Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-14 / 216. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT 1990. december 14., péntek Érdekes feladatra vállalkozott nemrég a Szépirodalmi Ki­adó. Négy könyv címmel egy kötetben adta ki Németh László tudománytörténeti és nyelvészeti tanulmányainak gyűjteményét. A magyar szellemi élet nagy, „kísérletező embere” emlékezetes vásárhelyi tanároskodása idején, az 1940-es évek második felében diákjainak tanulótársa­ként foglalkozott rendszeresen a fizika, a kémia, a bioké­mia és a matematika lényegi kérdéseivel. Valamennyi stú­diumot az illető tudományág történeti fejlődésébe ágyaz­ta. Tulajdonképpen ennek vázlatait felhasználva, jóval a nagy író halála után jelent meg ez a rendkívül érdekes mű, amelyet most röviden ismertetünk olvasóinkkal. A műanyagok kora Kép a világról, a természettudományok történetéről Négy könyv — egy kötetben A Négy könyv, amelynek megírását az 1960-as évek elején ter­vezte Németh László, tulajdonképpen nem készült el, csupán annak egyes fejezetei. De még­is megmaradt, mert megírta az áttekintés be­vezetőjét, amelyben ő maga így vall vállalkozá­sa ars poeticájáról: „Tu­lajdonképpen csak egy nagy olvasható tan­könyvet akartam írni felnőtteknek, akik vagy nem jártak iskolát, vagy keveslik az ott tanulta­kat. Mint kísérletező ta­nár, ennek a tankönyv­nek (Négy könyvnek) a fejezeteit mondtam el óráimon... most még szerényebb szerepet vállalok: nem mint en- ciklopédista, nem is mint tanár, csak mint egyszerű tanuló, mond­juk előtanuló állok a ta­nulási lázba esett nem­zet elé, hogy mielőtt le­hunynám a szemem, azt, amit az emberi művelt­ségben legfontosabbnak látok, helyette és neki még egyszer áttanul­jam.” Ennek a Németh Lászlóra oly jellemző „áttanulásnak” az anya­ga ez a könyv, amely ha nem is készült el úgy, mint ahogy az író ter­vezte, mégis fennma­radt hagyatékában, és belőle állította össze voltaképpen válogatva és szerkesztve leanya, Németh Judit, és sajtó alá rendezte a neves tu­dománytörténész, Ve- kerdi László. Az emlí­tett Négy könyv az újko­ri tudománytörténet máig hiányzó, nagy, tárgyszerű és mégis átte­kinthető írói összegzése. Németh László kísérle­tező írói műhelyének és életművének egyik alapvetően fontos vál­lalkozása. Ezt a rekonst­ruáló munkát végezte el az író immár említett fi­zikus lánya, és fáradozá­sainak gyümölcse ez az ismeretlen, új Németh László-kötet. Felöleli a világtörténet és termé­szetesen a művelődés- történet, a természettu­dományok lényegi arcu­latát, és a teljesebb em­beri megismerés elérése érdekében kifejtett erő­feszítéseit. Rendkívül érdekesek a fejezetcí­mek is. Például A klasz- szikus fizika, a Vegyi ipari, A vegytan jegyzet­ből, az Anyagismeret, az Életvegytan, Az élettan története 1947-ből. Az­után a Szerves vegytan, az Anyaghalmazok, a Fizikai kémia, A tizen­nyolcadik század fiziká­ja, A vegytan története, a Biokémia, a Techno­lógia 1962-ből, nem ke­vésbé A matematika fej­lődése a XIX. század­ban, amelyet 1950-ben írt. A kéziratban hátra­maradt munkák nagy részét ebben a könyv­ben publikálták először. Rendkívül érdekes, oly­kor érdekfeszítő anya­got kap kezébe az olva­só, aki elsősorban a ter­mészettudományok tör­ténetében kíván elmé­lyedni. Ezért minden el­ismerés a kiadónak, hogy vállalta az értékes szellemi hagyaték köz­zétételét. A továbbiak­ban néhány szemel­vényt emelünk ki Né­meth László művéből. (mentusz) A klasszikus fizika és az ipar Az első műanyagok: a cellulo­idok, a múlt század ’70-es évei­ben tűntek fel. Előbb Ameriká­ban, aztán Európában. A nitro- cellulóz sokféle oldószerben ol­dódik. Az így nyert oldatok gyúrhatok, fésűt, műkövet lehet gyártani belőlük. A celluloid fel­találója nitrocellulóz helyett sa- létromos savval kezelt papirost használt, és ezt kámforral gyúrta össze. Ebből a szaruszerű anyag­ból tudjuk, mi mindent lehet ké­szíteni: megölte a természetes szarut. Ismert műanyag a bakelit is, sav, lúg nem marja szét, kemé­nyebb a réznél, és a víznél alig nehezebb. A műanyagok függet­lenítik az embert az élő termé­szettől. A szerves anyagok né­hány elemből épülnek fel, és az ember igen könnyen eljut oda, hogy ezekből építi fel házát, szö­vi ruháját és készíti étele nagy részét. Az emberek a fizikai törvényeket kihasználták előbb, mint ismerték volna őket. Gépeik is előbb voltak, mint mechanikájuk. Milyen nagy­szerű mechanikai találmány például egy kocsikerék: lecsökkenti a súrló­dást. Hát a különböző kutak. A régi háborúkat különféle gépekkel vív­ták, az első kupolát mechanikai ta­pasztalataik alapján építették. Ezek az ősi gépek mind mechanikai ter­mészetűek: a gőzzel és elektromos­sággal játszottak. Az új mechanika első dolga volt, hogy ezeket az ősi gépeket erőivel most már elemezze. A gépek arra valók, hogy a terhet kisebb erővel vagy kényelmesebben győzhessük le. A XVIII. századtól a fizika kezd­te ontani egyre bővebben a maga gépi találmányait. Ahhoz, hogy egy új felfedezésből a technika vívmá­nya legyen, idő kell: általában egy félévszázad. A használható villany - lámpa hetven évvel követte az áram felfedezését, és harminccal az első, la­boratóriumban készített villany­lámpát. A mágneses hatást ötven év­vel követték Siemens dinamói, az elektromágnest negyvennel Bell te­lefonja. És Hertz hullámait ugyan­ennyivel a rádió. Az atomfizika fej­lődése azt mutatja, hogy ezt az időt ma sem igen tudják elspórolni. Ért­hető hát, hogy a fizika kezdetén még nagyobb késések mutatkoztak az iparban. Először a maga gépeit ké­szítette el: az idő mérésére az órát, aztán a hőmérőt, a barométert, a mikroszkópot, a messzelátót. A mechanikai erők mellett új erő jelentkezett: a kőszénből előcsalt és munkává alakított hő. James Watt gépét a bányákba 1711-ben vezetik be, a Hudson folyón 1803-ban in­dul el az első gőzhajó. Stephenson vonatja 1827-ben cáfolja meg a jós­latot, hogy akkora sebességet a ben- nülők nem fognak kibírni. Az elekt­romosság a század elején még min­dig játékszer, és Morse távírója sem árulja el, milyen átalakulást fog a század második felében okozni. A villany- világítást, a villanyközlekedést, az elektromos áram munkáját a nagy generátorok tették lehetővé, a vál­tóáram. Ez a technika harmadik korszaka. Az elektromágneses hul­lámok kihasználását, a rádiót e szá­zad első fele érte meg, hogy az első atombombával megint egy új kor­szakba lépjünk. A technika nem­csak új és új fizikai energiaforráso­kat fedez fel — átszűrődik a vegy­tannal. A mechanika és a gőzgépek korszaka még csak az öntési eljárá­sok tökéletesedését kívánta meg. Az áram felhasználásához már szi­getelőanyagok, nemesgázok, huza­lok kellettek. A benzinmotorok és a repülés már a fizika és a vegytan kö­zös gyermekei. A kőolajból nyert üzemanyagok és könnyűfémek ko­hászata nélkül a légáramlások tör­vényeit nem használhatnák ki. Az új atomkorszakban pedig a fizika és a vegytan találmányai között talán már megkülönböztetést sem lehet tenni. Az áramló elektromosság Az első elem egy békacomb volt, amelyet Galvani olasz orvos a múlt század végén egy rézdróttal egy vaskeretre függesztett fel. A békacomb megrándult: áram ment át rajta. De miféle elektro­mosság? Galvani azt hitte, az, amit az élő szervezet termel. Volta mondta ki, hogy a réz és vas merült a békaszövet nedvébe, tehát egy sóoldatba. Ha két fémet bizonyos oldatokba merítünk, áram kelet­kezik. Ő cinket és rezet tett kén­savba, és a lapok kiálló végét ösz- szekötötte dróttal. A drótban áram keringett, jeléül, hogy a két fém között feszültségkülönbség jött létre. Ma már tudjuk, hogyanjön létre ez a különbség. Egyes femekről, ha oldatba merítjük, elektronok vándorolnak az oldatba (ilyen a cink). A másikra rávándorolnak az elektronok (ilyen a réz). Ha több elemet kapcsolunk össze, ez a feszültségkülönbség még nő. A fe­szültséget Volta tiszteletére Vol­tokban mérjük. A 19. századi technikára semmi sem volt olyan hatással, mint az áram hatásainak felismerése és kiaknázása. Először a vegyi hatást vették észre: az áram elbontotta a vizet, a sók és savak oldatait. Azt mondták: elemzett a vegyész helyett. Az áram fölmele­gítette a vezetőt: hő is fejlődött benne. Minél erősebb volt az áram és minél nagyobb a vezető ellenál­lása, annál inkább. Ez a tapasztalat gyújtotta ki egy fél évszázad múlva az első villanylámpákat, ahol a drótszál már nem éghetett el, csak izott. A legnagyobb következmé­nyekkel mégis az áram mágneses hatása járt. Oersted dán fizikus vette észre, hogy az áram körül mágneses tér keletkezik, ebben a mágnes kitér. Ampére megfordí­totta a kísérletet: egy tekercset, azaz vezetőt vitt mágnes közelébe, és azt látta, hogy a mágnes a veze­tőt elmozdítja. Ha az aramot meg­szakítják, elveszti mágnesességet. Erre alapozva oldotta meg Morse a telegrafálás rég vajúdó problé­máját. A nagy felfedezések sorára azonban Faraday tette föl a koszo­rút. Felfedezte, hogy mágnessel is lehet áramot létrehozni. A hő mérése A XVII. század hallatlan eredményei után a tudomány fejlődése lelassult. Az örökség óriási volt: rendezni kellett. A nagy úttörő ma­tematikusok bonyolult számításaiból most csinálták meg azt a mate­matikát, amelyet az iskolában tanulunk. Linné most rendezi a rene­szánsz óta leírt növények és állatok nemeit. A fizikában ez a rende­zés: mérés — azt jelenti, hogy a fizikusok megtanultak mérni. A szá­zad egyik legnagyobb teljesítménye a mérőegységek: a centiméter, gramm és secundum rögzítése. A hőmérő gondolata rögtön felmerült, mihelyt a fizika a jelensége­ket számokkal kezdte leírni. Galileimár foglalkozott a hőmérő tervé­vel. Már ő is a testek hő okozta kiterjedését akarta erre felhasználni. A víz, a higany melegítve magasabbra emelkedik egy hajszálcsőben. A legfeltűnőbb a levegő hő okozta kiterjedése volt. Galilei tanítvá­nyai is csináltak ilyen léghőmérőfélét. Zárt csőbe bezárt levegő a hi­ganyt maga előtt tolja. Ilyenféle hőmérő nagy hidegben ma is van, csak nem higanyt, hanem hidrogént zárunk a Torricelli-térbe. Ké­sőbb a borszeszt, majd Fahrenheit a. higanyt zárta a csőbe. Ezt azon­ban fokbeosztással kellett ellátni, amelyhez olyan anyagok kellettek, amelyeknek a hőmérséklete állandó. Fahrenheit egy hűtőkeveréket készített, ennél hidegebbet ő nem tudott előállítani. Ahol a beállított higany megállt, ott volt a nulla fok. Ftlmprenúeréh Pontosan egy évvel a Drágán add az életed! című film után el­jutott a hazai mozikba a sorozat második darabja is, Még drá­gább az életed címmel. Ismét ka­rácsony előestéjén kezdődik a cselekmény, de most nem to­ronyház, hanem egy szuper re­pülőtér a színhely. John McCla- ne a feleségét várja, de rendkívü­li szimatával felismeri: valami különös történik. Kezdetben tel­jesen egyedül kell felvennie a harcot a terroristákkal, majd egyre többen állnak mellé... Iz­galmas karácsonyi mese ez a pro­dukció, tele humorral, iróniával és sok látvánnyal. Az egri Uránia műsorán szerepel. Gyerekeknek szóló mesefilmet vetít szombaton délelőtt az egri Prizma mozi, A fekete kastély címmel. Nem rajzfigurák szere­pelnek itt, hanem igazi színészek játsszák el a történetet. A féléi- eljut a fekete kastélyba, hogy össze- met nem ismerő molnárlegény mérje erejét a szörnnyel. A történet világgá megy, s kalandos út során végére megismeri a félelmet... Kiállítások, tárlatok F. Balogh Erzsébet és Magyar István művészta­nárok grafikáit, festményeit a Megyei Művelődési Központban láthatják délután 1-6 óráig. + Macs- kássy Izolda festőművész Szerelem című tárlatát az MMK és az Egészség- és Környezetvédő Egyesület rendezésében az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola aulájában tekinthetik meg. + Az MMK II. emeleti előterében az intézmény fotószakkörének kamarabemutatója látható az elmúlt év legsikere­sebb alkotásaiból. + Ócsai Gábor főiskolai hallgató alkotói világát idézik az Egri Ifjúsági Házban be­mutatott képei. + Nagy Ernő festőművész alkotá­sait az egri Vitkovics-házban kereshetik fel. + Eger­ben, a Gyermek-Szabadidőközpontban január 25- ig nemezkiállítás látható. Szórakoztató programok Az egri Gyermek-Szabadidőközpontban szom­baton délelőtt 10 órától adventi szokásokat eleve­nítenek fel. Beavatják a gyerekeket a karácsonyi asztalterítés, az adventi koszorúkészítés titkaiba. Szalmából, gyékényből, papírból, dióból, tobozból és gyöngyből különféle díszeket ragasztanak, varr­nak, sőt még térítőt is batikolnak. Délután 2 órától a Lutra-klubban matrica-csereberére és -vásárlásra is nyílik lehetőség. Három órától a videomoziban levetítik a Végtelen történet című filmet. Nyilvános vizsgabálra kerül sor fél 4-től, ahol a kezdő társas­tánctanfolyam résztvevői mutatják be tudásukat. + A Megyei Művelődési Központban vasárnap dél­után 3 órakor az egri nagycsaládosok rendezvényé­re kerül sor. + Ki játszik ilyet? — az Egri Ifjúsági Ház hagyományőrző gyermekfoglalkozása a Játék­múzeumban szombaton délután 3 órakor kezdő­dik, amelynek témája a betlehemezés. Túra A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szak­osztálya vasárnap nyílt túrára váija az érdeklődőket a Bükkbe. A résztvevők Francia István vezetésével a 12 kilométeres táv során a következő állomásokat érintik: Síkfőkút — Cserestető — Novaji kunyhó — Vasbánya-hegy — Sáfárkút — Noszvaji völgy — Ba­rát-völgy — Vízmű — Tóorom — Felsőtárkány. In­dulás 8.30-kor az egri autóbusz-állomásról. Pálffy Katalin bronzai a Rudnay Teremben Pálffy Katalin kis­plasztikái érmei egy pil­lanatig sem hagynak kétségben minket afe­lől, milyen érzelmi-gon­dolati körben mozog az ő alkotói tevékenysége. Mint szobrásznak, leg­fontosabb témája az em­beri arc, ahonnan az egyéniség, a jellem, a sors leolvasható annak, aki a lélekbúvárlásra ad­ta a fejét. A két szem, a tekintet, a homlok re- dői, a csontokra ráfe­szülő bőr ráncai nem­csak a minket vizsgáló évtizedek pusztító mun­kájának, érlelésének le­jegyzései, de lenyomatai is mindannak, ami az életünket kitöltötte. Az itt látható portrék, Kodály Zoltáné, Pi­linszky é, Teréz Anyáé, Loyolai Szent Ignácé azt az emberi méltósá­got vetítik elénk, amit annyira hiányolunk a mai kortársakban. S ha jobban megfigyeljük ezeket az ábrázolásokat, tömörségükben, a belé­jük látott testi harmóni­ákban feldereng az a vi­lágosság, amit ebben az esetben is inkább a hit fogalmával határoznánk meg. A művész azért al­kotja meg ezeket a feje­ket, hogy általuk el­mondja a véleményét a történelemről, mit is tart ő igazán fontosnak az évszázadokból észre­venni, még inkább észbe venni: azt a tartást, amely a szellem emberé­re jellemző, arra az em­berre, aki lelki adottsá­gaival irányítójává, meghatározójává válik a kornak, amelyben élnie kellett. S ha valakinek ez a művészi szándék, a portrék végigtanulmá- nyozása után sem lenne világos, annak végig kell olvasnia a kiállítás főhe­lyén felfüggesztett relie­feket, amelyek a Szen­vedéstörténet egyes ál­lomásait örökítik meg. A kereszt alatt görnye­dő Jézus, a megkínzott emberi test és lélek kál­váriája alázatra, magába szállásra indítja a szem­lélőt, érzelmeinek szó­beli kifejezésére a kö­zépkori himnuszhoz, Celanoi Tamás nemes zengésű versezetéhez folyamodik. Pálffy Ka­talin a reneszánsz mes­terekig és azon túl is visz- szanyúl művészi hagyo­mányokért, mert azt akarja, hogy az emberi lélek mélysége kapjon közvetítést munkái ál­tal. És ha még a szépsé­get is külön ki akarjuk olvasni ezekből a bronz­munkákból, csak rá kell vetnünk egy-egy pillan­tást orchideáira, ame­lyek remekül ellenpon­tozzák a ruházatok re- dőzetével játszó művész lendületét azzal, hogy a szirmok szétterített rendjét mutatják ne­künk. Egy magasabb szféra szólal itt meg, amelynek alaphangja vagy hívó je­le az áhítat. Meg kell is­merkednünk vele. Chopokon 40 centiméteres a hó Jó hírek — síelőknek A hét elejétől folyamatosan sza­kad a hó a szomszédos Magas-, il­letve Alacsony-Tátrában. Decem­ber 15-ig, azaz holnapig még nyári idő alapján működnek az ülős lif­tek. Ha a próbajáratok jól vizsgáz­nak és a hóviszonyok is megfelelő­ek, akkor folyamatosan kapcsol­ják be a sífelvonókat — kaptuk az információt a helyszínen. A Magas-Tátrában Lomnicon a 60-80 cm-es hóvastagság — a sziklás terep miatt — még nem ideális e sport űzésére. Az Ala- csony-Tátránál Chopok északi oldalát 40 cm-es fehér lepel bo­rítja, a hét végére ez még vasta­godhat is. Itt kell megemlíte­nünk, hogy befejeződött egy új szálloda építése, amit szintén i igénybe vehetnek az ide utazók. A lengyel határnál lévő gyönyö­rű faluban, Zdiarban is új felvo­nót építettek a téli szezonra. Szántó György helyszínen készí­tett felvételei reméljük, kedvcsi- nálóak, s nagyon sokan lesznek, akik a hét végén szomszédaink­nál felcsatolják a síbakan­csot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents