Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-20 / 221. szám

HÍRLAP, 1990. december 20., csülörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5­Szemétszállítási rend A karácsonyi és újévi ünnepek közeledtével a hevesi kommuná­lis üzem értesíti a város polgárait, hogy az alábbi időpontok szerint végzi a hulladék elszállítását. December 24-25-e helyett 22- én szombaton, december 26-a helyett 27-én csütörtökön, de­cember 31-e helyett pedig 29-én szombaton. Az január 1-jeiért pedig egy nappal később, január 2-án szerdán jönnek a kukás ko­csik. Kérik, hogy a jelzett idő­pontokban tegyék ki a házak elé a szemétszállító edényeket. Az öregekért Boconádon Nemes feladatra vállalkozott Gémes Mihályné férfi-női fod­rász, valamint tanulója, Forgács Szilvia. Szeptember óta rendsze­resen — társadalmi munkában — csinosítják a boconádi öregek napközi otthonának lakóit. Sze­rencsés találkozása ez a segítő­készségnek és a jó szándék foga­dásának. Az idős emberek ez­úton is köszönik ezt a figyelmes­séget. Nyugdijasköszöntő Megyénk területileg legna­gyobb, több mint tízezer hektá­ros mezőgazdasági üzemében, a tarnamérai Lenin Termelőszö­vetkezetben a vezetőség a ha­gyományoknak megfelelően jól sikerült nyugdíjas találkozókat rendezett a Tama-menti közsé­gekben. Dr. Gyulavári András elnök tájékoztatta a megjelente­ket arról, hogy 1990-ben a veze­tőség hogyan élt a bizalommal és a rendelkezésre álló eszközök­kel. A találkozón elbúcsúztatták az idén nyugállományba vonult tagokat Tamazsadányban, Tar- nabodon, Tamamérán, Zárón­kon, Boconádon és Alatkán. Kulturális bemutató December 21-én kerül sor a Hevesi Középfokú Oktatási In­tézet (KOI) diákjainak kulturális bemutatójára, ahol az iskola osz­tályai különböző számokkal szó­rakoztatják majd közönségüket. A műfajok között szerepel szín­játszás, vers, próza, tánc, zene­kari szám, valamint paródia is. A bemutató reggel kilenc órakor' veszi kezdetét a helyi művelődési központban. Könnyű baleset Az elmúlt hét végén, a vasár­nap délutáni órákban viszonylag szerencsés baleset történt Heves belterületén. A város központjá­ban Kiss Ervin jászszentandrási lakos az általa vezetett személy- gépkocsival egy lakóház keríté­sének ütközött. A baleset követ­keztében az autó vezetője nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár eléri a százezer forintot. Kiállítás A napokban nyílt meg Györki Árpád jászberényi festőművész kiállítása a hevesi városi művelő­dési központ aulájában. A Pan­nónia Art Galéria és a művelő­dési központ szervezésében lét­rejött tárlaton akvarelleket lát­hatnak az érdeklődők december 30-ig: 10 és .18 óra között. Nem mellékes megjegyezni, hogy az alkotásokat ezúttal kedvezmé­nyesen vásárolhatják meg a helyi képzőművészbarátok. Az oldalt írta: Havas András Mentusz Károly Fotó: Perl Márton Hevesvezekényi töprengések Az új. iskola egyelőre csak óhaj...! Az ellátás további javítását segíti a vegyesbolt Alig nyolcszázan laknak a He­vestől mindössze 8 kilométerre fekvő Hevesvezekényben. Ezen az alföldi településen nem kis örömmel vették a lakók, hogy a főutcáról leágazó, korábban elég gyakran sáros Viola utcát porta- lanították, azaz bitumenréteget kapott. Nem kis erőfeszítések árán — 2,7 milliót költöttek erre —, s ez a hevesi kommunális üzem munkáját dicséri. — Ott járdára is szükség lenne — mondja Balogh Katalin, a pol­gármesteri hivatal igazgatási elő­adója, aki tőzsgyökeres vezeké- nyi. — De egyelőre nincs rá pén­zünk. Nehezíti az önkormányza­tok helyzetét a bizonytalanság, amelyben élünk. Pedig a testü­letnek van elképzelése itt, a falu­ban is az előbbrelépés érdeké­ben. Fontos ez, hiszen a lakosság számon is kéri az ígéreteket. — Mi foglalkoztatja most leg­inkább az embereket? — A jövő, a megélhetés, amelyre nehéz pozitív választ ad­ni. A 8 tagú önkormányzat ülé­sein — ahol egyébként én veze­tem a jegyzőkönyvet — legtöbb­ször eddig a körzetesítés hátrá­nyai kerültek szóba. Éppen eb­ből fakadóan nálunk most a fő óhaj, hogy új iskolára lenne szükség. 1978-ban ugyanis az akkori politikai döntés szerint megszüntették Hevesvezekény­ben is a felsőtagozatot. így azok a gyerekek, akik az általános isko­la negyedik osztályát itt a faluban elvégezték, naponta Hevesre, a 3-as iskolába járnak. Reggel fél nyolckor indul az autóbusz — legalább 40 tanulóval — a város­ba, és este fél hatkor hozza vissza őket. A családoknak ez nem kis megterhelést jelent. Nem beszél­ve arról, hogy már a korábbi he­vesi városi tanács, most pedig a polgármesteri hivatal hozzájáru­lást kér a gyerekek után, amely­ből a 3-as iskolát támogatják. Ez pedig 1991-ben még nagyobb terhet ró a családokra, s nem tudni, hogyan fizetnek majd. — És lesz-e új iskola Veze- kényben? — Az igazság az, hogy a terve­zett négy tantermes oktatási in­tézmény felépítése komoly beru­házást igényel. Miután egyelőre nem tudjuk, hogyan alakulnak a község pénzügyei, így jelenleg csak óhaj. Persze, ha lesz is vala­mikor új iskola községünkben, akkor tanárokat is kell hozni, idetelepíteni. Természetesen ezt is szeretnénk megoldani. — Milyen most az ellátás a fa­luban? — Erre különösebben nem panaszkodhatunk, hiszen a he­vesi Áfész tavaly adta át az új ve­gyesboltot, amely nagy alapterü­letű, és egyebek mellett húst, il­letve húskészítményeket is árusí­tanak ott. Ezáltal sokat javult az ellátás. Azután községünk köze­lebb került a világhoz, miután bekapcsolták a hevesi crossbar­telefonközpontba, amely két­ségtelen előnyt jelent. Tehát köz­vetlen tárcsázással bárkit elérhe­tünk. Egyébként 1991-ben, a már említett Viola utca egy ré­szén, a korábbi folytatásaként további telkeket osztunk. Ezzel is szeretnénk főleg azokat a csa­ládos fiatalokat segíteni, akik itt­hon akarnak maradni, vagy He­vesvezekényben szeretnének le­telepedni. Jugoszláviában, Svédországban, Finnországban is ismertek Az atomerőmű tisztítói Sokoldalú szolgáltató feladatot lát el nap mint nap a Heves Megyei Vízmű Vállalat hevesi üzemegysége. Munkásai közremű­ködnek a térség zavartalan vízellátásának biztosításában. Csator­náznak, szennyvízelvezetést végeznek, építőipari tevékenységet folytatnak. A Heveshez közeli Erdőtelken például december 3-án láttak hozzá az új ivóvízhálózat kiépítéséhez. A helyi polgármes­teri hivatal felkérésére — amely másfél millió forintot biztosított erre — több mint egy kilométer hosszúságban csőhálózatot fektet­nek. Ezeket ellátják aknákkal, közkifolyókkal és tűzcsapokkal. A munkát árokásó-, illetve vízvezetékszerelő-gép segíti, és várható­an karácsony előtt elkészülnek a tennivalókkal. Marsi József üzemegység-vezetőtől arról értesültünk, hogy december /O-íő/ivóvízhálózat-tisztítást kezdtek Békés megyében, Gyulán. Ugyanilyen jellegű munkához láttak a héten Jugoszláviá­ban, Szabadkán is az ottani vízmű megbízásából. Ez jövőre is foly­tatódik. Egyébként tevékenységüket külföldön is elismerik, ezt bizonyítja, hogy korábban Lengyelországban, Svédországban és Finnországban is dolgoztak. A múlt héten fejezték be az ivóvízhá­lózat tisztítását a Pest megyei Dunakesziben, és december végéig pedig Tiszanánán, ahol 22 kilométer hosszúságban végzik el ezt a fontos munkát. Idén dolgoztak Pakson, az atomerőműnél is, ahol az úgynevezett tűzi vízhálózat tisztítását végezték el sikeresen! Oly­annyim, hogy jövőre ugyanott az ivóvízhálózat tisztítására is a he­vesiek kapnak megbízatást. Ebben az évben az aszályos, rendkívül száraz nyáron gondot okozott a tarnamenti falvakban a folyamatos ivóvízellátás. Ez évek óta nyomaszt«? gondot jelent, ám a volt tanácsok pénzhiány miatt nem tudtak megoldást találni. Marsi Józseftől azt is megtud­tuk, hogy a közelmúltban tárgyalásokat folytatott Tornáméra, Bo- conád, Tarnazsadány, Zaránk, Erk, Tarnaörs polgármestereivel. A megoldás ugyanis az lenne, ha Tamamérán építenének 600- 700 köbméter víz tárolására alkalmas tornyot, amely csúcsidőszakban, reggel és este zavartalanul biztosítaná a szükséges mennyiséget. Ez­zel a hat érintett község — főleg nyári — vízellátási gondjait megol­danák. A polgármesterek árajánlatot kértek. A legcélszerűbbnek a társulásos formát javasolják, ugyanakkor a hevesi üzemegység keresi a lehetőségét, hogy állami támogatással, a Heves Megyei Vízmű Vállalat, illetve az említett községi önkormányzatok anya­gi erőforrásainak összeadásával, a nem távoli jövőben közösen megoldják ezt az évek óta fennálló problémát. Ami a hevesi vízmű kollektívájának jövő évi tevékenységét illeti, januárban árajánlatokat tesznek az érdeklődőknek. Nagy valószínűséggel több Pest megyei településen folytatnak majd ivó­vízhálózat-tisztítást az új esztendőben. Lakókörnyezetünk tűzvédelme Eldobott cigarettavég... Az elmúlt évek tűzkárstatisztikájából egyértelműen kitűnik, hogy a lakókörnyezetünkben egyre több és egyre nagyobb kárral járó tűzeset történik. Az 1988-as évben a Hevesi Tűzoltó-parancsnokság területén 29 lakóháztűz volt, 760 ezer forint kárral. 1989-ben ugyan csökkent a tűzesetek száma és kártértéke, de az idén — az augusztus 31-ig eltelt időszakban — ismét emelkedés volt tapasztalható. Ez időszakban ugyanis 12 tűz keletkezett lakóépületben, össze­sen 481 ezer forint kárt és — sajnos — három emberéletet követelve. Ha a statisztikai adatokat összesítjük, azok jól mutatják, hogy a vizs­gált, alig több mint két és fél év alatt 51 lakóháztűz volt területünkön, amelyek kárértéke meghaladja az 1,5 millió forintot. A tűz keletkezési okainak statisztikáját az „építési hiba” és a „nyílt láng használata” vezeti. (Az építési hibát kivétel nélkül a ké­ménybe épített faszerkezetek jelentik). Sajnos, a régi építésű családi házak létrehozása során a mennyezet tartógerendáját sok helyen köz­vetlenül a kémény fala mellé, rosszabb esetben a kémény falába épí­tették be. Minden — főleg régi építésű — családi háznál fontos a kémény felülvizsgálata az esetleges építési hibák megállapítása érdekében. A lakókörnyezetben végzett tűzveszélyes tevékenység — úgy mint hús­füstölés, gazégetés — is számos tűzeset okozója. A rosszul megépí­tett, valamint a felügyelet nélkül hagyott húsfüstölő állandó bajfor­rás. Az emberi gondatlanság, a nemtörődömség az oka azoknak a tűzeseteknek, amelyek a gaz égetéséből keletkeznek. A felelőtlenül otthagyott égő gaz óriási veszélyt jelent a lakóház körül található éghető anyagokra. Nem egy szalma- illetve szénaka­zal lett már így a tűz martalékává. A propaganda ellenére sem sikerült csökkenteni a tüzelő- és fűtőberendezések által okozott tüzek szá­mát. Minden ilyen berendezés egy-egy veszélyforrás abban az eset­ben, ha létesítése és használata nem előírásszerű. A szabályokat minden esetben be kell tartani: a szakértelmet igénylő javításokat és karbantartásokat csak szakember végezheti. Olajkályhák és gázüzemű berendezések tüzeinél, illetve robbanásai­nál — a vizsgálatok szerint — túlnyomó többségben (a hozzáértés nél­kül elvégzett szerelésből adódó) műszaki hiba az ok. Lakóházakban és melléképületekben gyakori bajforrás az elektromos áram. Az ilyen berendezések, vezetékek időszakos — és szakszerű — felülvizsgálata a biztonságos üzemelés alapja. Sajnos, sok helyen még ma is találha­tók — főleg a melléképületekben — saját kivitelezésű elektromos szerelések. A dohányzásból eredő tűzesetek területünkön halált is okoztak. Az eldobott cigaretta parázsló vége könnyen meggyújthatja az éghe­tő anyagokat. Igen veszélyes az ágyban való dohányzás: az elalvó em­ber kezéből az ágyneműre eső cigaretta végzetes tragédia forrása le­het. Számos példa bizonyítja, hogy a gyerekeknek a gyufa sokszor já­tékszer, aminek veszélyét érzékelni nem tudják. Összegzésként megállapítható, hogy a tűzesetek többsége az emberi nemtörődömségre, felelőtlenségre vezethető vissza, pedig a nehezen megszerzett értékeinket rövid idő alatt elemészthetik a lán­gok. Városi Tűzoltó-parancsnokság Heves * * * (Most kaptuk meg a tűzoltó-parancsnokságtól a legfrissebb tűz­kár- statisztikát, amelyből kiderül, hogy decemberig 24 tűzeset mint­egy 1.369.000 forint kárt okozott. A tűz keletkezési okainak listáján a dohányzás és az úgynevezett gyermeki tevékenység, valamint az elektromos áram vezet.) Ilyen most ••• A képen látható hevesi autó­busz-pályaudvar kétségtelenül a város egyik legcsúnyább pont­ja. Hosszú ideje húzódik az új létesítmény megépítésének ügye, ám most mégis úgy tűnik, hogy a helyiek nem sokára egy új, modern állomást vehetnek birtokukba. A legutóbbi önkor­mányzati testületi ülésen is fog­lalkoztak a témával, s jó hír az is, hogy konkrét elképzelések és vállalkozók garantálják az új pályaudvar felépítését. Ezzel kapcsolatban — következő he­vesi összeállításunkban — rész­letesebb cikket is közlünk. Hogy az elképzelésekből valóság legyen Egy kemény esztendő után... Fass Tibor, az egri Fi- nomszerelvénygyár he­vesi gyáregységének ve­zetője néhány nap múl­va nyugállományba vo­nul. Túl a hatvanon, 42 évi munka után befejezi aktív pályafutását. — Tizennégy és fél évig voltam gyáregység­vezető itt, Hevesen — sorolja kissé elfogódva —, de ilyen nehéz esz­tendőt, mint az idei volt, nem zártunk még. Ren­geteg megpróbáltatás közepette, folytonos fe­szültségekkel kellett megküzdenünk a kol­lektívával együtt, hogy talpon áradhassunk. Bevallom, az első fél év végén sokkal rosszabb­nak láttuk a helyzetet, mint ahogy végül is ala­kult. Ezt azért mondom múlt időben, mert de­cember 21-én, pénteken befejezzük az esztendőt, amikor leltározunk. A két ünnep között már nem dolgozunk, miután négy napot a szabad szombatokon előre le­dolgoztunk. Mélyet sóhajt, azután így folytatja: — Tudja, még nincse­nek végleges adataink, de világosan látjuk a helyzetünket. Kemény erőfeszítéseink azért célra vezettek. Például csaknam 30 millió fo­rinttal növeltük a dollár­elszámolású kivitelün­ket, amely így összessé­gében eléri a 95 milliót. A svéd Mecman cégnek szállítottunk pneumati­kái elemeket és a német Herionnak pedig mág­neses szelepeket. Hazai partnereink közül a leg­nagyobb bizonytalanság egész évben az Ikarus körül volt. Nekik ajtó­működtető berendezé­seket készítettünk és küldtünk. Ezenkívül úgynevezett gázrúgókat a szerszámgépgyártás­hoz, traktorokhoz. A volt NDK-piac össze­omlása ránk is erőtelje­sen hatott, miután a ter­vezettől kevesebb lesz a rubelelszámolású bevé­telünk. Ez jelentősen, megközelítőleg 90-95 millió forinttal csökken­ti árbevételünket, de a kialakult helyzetet tu­domásul kellett venni. Miután gyáregységünk nem önelszámoló — bár minden bizonnyal az lesz majd —, így konkrét nyereségünkről nem tu­dok beszámolni. Annyi bizonyos, hogy a Fi- nomszerelvénygyár nyereséggel záija 1990- et, amelyben benne van a mi kollektívánk ered­ménye is. — Csökkent-e a lét­szám ? — Bár erre vonatko­zóan egész évben a „stop” élt, a foglalkozta­tottak száma csökkent nálunk. Ez összefügg a nyugdíjazással, a kor­kedvezményes nyugdíj lehetőségével és a fel­mondással is. Ezek mel­lett természetes apadás­sal is számoltunk. Míg januárban 594-en dol­goztak nálunk, most — az év végén — 454-en vagyunk. — Jövőre további csökkenést terveznek? — Miután még 1991 első negyedére sincs ter­vünk a bizonytalan hely­zet miatt, így csak elkép­zeléseink vannak, és fo­lyamatos üzleti tárgya­lásokat folytatunk, hogy ezek valósággá válhas­sanak. Egyelőre a mos­tani létszámra építünk a jövő évben, persze, nem tudjuk előre, hogy a kö­rülmények hogyan ala­kulnak, és nem kell-e módosítani ezt. Remél­jük, hogy nem kell! — És ön hogyan foly­tatja tovább? — Nyugdíjasként, el­sősorban pihenéssel. Úgy érzem, szükségem is lesz rá. De azért drukko­lok az utódomnak és a gyáregység kollektívájá­nak, hogy a jövő év végén is eredményekről tudja­nak majd számot adni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents