Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-03 / 206. szám
HÍRLAP, 1990. december 3., hétfő EGER ÉS KÖRZETE Más szemmel, más szóval Nem véletlen, hogy az egri kis Dobó tér már nem egy filmforgatás helyszíne volt. A patakhíd, s a Panakoszta-házat körülvevő két „nadrágszár- utcácska” által körbefogott terecske a város hangulatát alapvetően meghatározó építészeti együttes. A miénk, és úgy tűnik, már nem sokáig kell várni arra, hogy valóban olyan legyen, mint amilyennek szeretnénk. A Panakoszta-ház földszintjén kialakított Török kávézó a város egyik leghangulatosabb vendégváró helye. Egyszerű, szép és egységes a berendezés. Érdemes hétvégi sétánkon betérni egy- egy kávéra, süteményre (igaz, ottjártunkkor ez utóbbiból nem volt csábító a választék.) Intim beszélgetések, találkák helye lehet ez a fehér-arany színben „megkomponált,” egzotikus kellékekkel is hangulatosabbá tett presszó. Kellemes kilátás nyűik az üvegablakok mögül a nagy Dobó térre. A kis Dobó tér másik nevezetessége a — főként a város főiskolás diákságát befogadó — borozó. Nemkülönben az olasz ételbár, melynél a hely szellemének megfelelő a környezet, az ételválaszték és minden más. Ki tudja, mi az oka, hogy nem sokkal nagyobb ott a forgalom? Talán a he- tekig-hónapokig elhúzódó felújítás, talán az, hogy az olasz ételek még nem hódították meg az egrieket, talán mindkettő... Vigyáznak a gyermekre Azokra a fiatal házasokra gondoltak a Szociális Szóig áltató Központ családsegítői, akiknek távol élnek rokonaik. Ha nincs közelben sem nagymama, sem nagyapa, nehéz megszervezni mondjuk egy színházlátogatást. Ezért az egri intézmény szolgáltatásai közé tartozik a gyermekfelügyelet is, sőt korrepetálást és házi betegápolást is vállalnak. A 10-621-es vagy a 11-689-es telefonon érdeklődhetnek a rászorulók. A doni áldozatok emlékére A második világháborúban harcolt és Egerből vagy környékéről származó egykori katonák emlékeit, tárgyi dokumentumait szeretné kiállítani a megyei könyvtár és a Dobó István Vármúzeum. A hősi halottak emlékének szentelt kiállításra a jövő év áprilisában kerülne sor. Ezért a könyvtárosok kérik, hogy akinek ilyen tárgyak, fényképek vannak a birtokában, s szívesen felajánlaná vagy kölcsönözné azokat, úgy jelentkezzen a megyei könyvtár olvasószolgálatánál. Moldvai bál A „Velünk élő népművészet” sorozatban Egerben, a Megyei űvelődési Központban kedden este 7 órakor moldvai bál lesz. Az Egri Néptáncegyüttes egykori alapító tagja, Sára Ferenc tanítja a táncokat, s Kerényi Róbert együttese húzza a talpaláva- lót. A bálon nemcsak táncolni lehet, mert lesz viseletbemutató, diavetítés, daltanulás, és népművészeti könyveket is kínálnak a szervezők. Alternatív színházi találkozó December 1. és 5. között a gödöllői művelődési központban az idén ismét stúdió- és alternatív színházi találkozót rendeztek. Az MTA — Soros-alapítvány által támogatott rendezvényen a Gárdonyi Géza Színház társulata az Éry-Kovács András rendezte Eörsi-darabot, a Sírkő és kakaót mutatja be ma este. Tihaméri iskolabővítés Jelentős fejlesztési kiadásként szerepel az önkormányzati költségvetésben — áthúzódó beruházásként — a Tihaméri-lakóte- lepen négy tanteremmel bővülő 10. Számú Általános Iskola átépítése. Ennek tervezése jelenleg is tart. Ezzel a bővítéssel az új lakótelepre költözött családok gyermekeinek elhelyezése és oktatása kerül megnyugtató körülmények közé. Hónap végén... — Mi az, Lajos bácsi, már megint beviszik? — Most az a rögeszméje, hogy meg tud élni a nyugdijából! (Varga György karikatúrája) Ébresztő, Eger! Kevés olyan települése van az országnak, amelynek annyi előnyös tulajdonsága lenne, mint városunknak egy kulturális, művészeti fesztivál megrendezéséhez. Meglenne a szándék is, a szép környezet, a vonzerő, s nem utolsósorban a szellemi muníció. (Emlékezzünk csak Gáli László, a színházi igazgató-főrendező hasonló szellemben megfogalmazott nyilatkozatára). S mindezt azért jegyezzük meg, mert a múlt héten közhírré tették: a főváros után Debrecen, Szombathely és Gödöllő is bejelentette, hogy csatlakozik a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaihoz. Ez nekünk, egrieknek is eszünkbe jutott, csak lépni kellett volna. Talán még nem késő: ébresztő, Eger! A Csibészke színjátszókor a színpadon Cigány kulturális nap Egerben A Ternengo Savóié és a többiek... Forró hangulatot teremtettek a táncosok A Megyei Művelődési Központ negyedik alkalommal rendezte meg a cigány kulturális napot november 24-én. Az MMK díszterme zsúfolásig megtelt. A nézőtéren több olyan érdeklődő ült, akik vidékről utaztak be, hogy szemtanúi lehessenek ennek a ritka eseménynek. A Gyermekváros lakói most is kitettek magukért. A Napfény bábcsoport „A tükrösszívű huszár” című mesét mutatta be. A bábok, a kellékek rendkívül stílusosak voltak, gondos, lelkiismeretes kezek munkáját dicsérik. A Csibészke színjátszókor jelmezei már önmagában sikert és nagy tapsot váltottak ki a nézők körében. „A rátóti csikótojás”-t adták elő. A látvány a csoport vezetőjének, Hajdúné Ónodi Évának az érdeme, akinek ilyen irányú tevékenysége példaértékű. Eddig mind a négy cigány kulturális napon kiemelkedően szerepeltek csoportjai. A fiú néptáncegyüttes most elsőként mutatkozott be, Botos táncukkal viharos tapsot arattak. Az idén igen kevés versmondó volt a szereplők között. Akik eljöttek, cigány költők verseit tolmácsolták. Legjobbnak Lázok Józsefi, osztályos tanuló bizonyult, „Papa, vegyél nekem lovacskát” című verssel. A cigány és a modem táncosok produkciói várakozáson alul maradtak. A modem táncosok közül mégis kitűnt a verpeléti Lakatos Natasa. Akik az elmúlt évben is részt vettek a kulturális napon, emlékezhetnek: ő volt a csodálatos lambadás táncosnő. A hagyományőrző együttesek forró hangulatot teremtettek a nézőtéren. A cigányfolklórt képviselő csoportok között nagyon nehéz lenne rangsort felállítani, de szerencsére nem is szükséges. A Ternengo Savóié, korábban Roma Save néven megismert együttes az eredeti cigány népzenét kimagasló fokon közvetítette. Külön tetszett, hogy előadásmódjukra a zenei tisztaság és a szerénység jellemző. Az egri Kály Sávé együttes műsora tovább fokozta a jó hangulatot. A pici táncospár, Bari Tímea és Pusomai Zsolt színesítették és emelték a produkció színvonalát. A kömlői és az egri együttes előadásában már több műsoros kazetta is napvilágot látott. A verpeléti Szél együttes is figyelemre méltó. Kellemes hangú énekesei sok tapsot kaptak. A könnyűműfaj kedvelői sem csalódtak. A táncdalénekesek közül a kápolnai Báder Mónika bizonyult a legjobb előadónak. A három könnyűzenei együttes: a Whamp, a Scordés az Elit Rock játékán könnyedség, a zene sze- retete érződött. Az előadók maguk is élvezték saját zenélésüket. Szívesen találkoznánk velük egyegy rendezvényen. Nagyné VáradiAnna Az oldalt összeállította: Jámbor Ildikó Szilvás István Szüle Rita Fotó: Molnár Zsolt Sarzanai látogatás után Újraéledő testvérvárosi kapcsolatok Dr. Ringelhann György: „Megmarad Esslingen, Pori és Csebokszári is...” Hat kilométerre a tengerparttól — Pisa és Carrara között — fekszik a mintegy húszezer lakosú, tipikusan olasz kisváros, Sarzana. Innen járt a közelmúltban Egerben egy testvérvárosi delegáció, amelynek tagjai — városi vezetők, rendőrségi szakemberek — tanulmányújuk végeztével meghívást adtak át vendéglátóiknak. A szíves invitálással élve, nemrégiben sor került az olaszországi viszontláto- gatásra, amelyről a delegáció tagjaként utazó dr. Ringelhann György polgármestert kérdeztük. — A látogatás alkalmával tulajdonképpen megújítottuk a testvérvárosi szerződést, amelyet egy-két új vonással még ki is bővítettünk... — foglalta össze az utazás célját az együttműködési jegyzéket szignáló egri önkormányzati vezető. — Érre az alkalomra összeült a kisváros képviselő-testülete, amely a miénkhez csaknem hasonlóan harminctagú, s nyolc szenátora van. A díszes eseményen írtuk alá a kapcsolatainkat hitelesítő dokumentumokat. — Mennyiben talál közös hangot a két város, vannak-e olyan sajátos vonások, amelyek hasonlóak mindkét település életében, fejlesztésében, törekvéseiben? — Az olasz sajátosságok eltérőek, ám ennek ellenére vannak közös témáink: így például a műemlékvédelem, amely náluk sokkalta előbb tart, s fontos is az idegenforgalom miatt. S ez a másik összekötő kapocs: a turizmus. Megállapodtunk egyebek között abban, hogy a jövő évi turistaszezonban minkét város kempingjében 6-10 lakókocsit kapnak a másik település „nyári vándorai.”De fontosnak tartottuk azt is, hogy a kapcsolattartás ne merüljön ki csupán a városvezetők találkozóiban, hanem a lakosságé legyen a főszerep a barátkozásban. — Miként valósítható ez meg? — Elsősorban különböző diákcseréket szeretnénk szervezni, három iskola — az Alpári közgazdasági technikum, a Dobó-gimnázium, illetve a 2. számú gyakorló általános — már kifejezte szándékát, hogy részt venne a kapcsolatteremtésben. Főként a nyelvtanulás miatt lenne jó és hasznos ez a csere, mert ott az olasz mellett az angolt és más nyelvet is gyakorolhatnák a tanulók... Hasonlóan kulturális kapcsolat szálai szövődnek a tárgyalások alapján: az ottani galériatulajdonosok érdeklődnek a kelet-európai képzőművészetek iránt, egyikük idejön decemberben, s tárgyalni kíván az egri alkotókkal egy-egy kiállításról. De szóba jöhet zenekarok, énekegyüttesek, színházak bemutatkozása is, bár ott ezekben az ügyekben a magántársaságokkal, fenntartókkal kell majd tárgyalni. — Lesz-e lehetőség valamiféle gazdasági együttműködésre? — Tárgyalásaink során Giovanni Lorenzo Förden polgármester úrral úgy láttuk: a nyitás feladata vár ránk, a szakemberek dolga lesz a piackutatás. Ezt mindkét oldalon megtesszük, s elküldjük egymásnak az ajánlatainkat, amelyekből akár egy-egy „mini” gazdasági kiállítás és vásár is kialakulhat. Ugyanez a helyzet például a sportkapcsolatokat illetően is: kezdeményeznünk kell... Ami pedig a testvérkapcsolatok bővítésének fogadtatását illeti: nagyon imponálnak nekik a magyarországi békés rendszerváltás eseményei, céljai, éppen ezért hangsúlyozták, hogy öröm és megtiszteltetés számukra a segítségnyújtás, az együttműködés... — Polgármester úr! A baráti kapcsolatok megújításának igénye mennyire érvényes az egykori, más országbeli testvérvárosokat illetően? — Valamennyi korábbi testvérvárosunkkal ismét felvesszük a kapcsolatot, s tisztázzuk, szorosabbra fűzhetőek-e a baráti szálak. Ha rajtunk múlik, megmarad az együttműködés a németországi Esslingen, a csuvasiai Csebokszári, valamint a finn Pori városával, ahonnan például már kaptunk is meghívót egy testvérvárosi szimpóziumra... A Hírlap kezdeményezése Ne csak kívánjunk boldog karácsonyt... Mint szombati számunkban hírül adtuk, lapunk, a Heves Megyei Hírlap szeretne segíteni néhány családnak, hogy boldogabb legyen a karácsonya. Tudjuk, hogy erőnk véges, de hogyha összefogunk, ebben a nehéz, szinte kilátástalan időszakban is enyhíthetünk a szegénységen. Jelmondatunk az, hogy Ne csak kívánjunk boldog karácsonyt! Várjuk magánszemélyek, gazdálkodóegységek, intézmények, egyesületek adományait, hogy a rászorulók számára eljuttathassuk. Egerben megkértük a Családsegítő Központot és a Lázár-lovagrend képviselőit, hogy segítsenek felkutatni azokat, akik valóban ínséget szenvednek. Olyan családokhoz jut el tehát az adomány, akik szűkölködnek. Várjuk a segítségadás valamennyi formáját, de azt is tolmácsolnunk kell, hogy arról tájékoztattak bennünket: ruhanemű már bőven van raktáron. Elsősorban tartós élelmiszereket, játékokat, könyveket, lemezeket várunk, de ha valakinek más elképzelése van, azzal is keressen fel bennünket. A beérkező adományokból csomagot álh'tunk össze, és eljuttatjuk a legszegényebb családok karácsonyfája alá. Ne feledje: Öntől is függ, Szentestén hány családnak lesz boldogabb ünnepe! Ilyenkor szinte mindenkinek kívánjuk a boldog ünnepet. Ma már a kívánság kevés, tenni is kell. Cselekedjen velünk! Jelentkezésüket várjuk a Hírlap szerkesztőségében, címünk: Eger, Beloiannisz u. 3. Pf. 23. Tel.: 13-644. Telefax: 12-333. Ködben (Fotó: Koncz János)
