Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-18 / 219. szám

Mint lapunkban már röviden hírül adtuk, de­cember 7-én megalakult a Tisza-tó melletti telepü­lések önkormányzatainak érdekvédelmi szövetsé­ge, melyben helyet kért Tiszafüred, Tiszaderzs, Abádszalók, Tiszabura (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Kisköre, Tiszanána, Sarud, Újlőrincfalva, Poroszló (Heves), valamint Borsodivánka, Tisza- valk, Tiszabábolna és Négyes (Borsod-Abaúj- Zemplén megye). A szövetség — melyet e települések polgármes­terei hoztak létre — titkárul a poroszlói polgármes­tert, Halász Ka'ro/yí választotta meg, akitől a követ­kezőket tudtuk meg a kezdeményezésről. Az a céljuk, hogy ne önös érdekeit kövesse min­den falu, hanem a tó környéke komplex kérdései­nek megoldásáért együttesen lépjenek fel. A kör­nyezetvédelem, az infrastruktúra fejlesztése, az építészeti elképzelések, a vízügyi megoldások — mindezek összefogásra várnak, egységes koncepci­ót kívánnak. A dolog anyagi oldala sem elhanyago­landó, hiszen kevesebb pénzbe kerül, ha több tele­pülés társul egy-egy beruházásban. Az üdülési kí­nálat összehangolására is törekszenek, hiszen a községeknek más-más az „erőssége”, a vonzó olda­la. Poroszló például nyilván a horgászni vágyókat csábítja, de hasznos, ha erről az Abádszalókon für- dőzők értesülnek, hiszen így kedvük kerekedhet a Heves megyei faluban is eltölteni néhány napot. A szövetség szándéka, hogy megszerezze és gyakorol­ja a Tisza-tavon a halászati és horgászati, valamint a vadászati jogot, mégpedig összehangolt, egységes elképzelés szerint, az állat- és növényvilág értékei­nek megóvásával. Arra is törekednek, hogy kiemelt idegenforgalmi övezetté nyilvánítsák e térséget, hi­szen ez a fejlesztés újabb lehetőségeit jelentené. Annak érdekében, hogy a szövetség elképzelése­it megismertessék, és megvalósításukhoz segítséget kéijenek, levelet juttattak el az érintett terület or­szággyűlési képviselőihez, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetőihez. A besenyőtelki gazdakörben Aszályos éveket várnak... (Tudósítónktól) Besenyőtelken a napokban tartotta alakuló ülését a helyi gazdakör. Az első összejövete­len, amelyet a művelődési ház­ban tartottak, csak húszán vettek részt, holott Mlinkó Margit, a kertbarát kör vezetője legalább hatvan résztvevőre számított. Csalódást mégsem okozott az ülés, mivel aki eljött, igen aktív volt. A besenyőtelki földművelők összeállították programjukat, és így egészen márciusig meghatá­rozták a tennivalókat. Megsze­rezhetik majd a tagok mindazon agrár- és jogi ismereteket, ame­lyekre a jövőben egy mezőgaz­dasági vállalkozónak szüksége lehet. A témák között különösen nagy hangsúlyt kap a víztakaré­kos, olcsó öntözési módok meg­ismertetése, ami azért fontos, mivel a prognózisok az elkövet­kező évekre is aszályt jósolnak. Mlinkó Margit meggyőzően bi­zonyította az ülésen, hogy az idén akár ötszörösére emelhet­ték volna a dohánytermést a be­senyőtelki gazdák, ha locsoltak volna. A gazdaköri előadásokon fog­lalkoznak majd a környezetvé­delem kérdésével, mivel erre ügyelni kell majd a kisüzemi far­mergazdaságokban. A korszerű állattenyésztés, a takarmányo­zás, az állategészségügy tudniva­lóit is elsajátíthatják a tagok. A szakmai ismeretek tökélete­sítése érdekében úgy tervezik, hogy a jövőben megfelelő számú résztvevővel megindítják az „Aranykalászos Gazdatanfolya- mot”, mégpedig az idén ennek nulladik évfolyamát. A tanfo­lyam — a sikeres vizsga után — szakmunkás-képesítést ad. Ar­ról is szó esett az alakuló ülésen, hogy szeretnék felkelteni a fiata­lok érdeklődését a mezőgazda- sági tevékenység iránt: könyve­ket ajánlanak számukra, érdekes előadásokat, videovetítéseket szerveznek a részükre, majd ve­télkedőket tartanak, és az ered­ményesen szereplő iljak jutalmat is átvehetnek. A besenyőtelki gazdakör a he­lyi szakmai és jogi érdekképvise­let megteremtésén túl be kíván kapcsolódni a körök területi és országos hálózatába is, hogy ter­ményeik értékesítéséhez és fel­dolgozásához segítséget kapja­nak. A gazdák végül megálla­podtak abban, hogy ezentúl min­den pénteken délután hattól klubszerű foglalkozást tartanak, minden hónap első és harmadik keddjén pedig — 18 órától — előadásra, ismeretszerzésre gyűlnek össze a helyi művelődési házban. A legközelebbi találkozóra a mai napon kerül sor. Pólyák Pál Adventi hangversenyek A karácsonyi hangulat jegyé­ben gyertyafényes koncertet tar­tanak december 21-én délután fél hattól a füzesabonyi művelő­dési központban. Fellép a Tinódi Férfi Kamarakórus (vezető kar­nagy: Nagy László), a Női Ka­marakórus (karvezető: Magas- háziné Kocsis Csilla), a ME- DOSZ Hámán Kató Leánykara (karvezető: Tóth András). A műsorban felcsendül majd a fel­nőtt összkar dala is, amelyben Kissné Bozó Sarolta énekel szó­lót, és a két füzesabonyi általános iskola diákjainak összkara mu­tatkozik be. A város zeneiskolá­jának tanárai is muzsikálni fog­nak, akárcsak a másnapi hang­versenyen, amelyet 22-én este hét órától tartanak a füzesabonyi római katolikus templomban. Szilveszteri-kupa Feldebrőn Sportversenysorozatot ren­deznek december 27-e és január 5-e között Feldebrőn. A helybe­liek asztaliteniszben és teremfo­ciban mérkőzhetnek. A meccse­ket az általános művelődési köz­pont nemrégiben átadott torna­termében tartják, ahol kedd és péntek délutánonként 18-tól 20 óráig edzhetnek is a versenyre készülő feldebrőiek. A Szilvesz­teri-kupára egyénileg és csapa­tonként is lehet nevezni, mégpe­dig legkésőbb december 20-áig. Nem kell Makiárra menni Az önkormányzati törvény adta lehetőséggel élve önálló, külön képviselő-testületet és polgármestert választottak Mak­iáron és Nagytályán, de a hajdani „házasoknak” számos területen mégis együtt kell működniük. Közös bizottságokkal mérték fel a helyzetet, és tettek javaslatokat az egészségügyi, szociális, okta­tási feladatok közös megoldásá­ra. Jó hír a nagytályaiaknak: a létrehozott körjegyzőség kihe­lyezett hivatalt működtet majd a faluban januártól, így a helybeli­eknek nem kell Makiárra járniuk ügyeik intézése végett. Káli horgásztervek Horgászegyesületet szeretné­nek alakítani a káliak. A község­beliek közül eddig ötvenheten jelentkeztek, és már ki is nézték maguknak a településtől nem messze lévő szilaposi sódertava­kat horgászterületül. Amennyi­ben a jogi akadályok elhárulnak, és elintézik a formaságokat, megtarthatják az alakuló ülést, és végre kivethetik a horgot. Nem az önös érdekekért... Önkormányzatok szövetsége a Tisza-tónál Fehér árvacsalánfű és mórmályva Illat helyett képek — a Herbáriából Miért nem csinálhatunk illatos újságot... — végig ezen töprengtünk fotós kollégámmal a Herbária fü­zesabonyi üzemében. Az édeskömény fűszeres aro­mája, a száradó füvek mezőszaga, a mélylila virág­szirmok könnyű illata — ez a legmegkapóbb az egészben, és sajnos, ebből nem éreztethetünk sem­mit. A szimatolgatás mellett tehát szomorkodtunk, és közben készültek a képek — ráadásul fekete-fe­hérben... Farkas Ernő üzemvezető kalauzolt minket, aki­től megtudtuk, hogy éppen év végi hajrában van­nak, mivel nyugati partnereik december közepéig fogadják az árukat, aztán „bezárják a boltot” egy jó hónapra. Két műszakban dolgoznak körülbelül egy hónapja, és december 13-án indult útjára az a kami­on, amely az idei utolsó exportszállítmányt viszi Németországba. Az egyik csarnokban az illóolaja miatt értékes édesköményt tisztítják a Gigant rostagépen... Ezt a terméket a német piacon adják el. A másik terem­ben a festőanyagként különösen Franciaországban népszerű mórmályva virágát rakják dobozokba az asszonyok. A június végétől egészen szeptemberig virágzó mórmályvának sötétlila színű, szárított szir­mait vásárolja fel az üzem, ezt később válogatják és csomagolják. A Binder típusú gép rácsos tepsijén a galagonyabogyót szárítják, amit az olaszoknak, az osztrákoknak, a franciáknak szállítanak, illetve bel­földön értékesítenek. E bogyó a vérkeringési zava­rok ellen hatásos, jól használható a szív- és érgyó­gyászatban. A szép nevű fehér árvacsalánfüvet előbb nedvesítik, puhítják, majd vágják és rostál­ják, így kerülhet aztán a teakeverékekbe. Gyógyha- tása többféle: segít a légcső-, a bél- és a hólyaghurut elmulasztásában, de álmatlanság ellen is használha­tó. A disznóvágások idején különösen sokan kere­sik a hazai boltokban a többféle összetevőből ke­vert sonkapácot, amellyel most is foglalkoznak: őr­lik, majd tasakolják a fűszereket. A Herbária vállalat füzesabonyi üzemében, ahol mintegy 50 féle illatos és jótékony hatású cikket ké­szítenek, az idei évben 50 milliós termelési értékre számítanak. (Fotó: Gál Gábor) A biztonságérzet hibádzik... Csúcsterhelés a füzesabonyi postán Füzesabony — a templom mellett — két épületé­re is büszke lehet: a műemléknek nyilvánított vas­útállomására és a kedvesen megbúvó postaépületé­re. Mindkettő sokat tudna mesélni a múltról, jelen­ről, ha faggatnák, ha megszólalhatna. A földszintes postaépület elmondhatná például a nyáron hűs ár­nyékba telepedő vándornak, hogy ez a hivatal a Miskolci Postaigazgatóság területén sorrendben a harmadik legnagyobb „erődítmény”. Miskolc II., Hatvan II., Füzesabony... Ez a sorrend a legna­gyobb feldolgozó hivatalok emh'tésénél. „Ötödosz- tályú hivatal” a titulusa a papíron, ami azt is jelenti, hogy 80 postahellyel vannak összeköttetésben; ők dolgozzák fel ezeknek minden küldeményét: leve­leit, pénz-, áru-, csomagfeladásait, a sorsjegyeket, a totó- és lottószelvényeket, itt végzik könyvek, az új­ságok, a hetilapok és folyóiratok kézbesítését, szál­lítását, a díjbeszedéseket, az előfizetéseket — ér­kezve és továbbítva — Nagyvisnyótól kezdve Eger- lövőig. Hogy milyen a forgalom ? Csak a helyi vasútállo­mási aluljáróban lévő újságpavilonjuk 600-700 ezer forint forgalmat bonyolít le rövid időközök­ben. Annak értéke meg változó — de szolgálati ti­tok —, amelyet nyolc gépkocsijáratuk bonyolít le működési területükön naponta. Az éjjel-nappali, egyfolytában végzendő feladatokat 92-en látják el, s azonnal intézkedniük kell abban az esetben is, ha a 33 körzeti hivatal bármelyikében betegség, vagy rendkívüli eset fordul elő, hiszen ezekben is ki kell nyitni. — Mindenhol létszámgondokkal terhelve dolgo­zunk, mert keveset tudunk fizetni. A posta 5900 fo­rint havi jövedelemmel tudja fogadni a jelentkező­ket. Sokan többet kapnak, ha munkanélküli-se­gélyt kérnek. Ráadásul óriási a felelősség, a veszé­lyeztetettség érzése, a nyugtalanság, főként a napja­inkban elszaporodott postarablások miatt — mondja az abonyi hivatalvezető, Perge Sándomé, aki 30 éve teljesít szolgálatot ezen az „őrhelyen”. O mutatja be munkaterületét, amikor azt kérdezzük: érzik-e — s ha igen, hogyan — az ünnepek, a kará­csony közeledtét a forgalom alakulásán a füzesabo­nyi postahivatalban? — Nálunk november közepétől „ünnepi szolgá­lat” van — folytatja a hivatalvezető. — A postás „bácsik és nénik” már kézbesítették a novemberi nyugdijakat, annak a kiegészítését, sőt, a decem­berre járót is. Közben beszedték a tévé-, a rádió-, az újság-előfizetési dijakat: többszörösen is fordulva a hivatalból, a biztonsági előírások miatt. A levelek­nél, a postaküldeményeknél már erősen érződik az ünnepi hangulat. „Sima” napokon általában 8-10 zsák levél jön (egy-egy 30-40 kilogrammot nyom), most pedig a tízszerese ennek, s ezeket is gondoz­nunk kell. Két nap múlva — állíthatom — már ton­nákról beszélgethetünk. Ilyenkor érezzük csak isten­igazából, hogy kevesen vagyunk, és technikailag erős a lemaradásunk a többi pénzintézethez képest. Sokan saját asztali, kézi számítógépüket használ­ják, mert a gépesítés, a korszerűsítés a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem követi nálunk a kívánalma­kat. Csak az épületek korszerűsítésére, felújítására annyi milliót kell áldoznunk, hogy szinte nem is tu­dom, mindezt miből teremti elő a posta. Kápolna, Pély, Mezőszemere után itt, Abonyban, az újtele­pen is hamarosan átadjuk az új postaépületet, ami nem kevés pénzbe került. — Volt szó a biztonságérzetről. Történt-e erősza­kos cselekmény valamelyik hivatalukban, avagy szállítmányuknál? — Szerencsére még nem. De a minap az egyik férfi kétezer forintos — hamisított — Express Mo­ney sorsjegyet akart beváltani nálunk. Nem sikerült neki. S ilyen vagy hasonló „tréfákra” is fel kell ké­szülnünk... — Néhány nap múlva itt a karácsony. Mit kéme a Jézuskától, avagy a Jó Tündértől ajándékba? — Kaptam az igazgatóságtól egy levelet, amely­ben arról értesítenek, hogy az év végi postaforga­lom után kapunk majd egy kis pénzjutalmat a janu­ár ötödiki fizetéssel együtt. Én azt kérném a Jézus­kától, hogy annál többet adjon, és ne vonják le belő­le az adót. Kapjunk korszerű eszközöket, biztonsá­gosakat a munkavégzéshez, és ha a Jó Tündér meg- szánna bennünket, építene egy új postahivatalt a vasútállomás közelébe, a Volán-pályaudvar körze­tében. Mi tagadás, boldog lennék... Hűtés nélkül Grani sajt- és túró­készítmény Feldebrőről Kókuszreszelék 15 dekas csomagolásban Sokáig az áfész kezelésében működött Feldebrőn a Vécsi úton lévő péküzem. Az év elején azonban gazdát és profilt cserélt. Megvásárolta a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, hogy új, modern tartósítószer felhasz­nálásával Grani elnevezésű szá­ntott sajtot és túrót készítsenek, dúsítsanak a sütőipari édessé­gek, kalácsok, kekszek, ostyák és egyéb készítmények alapanya­gaként, hogy ezáltal meghosz- szabbítsák eltarthatóságukat. A Gyógynövénykutató Intézet speciális találmányának nagy ér­deme többek között — ahogy azt Nagy Lajos, a vállalat igazgatója elmondotta —, hogy a készítmé­nyek hűtés nélkül akár két évig is eltarthatok. A természetes kör­nyezetben, körülmények között készült termékek állják a 30 fo­kos meleget, a magas hőmérsék­letet, így akár Afrikába is szállít­hatók, exportálhatok. Az itt készülő árukat főleg Nyugaton, a tőkés piacon igye­keznek értékesíteni, ám növek­szik az érdeklődés irántuk az or­szág határain belül is. A győri tésztaféleségekben, édességek­ben már jól vizsgázott a szer: a népszerű Túró Rudi élettartama is többszörösére nőtt ettől. A pi­acok bővítésében, felkutatásá­ban az Innofinace Bank segítke- zik a vállalatnak, hiszen a hármas vállalkozásnak ő is tagja. A próbaüzemelés megkezdő­dött, s ha a szükséges engedélyek megérkeznek, a 25 fős üzem — amelyben több román menekült is munkalehetőséget talált — akár három műszakra is meg­szervezheti a termelését. A nagy mennyiségű anyagok tárolására a szükséges hűtőberendezések is elkészültek már. Pillanatnyilag a teljes munka­idő kihasználása érdekében — Papp András üzemvezető-he­lyettes irányításával — a kókusz­dió csomagolásában segítenek a halmajugrai kekszüzemnek. A kisebb tasakoktól a három-hat kilogrammos csomagokig bezá­rólag töltik a zacskókat, ame­lyekből jut a megyei és a fővárosi üzletekbe egyaránt. HÍRLAP, 1990. december 18., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Az oldalt összeállította: Fazekas István Palágj i Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents