Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-07 / 210. szám

MAI LAPSZÁMUNKBAN TVR EXTRA — HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON! F PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 210. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT Lottó nyerő­számok: 4, 13, 44, 85, 89 Magántulajdon lesz a szövetkezeti vagyon A kormány tegnap ismét ülést tartott, s ezúttal a szokásosnál lényegesen korábban végeztek a mi­niszterek. László Balázs kormányszóvivő elmondta, hogy a kormány elfogadta egy egységes szövetkezeti tör­vényjavaslat téziseit. Ez lényegében a Magyaror­szágon működő mintegy hétezer ipari, mezőgazda- sági és fogyasztási szövetkezet jogi helyzetét, mű­ködését szabályozná. A törvényjavaslat szerint a szövetkezeti vagyon magántulajdonnak számít. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet menekültek a szovjet laktanyákban? denképpen — s emberi­ességi megfontolások alapján talán az után is — az államnak kell gon­doskodni ellátásukról. Felvetődött az az ötlet is, hogy a kivonuló szov­jet csapatok által elha­gyott laktanyákban ala­kítsanak ki további me­nekülttáborokat, erről azonban még nem szü­letett döntés. Arzén, ólom, réz, cink, kadmium: jóval az értékhatár felett Gyöngyös veszélyes zóna? Szenzációsan félelmetes riport hangzott el a 168 óra című rádiómű­sorban, és látott napvilágot néhány nappal ezelőtt a 168 óra című közéleti hetilapban. Turcsányi Gáborral, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem növénytani tanszékének munkatársával Lévai Károly készített interjút, amelyből az derült ki: Gyöngyös környékén, a Toka-patak menti hobbitelkeken vett talajmintákban nagy meny- nyiségű nehézfém-szennyeződést találtak. Arzénból a megenge­dett felső határ, a 15 egység helyett 200-at mértek, ólomból 100 he­lyett 1200 körüli mennyiséget, rézből a megengedett 100 egység helyett körülbelül 200 egységet, kadmiumból 3 egység helyett 30- at, cinkből pedig 300 helyett 4000 egységnyit. A nyilatkozó szak­ember azt is felvetette: a kadmium olyannyira meglepő dolgokat művelhet az emberi szervezetben, hogy a normális emberi test akár 30 centiméteresre is összezsugorodhat a kalciumnak a csontokból való kimosódása következtében. A város egyik legszebb, de még eléggé fel nem fedezett műemléke: a Vitkovics-ház Eger szerelmesei a városért Intendánsok a tévében „Bányai Gábort és Vitray Ta­mást a mai ndppal megbíztam a televízió 1-es, illetve 2-es csator­nája intendánsi teendőivel.” — tette meg a rég várt bejelentést tegnapi sajtótájékoztatóján Hankis Elemér, a Magyar Tele­vízió Elnöke. A két új főnök ha­tározott időre kapta mandátu­mát, ám ennek hosszát még csak ezután beszélik meg. Beruházásvédelem Magyarország és Japán közöt­ti beruházásvédelmi megállapo­dás előkészítéséről kezdődtek tárgyalások tegnap Tokióban. Amennyiben sikerül előbbre lépni, aláírásra előkészíteni a megállapodást, ezzel kifejezésre jutna a japán kormány Magyar- ország iránti bizalma és javulna a japán beruházók vállakozási haj­landósága. Suli ’90 Suli'90 címmel a diákönkor­mányzatokról rendez egészna­pos konferenciát a Fidesz de­cember 15-én a Kertészeti Egye­tem Klubjában. A tanácskozás — melynek jelmondata: Rendszer- váltást az iskolában, iskolaváltást a rendszerben! — elsősorban a középiskolás korosztály problé­maival foglalkozik majd. Ipari centrum Ipari-kereskedelmi centrumot hoznak létre nyugati tőkével a fóti Vörösmarty Tsz határában. Az elképzelés megvalósítására a termelőszövetkezet és a bécsi Credintenstalt Bankverein le­ányvállalata, az Alag GmbH, Bonyolító Kft.-t szervezett. A kft. az összesen 30 milliárd schil­ling értékű beruházáshoz szervez olyan külföldi partnereket, ame­lyek Magyarországon szándé­koznak ipari üzemet, szállodát, bevásárló centrumot létesíteni. Polgári védelem Országos polgári védelmi konferenciát rendeztek tegnap Szombathelyen a megyeházán az illetékes minisztériumok, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság és Tűzoltó-parancsnokság, vala­mint a biztosító társaságok kép­viselőinek részvételével. Az utóbbi két esztendőben nehéz helyzetbe került a magyar- országi dohánytermelés. Tavaly a víruskártétel okozta vesztesé­gekről és ezek megelőzési lehe­tőségeiről beszéltek, tegnap dél­előtt viszont az aszály által oko­zott nagyarányú terméskiesést és minőségi romlást elemezték Egerben. A már hagyományos dohánytermelők és cigaretta- gyártók országos értekezletét nagy érdeklődés kísérte. Várhe­lyi József, a Magyar Élelmezési­pari Tudományos Egyesület do­hányipari szakosztályának elnö­ke köszöntötte a résztvevőket, majd Vidéki Imre, a Dohányér­tékesítő és Szolgáltató Közös Vállalat igazgatója tartott beve­zető előadást. Vázolta a cigaret­ta- és a dohányértékesítés jelen­legi hazai helyzetét. Dr. Borsos Azt is az inteijúból tudhattuk meg, hogy feltehetően 1952-ben — a meddőhányó egykori gát­szakadásának következtében — kerülhettek a szennyezőanyagok a patak menti területekre. Itt a hajdani városi tanács tíz évvel ez­előtt osztott hobbitelkeket, nem tudva arról, hogy esetleg egy „ki­biztosított bio-bomba” tetején kapálgatnak a leendő tulajdono­sok. Kezünkben a 168 óra című új­sággal az egyik gyöngyösi hírlap­árudánál több embernek is fel­tettük a kérdést: nem fél? — Megsúgom magának, höl­gyem, én már régóta tudom, hogy azok a földek szennyezet­tek — mondja bizalmaskodva egy férfi. — Egyik ismerősöm­nek ott van telke, láttam én a ki­égett növényeket, meg azt, hogy János, a Dohánykutató Intézet igazgatója pedig az alapanyag­ellátásról szólt. A konferencián kitűnt, hogy az aszálykárok együttes hatásaként 1990-ben alig lesz hazai dohányexport, így is több ezer tonnányi a nyers­anyaghiánya a cigarettagyárak­nak. Egészen más hírek érkez­nek viszont a cigarettapiacról. Élénkül a kereslet, növekszik a belföldi és exportértékesítés. Egyrészt az itthoni dohányok hi­ánya, másrészt a növekvő igény különleges helyzetet teremtett a hazai dohánygazdaságnak. Ez azt követeli a szakértőktől, hogy fogalmazzák újra a tennivalókat, és mutassák meg az ellentmon­dásos helyzetből kivezető utat! Tulajdonképpen ez a kiútkeresés fogalmazódott meg a vita során is. A konferencián bejelentették, olyan furcsa színű a talaj. De biz­tosan úgy voltak vele a tulajdo­nosok, hogy nem szólnak: még a végén se szó, se beszéd, elveszik a földjüket. — Nem tudom, miért, de Gyöngyöst bünteti az Isten — kárál egy idősebb néni. — Min­den szennyezés minket sújt, Gyöngyösoroszi, a HAF, ne is soroljam... Én már meg se lepőd­nék, ha kiderülne, hogy valami radioaktív telep is van a szom­szédságunkban. Itt mindent el lehet hallgatni, az ember meg nem tudja, hogy miért hullik a haja, és miért kell kivenni a fél veséjét. — Félek. De nemcsak a szeny- nyezéstől, hanem a jövőtől álta­lában — suttog az újságárus. — De attól, hogy én félek, semmi se fog megváltozni. hogy szükségesnek tartják a Ma­gyar Dohánytermelők Szövetsé­gének létrehozását. Ennek érde­kében felhívást tettek közzé, amelyben kifejtik az érdekképvi­selet fontosságát, a termelők fel­karolását. Mindezt annak érde­kében teszik, hogy újra kibonta­kozzon Heves megyében és az ország más részein is a dohány­termelési kedv, és az illetékesek járuljanak hozzá a feltételek megteremtéséhez. Semsei And­rás prügyi magántermelő vállal­ta, hogy a szövetség megalakulá­sáig ügyvivőként tevékenykedik. Dr. Orbán Ferenc, a Magyar Ag­rárkamara ügyvezető igazgatója felszólalásában ígéretet tett arra, hogy a felhívás nyomán igyekez­nek felkarolni a kamara tagoza­taként megalakítandó Magyar Dohánytermelők Szövetségét. — Még nem olvastam a cikket — néz vissza komolyan a szakál­las férfi. — De megveszem az új­ságot. Lehet, hogy tényleg har­minc centiméteresek leszünk? Röhej. Gyöngyös, a lilliputi vá­ros... A megyei Köjált, mint kör­nyezetszennyezésben az egyik legilletékesebbet hívjuk. Dr. Zá- ray Gabriella igazgató-főorvos, akárcsak mi, szintén az újságból, két napja értesült a gyöngyösi antiszenzációról. — Tegnap személyesen vol­tam kint Gyöngyösön — mond­ja. — Beszéltünk a gyöngyösoro­szi polgármesterrel, az ottani körzeti orvossal: senki nem tu­dott semmit. Néhány tárgyi téve­dés van a cikkben, például az, hogy a bányát 1958-ban nyitot­ták meg, tehát 1952-ben semmi­képp nem történhetett gátszaka­dás. — Önök mennyire veszik ko­molyan ezt az ügyet? — A lehető legkomolyabban vesszük. A napokban megkezd­jük a méréseket, a jövő hét végén már mondani tudunk eredmé­nyeket is. Felvettük a kapcsola­tot az inteijúban szereplő gödöl­lői szakemberrel. Több dolgot si­került tisztáznunk, például azt, hogy ő geológus, így nem igazán egészségügyi szempontok alap­ján végzett vizsgálatokat. (Folytatás a 3. oldalon) Fortuna egri látogatása A Takarékbank Rt., valamint az ország 149 takarékszövetke­zete Egerben rendezte meg a harmadik betétgyűjtési akciójuk nyilvános sorsolását. A műsorral körített eseménye re a Flóra Hotelban került sor. Fellépett Tahi Tóth László és Géczy Dorottya. Sok értékes nyeremény talált gazdára, így például egy egymillió forintot érő értékjegy, egy Ford Fiesta gépkocsi és több mint száz ajándék. Egert nagyon lehet szeretni. Nem csoda tehát, hogy a város­szépítő mozgalom hamar meg­gyökeresedett a településen. S nemcsak tanácsait várják a dön­téshozók az egyesületüknek, de némi pénzmag is van arra, hogy ötleteiket megvalósítsák. Az Egri Városszépítő Egyesü­let vezetősége tegnap a felnémeti plébánián találkozott. A helyi Tegnap délelőtt 10 órakor Szi- nyei András polgármester kö­szöntő szavaival kezdődött meg a képviselő-testület soros ülése, amelyen első napirendként a gö­döllői agráregyetem és a tartósí­tóipari kombinát hatvani kon­zervgyára jogügyletével foglal­koztak. Mint ismeretes, Nagy­gomboson van az egyetemnek egy kollégiuma, amelyet régen nem erre a célra használnak. Évek óta a konzervgyár lengyel vendégmunkásainak szolgál szálláshelyül. Mivel pedig az ag­ráregyetem nem tart igényt az épületre, természetesnek tűnik, hogy az eddig bérelt diákszállás végérvényesen a hatvani kon­zervgyárat szolgálja, lehetőleg a helyi önkormányzat tulajdona­ként. Vagyis ezután az épület bérleti dija a várost illetné meg, amennyiben a testületi ülés így foglal állást. Az ügylet elé a He­ves Megyei Vagyonellenőrző Bi­plébános, Szabó József adott ott­hont az összejövetelnek, mert a téma a felnémeti Templomdomb sorsa volt. A tervező, a Metrober Kft. elképzeléseit Wild László is­mertette. Mint elhangzott, a ba­rokk templom környéke most el­hanyagolt, de a falu központjává kívánják tenni. zottság nem gördített akadályt, ilyenformán a városi képviselők nyugodt szívvel szavazhatták meg ezt a döntést. A népjóléti és jogi bizottság egy alapítvány erejéig jutott szó­hoz az ülésen, miután úgy dön­töttek a képviselők, hogy havi átalányuk 2100 forint legyen. Azt az összeget, ami az idei esz­tendő két és fél ledolgozott hó­napja után illetné meg a testületi tagokat, dr. Kertész Miklós ja­vaslatára egy alapítvány kezeli, melynek alapszabályát a követ­kező testületi ülésig dolgozzák ki jóváhagyás végett. Érdeklődéssel vártuk ezután a jegyzői tisztségre kiírt pályázat eldöntését. Öt pályázóból négy jelent meg, s közülük kétharma­dos többséggel, 12:6 arányban dr. Kovács Andrásné Kovács Éva doktor nyerte el a testület bizal­mát, vele a Hatvan város jegyzője címet. (Folytatás a 2. oldalon) Rágalomhadjárat Tőkés László ellen Tőkés László nagyváradi református püspök el­képesztőnek tartja az ellene kezdeményezett szená­tusi vizsgálatot, amiről szerdán este, hazaérkezése után Nagyváradon értesült. Az MTI érdeklődésére tegnap délelőtt a püspök telefonon elmondta: „fe- nyegetettségi állapotban vagyok, de nemcsak én, hanem Temesvár és a decemberi fordulat is”. Hoz­zátette: különösen elképesztő, hogy Sütő András ellen is rágalomhadjárat folyik. A püspök elmondta azt is: ma nyilatkozattal for­dul a nemzetközi nyilvánossághoz, amelyben fel kí­vánja tárni azt a vészjósló helyzetet, amely ma Er­délyt, Romániát jellemzi. Egyben kérte a magyar hírközlő eszközöktől: adjanak hírt arról, hogy ha­zaérkezett, családjával együtt Nagyváradon tartóz­kodik. A román rádió ugyanis nem számolt be er­ről, így az Erdélyben élő magyarok nem tudják, hogy hazatért. Segítséget várnak a termelők Nincs elég dohányunk (Folytatás a 2. oldalon) önkormányzati ülések Gyarapodott Hatvan vagyona A Menekültügyi Hi­vatal elképzeléseket dolgoz ki arra az esetre, ha — a szovjet utazási szabályozás liberalizálá­sa nyomán — szovjet ál­lampolgárok jelentkez­nének menekültként hazánkban. Valószínű, hogy a jelentkező szov­jetek nagy része ’’csak” gazdasági menekült fesz, s így nem jogosult a politikaiaknak járó se­gélyekre, ám a hatósági eljárás ideje alatt min-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents