Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-13 / 215. szám

4 HORIZONT HÍRLAP, 1990. december 13., csütörtök Miről árulkodnak a számok? Megyei gazdasági jelzőtábla Megyénkben 1990.1-III. negyedévben — az országoshoz hasonlóan — egyrészt gyors ütemben nőtt a kisméretű gazdálkodó szervezetek száma, másrészt az év közben megfigyelésbe vont vállalatok, szövet­kezetek termelése elég nagy mértékben csökkent. A vállalatok, szö­vetkezetek, valamint a jogi személyiségű gazdasági társaságok (gyűj­tőnéven a vállalati rend szerint működő szervezetek) száma me­gyénkben 1990. szeptember 30-án 399 volt, közel 70 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az 50 főnél kevesebbet foglalkoztatók aránya 55%. Tevékenységükről csak éves szinten áll­nak rendelkezésre adatok. A megfigyelés az I-II. negyedévben az 50 főnél nagyobb (az építőiparban a 20 főnél nagyobb) gazdálkodókra terjedt ki. Megnevezés 1990.1-III. negyedév az 1989. I-III. negyedév %-ában Ipar A termelés volumene 87,9 A foglalkoztatottak száma 92,3 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 95,2 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 120,2 Az értékesítés volumene 94,1 Ezen belül: a külkereskedelmi célú 92,6 Kivitelező építőipar Az építőipari termelés volumene 84,1 A foglalkoztatottak száma 87,4 Az egy foglalkoztatottra jutó építőipari termelés 96,2 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 118,9 Mezőgazdaság Szarvasmarha-állomány 94,7 Sertésállomány szeptember 30-án 109,9 A lakosság pénzbevétele Összesen 117,9 Ezen belül: munka-(tagsági) viszonyból 116,8 társadalombiztosításból 128,3 Kereskedelem Az eladási forgalom volumene 87,2 Az adott szó kötelez Arthur király egri lovagjai A kerekasztal elnöki dísze... (Fotó: Perl Márton) Az iparban a megfigyelt, 50 főnél többet foglalkoztató gaz­dálkodók termelési volumene 12 százalékkal (országosan 10 szá­zalékkal) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A teljesítmény — a villamosener­gia- és az egyéb ipar kivételével — minden ágazatban visszaesett, legjobban a bányászatban, de az átlagot meghaladó mértékben még a kohászatban, a gépipar­ban és a könnyűiparban. Ez a fi­zetőképes belföldi kereslet, vala­mint a rubelelszámolású export csökkenésével függ össze. A szakágazatok közül 33 termelése mérséklődött, ezen belül 19 azok száma, melyeknél már 1989. I-III. negyedévben is ez volt a jel­Mesél a múlt Ismét jubileumát ünnepelte a hazai rádiózás, s ez alkalomból — ahogy illik — emlékeztek a hajdani munkatársakra, karak­teres egyéniségekre. A gazdag anyag kétségkívül sok érdeklődőt vonzott, ugyanis jó néhányunkat felvillanyozza a korábbi évtizedek tetemrehívá- sa. Mindegy, milyen formában történik. Ezúttal a humor, a torokfacsa­ró groteszk kapott rangjának megfelelő főszerepet. Megszólalt a Szív küldi szív­nek műsorok — az idősebbekben nosztalgikus hangulatot kelt már a cím is — szerkesztője, aki szto­rikat soijáztatott. Különösképp a politikai színezetűek tetszet­tek, mert megvilágították a Rá- kosi-éra kozmetikázatlan arcula­tát. Aztán jöttek a riportblokkok, nyilatkoztak a botcsinálta szta­hanovisták. A kérdező pihegett az állelkesedéstől, a válaszadó szegény népünk akkori kopasz atyját dicsőítette, s aztán megem­lítette a vérszomjas Sztálint is, gondolván: így aztán végleg nem lehet baj. S felcsendült a csöppnyi diktá­tor szürke, recsegő hangja, foly­ton arra a dolgozó népre utalva, lemző. A megyei székhelyű ipar összes értékesítése — összeha­sonlítható áron — 5,9%-kal ke­vesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az értékesítés 86 százalékát jelentő belföldi átadás volumene 5,6 százalékkal, az ex­portcélúé 7,4 százalékkal csök­kent. A belföldi nagy- és kiske­reskedelmi eladások mennyisége visszaesett az élelmiszeriparban, jelentősen emelkedett a kohá­szatban és az építőanyag-ipar­ban. A külkereskedelmi célú ér­tékesítésen belül a közel 24 szá­zalékot képviselő rubelelszámo­lású 3,9 százalékkal nőtt. A ru- belviszonylatú kiszállítás min­den ágazatban mérséklődött, legjobban a kohászatban, az épí­amelyet ő és siserehada gátlásta­lanul tönkretett. A derűtől a borzongásig ívelt ez a visszaköszönés, s elsősorban azokra hatott, akik szenvedő ala­nyai voltak ezeknek az eszten­dőknek, akiket a vörös Cézár s kopóserege megtanított félni. Ezt talán már elfeledtük, s a szörny legfeljebb álmainkban kí­sért. Azt azonban aligha, hogy köz­ben elillant megmételyezett ifjú­ságunk. Perlekedhetünk önmagunk­kal, mert hát azt a jelképes szám­lát voltaképpen már nincs kinek benyújtani... Filmköltemény Azt hiszem, ez a legtalálóbb minősítés Claude Lelouch szom­bat este bemutatott munkájára, az Elmenni, visszajönni-re. A remek forgatókönyv ki­emelte az alapmű valamennyi erényét, átmentve mindazt a tiszta költészetet, ami benne rej-j lett. A történetet átszőtte valami­féle líraian bölcs szomorkásság. Keveredtek az idősíkok, de ez nem zavart bennünket, mert megkönnyítette az átélést, az át- lényegülést. Szembesültünk a múlandó­sággal, az indulatok, a gyűlölkö­dések, a nyers szerelmek hiába­valóságával, értelmetlenségével. tőanyag-iparban és a könnyű­iparban. A nem rubelelszámolá­súé jelentősen emelkedett a ko­hászatban, az élelmiszeriparban, nagymértékben visszaesett a gépiparban, valamint az építő­anyag-iparban. A 20 főnél többet foglalkozta­tó megyei székhelyű kivitelező építőipari szervezetek az éves előirányzatuk 67 százalékát tel­jesítették, kisebb hányadát, mint 1989. I-III. negyedévben. Ter­melési volumenük 15,9 száza­lékkal csökkent. A befejezett vállalkozói termelésük értéké­nek 32 százalékát a fenntartási jellegű munkák adták. Szeptem­ber végén 429 lakás kivitelezé­sén dolgoztak, ez 63 százaléka az egy évvel korábbinak. Megyénk­ben — az előző évihez képest ki­sebb vetésterület, valamint a mérséklődő átlaghozam miatt — 3,7 százalékkal (oszágosan 4,1 százalékkal) kevesebb kalászos gabona termett, mint 1989. év­ben. Az aszályos időjárás első­sorban a megye déli részén mér­sékelte többek között a napra­forgó, a szálas- és lédús takarmá­nyok hozamait, a legnagyobb ki­esést azonban a kukoricater­mesztésben okozta. Az orszá­goshoz hasonlóan megyénkben is takarmányhiány várható. Az 1990. szeptember 30-i reprezen­tatív állatszámlálás adatai alap­ján megyénkben a számosállat­állomány valamelyest több, mint egy évvel korábban. Ezen belül — a sertések és a tyúkfélék kivé­telével — minden állatfajé csök­kent. A nagyüzemek számosál­lat-állománya (elsősorban a ju­hok és a szarvasmarhák számá­nak visszaesése következtében) 2,5 százalékkal kisebb, a kister­melőké viszont hét százalékkal nagyobb, mint 1989. szeptember 30-án. A megfigyelt gazdálkodó szervezetek az év első kilenc hó­napjában 8,9 százalékkal keve­sebb embert foglalkoztattak, mint 1989. I-III. negyedévben. A foglalkoztatottság — az egy évvel korábbihoz hasonlóan — minden népgazdasági ágban mérséklődött. A foglalkoztatottak havi brut­tó átlagbére 22,1 százalékkal, át­lagkeresete 23,7 százalékkal S nem maradhatott ki a listáról a reinkarnáció, a lélekvándorlás diszkrét propagálása sem. Ez olyannyira sikerült, hogy már- már elfogadtuk: találkozásaink nem véletlenek, hiszen akikre hirtelen rálelünk, azokat egy ko­rábbi stáció során már ismertük. Ehhez a poétikus atmoszférá­hoz megkapóan eredeti zene tár­sult. Erre figyelni kellett, ez agyunkba lopódzott, mintegy a végzetszerűség képzetét keltve. A lenyűgözőerő a komponista Michel Legrand kétségbevonha­tatlan érdeme. A sztárszínészek — Annie Gi- rardot és Jean-Louis Trintignant — kiaknázták a rendkívüli lehe­tőségeket, s egy nagyszerű játék mozgatóivá váltak. Ennyi lenne a lét? Kétségbe­esett viaskodás, elkerülhetetlen rohanás a semmibe? Nehéz felelni, mert riasztóan igaznak tűnik ez a pesszimista összegzés. Na és ha így van? Sodródunk az árral, sóvárog­juk a sohasincs csodákat, s aztán közelít az Elkerülhetetlen. Igen ám, de közben ilyesféle szellemi csemegében is gyönyör­ködhetünk, megtisztulva az ön­zetlenül kínált katarzis révén. Csupán ezért is érdemes, meg­éri... Pécsi István emelkedett, gyorsabban, mint az előző év azonos időszakában. A Heves Megyei Munkaügyi Hiva­tal adatai szerint a munkavi­szonyban nem álló állást keresők száma az előző év véginek közel négyszerese. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak száma több mint három és félszeresére, a szellemi foglalkozásúaké ötszörösére nőtt. A munkanélküliek 71 szá­zaléka fizikai munkakörben sze­retne elhelyezkedni, közülük csaknem minden második fő szakmunkásként, minden har­madik fő segéd-, illetve alkalmi munkásként dolgozott koráb­ban. A bejelentett betöltetlen ál­láshelyek száma közel fele volt a háromnegyed évvel korábbinak. Az elhelyezkedési lehetőség to­vább romlott: egy szabad állás­helyre három állást keresőjutott. Ennél rosszabb a szellemi mun­kakörben elhelyezkedni kívánók helyzete. A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele mintegy 18 százalékkal emelkedett. A pénzbevételek közel fele mun­ka-tagsági) viszonyból szárma­zott. A lakosság takarékbetét-ál­lománya csökkent, ezen belül a devizabetétek aránya nőtt, a hi­telek állománya emelkedett, ezen belül az áruvásárlási köl­csönöké csökkent. A kiskereskedelem eladási forgalma fogyasztói folyó áron 11,0%-kal emelkedett, volu­menben 12,8 százalékkal vissza­esett. Az eladott áruk mennyisé­ge minden árufőcsoportban — a vegyes iparcikkek körében most először — csökkent. A kereske­delmi szálláshelyek vendégfor­galma 18,5 százalékkal keve­sebb, mint 1989. I-III. negyedév­ben. A vendégek 41 százaléka volt külföldi, 70 százalékuk nem rubelelszámolású országokból látogatott megyénkbe. Dr. Kovács Sándorné igazgató KSH Heves Megyei Igazgatósága Siemens­tervek A Siemens Budapest Kft. még ebben az évben 15 millió márká­val emeli alaptőkéjét, amelyből épületeket, berendezéseket vá­sárolnák, valamint további ma­gyarországi vegyes vállalatokból is részesedni kívánnak — jelen­tette be Háklár László vezérigaz­gató. A Siemens Budapest Kft. ebben az évben szerényebb ered­ményt ért el, valamivel 10 száza­lék fölött lesz az évi osztalék ösz- szege, ami kevesebb, mint a Sie­mens cégeknél általában. Ma­gyarországi üzletpolitikájának egyik alapelve ugyanis, hogy minden olyan lépést elkerülje­nek, amivel az inflációt gerjesz­tik. Ezért termékeik árát ebben az évben nem emelték, és a jövő­ben sem szándékoznak üzleti eredményeiket áremeléssel javítani. A következő egy-két évben Magyarországon Siemens-köz- remuködéssel dolgozó vegyes vállalatok fejlesztésére mintegy 100 millió márkát fordít az anya- vállalat. 1991-ben a Magyar Pos­ta eddig importtal kielégített hír­adástechnikai kábeligényeit sze­retnék a kft. termeléséből fedez­ni. Terveik között szerepel, hogy külföldi piacra — elsősorban a Siemens korábbi partnereinek — is szállítanának e még mindig ke­resett termékből. Ebben az év­ben hozták létre Siemens-közre­működéssel a Szenzor Kft.-t, mely különleges számítástechni­kai feladatokat lát el. A jövőben ez a szervezet a lézernyomtatók alkalmazásával kíván foglalkoz­ni. A Siemens részt kíván venni a privatizációban. Néhány céggel már konkrét tárgyalásokat is folytattak, de erről részletesebb információt még nem adtak. A híradástechnika területén az ed­dig COCOM-listán volt úgyne­vezett ,,csomagkapcsolt,, háló­zatokat szállítanak Magyaror­szágra, ami az adatfeldolgozás, adatátvitel területén jelent előre­lépést. Képzeletbeli utazásra invitá­lom Önöket, vissza a VI. század­ba. Arthur király walesi birodal­mában vagyunk, pünkösd táján. A megszokottnál nagyobb a sür­gés-forgás a hatalmas, ínyencsé­gektől rogyadozó kerekasztal kö­rül. Száznál is több lovagot vár ide a király a világ kilencven or­szágából, és nemcsak azért, hogy meghallgassa a csatában, a szok­nyák körül átélt izgalmas ka­landjaikat. A „legkisebbek”, a magyarok avatására készülőd­nek, akik arra esküsznek fel, hogy „ tartózkodnak az árulástól, megkegyelmeznek annak, aki könyörületért esd, gyámolítják a hölgyeket, őket erőszakkal nem teszik magukévá, csatában soha­sem vesznek részt gyűlölségből, nagyvilági javakért.” A fogada­lom után kitárulnak Caerlean várának kapui... A történetet ki-ki folytathatja fantáziája szerint, mitérjünk visz- sza a huszadik század végi jelen­be. Találkoztam egy úriemberrel. Ugyebár, úriember nem csibész? — No, igen. Már ami a segítő­készséget, a becsületességet, az egymás iránti tiszteletet, az adott szó hitelét illeti — mondta dr. Szalóczi Géza, Arthur király egyik egri „alattvalója.” A magyarországi utódokat, a Round Table Hungaryt Habs­burg Oííojelenlétében a Közgaz­daság-tudományi Egyetem aulá­jában avatták fel nemrégen. — Ötszáznegyven külföldi klub tisztelt meg bennünket, és ahogy az már lenni szokott, min­denki igyekezett kedvünkben járni, felajánlották segítségüket. Nagy sikerünk volt az Egri Do­hánygyár és a borkombinát aján­dékai miatt is. Erre az alkalomra a Round Table címerével ellátott cigarettával és italokkal kínáltuk a vendégeket. A nagy elődöktől eltérően esküszövegünk termé­szetesen egészen más volt. De te­vékenységünket nálunk is szigo­rúan a fair-play szabályai irányít­ják, az emberek közötti toleran­ciát hirdetjük. — A világon ma már több ezer hasonló klub létezik. Érdekes, hogy az első kerekasztalt még­sem az angol gentlemanek hoz­ták létre. — A hatvanas években Indiá­ban alakították meg a kerékasz­tal szövetségének nemzetközi szervezetét, amely azóta nagyon népszerű a világon. Angliában például ezer fölött van a száma. A Rotary-klubokhoz hasonló a felépítése, a jele egy kör, a rulet­tel megegyező csíkozással. Ez azt jelenti, hogy a vezetők és a tagok is cserélődnek. Minden „asztal” számot kap, saját zászlóval, cí­merrel rendelkezik. A magyarok kör alakú jelképének közepén a korona, a 12-es óramutatónál pedig Arthur király stilizált alak­ja látható. A társaságok elnöke — tehát én is — díszláncot visel a nyakában egy fémlapocskával, rajta az illető nevével. Minél ré­gebbi a közösség, annál több név szerepel a szalagon. Ez egyfajta rangjelzést is jelent. — Kelet-Európábán elsőként két budapesti és egy egri klubot avattak. Önök azonban még a hazaiakat is megelőzték. — Mi még tavaly december­ben megalakultunk, igaz, kicsit partizán módon. A Budawest jó üzleti kapcsolatban van a finnek­kel, akik privilégiumot kaptak arra, hogy megszervez­zék az exszocialista országok va­lamelyikében a kerekasztalt. Bennünket már korábban is fog­lalkoztatott az ötlet, így finn ba­rátainknak nem volt nehéz dol­guk. Szívünkhöz ma is ők állnak a legközelebb, még az alapító okiratunkon is szerepelnek. Együttműködésünk azóta is ki­fogástalan, nemrégen meghívást kaptunk néhány napos finn sítú­rára is. — Az egri kerekasztal körül kik foglalnak helyet? — A klubnak bárki tagja le­het, aki negyvenévesnél fiata­labb, és a lovagi kritériumokat vállalja. Közösségünk 15 értel­miségiből áll, van közöttünk jo­gász és befutott üzletember is. Az ideális Round Table-hez pél­dául külföldön művészek, pa­pok, tanárok is tartoznak. Ké­sőbb a kiöregedett tablerek sem válnak meg egymástól. Anglia legismertebb és meglehetősen drága klubja a Rotary és a Lions, ahol a „kivénhedt” oroszlánok tömörülnek, korhatár nélkül. — Hogyan zajlik egy-egy sze­ánsz? — Általában kéthetenként ta­lálkozunk, és a meeting-et ebéd­hez vagy vacsorához kötjük. Minden alkalommal valamelyi­künk programot szervez, akár vendéget is hívhat közénk. Egyre azonban ügyelni kell: a politizá­lás nem lehet tárgya az előadá­soknak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy apolitikusok va­gyunk. Az asztalnál ülők soha­sem veszekszenek, a hangos szó nálunk elképzelhetetlen. Sajnos, annál zajosabb környezetünk: átmenetileg az Eger Szálló Bow­ling sörözőjében kaptunk helyet. — Nem éppen olcsó mulatság ott egy ebéd vagy vacsora. — Az itt fogyasztott ételeket és italokat mindenki saját maga állja, természetesen pénztárcájá­hoz mérten. Klubunkat egyéb­ként senki sem szponzorálja, nem is szeretnénk erre rászorul­ni. Különböző vállalkozásokból kívánunk megélni, külföldi kap­csolatokat ápolni. Végzünk kari­tatív tevékenységet is, ellentét­ben „őseinkkel”, akik nem vet­tek tudomást a szegényekről, a betegekről. — Végül essen szó arról is, va­jon miért nem szorítanak helyet a hölgyeknek is az asztal körül? — Hát, igen. Ez is olyan elő­írás — a pipázáshoz hasonlóan —, amit tudomásul veszünk, de nem tartjuk be szigorúan. A sza­bályt szerintem maguk a nők ala­kították ki annak idején, hiszen az üzleti életről folyó beszélgeté­sek nem igazán érdekelhették őket. Viszont sok helyütt asz- szonycsapatot szerveztek, nekik is vannak „asztalaik”, klubjaik, és jótékonysági feladatokat vál­lalnak. Nálunk ez egyelőre el­képzelhetetlen. Nincs ideje a dolgozó nőnek, az anyának es­ténként társaságba járni. Mi sem azért alakultunk meg, hogy sza­baduljunk a feleségünktől, a gye­rekektől. Nem egy olyan rendez­vényünk volt már és lesz, ahová a család is velünk tart. Egyébként, ha érdekli, jöjjön el egyszer egy programunkra, s ígérem, jól fog­ja érezni magát. — Uram, szaván fogom. Re­mélem, legközelebb már „lova­gi" tetteikről is beszámolhatok olvasóinknak... Szüle Rita HANG-KÉP

Next

/
Thumbnails
Contents