eltávolítjuk. A rügy állá­sa megmutatja, merre fog növe­kedni, sőt az is felismerhető, hogy hajtás vagy virág fejlődik-e ki belőle. Ez különösen a virág­jával, termésével díszítő növé­nyeknél fontos. A csúcsrügy el­távolítása az oldalsókat juttatja kedvezőbb helyzetbe. Nagyon nehéz feladat a leve­lek kisebbítése, hogy ez az ágak­kal, a törzzsel, a fa nagyságával harmonizáljon. Egyik módszer szerint nyár elején (júniusban), mikor a levelek már kifejlődtek, ollóval egyenként levágjuk. Erre a növény úgy reagál, hogy el­vesztett levelei helyére újabb, ki­sebb hajtásokat, leveleket fej­leszt. Egyszerre ne távolítsuk el az egészet, hanem a fa fejlettsé­gétől függően egyharmadát, fe­lét, majd a többit. Az időpont ki­választása azért lényeges, hogy legyen idő az új lomb kifejleszté­sére, ami az esztétikai szerep be­töltése mellett a téli nyugalmi ál­lapotra való felkészüléshez is szükséges. Levélnyírás előtt célszerű táp- oldatozni, hogy feltöltsük a fa éléskamráját az új asszimilációs felület kialakulásáig, de utána már ne, sőt az öntözést is fogjuk vissza. A gyökerek metszéséről a ko­rábbi fejezetben már volt szó. Ki­egészítésül még annyit, hogy ezt nem csak a be-, hanem minden átültetésnél is el kell végezni. A gyökérzet és a lomb legyen egyensúlyban. Erőteljes eltávolí­tást is alkalmazhatunk (akár fe­lére), de a gyökérlabda belseje maradjon sértetlen. Speciális feladat a drótozás, ami a bonsaiforma kialakításá­nak szükséges velejárója. Sema­tikus rajzát szemlélve lényege megérthető, gyakorlati alkalma­zása további tanulmányokat igé­nyel. A bonsai tudósai egyéb technikát is felhasználnak a cél érdekében, amelyek közül az egyik leggyakoribb a törzs vasta­gítása. Tavasszal alumínium­dróttal a törzset a földfelszín ta­lálkozásánál körbetekerik. A szorítás felett a törzs megvastag­szik. Ősszel a gyűrűt eltávolítják. A bonsai nevelése az eddigiek ismeretében tűnhet egyszerűnek vagy bonyolultnak, de mindkét esetben — mielőtt hozzákezde­nénk — érdemes az erről szóló részletesebb szakirodalmat átta­nulmányozni. V. Pénzes Judit Schweitzer mondta... Albert Schweitzertől szárma­zó mondás: „Aki súlyos betegsé­géből orvosi kezelés révén gyó­gyult meg, annak magának is...” Folytatását lásd vízsz.: 1., 15., valamint függ. 15. és 25. sz. so­rokban. Vízszintes: 1. A mondás folytatásának el­ső része (zárt betűk: Á, R, L, H) 12. A trolibusz német neve 13. Eléje hullajt 14. fvftignó része! 15. Az idézet harmadik része 17. A jelenlegi napról származó 18. Mezőkövesdi gyógyfürdő 19. Visszasír! 20. ...Hari (kémnő volt) 21. Ver 22. A jelzett időtől számítva 24. Hirtelen elővette belőle 26. Mázol 27. A plédet le­húzza rólam 29. Költői indulat­szó 30. A stroncium vegyjele 31. Erkölcs 32. Arcrózsa 33. Edény­féleség 34. Város Peruban 36. Kettőzve: sportfogadás 37. Ger- mánium 39. Porral és vízzel szennyezne 4L Sportöltözék 42. Együtt jön velem 44. Tinta — an­golul 46. Nitrogén és hidrogén 47. Fjajóépítésre szolgáló fafajta 48. Új-Zélandon élt futómadár 50. Névelős énekesmadár 52. Csavar páros betűi 53. Barkás vi­rágú fa külső része 55. Ford. mu­tatószó 56. Adatot papírra vetett 57. A befejezetlen mondat c. re­gény írója (Tibor) 58. Női név Függőleges: 1. Hidrogén és oxigén 2. Egy­kor ezredesi titulus volt 3. Mo­rajló 4. Értékpapír átruházása 5. Angol film címe 6. Valahova jut 7. A repülőgépet kémkedésre használja 8. A földre zuhan 9. Ujjtő része! 10. Keresztül 11. A kutya csaholva fogadta 15. Az idézet második része (zárt betűk: É, E, V) 16. Valami ismeretének elhallgatása 17. Térkép — ango­lul 20. Idegen női név 23. Levegő — angolul 25. Az idézet negye­dik, befejező része 28. Valahol sátorban nyaral 31. Nem a szó­ban forgó személy 35. Részben várni! 36. Kukorica 38. Élő, mozgékony 40. Megijedő 43. Felső végtag 45. Hitvallás, hi­szekegy — latin eredetű szóval 49. Idegen női név 51. Női név 53. Takar 54. Megkevert tan! 56. A vas vegyjele. A megfejtéseket december 13-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejt­vény” Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents