Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-18 / 219. szám

A FÜZESABONYI POSTÁSOK IS TARTANAK A RABLÓTÁMADÁSTÓL (5. oldal) MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVÁN, HEVES, FÜZESABONY, 1990. DECEMBER 18. KEDD HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 219. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT Egy lap, amely a megye minden olvasójához szól LEGYEN ELŐFIZETŐNK! Katonai kapcsolatok Jean-Pierre Chevenement, a Francia Köztársaság védelmi mi­nisztere tegnap Für Lajos honvé­delmi miniszter meghívására hi­vatalos látogatásra Budapestre érkezett. A tervek szerint ma kö­zös nyilatkozatot írnak alá a ka­tonai kapcsolatok fejlesztéséről. Jószomszédi viszony az ukránokkal Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke tegnap a Parla­mentben fogadta a Magyar-Uk­rán Társaság elnökségének kép­viselőit. Karig Sára, József Atti- la-dtjas írónő, a társaság elnöke tájékoztatót adott a közelmúlt­ban alakult társadalmi szervezet programjáról és céljairól. A köz- társasági elnök kifejezte azt a re­ményét, hogy a magyar és az uk­rán nép közötti baráti, jószom­szédi viszony ápolása, a közvet­len gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok bővítése kölcsönösen előmozdítja orszá­gainkban a megkezdett társadal­mi és gazdasági átalakulást, nemzeti érdekeink jobb megis­mertetését. Márai Sándorra emlékeztek Márai Sándorra emlékeztek a hétvégén Kassán. A közelmúlt­ban nyugaton elhunyt író szülő­városa sok évtizednyi késéssel, csak most fejezhette ki tiszteletét a Márai-életmű iránt. A Függet­len Magyar Kezdeményezés, a pozsonyi Pen Club, a magyar diákszövetség, a CSEMADOK és a csehszlovákiai magyar írók társasága tartotta közösen a ren­dezvényt. Farmeráruház Farmeráruházak építési prog­ramjának kivitelezésére készül fel az AGROBER; az első, 600 négyzetméteres alapterületű lé­tesítmény Vasváron már épül, további négy pedig előkészítés alatt van. A program érdekessé­ge, hogy a kész létesítményeket vállalkozók számára értékesítik, de lehetőség van bérleti szerző­dés megkötésére is. Szökött rabok Vasárnap az esti órákban megszökött két rab a székesfe­hérvári büntetés-végrehajtási in­tézetből, mindketten többszörö­sen büntetett előéletűek. Az épület felső szintjén levő zárká­juk mennyezetének megbontá­sával a padlásra, majd onnan a tetőre jutottak, s lepedőből so­dort hágcsón ereszkedtek le az utcára. A rendőrség nagy erővel folytattja a keresésüket. 1+1 akció Hajdú Jánosné olvasónk nyerte a színes tévét Tegnap, közjegyző jelen­létében sorsoltuk ki az ASB Heves megyei irodájá­ban lapunk, a Heves Me­gyei Hírlap előfizetés-gyűj­tő pályázatának fődiját. Az 1+1 akció feltételeit sok pályázó teljesítette, közii lük a szerencse Hajdú Já nosné Eiger, Napsugár út 1 1/6. szám alatti olvasónk nak kedvezett, aki jutalmát a színes televíziót megyei irodánkban — Eger, Beloi annisz út 3. — veheti át. A sorsolás tisztasága felett Szabóné dr. Kormos Edit közjegyző őrködött. Nyer­tesünknek ezúton is gratu­lálunk! Az IMF-tÓI: egymilliárd dolláros hitel Ha a magyar Parla­ment elfogadja a jövő évi költségvetés sarok­számait, és a magyar kormány, valamint a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa is szen­tesíti az IMF és a Ma­gyar Nemzeti Bank szakértői szinten történt megállapodását, akkor az idei 200 millió dollár­os IMF-hitelhez képest 1991-ben nagyjából 1 milliárd dolláros hitelt kaphat Magyarország a Nemzetközi Valuta­alaptól. Ezt Surányi György, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke nyilat­kozta az MTI munkatár­sának, hangsúlyozva, hogy a költségvetés hiá­nya nem lehet több 78 milliárd forintnál, más­részt a folyó fizetési mérleg hiánya nem ha­ladhatja meg az 1,2 mil­liárd dollárt. (MTI) Országgyűlési elemzés Ismét napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg hétfő délutáni munkáját az Országgyűlés. Elsőként Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke ismertette a bizottság állásfoglalását a magyar — ro­mán viszonyról. Ebben — a tavaly decemberben le­zajlott romániai forradalom évfordulójára is emlé­kezve — sajnálatosnak minősítette, hogy a magyar és a román kormány képviselői között a műit év vé­gén megszületett megállapodások — a román kor­mányszervek elutasító magatartása miatt — nem teljesülhettek. (Folytatás a 2. oldalon) Milyen is volt az MDF országos gyűlése? Aki művelni akarja a földiét. mielőbb jusson hozzá Az elmúlt hét végén zajlott le a Magyar Demokrata Fórum IV. or­szágos gyűlése. Több elemző úgy fogalmaz, hogy az volt meglepe­tés, hogy nem lett meglepetés. A szellemes megállapítás sok lénye­ges folyamatot eltakar. Valóban nem történt szakadás, botrány vagy más látványos esemény. De talán nem mindig ezek az igazán fontos dolgok. Áz igazán jelentős változások lehetnek csendeseb­bek, kevésbé feltűnőek is. Az biztos, hogy érzékelhető volt a részt­vevő számára: az MDF rádöbbent, hogy kormányzópárt, s ezzel a felelősséggel kell politizálnia. A lendületes „repülőstart” után kö­vetkezik a napi erőfeszítések sora, a pártprogramok gyakorlati cse­lekvéssé alakítása, amely sokszor sikertelennek bizonyul. Pedig nemcsak egy párt, hanem egy ország érdeke az, hogy a kormányala­kító politikai erő magára találjon. Bár a megfigyelők egy része szerint nem tűntek fel új arcok az országos elnökségben, ám az mégis átalakult. Most került be az országos vezetésbe dr. Farkas Gabriella, az MDF Heves me­gyei szervezeteinek vezetője is. Arról vetettünk számot vele, hogy mit is jelentett a kormány­párt életében ez az országos gyű­lés, s szakterületén, a mezőgaz­daságban milyen állásfoglalások születtek. Ez utóbbi annál is fon­tosabb, mivel a koalíciós partner, az FKgP nagyválasztmányának ülésére is most került sor, s mint kiderült: a földkérdés szakadás­hoz vezethet. — Valóban sokan azt várták — erősíti meg dr. Farkas Gabri­ella —, hogy dűl majd a csata az országos gyűlésünkön a külön­böző áramlatok között. Én vi­szont azt érzékeltem, hogy ezek minden MDF tagban léteznek, eltérő mértékben. Nem lehetett ügy elválasztani a viták során a résztvevőket, hogy ez keresz­tény, ez népi-nemzeti, amaz meg nemzeti liberális. — Mégis elég sajátosnak lát­szik, hogy ennyiféle nézet talál­kozhat, akár egy emberben, akár egy szervezetben. A gyűjtőpárt fogalom, amely az alapszabály­ban is szerepel, szintén megfog­hatatlan. Mi tartja egybe akkor az MDF-et? — Azzal egyetértek, hogy ez a párt e kor terméke, és sajátosan magyar. Azt tudta együvé hozni a tagjait, hogy egyformán látják a hazai válság megoldásának lehe­tőségét. Kezdetben kialakult egy mozgalom, amelynek „sátra” alá csoportosultak igen eltérő ideo­lógiai alapokon álló, nagyon kü­lönböző politikai arculatú embe­rek. Folyamatosan alakult ez párttá. Nagy vita volt arról, hogy megmaradjon-e mozgalomnak, vagy párttá váljon-e. Az utóbbi útra akkor léptünk, amikor a szélsőségek mérséklődték, vagy akiben nem, az más politikai szerveződést keresett magának. — Akkor úgy is megfogal­mazhatjuk, hogy ennek az orszá­gos gyűlésnek a tétje újra csak az volt, hogy továbbléphet-e az MDF a párttá válás útján, vagy tovább őrizgeti egy politikai mozgalom ködös jellegét? (Folytatás a 3. oldalon) A MÁV ünnepi forgalma Mentesítő vonatok A karácsonyi és év végi mun­kaszüneti napok összevonása miatt a személyvonatok közleke­désének ünnepi forgalma a kö­vetkező: december 21-én, pén­teken a munkanapokra, decem­ber 22-én, szombaton a hét utol­só munkanapjára, december 23- án, vasárnap — a Hivatalos Me­netrendkönyvtől eltérően — a szabadnapokra, december 24- én és 25-én a munkaszüneti na­pokra december 26-án, szerdán a vasárnapokra, december 27-én csütörtökön a hétfőre, december 28-án, pénteken a hétközi mun­kanapokra, december 29-én, szombaton a péntekre, decem­ber 30-án, vasárnap — a menet­rendkönyvtől eltérően — a sza­badnapokra, december 31-én, hétfőn a munkaszüneti napokra, 1991. január 1-jén, kedden a va­sárnapokra és január 2-án ked­den, a hétfői munkanapokra elő­írt menetrend érvényes. Mentesítő vonat indul decem­ber 21-én Debrecenből a Nyuga­ti pályaudvarra 13.00 órakor és a Déli pályaudvarról Zalaeger­szegre 17.28 órakor. December 22-én: Szombathelyről Buda­pestre 12.55 órakor, Nyíregyhá­záról Budapestre 12.25-kor, Miskolcról Budapestre 13.20 órakor, a Déli pályaudvarról Szombathelyre 15.00 órakor, Zalaegerszegre 17.28-kor, Győr érintésével Sopronba 18.38 óra­kor, valamint a Keleti pályaud­varól Miskolcra 16.30 órakor megy mentesítő vonat. December 23-án a Déli pálya­udvarról Szombathelyre 5.55 órakor, Tapolcára 7.15-kor, Ka­posvárra 7.33-kor, Sopronból 6.23-kor, illetve Győrből 7.35 órakor indul mentesítő vonat Bu­dapestre. December 25-én Nyír­egyházáról Bdapestre 4.25 óra­kor, december 29-én a Nyugati­ból 15.00 órakor, Debrecenből 17.53-kor megy vonat Záhony­ba. December 30-án a Déli pálya­udvarról Tapolcára 7.15 órakor, január 1-jén Nyíregyházáról Bu­dapestre 4.25-kor, Miskolcról szintén Budapestre 13.20-kor, a Keleti pályaudvarról pedig Mis­kolcra 20.00 órakor indul mente­sítő járat. Január 7-én lesz még mentesítő vonat: Debrecenből indul 9.10 órakor Budapestre, a Nyugati pályudvarra. A MÁV kéri az utasokat, hogy a vasúti menetjegyet és az expresszvonatokra szóló helyje­gyet — a sorbanállás elkerülése végett — az utazás előtti napo­kon váltsák meg. írók lázadása Az 1956-os írószövetségi jegy­zőkönyveket vaskos kötetbe fog­lalva adta ki a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Irodalomtudo­mányi Intézete. A könyvet — amely az „írók lázadása” címet kapta — tegnap délelőtt, az írószö­vetség székházában mutatták be a sajtó munkatársainak. Jókai Anna, az írószövetség el­nöke a kötet különös értékeként emh'tette, hogy az a dokumentum hűségével tálja a nyilvánosság elé a több, mint három évtizede legen­daként keringő mendemondákat. A könyv az Irányított Irodalom cí­mű sorozatban, annak nyitó köte­teként jelent meg. Folyik az év végi kétműszakos hajrá a Herbaria füzesabonyi üze­mében, hiszen külföldi partnereik csak december közepéig fogad­ják az egyes cikkeket. Képünkön a franciák által keresett festőanya­got, a mórmályva szárított virágszirmait csomagolják. Hogy mivel foglalkoznak még az üzemben? — erről és Füzesabony térségének egyéb történéseiről lapunk 5. oldalán olvashatnak. Mennyivel drágulnak a húsok és a tejtermékek? Jövőre mintegy 30-35 száza­lékkal drágul az állati eredetű élelmiszerek fogyasztói ára. Máhr András, a Földművelésü­gyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese az MTI érdeklődé­sére elmondta, hogy a tej- és tej­termékek várhatóan már január­tól mintegy 35 százalékkal drá­gulnak. 1991-ben már csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej lesz maximált áras. A tejáremelés an­nak ellenére elkerülhetetlen, hogy a tejből túltermelés van, ugyanis a költségek már most is alig fedezik a ráfordításokat. A minisztérium számításai szerint a hús, amely szabadáras, várhatóan több lépcsőben drá­gul, mintegy 30-35 százalékkal, így a sertéskaraj és a comb min­tegy 320-340 forintba kerül majd a következő évben. Hozzá­tette: idén január óta változatlan a húsok ára, sőt, időnként árked­vezményt adnak az egyes vállala­tok, miután belföldön túlkínálat alakult ki. Jövőre azonban elke­rülhetetlen a jelentősen dráguló energia-, takarmány- és egyéb költségek beépítése az árakba. A baromfitermékeknél is hasonló mértékű drágulás várható, de a különböző szárnyasoknak diffe­renciált mértékben emelkedik az Exportoffenzíva A jövő évben is fenn kell tartani az export „gőzhengert”, sőt a magyar gazda­ság exportoffenzívá­ját, mind keleti, mind pedig nyugati irány­ban szélesíteni szük­séges - jelentette ki Kádár Béla a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok minisz­tere azon a sajtótájé­koztatón, amelyet a tárca ez évi teljesít­ményéről tartottak az NGKM-ben. Az év első 11 hó­napját értékelve a miniszter aláhúzta: a magyar külkereske­delem az elmúlt évek legjobb mérlegét zár­ja 1990-ben. Hiszen a magyar külkereske­delmi konvertibilis aktívum értéke ebben az évben várhatóan meghaladja a 900 millió dollárt, kedve­ző esetben elérheti akár az 1 milliárd dol­láros értéket is. Növekvő elvonások, csökkenő támogatások Költségvetési szorításban az agrárágazat „A földművelésügyi tárca súlyos felelősséget érez abban, hogy az elmúlt hét hónapban — amióta az új kormány megalakult — nem sikerült az ország agrárér­telmiségét, a szakma megszál­lottjait bevonni a közös munká­ba, a közös gondolkodásba.” Ez csendült ki a hét végén dr. Sá- rossy László államtitkárnak Gö­döllőn, az Agrártudományi Egyetemen Heves, Pest, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok me­gye több mint kétszáz szakembe­re előtt elmondott beszédéből. Kitűnt ugyanis az a korábbi meg­állapítás, hogy az élelmiszer-gaz­daságban dolgozó vezetők leg­alább másfél esztendeje a politi­kai indulatok célpontjai. Nos, az elmúlt időszak a szaktárcánál a tanulás időszaka volt, amely után most már nem nélkülözhetik, hogy megtörténjen a jó szándékú egymásra találás az agrárágazat­ban dolgozó vezető értelmiségi­ekkel. Rengeteg feszültség, bi­zonytalanság nehezíti a munkát, hiszen az élelmiszer-termelést is elérték azok a válságtünetek, amelyek az egész magyar gazda­ságot jellemzik. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents