Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-01 / 205. szám
—1 12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1990. december 1., szombat Kapásra várva... A pisztráng számára a legalkalmasabb élettér az oxigéndús, hideg, tiszta víz. Sajnos, hazánkban napjainkban ilyen víz alig található. Mégis azt kell, hogy mondjuk, földrajzi adottságaink lehetővé teszik, hogy a pisztrángtenyésztés a jövőben nagyobb szerepet kapjon. Magashegyeink ugyan nincsnek, de hegységeink és dombvidékünk azért akad. Ebből következően patakjaink száma több ezerre tehető. Meglehetősen sok tavunk, illetve tározónk van. Ezek részben mesterséges, völgyzárógátas tározók, részben felhagyott kavicsbánya tavak, amelyeket a feltörő víz elöntött vagy saját tápláló forrásuk van. Érdekes megemlíteni, hogy a tiszta (és pisztrángtól hemzsegő) patakokban, folyókban bővelkedő Angliában az ilyen tározókat sem hagyják kihasználatlanul. Ha kell, költséges szellőztető berendezéseket üzemeltetnek az oxigénszint biztosítása érdekében, de akkor is pisztránggal halasítják azokat. Aki pisztrángra akar horgászni, a lazacfélék családjába tartozó két, hazánkban is meghonosodott fajtával találkozik. A sebes pisztráng teste megnyúlt, rendkívül áramvonalas, oldalról enyhén lapított. A legnagyobb testmagasság ötször van meg a testhosszúságban. Szája nagy, a felső állkapocs a szem hátsó szegélyének vonaláig, vagy azon túl ér. A szájban — a nyelven is — hátrahajló, erős ragadozó fogak vannak. Az úszók közepesen fejlettek a farokúszó csak enyhén bemetszett. A pikkelyek aprók, erősen ülnek a hal bőrében. A szivárványos pisztrángtestalkata jól tükrözi a vándorló életmódot, hasonló a sebes pisztrángéhoz. Eltérést jelent, hogy a szivárvá- nyos pisztráng teste oldalról lapí- tottabb, tehát kevésbé hengeres, a feje a testhez viszonyítva kisebb. A szájban található fogak gyengébbek, mint a sebes pisztrángnál. Úszói közül különösen a hát- és a farokúszó fejlett. Háta sötétszürke, oldala csillogó kékesszürke, hasa fehér. Testének közepén egy szivárványosan iri- záló sáv húzódik, amely különösen az ívási időszakban válik rikítóvá. Mind a két pisztrángfajtára vonatkozik, hogy színezetével élőhelyéhez nagyon jól alkalmazkodik. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy számos szín- változatát új halfajként írták le. A pisztrángok növekedése a változatos életkörülmények miatt vizenként igen eltérő lehet. Nagy általánosságban úgy jellemezhető, hogy a szivárványos pisztrángok az első évben 100 g, a másodikban 350 g, a harmadikban 1000 g körüli testtöme- gűek. Nálunk leggyakrabban 5-6 kg-os maximális tömeget érnek el, de az amerikai irodalom ennél jóval nagyobb példányokról is beszámol. A hazai csúcsot Kutas István tartja, aki a Viszlóból fogta 1989-ben 6140 g-os pisztrángját. A pisztrángos patakok kitermelésének leggazdaságosabb módja a horgászat. Erre alkalmassá teszi, hogy kiváló sporthal, világviszonylatban a lazac mellett a horgászat legbecsesebb tárgya. Óvatos, nehezen megközelíthető — különösen a sebes pisztráng. A horgon jól védekezik. Fogásának leginkább sportszerű módja a legyező horgászat, külföldön a pisztrángos vizekben általában tilos is más módszer alkalmazása. Hazánkban a legjelentősebb pisztrángos vizek a Viszló patak és az Atkái holtág. A múlt évben a viszlóiak pisztrángjaikat többségükben műléggyel, illetve rákutánzattal fogták, Atkán az élő kishal, és a pufi volt a kedvelt menü, de gyakran a villantó is eredményes. A pisztráng húsa szálkában szegény, kissé zsíros, rendkívül Ízletes. A hús színe fehértől sötétrózsaszínig változik, a táplálék összetételétől függően. Az élénkebb rózsaszín hús főleg gerincteleneket fogyasztó példányokra jellemző. A hús színe egyébként a mesterséges pisztrángtenyésztő gazdaságokban is tükrözi bizonyos mértékben a felhasznált takarmány összetételét. A húsminőség mellett feltétlenül meg kell említeni, hogy testalkata következtében a hasznos hús mennyisége igen kedvezően alakul, a vágási, feldolgozási veszteségek sokkal alacsonyabbak, mint a pontyféléknél. * Említést érdemel még, hogy a pisztrángot biológiai tulajdonságai jóvoltából előszeretettel használják laboratóriumi vizsgálatok során, különböző toxikus anyagok tesztelésére, vízminősítésre. Molnár Csaba Mit vállalhatnak és mit teljesíthetnek a személyes névmások? Mind az egyén, mind a közösség szempontjából meghatározó szerepet vállal személyiségünk is a közvetlen emberi érintkezést szolgáló nyelvhasználati formák megválasztásában. Annál is inkább, mert élőszóbeli és írásos megnyilatkozásainkban személyiségünk is biztosíték arra, hogy hiteles, elfogadható legyen mondanivalónk. A személyiségvesztés időszakában azt is megta- asztalhattuk, hogy zavar kelet- ezett emberi viszonylatainkban, és a személyes meggyőződést is kikapcsolták a tudatosan elszemélytelemtett közlésformák gyakori felhasználásával. S ugyanakkor megbomlott személyes névmásaink ésszerűen ösz- szefonódott egyensúlya is. Ezért örülhetünk annak a mai nyelvhasználati jelenségnek és gyakorlatnak, hogy személyes névmásaink az én-tői az ő-ig nyelvhasználatunk értelmi, érzelmi és hangulati elemeinek hatástényezői között meghatározó szerepet vállalnak. Az sem véletlen, hogy mai költőink vershelyzeteiben is kulcsszerephez jutnak, és változatos át- és ráhallá- sokkal dúsítják fel egy-egy költemény gondolati és érzelmi hátterét. S egyúttal a három nyelvtani személy, az én, a te, azo,a mi, a ti, az ők jelentéstartalmának és használati értékének egyértelműbb minősítéséhez is hozzájárulnak. Egymáshoz való viszonyuk is világosabbá válik: független az én, függő a te és az ő. Az „én” a beszélő személye a „te”, akihez beszélünk, az „ő”, akiről vagy amiről beszélnek. A megfelelő beszédhelyzetben dőlhet el az udvariasság es a tiszteletadás emberi viszonylatait is tekintetbe vevő állásfoglalásunk az „én”, a „te” vagy az „ő” kiemelésére. Ebben is segítségünkre sietnek költőink a személyes névmásokhoz kapcsolódó költői motívumok, metaforák és jelképek sajátos szerepéről valló versmondataikban: „Én én vagyok magamnak /s néked én te vagyok, 7 S te én vagy magadnak, /Két külön hatalom, S ketten mi vagyunk, /De csak ha vállalom” (Radnóti: Kis nyelvtan). Bizonyos beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben a személyes névmásokat a mondanivalóhoz társuló állásfoglalásaink kiemelésére, nyomatékosítására használjuk fel, s a „névmási háromszög”: én, te, ő a legváltozatosabb emberi viszonylatok érzékeltetésére alkalmas eszköz. Erről bizonykodnak mai költőink is. íme, a példasor: „Az én (én) és Ő (ő) között a te (Az én árnyam, az Ő kísérlete /Nem hagyta volna el az őaz ént/De te miért ékelődtél közénk?” /Fe- rencz Győző: Névmási háromszög/. „Én TE ő / Megannyi apró bolygó, mely kering/önma- ga körül saját törvényei szerint/ Te meg Ő... nem én vagyok/S félek tőletek: nem vagyok én, /S ezért aztán valahogy /Nagyon szeretném azt mondani, hogy /Mi!” (Szőcs Kálmán: Névmások). Személyes névmásaink helyes használatának előfeltétele: megfelelő egyensúlyt teremtsünk az én, a te és az őalkalmi és átvitt értelmű jelentésámyalatai között. Az egyén és a közösség viszonylatában személyes meggyőződésünk, ítélkezésünk, cselekedetünk nyomatékosítására a kiemelt én kapjon szerepet, s az el- személytelenítés szülte részemről szó ne vegye át az én szerepkörét. A részemről nem helyeslem helyett mondjuk ásítjuk: Én nem helyeslem! A megszólításként felhasznált te a bizalmas és tegező viszonyra utalhat. Sajnos, újabban az indulatos, az elutasító beszédhelyzetekben átcsap a lekicsinylés, sőt a ráförmedés, a rá- ripakodás kifejező eszközébe. A harmadik személyű Ő használatával kapcsolatban téves az a nyelvhasználati gyakorlat, hogy csak a személyekre vonatkoztatják. Ezt tanúsítja például Petőfi versének e szövegrészlete: „Ő a víz fenekét, én a délibábot hosz- szasan szemlélvén”) Petőfi: A gólya.) Dr. Bakos József Kertész leszek Bonsai-iskola V Ilyenek a bonsai tálak alapformái. Oldalhosszúsága ne legyen nagyobb a fa két harmadánál A növények alakítása, formálása nem új dolog a kertészet történetében. Régmúlt korok kertjeiben — különösen a reneszánsz idején nagyon kedvelték a különböző módon megnyírt alakfákat. A bonsai alakító tevékenysége nem ilyen mesterséges, hanem nevel, mint egy jó iskola, a természet példáját követve. Nehéz egyetlen szóval kifejezni a nevelés eredményét, de ha mégis megtenném, azt mondanám, miniatürizál. A miniatürizálás feltételei közé tartozik, hogy megfelelő méretű, speciális bonsai tálat használjunk. A tál funkcionális és esztétikai szerepet tölt be. Nemcsak tartja, neveli a fácskát, hanem ezzel szerves egységet alkot. Nem nagy, viszonylag kevés föld helyezhető el benne. Ezáltal a gyökérképződést csökkenteni tudjuk, a tápanyagfelvétel olyan mértékű lesz, ami a fejlődés ütemének megfelel. Többnyire égetett cserépből készül, az alja lapos, hogy a rajta található vízelvezető lyukakon -mérettől függően egy vagy több lehet) a víz könnyen és gyorsan eltávozhasson. A pangó víz, túlöntözés nagyon káros a növényre. Alakja többféle — kerek, ovális, szögletes — magassága 1-10 cm között lehet. Belül ne legyen mázas, csak kívül. Színe alkalmazkodjon a növényhez. A barna, illettve az úgynevezett „földszínek” majdnem minden esetben megfelelnek. A japán, kínai keramikusok a bonsaitál készítését művészi fokra emelték. Muzeális darabjai gyűjtők kedvencei úgy, mint például nálunk a bélapát- falvai tányérok, cserépedények. Beültetés előtt a tál aljára a jobb vízelvezetés érdekében durvább sódert, kavicsot, kőtörmeléket terítünk. Erre jön a bonsai- föld. A növény egyedi igényeinek megfelelő földkeverék ösz- szeállítása lenne a legtökéletesebb. Legtöbbször megelégszünk az u.n. standard keverékkel (egy rész lombföld, egy rész agyag, egy rész homok) és csak a későbbi átültetéseknél módosítunk rajta tapasztalataink függvényében. A „spéci” bonsaine- velők legtöbbször szakmai titokként kezelik földjük összetételét, amit ritkán árulnak el. Ebből is látszik, hogy milyen óriási a jelentősége. Bonsai-iskolában, vagyis a bonsaitálba 2-3 éves korukban kerülnek fácskáink, akkor már fejlettségi állapotuk, gyökérzetük nagysága alkalmassá teszi őket a nevelési hatások befogadására, elviselésére és az ennek megfelelő alakulásra. Tálba ültetés előtt a gyökerek egyharmadát visszavágjuk, majd a tálban, illetve a tál alján elterített földrétegen szétlapítva egyenletesen elhelyezzük. Folyamatosan töltjük fel, egyenletesen nyomkodva, a tál szélén ütögetve, hogy a föld egyenletesen tömörödjön, és minden üreget kitöltsön. A tál pereme alatt hagyjunk 0,5-1 cm helyet a víz befogadására. Öntözzük meg alaposan, vigyük szélvédett, árnyékos helyre, hogy a gyökérképződés megindulásáig minél kevesebbet párologhasson. Pár hét múlva már végleges helyére kerülhet. A miniatürizálás további teendői közé tartozik az ágak, gallyak rendszeres metszése, rügyek, hajtások kicsipkedése. Mielőtt ezt a munkát elkezdenénk, ki kell alakítanunk elképzelésünket, hogy mit akarunk elérni, milyen stílust akarunk követni. A metszést mint „normális” esetben is, tavasszal végzik. Azokat a rügyeket, hajtásokat, amelyekre nincs szükség, vagy nem megfelelő irányban nőnek, eltávolítják. Erre speciális szerszámokat használhatunk. A nevelőmunka fenti részletei már nem fémek bele e cikk keretei közé, de úgy érzem, ezek még megérnek egy „misét.” V. Pénzes Judit Csiky Gergely egyik mondása A rejtvényábra fő soraiban Csiky Gergely egyik mondása olvasható. Meg- fejtendők a vízsz. 5. és a függ. 1. sz. sorok. Vízszintes: 1. Amelyik helyen. 5. A mondás első része (zárt betűk: F. G, E). 13. A könnyűzene képviselője (Miklós). 14. Vizet elcsepegtető. 15. Ritka férfinév. 17. Képzel, feltételez. 18. Albérlő. 19. Edzőtábor helyszíne. 21. Teije- delmes. 22. Ady költői álneve volt. 23. A kalcium vegyjele. 24. A kézjegyével ellátta. 26. Lágy fém (ford.). 27. Gyümölcs szárítása. 29. Japán pénzegység. 30. Értékes pálmafajta. 31. Lapos felületű. 33. Körülbelül, röv. 34. Postafiók. 36. Női név. 37. Mosás előtt ruhát vízben tart. 38, A személyére — régiesen. 40. A másik szobába lopja. 42. Klasszikus kötőszó. 43. Cikkek kivágása újságból. 45. Igen — oroszul. 46. Város Libériában. 47. Nagy szovjet város. 48. Balkezes. 50. Lobog, himbálózik. 51. Nekünk — oroszul. 53. Bűn elkövetése. 55. Dolgozni — németül. 58. Körülvette — régiesen. 59. Kismértékben. Függőleges: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: A, P, U). 2. Mindig előbbre jutó. 3. Becézett Olivia. 4. Elemekből összeállítható játék. 5. Amelyik személy. 6. Kamcsatka-félszigeti város. 7. Bútordarab. 8. Szovjet repülő- géptípus. 9. Menyasszony. 10. Logaritmus, röv. 11. Francia politikus (Alain). 12. Keresztül izzottak. 16. Járművel való gyakorlati közlekedés. 20. Hajat a tarkón egészen fel- nyírat. 21. Mutatószó. 23. Vetőmagot tisztít. 25. Álmosság hatására önkéntelenül szájat tátna. 27. Annak a tulajdonosa. 28. Lakó egynemű hangzói. 32. Rakpart németül. 35. Gombot ruhára erősít. 37. Kerti munkát végez. 39. ...ringat (elaltat). 41. Fesztelenül társalog. 42. Figyelmen kívül hagyja. 44. Véd. 46. Beteget ápol. 49. Valóságos adat, körülmény. 50. Bulgária énze. 52. Frigy páratlan hangzói. 4. Visszalök! 56. Egressy Gábor monogramja. 57. Állóvíz. Báthory Attila
