Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-21 / 222. szám
MAI LAPSZÁMUNKBAN TVR EXTRA — HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON! HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1990. DECEMBER 21. PÉNTEK HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 222. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT Alkotmányban rögzítsék a sajtószabadságot A kormány alkotmánymódosító javaslatot is csatol a sajtótörvény tervezetéhez: az alaptörvényben is ki akarja mondatni a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát — közölte László Balázs szóvivő a kormány tegnapi ülésének félidejében tartott rövid tájékoztatón. Az alaptörvény eszerint a következőket is rögzítené: mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét szóban, írásban, vagy a közlés bármely más módján — így különösen a sajtó útján- szabadon kinyilvánítsa, valamint ahhoz, hogy az általánosan (Folytatás a 2. oldalon) Miniszteri eskütétel Szinte csak az ünnep napjaiban pihennek a képviselők a következő hetekben: az Országy- gyűlés karácsony előtt es közvetlenül utána is plenáris ülést tart. Ma 14 órakor miniszteri eskütétellel kezdi meg munkanapját a Parlament, s várhatóan vasárnap délutánig több határozatot is hoz olyan kérdésekben, amelyekről korábban már hosszas tárgyalást folytatott. így szerepel a tárgysorozatban a társadalombiztosításról, az általános forgalmi adóról, a vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről, a külföldiek magyarországi befektetéseiről, a helyi adókról, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítása. Rendőrtábornok felmentése Láposi Lőrinc rendőr vezérőrnagyot, az ORFK bűnügyi főosztályvezetőjét — érdemei elismerése mellett — a szolgálat felső korhatárának elérése miatt a belügyminiszter javaslatára a köz- társasági elnök december 31-ei hatállyal felmentette állásából és nyugállományba helyezte. Az 55 éves, ismert bűnügyi vezetőnek az utóbbi időben infarktusa volt, s már korábban is jelezte, hogy nyugállományba kíván vonulni. Dunagate-ügy Az MTI értesülése szerint a Legfelsőbb Bíróság 1991. január 8-án 9 órakor kezdi tárgyalni másodfokon Végvári József nyugállományú rendőrőrnagy, a Dunagate-ügy főszereplője bűnügyét. Mint ismeretes, az ügyben a Budapesti Katonai Bíróság november 29-én elsőfokon nem jogerős végzést hozott, mely szerint a vádlottal szemben a szolgálatban kötelességszegés és államtitoksértés bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette, és a vádlottat megrovásban részesítette. A bírósági végzés ellen a katonai ügyész a vádlott terhére büntetés kiszabásáért, Végvári József és védőügyvédje pedig felmentésért fellebbezett. Nem a világkiállításra Csaknem nyolcórás ülésezés, illetve majd kétórányi szavazási procedúra után a Fővárosi Közgyűlés végül is úgy foglalt állást, hogy nem támogatja a Világkiállítás 1995 évi megrendezését. Döntött a testület arról is, hogy 1996-ban viszont megrendezhe- tőnek tartja a kiállítást, ha a Parlament megalkotja az együttműködési szerződések megkötéséhez szükséges törvényeket (koncessziós törvény, földtörvény stb.), elkészül a részletes finanszírozási, városfejlesztési és teljes körű környezetvédelmi terv, illetve hatástanulmány. A sárga Lada rendszáma volt az árulkodó nyom Rendőrkézen a szilvásváradi, az erdő- kövesdi postabetörések gyanúsítottjai Lapunkban is hírül adtuk annak idején: október 1-jére virradóan betörők jártak a szilvásvárnál postahivatalban. A tettesek 806 ezer forint zsákmánnyal távoztak. Ezután arról kellett beszámolnunk olvasóinknak, hogy Heves megye északi részén több településen is hívatlan látogatói voltak a szilvásváradihoz hasonló intézményeknek, továbbá takarékszövetkezeteknek. — Minden jel arra mutatott — adott tájékoztatást Síréba János r. őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának főnyomozója —, hogy kifejezetten ilyen bűntettekre specializálódott társaságról van szó. Az Ózdi Rendőrkapitányság területén szintén követtek el postabetöréseket. Épp ezért felvettük a kapcsolatot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitánysággal, s a nógrádiakkal is. Az együttműködés során áttanulmányoztuk mindazoknak a hasonló bűncselekményeknek az iratait, amelyeket a szomszédos térségekben fedeztek fel. Emellett külön adatgyűjtéseket végeztünk. — Milyen következtetésekre jutottak az esetek átvizsgálását követően? . (Folytatás a 3. oldalon) Heves megyei az MDF egyik alelnöke Választ kell adni a szociális kérdésekre A Magyar Demokrata Fórum újonnan választott elnöksége saját soraiból héttagú ügyvezető elnökséget alakított a napi teendők intézésére. A testület élén Horváth Balázs áll ügyvezető alelnökként. Az általános alel- nök Furmann Imre lett. A három alelnök: Farkas Gabriella, Csen- gey Dénes és Szabó Tamás. A vezető tisztségviselők két évre kapták a megbízatást. Az ügyvezető elnökség további két tagja félévente változik. Most Csurka István és Szabó Iván kapott helyet a grémiumban, feladatuk azonban még nem tisztázott. Az ügyvezető elnökség létrehozását bejelentő tegnapi budapesti sajtótájékoztatón Horváth Balázs első helyen említette a Bem téri MDF-központ munkájának megújítását. Furmann Imre kijelentette: az MDF-ben továbbra is a szervezkedés szabadsága érvényesül. Csengey Dénes figyelmeztetett: a milliós tömegeket nem elméleti kérdések foglalkoztatják. Az MDF-nek arra is tudnia kell a választ, hogyan tud talpon maradni az ország a szociális válságokkal terhes jövő esztendőben. Az egyik új alelnököt, a me- gyénkbeli Farkas Gabriellát lapunk 2. oldalán szólaltatjuk meg. Cementgyári kilátások Áremelést terveznek, elbocsátást egyelőre nem Idén január harmadikától részvénytársasági formában működik a bélapátfalvi cementgyár. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatnak — melyet az év elejétől Bélapátfalvi Cement- és Mészipari Rt.-nek neveznek — hasznára vált az átalakulás: 1990-ben tíz év óta a legtöbb cementet termelték és adták el, körülbelül 815 ezer tonnát. — A terveknek megfelelően teljesítettünk mind a pénzügyek, mind a szállítások terén — mondja Márton István elnökigazgató —, s ugyanezt szeretnénk elérni jövőre is, 800 ezer tonna körüli eredményt. Sajnos, azonban a helyzet nagyon biMérget Mindszentynek A KGB, a szovjet titkosszolgálat a hatvanas években meg akarta mérgezni a budapesti amerikai nagykövetségen menedékjogot kapott Mindszenty József bíborost — állította Radvá- nyi János, a washingtoni magyar követség egykori ügyvivője az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában. Radványi 1967-ben lemondott állásáról és menedékjogot kért az Egyesült Államokban. Emiatt a magyar hatóságok annak ideién halaira ítélték.- Mindszenty meggyilkolásának tervét Kádár János elutasította, s így az lekerült a napirendről— mondta Radványi, aki most a Mississippi Egyetem tanára. zonytalan, nem tudjuk, mit várhatunk. — Úgy, mint az országban szinte minden gazdálkodó egység... — Igen, viszont az energia-áremelések minket hatványozottan érintenek, mivel a költségeink hatvan százaléka energia. Nálunk az energia árának növekedése azonnal jelentkezik. így volt ez novemberben is, amikor 80 százalékos gáz- és 91 százalékos fűtőolaj- áremelésre került sor. S akkor most visszatérnék a jövőre vonatkozó elképzelésekhez: olyan számokat hall manapság az ember, hogy 60-100 százalékos fuvardíj- emelés lesz, emelik a villamosenergia árát is, szóval nem tudom, hogy lehet ezt kigazdálkodni. Valószínűleg a cement árában tudjuk majd érvényesíteni, magyarán drágább lesz a cement. (Folytatás a 3. oldalon) Regionális köztársasági megbízottak Hevesben és Borsodban: Gyulai Gábor Az Országgyűlés Alkotmány- ügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottsága csütörtökön meghallgatta a köztársasági- megbízott-jelölteket. A nyolc regionális köztársasági megbízotti posztra nyolc jelölt van. A fővárosé Szentgyörgyvöl- gyi Péter 48 esztendős jogász. A Miskolc székhelyű, Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megyét átfogó régió jelöltje a 39 éves Gyulai Gábor. Szegeden szerzett jogi diplomát, s az állam- igazgatásban tevékenykedett 1980-ig. Ekkor az Elnöki Tanács bíróvá nevezte ki, ma is bíróként dolgozik. Az alkotmányügyi bizottság valamennyi jelölt esetében úgy foglalt állást, hogy kinevezésével kapcsolatban nem tesz észrevételt. A jelölteket ma az önkormányzati bizottság is meghallgatja. (MTI) Válságba kerülhet a sertéstenyésztés Miként lehet a mélypontra került sertéstenyésztési ágazatot megmenteni? — erről tanácskoztak a termelési rendszerek képviselői, az állattartó gazdaságok vezetői és a kistermelők tegnap a Herceghalmi Állami Gazdaságban. A megbeszélés közvetlen kiváltó oka a húsiparnak az a bejelentése, hogy a közeljövőben nem kívánja termékei árát emelni. Ezt pedig a termelők érdekeik súlyos megsértésének tartják. A hazai fogyasztás az életszínvonal csökkenésével visszaesett, a nagy felvevőnek számító szovjet piac pedig a magyar — szovjet kereskedelem dollárelszámolásra áttérése miatt szünetelteti az átvételt. Ily módon pillanatnyilag túltermelés tapasztalható, s az ipar ezért nem kívánja a húsárakat tovább emelni. Másfelől viszont a megnövekedett termelési költségek miatt nagy a veszélye annak, hogy tömegesen levágják a kocaállományt a sertéstartók, aminek következményei a jövő év második felétől várhatók: húshiánnyal kell majd számolni, s az árak még magasabbra szökhetnek. Magánkézben a pipis-hegyi gyár „fele” Az idei december „vízválasztó” a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi, Pipis-hegyi ipartelepén. A hónap közepétől — mint ezt a héten munkásgyűlésen is bejelentették — : a nagyüzem „fele” Sámson Mátra Gépgyár néven folytatja munkáját. A nagyrédei központú kft. — amely tavaly még mindössze 17 emberrel dolgozott, s inkább csak műanyagipari tevékenységével hallatott magáról, ma pedig másfél milliárd forintnyi tőkével mintegy 2800 dolgozót foglalkoztató holding szervezetben vállalkozik a legkülönbözőbb üzletekre megyénkben, az országban, illetve határainkon túl is — szanálás után 130 millió forintért jutott a gyár birtokába. Az új tulajdonjog megszerzésével egy, már korábban kezdődött folyamat ért véget a Mátra szélén. A gyöngyösiek ugyanis régóta szerettek volna elszakadni a pesti központtól, határozottan törekedtek az önállóságra — de a „válás” mindeddig nem sikerült. Á „holtpontról” mozdította el az ügyet a Sámson Kft. megjelenése, pályázata, amely most véget vetett a hosszú huzavonának, s remélhetően megnyugtatóan rendezi a pipis-hegyiek sorsát, jövőjét. Mint Misuta János project- igazgatótól értesültünk — amit már is ígérhetnek —: nem marad (Folytatás a 2. oldalon) Lesz-e jövőre kedvezményes üdülés? A költségvetési tervezet jövőre eredetileg 1,1 milliárd forint támogatást ígért, de egyes számítások ezt az összeget 330 millióval csökkenteni kívánják. További jelentős elvonás, hogy a Szanatóriumi Fő- igazgatóságra a szabadon kiadott üdülési helyek után vállalkozási nyereségadót kívánnak kivetni, az önkormányzatok pedig az eddigi személyenkénti és naponkénti 8 forintos üdülőhelyi dijat 100 forintra kívánják emelni. Az üdültetés ellehetetlenítésével —- amint az MSZOSZ-ban tartott tanácskozáson elmondták — a kormány azt akarja elérni, hogy a dolgozók tömegesen lépjenek ki a szakszervezetekből. Holnapi számunkhoz mellékeljük a HÍRLAP 1991-es színes falinaptárát
