Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-09 / 186. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT 1990. november 9., péntek A kémiai „Antarktisz” ismeretlen tájain ma is nehezen igazodna el a tudós, ha nem lenne a kezében megbízható és pontos térkép: Mengyelejev periódusos táblázata. Több mint egy évszázada ugyanis ez az útmutató nyújt segítséget a vegyészeknek újabb és újabb elemek felfedezéséhez. Nem csupán a kémia tudománya veszi hasznát, hanem az atomfizika, a geológia, sőt még a régészet is. Mai összeállításunk a kémia térképének történetéről szól. Az utazás helyett bezárkózott A nagy felfedezés A fennmaradt íratok szerint 1869. március 6-án, délután történt. Ezen a napon Dmitrij Ivanovics Men- gyelejevnek el kellett volna utaznia Pétervárról. A Szabad Gazdasági Társulat megbízásából ment volna a novgorodi, a moszkvai és a tveri kormányzóságokban működő sajtüzemekbe, hogy ellenőrizze azokat. A fiatal professzor világos és mindig pontos ítélőképességére ugyanis ezen a területen is szükség volt. Kezében volt a megbízólevél, becsomagolt minden űtiholmit, és az egyetem kocsifeljárójánál már űtra készen várakozott a fogat. Ám Mengyelejev ezen a napon reggel bezárkózott a dolgozószobájába. Az úróállványánál állt, és szakadatlanul javított valamit az előtte lévő papírlapon. Bár a tanszéki szolga az utazásra emlékeztette a tudóst, de ő nem tágított, és nem indult el. Minden egyes piszkozati lapot, amelyet írt, féltő gonddal őrzött haláláig. Mengyelejev tisztában volt felfedezése jelentőségével, tudta, hogy ettől a pillanattól véget vethet a kémiában uralkodó káosznak. Az addig ismert elemek kusza halmazát rendszerbe foglalta. A tudós úgy érezte, hogy a világ nem várhatja ki még azt a néhány hetet sem, amíg részletes cikk jelenik meg az általa felfedezett rendszerről. Ezért a lapjára ráírta: „A nyomdában soron kívül szedni!” — és csak ezután aludt el. Két-három nap múltán Mengyelejev szétküldte számos orosz és külföldi tudósnak azt az általa szerkesztett táblázatot, amelynek fotókópiáját manapság is közük még a legszűksza- vúbb kémiai tankönyvek is. Már a rendszer felfedezését követő napon hozzálátott egy részletes tanulmány megírásához, amelyet az általa kialakított törvényszerűségnek szentelt. A tanulmány címe: Az elemek tulajdonságainak és atomsúlyuknak kapcsolata. Fáradságos és aprólékos munkával válogatta a gyakran ellentmondó kísérletek rengetegéből és a nem mindig egyező megfigyelésekből a hiteles tényeket. A felfedezését követő években haláláig fáradhatatlanul tökéletesítette rendszerét. Annyi bizonyos, hogy Mengyelejev törvénye nélkül a még ismeretlen kémiai elemek felfedezése nem ment volna végbe — még a mai szemmel nézve is — káprázatos gyorsasággal. Nélküle nem lehetett volna eligazodni a századfordulón felfedezett radioaktív elemek dzsungelében. Az atomfizika sem büszkélkedhetett volna azzal a számos dicső győzelemmel, amelyet manapság magáénak vallhat ez a tudomány. A geológia sem kerülhetett volna az igazi természettudományok sorába, de lehetetlen lenne eligazodni a csillagok keletkezésének bonyolult kérdéseiben is. A tudósok döntő többsége Mengyelejev törvényét fenntartás nélkül elfogadta és hasznosította. Tehát a kémia alaptörvényévé vált. Ezért alkalmazási területe végtelen. A fizika, az asztronómia, a geológia, a geokémia, az asztrofizika, az asztrokémia és — természetesen — maga a kémia megérezték az elemek periódusos rendszere felfedezésének hatását, és mindegyikük fejlődésében része volt. Megmutatta az elemek közötti összefüggést, amely megmagyarázta tulajdonságai változásában a törvényszerűséget, megjósolta a fel nem fedezett elemek tulajdonságait. Emellett a rendszer lehetővé tette a bennünket körülvevő világ teljes kémiai térképének összeállítását. Annak megmagyarázását, miként alakulhat át egy elem egy másik elemmé. Nem kevésbé, hogy az elemek változatos világában is folytonos mozgás uralkodik, ugyanolyan viharos és végtelen, mint mindenütt a bennünket körülvevő világmindenségben. Lehetővé tette annak megállapítását is, hogy mióta létezik bolygónk, Naprendszerünk, galaxisunk, világegyetemünk. (M. K.) Jogosan bízott rendszerében Cédulák a falon Az 1870-es évek elején már hatvanöt elemet írtak le és azonosítottak a tudósok. Abban az időben az elemek számának gyors növekedése volt jellemző, ám elég zavarossá vált a helyzet, miután az ezek közötti rokonságok, lehetséges kapcsolatok szinte lehetetlenné tették a megfelelő áttekintést. Sürgősen szükségessé vált, hogy az ismereteknek ezt a hatalmas és nyugtalanító mennyiségét rendezetten állítsák össze. Ezt a monumentális feladatot — a német Lothar Meyer munkáira támaszkodva — az orosz Mengyelejev oldotta meg. Ma minden iskolában rögtön szemünkbe tűnik ennek a rettenthetetlen szellemű férfinak a diadala, ott lóg pompás színekben a falon az elemek periódusos rendszerének képe— egy emberfeletti szellemi teljesítmény tanúja. Mengyelejev akkor állította össze rendszerét, amikor „A kémia alapjai” című könyvét készítette elő, amely 1868-ban jelent meg. Amikor átgondolta műve szerkezetét, feltűnt neki a szervetlen kémia rendszerének hiánya. Ezért hozzákezdett, hogy összegyűjtse az addig ismert elemek minden tulajdonságát, és arra törekedett, hogy szabályszerű rendet fedezzen fel közöttük. Egyes adatok már ismertek voltak ehhez. Laboratóriumának egyik falán Mengyelejev valóságos „cédulagazdaságot” létesített, annak érdekében, hogy adatait áttekinthetően helyezhesse el. Minden elem egy hosszúkás kártyát kapott, ezeket a falon egyszer ide, egyszer oda akasztotta. Minden kártyán az elem atomsúlyát és vegyületeit tüntette fel, valamint a legfontosabb vegyületeinek tulajdonságait is. Végül a vízszintes és függőleges kártyasoroknak olyan rendszerét alakította ki, amelyekben a kártyák az elemcsoportok közös kémiai és fizikai tulajdonságai szerint helyezkedtek el. Mengyelejev zsenialitásának köszönhető, hogy meglátta ezeket az összefüggéseket, anélkül, hogy az okait ismerte volna. A nnyira hitt rendszerében, hogy egy helyet szabadon hagyott, és azt állította, hogy az ide tartozó elemet még nem fedezték fel. „Képesek vagyunk arra — írta —, hogy megjövendöljük még ismeretlen elemek tulajdonságait.” Jogosan bízott a rendszer törvény- szerűségében, mert már 1875-ben felfedezték a galliumot, 1879-ben a szkandiumot, és 1886-ban a germániumot. Manapság ez utóbbi a tranzisztortechnika egyik legfontosabb anyaga. A periódusos rendszer annyira rugalmas volt, hogy magában foglalhatta a nemesgázok egész csoportját is, amelyet Mengyelejev még nem tételezett fel. Amikor ezt az elemcsoportot felfedezték, nem kellett mást tenni, mint új függőleges sort illeszteni a periódusos rendszerbe. Jövendőmondói adottsága ellenére a hírneves orosz tudós aligha feltételezhette, hogy néhány évtizeddel később a laboratóriumokban olyan — emberkéz által előállított — elemek válnak ismertté, amelyek helyet kérnek történelmi jelentőségű rendszerében. A természetes elemek alapján viszont a lista teljes volt. A legkönnyebb gáz, a hidrogén kezdi a rendszert egyes számmal, amelynek legvégén a legnehezebb fém áll. Kiváló tanító és kémikus volt Dmitrij Ivanovics Mengyelejev 1834-ben született Szibériában. Szüleinek tizenhét gyermeke volt. Hogy felvegyék az egyetemre, már 15 éves korában édesanyjával megtette a hosszú utat Moszkvába. Szülei tudományos zseninek tartották, az egyetem nagy tekintélyű urai azonban nem ezen a véleményen voltak. Miután Moszkvában elutasították, Mengyelejev tovább utazott Pétervárra, és beiratkozott az ottani egyetem pedagógiai intézetébe. Fiatal korában sokat küszködött a tüdőbajjal, ennek ellenére kiváló tanítóvá és kémikussá lett. Alig harmincéves, amikor már tanszékvezető a pé- tervári egyetemen. Ő lett a tanácsadója az orosz kőolajiparnak. Tanulmányozta az oldatok sajátosságait és a folyadékok kiterjedését. Sokat foglalkozott gyakorlati kérdésekkel is. Először vetette fel a szén föld alatti el- gázosításának gondolatát. Állandóan hangsúlyozta, hogy a kémiai folyamatokat eredményesen alkalmazhatják a termelés különböző területein is. Egész életében igen nagy tekintélynek örvendett. Mesélték róla, hogy később, amikor másodszor is megnősült, anélkül, hogy első feleségétől elvált volna, a cár egy kérdésre a következőképpen válaszolt: „Men- gyelejevnek valóban két felesége, nekem azonban csupán egy Mengyelejevem van.” Mesék a járdán A cannes-i filmfesztivál díjazott alkotását, a Mesék a járdán című amerikai produkciót láthatja vasárnap délután 3,5 és este 7 órakor az egri Prizma mozi közönsége. A film főszereplői a nagyváros aszfaltján keresik rajzolással, mutatványokkal a kenyerüket. Egy napon a főhős szeme láttára megölnek egy férfit, akinek kétéves kislánya az utcán marad a babakocsiban. Hazaviszi a gyereket, hogy megossza vele azt a keveset, ami van. A csöppség tündéd, s a gondok mellé szerencsét hoz. Ekkor megpróbálják a kislányt elrabolni, de a pici hamar visszakerül jótevőjéhez, aki egyre jobban megszereti őt. Az igazi mama azonban megtalálja gyermekét... Valódi burleszk ez a film. Felhasználva Chaplin hagyományait, eleven, gyökeresen mai alkotás. „Charlie” itt kopott farmerdzsekit visel. Nincs ebben a porudukcióban vér, horror, de emberség, érzelmek és humor annál több. Vasárnapi túrák Mátraháza — Sástó — Mátra- füred lesz az útvonala annak a 12 kilométeres távnak, amit az érdeklődők vasárnap Hársy István és Silye Ferenc kalauzolásával tesznek meg a Mátrában. A gyöngyösi városi természetbarát-bizottság programja egyben téli felkészítő is a túraversenyekre. Az autóbusz 7.45-kor indul a gyöngyösi pályaudvarról. Ugyancsak vasárnap az országos kéktúra teljesítését elősegítő kirándulást hirdet a Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya. A 18 kilométeres bükki táv állomásai: Bélapátfalva — Cementgyár vm. — Apátsági templom — Telekessy-üdülő — Giütka-kápolna — Kövesbérc — Szarvaskő vá. — Margit-forrás — Les-rét — Finomszerelvénygyár. A jelentkezőket Liba Ferencné negyed nyolckor várja az Egervár vasúti megállóban. Programbörze Kiállítások, tárlatok Jakkel Mihály fafaragó munkái november 18-ig láthatók a Megyei Művelődési Központ kisgazdájában. Ugyancsak itt, a második emeleten újabb válogatást láthatnak az érdeklődők a XX. észak-magyarországi fotó- művészeti szemle díjnyertes műveiből. Megtekinthető az intézmény nyitvatartási ideje alatt. * Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola I. emeleti aulájában a hónap végéig láthatják Kastaly István festőművész képeit. Á kiállítást az MMK és a Környezet-2000 folyóirat munkatársai rendezték. * Daka József autogramgyűjtő tárlata az egri Vitkovics-házban tekinthető meg. * Dargay Lajos rajzai a megyei könyvtár aulájában kaptak helyet. * Nemeztakarók, nemezsátrak címmel a kecskeméti nemezműhely munkáiból láthatnak bemutatót december 7-ig az egri Gyermek-Szabadidőközpontban. Szórakoztató rendezvények Ma délután 6 órától az MMK 102-es termében találkoznak a Beatles-klub tagjai, akik George Harrison életét követhetik nyomon 1970-től ’90-ig. Filmkockák segítségével felidézik az 1971-es bangladesi koncertet, és leforgatják az érdeklődőknek a Sárga tengeralattjáró című produkciót is. * A Megyei Művelődési Központ bridzsklubja rendezi az egri Park Szálló termeiben a XIII. Agria-kupa versenyt. * A gyöngyösi természetvédelmi klub tagjai a Mátra Művelődési Központban ma délután 5 órakor a parajelenségekről beszélgetnek. Az esemény vendége a televízió Nulladik típusú találkozások című sci-fi magazinjának népszerű előadója, Egely György lesz. * Az egri Gyermek- Szabadidőközpontban ma két érdekes programot is ajánlhatunk a legkisebbeknek. Délután 3 órától a nemezelés fortélyaival ismerkedhetnek a gyerekek, délután 5 órától pedig az aprók táncházában a gyimesi táncok lépéseit sajátíthatják el, de lesz viseletbemutató és diavetítés is. Ugyancsak itt, szombaton délelőtt 10 órától a felnőtteket is megismertetik a nemezelés technikájával. Még mindig a Gyermek-Szabadidőközpontban maradva: szombaton délután 2 órától a Lutra- klubban matricavásár és cserebere lesz, délután 3-tól a videomozi- ban természetfilmeket vetítenek. * A gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpontban „kö- lyökbálba” invitál a meghívó, szombaton délután fél 3-ra. Este 7-től pedig a felnőttek diszkójában forognak a legnépszerűbb lemezek. Telek Zoltán festményei Az Egri If júsági Ház kisgalériájában Szemlére hívjuk a művészetek barátait az Iljúsági Ház Kisgalé- riájába Telek Zoltán kamarakiállítására. A főiskolás fiatalember nem is annyira kiforrott előadásmódjával lepi meg vendégeit, sokkal inkább azokkal a témákkal, amik őt foglalkoztatják. Lélekvándorlás, mondja a kép felirata, és az ábra közepén, a go- molygó felhők vagy füstgomo- lyagok közül kiemelkedik egy erőlködő, végső küzdelmét vívó férfitest feje, ahogyan a nyakizmok feszüléséből ki lehet következtetni, az átváltás, az átváltozás iszonyú kínját ábrázolva. Vagy itt van a Féltékenység: szép női arc, de jobbról átfogja egy polipszerű képződmény, mintha a kezdő-közelítő szorítással törne a fiatal szépség életére. Ha a Holdfogyatkozást elemezzük, az első és távolról szemlélt főmozzanat a fogyó Hold karéja, de annak felső szára fejjé, nagy szájjá tágul, a száj lesz fontossá, ahonnan hosszú, kígyózó nyelv lebben elő, mintha mérgezni akarná a levegőt, és azt, aki a közelébe jutna. A női portréból csak a nagy szemeket kapjuk, a homlokkal, a hullámzó haj koszorú látványával. A pávalelkű kolibri — merész és többszintű asszociációkra serkent — az élénk színekkel, a lágy vonalakkal érzékelteti, hogy a képzettársítások mögött tudatos munka folyt, míg eljutott Telek Zoltán a könnyednek látszó megoldásig. A Medúza, a West-üstökös, a Flobelmester élénk színekkel megörökített látomások. Ha összeolvassuk ezeket az ábrákat a Lélekvándorlással vagy a Holdfogyatkozással, akkor el kell gondolkodnunk azon, mekkora félelmek, izgalmak, lelki élmények kerítik hatalmukba ezeket a mai fiatalokat. Mennyire másként és mást látnak a világból és önmagukban, még akkor is, ha a Paradicsommadár igyekszik tisztán artisztikum maradni. De az-e valójában? Telek Zoltán tárlatát Nagy B. István festőművész, főiskolai tanszékvezető tanár nyitotta meg Paradicsommadár (Fotó: Jakab László)
