Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-07 / 184. szám

HÍRLAP, 1990. november 7„ szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. UFO-kötelék repült át felettünk(?) Emlékszoba az irodalmárnak V Megújult a Bajza-ház Szűcsiben „Ugrai” desszertek A közösen működtetett hal- majugrai „kekszüzemben” e hét elejétől először csomagolnak desszerteket is. A Duna Csoko­ládégyárral együtt az üzemből Floki, Virág, Orchidea, Mókus és Francia elnevezésű desszerte­ket, továbbá fehér gyermekcso­kit szállítanak — egyelőre a bel­földi kereskedelemnek. Kistermelőknek Megjelent a megyénkben is népszerű Kistermelők című új­ság novemberi száma. A lapból az érdeklődők pontosan értesül­hetnek, hogy kik, milyen formá­ban, milyen feltételek mellett ré­szesülhetnek a kedvezményes vi­lágbanki hitelből. Folytatódik a hűsmarhatartási sorozat, és arra is választ adnak, hogy a kukorica helyettesítésére milyen takar­mánykeverékeket használhat­nak. A lap ezúttal is külön érde­kességgel szolgál: írást közöl az embrióátültetésről, az új bio­technológiai eljárás előnyeiről. „Karácsonyi udvar” A füzesabonyi városi könyv­tár úgynevezett zárt udvarán no­vember 15-től december 22-ig naponta reggel 8-tól este 6-ig, vasárnap pedig 8-tól 12-ig „Ka­rácsonyi udvart” rendeznek. Várják olyan kisiparosok, ma­gánkereskedők érdeklődését, akik az említett időpontban ter­mékeikből kiállítással egybekö­tött vásárt tartanak. Bővebb in­formációt a 39-41-928-as tele­fonon kaphatnak. A parajelenségekről Érdekesnek ígérkező két ré­szes előadást rendeznek novem­ber 9-én, pénteken délután 5 és 7 órakor Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. Ezút­tal a televízióból és lapunkból közismert Egely György tart majd video- és diavetítéssel egy­bekötött tájékoztatót az úgyne­vezett parajelenségekről. Egyébként több kedves olva­sónk kérésére közöljük, hogy a Hírlap népszerű szakértőjének és szerzőjének a címe: 2092, Bu­dakeszi Pf. 38. Érvényes jegyek Baranyi Ferenc A lónak vélt menyasszony című darabját mu­tatja be november 8-án, csütör­tökön este 6 órakor az Egri Szín­műhely a Füzesabonyi Művelő­dési Központban. A vásári ko­médiát október végén már meg­hirdették, ám az előadás elma­radt, így a korábban megváltott jegyek erre az előadásra érvé­nyesek. Fogadónap A megyei hadkiegészítő pa­rancsnok fogadónapot tart a me­gyében lakó hadkötelesek és hozzátartozóik részére novem­ber 8-án, csütörtökön, 8 órától 16 óráig. (Eger, Hatvanasezred út 3., Tel.: 13-188). Vöröskeresztes sorsjegy A véradás anyagi hátterének nö­velése érdekében a Magyar Vö­röskereszt 50 ezer nyeremény­sorsjegyet bocsátott ki a novem­ber 27-i véradók napja előtt. Az egyenként 20 forintba kerülő sorsjegyekért összesen félmillió forint értékű nyereménytárgyat sorsolnak ki. A sorsjegyek meg­vásárolhatóak az általános és kö­zépiskolákban, valamint a lakó­telepi vöröskeresztes szervezet­nél. Sokszor elhangzott már, és le is írták, hogy hazánk a halfo­gyasztásban nem sorolható az élenjáró nemzetek sorába, sőt a lehetőségekhez képest is gyenge az „evési átlagunk”. Az idén — bár már tavaly is erősen érezhető volt a halkedvelők körében — még ha akartunk volna, akkor sem tudtunk volna javítani a sta­tisztikán, mert piacainkon, hal­boltjainkban egyre ritkábban ta­lálkozhattunk ponttyal, keszeg­gel, csukával, a folyami halféle­ségekkel. A poroszlóiak például a köz­ségben lévő két halászcsárdát, il­letve az egy halboltot is nehezen tudják ellátni. Vajon miért? (Folytatás az 1. oldalról) Néhány perc múlva — az egri posta jóvoltából — e híradást megerősítő beszámolót hallot­tunk H. Tamástól, aki Egerből fi­gyelte a gyorsan haladó objektu­mokat, amelyek nyugatról keletre tartottak. Ő ugyan mintegy öt el­lipszis alakú tárgyról beszélt, amelyek szintén fényes fénycsíkot húztak maguk után. Hangjelensé­get szintén nem regisztrált. A két észlelés érdekessége, hogy csaknem egy időpontban — egyperces különbséggel — tűntek fel az „égi vendégek”. Már ez az egybeesés is feltűnő, de mindennek a végére egy hord hívás tette a pontot. A bennünket tárcsázó G. Attila szerint is lega­lább 5 — 6 korong alakú, maga után ugyancsak fényes, fehér csí­kot húzó test haladt Hatvan irá­Dobos, legyező, gesztenye, Stefi — néhány a 21 féle tortából, amelyeket a Füzesabony és Vidé­ke Áfész szihalmi cukrászüzemé­ben sütnek. Az üzem „repertoár­jának” azonban még ez is csak tö­redéke, hiszen 16 féle szeletet, va­lamint linzereket, roládokat, tej­színes és vajas süteményeket ké­szítenek. Termékeik közül leg­népszerűbb a krémes. A szihalmi édességeket Egerbe, valamint a Régi szokás, hogy ha valaki férjhez megy, fehér mennyasszo- nyi ruhát ölt magára. Ez valaha a tisztaságot, a szűziességet jelké­pezte. Változnak a korok, a diva­tok, és az emberek, van, aki job­ban szereti a színes öltözéket, vagy a kosztümöt, mint e hófe­hér, habkönnyű, romantikus kel­mét, de azért a legtöbb lány ma is fehér hosszú ruhában rebegi el a boldogító igent... Ezeknek a ruháknak a meg- varrása, elkészítése nem könnyű feladat. Aki ezt a szakmát vá­lasztja, rendelkeznie kell kéz­ügyességgel, rengeteg fantáziával. Egerben az egyik legtehetsége­sebb menyasszonyiruha-készítő mester Papp Gáborné, aki a Pi­roska divatnak varr különféle es­küvői és koszorúslányi ruhákat. Az ő élete is úgy kezdődött, mint a többi kislányé, elsősorban a ba­bák kötötték le minden idejét, különböző ruhákat varrt nekik édesanyja régi ruháiból. Varrni és szabni a nagynénje tanította meg. Miután egyre nagyobb lett, szülei látták, hogy ez több, mint egyszerű gyermeki hóbort, és az általános iskola elvégzése után, Gyöngyösön a 212-es iskolában Ezt kérdeztük Mogyorósi István ágazatvezetőtől. — Sajnos, évi tervünket eddig 48 százalékban teljesítettük, azaz háromnegyed év alatt 385 mázsa halat fogtunk — sorolja a száraz tényeket. — Tavaly még 767 mázsát húztunk partra. Az­előtt volt olyan esztendő, amikor 1800 mázsával is dicsekedhet­tünk. Az okokat keresve fűzi az előbbiekhez: — Sok minden közrejátszik a sikertelenségben. Csupán néhá­nyat említek. A Tisza-tó elké­szülte után növekedett ugyan a zsákmány mennyisége, de há­rom éve fokozatosan csökken az algásodás miatt. Az aszály, a téli nyából a falujelé. Ha a térképen megnézzük az irányokat, ismét azt állapíthatjuk meg, hogy ezek az UFO-k is nyugatról keletre ha­ladtak, s — a beszámoló szerint — hasonlóan hangjelenségek nélkül. Tehát olvasóink jóvoltából az UFO-s hírlánc gyorsan és zökke­nőmentesen működött, így a He­ves Megyei Hírlap az egri posta segítségével — köszönet a kedves postáskisasszonynak — sok érde­kes adathoz, információhoz ju­tott. Továbbra is kérjük mindazo­kat, akik a fenti esettel kapcsolat­ban újabb információkkal rendel­keznek, vagy bármi más a tudo­másukra jutott, értesítsék lapunk szerkesztőségét, vagy az Uránia Csillagvizsgáló UFO Adatköz­pontját (3301 Eger, Pf. 323.) Se­gítségüket, támogatásukat kö­szönjük! környék — Tenk, Egerfarmos, Mezőszemere, Mezőtárkány, Be­senyőtelek, Dormánd és Mező­kövesd — üzleteibe szállítják. Szeptemberben közel 480 ezer forint, októberben pedig 530 ezer forint forgalmat bonyolítottak. Utóbbi hónapjuk különösen fe­szített volt: hosszabb műszakban dolgoztak, ugyanis a hevesi cuk­rászüzem tatarozása miatt arra a területre is „ besegítettek ”. kezdte meg a tanulmányait, fran­cia-nőiszabó szakon, majd ez­után letette a mestervizsgát. El­mondása szerint mindig az ele­gáns, a romantikus ruhák készí­tését kedvelte. A francia szabók­nak a zsabósabb, a habosabb és a lágyabb vonalakat kell követni­ük, ezért szereti annyira a meny­asszonyi ruhákat. Az első ilyet 17 éves korában készítette el, a sajátját pedig két évvel később. Egy emlékplakettet is kapott munkájáért, pedig akkor még csak négy éves szakmai gyakor­lat volt mögötte — a 30 éves munkaviszonnyal rendelkező többi „vetélytársa” között. Papp Gáborné tanfolyamokat is tart fiataloknak, időseknek egya­ránt. Itt a szabás-varrás művé­szetét mindenki elsajátíthatja, saját igényei kielégítésére. Ha ideje megengedi, szívesen készít ruhákat, szoknyákat, blúzokat mindenkinek, aki hozzá fordul. A beszélgetés végén hozzáteszi: — Nekem a szakmám a hob­bim. Sokan irigyelnek ezért, mert azt csinálhatom, amire szület­tem. (S. M.) halpusztulás és az áradás elmara­dása is ellenünk dolgozott. Hely­telenül történt az ivadéktelepí­tés. Az élő Tiszába engedett kis­halakat rendre felfalták a raga­dozók. Sok a „szeméthal”, éven­te ötszáz mázsát emelünk ki, amivel nem sokra megyünk. — Várható-e jövőre kedvező változás? — Sok változtatásra van szük­ség. Reméljük, lesznek is. A po­roszlói halászok január elsejével viszont aligha mehetnek a Tisza- tóra. Lejár a MOHOSZ-szal kö­tött szerződésük. Az is talány, hogy mit kezdenek majd a szá­razföldre szoruló halászok 150 ezer forintot érő egyéni felszere­léseikkel... Jó negyedszázad múltán ismét rendbe tették Szűcsiben a jeles irodalmár, Bajza József enyé­szetnek indult, már romosodó szülőházát. A felújítással megbí­zott abasári tanácsi költségvetési üzem dolgozói —' mint a napok­ban befejezett munkákról Ku- csera József műszaki vezetőtől megtudtuk — szinte reménytelen állapotokat találtak tavaly de­cemberben, amikor munkájuk­hoz fogtak. Tönkrement nyílás­zárók, üveg nélküli ablakok, mé­teres magasságban átázott, pe­nészes falak, dohos helyiségek várták a kivitelezőket. Kiderült, hogy az udvar talajvízszintje 30- 40 centivel magasabb a ház pad­lóvonalánál, az építmény hátsó részét újra kell alapozni, az egyes elkorhadt, megroggyant geren­dák helyett az egész födémszer­kezet cseréjére van szükség. Alagcsövezéssel szárították a portát, nagyobb teherbírású, tar­A Mátráig gurult az acélgolyó Tegnaptól Postabank Gyöngyösön is Félévi szervező, előkészítő munka után tegnap hivatalosan is megkezdte működését Gyön­gyösön a Postabank fiókja a Ró­bert Károly utcában. Érdeklődé­sünkre dr. Császár Sándor, a mis­kolci területi igazgatóság vezető­je elmondta, hogy főként a la­kosság bankja szeretnének lenni, természetesen a cégekkel folyta­tott pénzügyi ügyletek mellett. A Postabank részvénytársasá­gi formában tevékenykedik. Részvényesei között már osztrák pénzintézet és biztosítótársaság is szerepel. Ügyfeleiknek igye­keznek olyan kedvező hitel- és betéti formákat kínálni, amelyek révén egyre többen veszik igény­be szolgáltatásaikat. Foglalkoz­nak devizaforgalmazással is. Gyöngyös és környéke Eger után olyan gazdasági tényező a megyében, amely mindenkép­pen igényelte a Postabank önálló fiókjának a megszervezését. Er­ről a fiók igazgatója, Rózsa Kál­mán tájékoztatta a hivatalos megnyitó vendégeit. (Folytatás az 1. oldalról) Kijött a kivitelezést végző HÁEV műszaki igazgatója is, aki olyasmiket mondott, hogy a beázás oka a taxisblokád volt. Bár ez nagyon gyenge érv, erre hivatkozik Fucskó János, a kivi­telezésért felelős üzemvezető is. Mint mondta, a demonstráció megbénította a munkát, nem tudtak jönni a tetőre az emberek. Amikor megemlítem neki, hogy eredetileg arról volt szó: fóliasát­rat emelnek a tető fölé, közli, hogy az nagyon drága lett volna, ezért csak fóliacsíkokkal takar­ták le a munkaterületet, az meg nem bírta a vízterhelést. Ezt ők egyébként valószínűleg előre lát­ták, hiszen a bútorokat rakla­pokra tették, fóliával takarták a foglalkoztatókban. Mondhatni, ez a beázás szinte be volt építve a munkafolyamatba. Akkor meg minek itt a taxisokat bántani? Nagy kérdés, hogy a fóliasátor fölállítása lett volna drágább, vagy most a vízkárok helyreállí­tása. Hétfőn, amikor az épület­ben jártam, lehangoló kép foga­dott: még mindig folyik egyes helyeken a víz, a ronggyá puhult tapétákat már letépdesték, úgy néznek ki a falak, mint hirdető- tábla plakátháború után. Az aj­tókeretek megszívták magukat vízzel, dagadnak kifelé a falból. Dagadnak az ajtók is, gyalulni kell az aljukat, hogy be lehessen zárni az épületet éjszakára. Ha majd kiszáradnak, dőlni fog raj­tuk befelé a hideg. tósabb betonelemeket emeltek a magasba, szigetelték a lábazatot. Bajza József hasonló nevű unokája — az Ybl Miklós Műsza­ki Főiskola tudós tanára — terve­zéssel, szaktanácsadással, hely­színi ellenőrzéssel segítette, hogy — az épület régi stílusjegyeit megőrizve — a házban két kor­szerű, fürdőszobás, vadonatúj 25 köbméteres acél szennyvíztáro­lóra csatlakozó szolgálati lakást, s egy eddig hiányzó emlékszobát kialakíthassanak napjainkra. Ahhoz, hogy ismét egykori fé­nyében tündököljék, már csak kisebb tennivalók vannak hátra, éppenséggel még a kerítést kell helyreállítani teljesen. Aztán a 6,2 millió forintos rá­fordításnál — amihez 2 milliót adott a megyei tanács, míg a töb­bit a község áldozta kétesztendei fejlesztési alapjából — jóval töb­bel gyarapodik megint a falu. Az Tegnap megyénk nyugdíjas- klubjainak vezetői találkoztak Hevesen, a városi művelődési központban. A megbeszélést azért hívták össze, hogy előké­szítsék az amatőr művészeti cso­portok és amatőr előadók orszá­gos versenyének Heves megyei selejtezőjét. Ezt a kulturális seregszemlét egyébként a nyugdíjasklubok és idősek „Életet az éveknek” or­Az is érdekes kérdés, ki fogja majd finanszírozni a károk hely­reállítását. A HÁÉV adott négy vödör festéket (amiből nehezen lesz tapéta), és ezzel elintézett- nek tekinti az ügyet, a tanáccsal kötött szerződésben ugyanis egyértelműen benne foglaltatik, hogy a belső károkért a vállalat nem vállal felelősséget. A Böl­csődei Igazgatóságnak, úgy tű­nik, szintén nincs kerete erre, és a kör itt bezárul. Kevés szó esik azokról a veszteségekről is, ami­ket a szülőknek kell állniuk idő­ben és pénzben. Ha valaki autó­val fuvarozza a lajosvárosi „pót- bölcsibe” a csemetéjét, mert nincs ideje a buszra várni, heti kétszázötven forintot kénytelen egész megye, az ország megelé­gedésére, megnyugvására, s min­den bizonnyal az utókor örömé­re is. Kulcsár Károly polgármester egyelőre még nem tud pontosat mondani az emlékszoba megnyi­tásáról, ám arról beszámolha­tott, hogy dr. Bajza Kálmán pesti bíró, a másik leszármazott buz- gólkodásával szinte már együtt van a bemutatni szánt gyűjte­mény. Sőt, a válogatásra is meg­történtek az első lépések, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem szakemberével tárgyalnak a kiál­lítás rendezéséről. Míg a — jobb híján csupán — korabeli bútorzat megszerzésére az egri vármúze­ummal teremtettek kapcsolatot, s kezdtek megbeszélést. így, ha egyelőre várni is kell a Bajza-emlékszoba avatására, re­mélhetően nem kell már sokáig várniuk az érdeklődőknek... (gyóni) szágos szövetségének elnöksége írta ki; ennek a szervezetnek kü­lönben az a feladata, hogy a nyugdijasklub-mozgalmat fogja össze hazánkban. A pályázók — pávakörök és zenekarok, irodalmi színpadok, versmondók és más műfajok elő­adói — válogató elődöntőn vesz­nek részt december 12-én, a he­vesi művelődési központban. a pluszbenzinre költeni. Ebből egy hónap alatt kijönne egy pár gyerekcipő. De ez végül is jelen­téktelen tétel a felújítás nyolc­milliós költségvetéséhez képest — „csak” a családi pénztárca érzi meg. Igaz, meg se kottyan a lel­kűnknek, megszoktuk már mi, „tízmillió állampolgárok,” hogy végül minden ostor rajtunk csat­tan. Különben is, van ismét egy új dátum, november tizenkilen­cediké, lehet ismét reménykedni, számolni a napokat. Morgolódni felesleges, hiszen, úgy tűnik, a beázásért az eső a felelős, azt meg az Úr küldte ránk. Hozzá meg mostanában mintha ennél nagyobb bajainkban is hiába fo­hászkodnánk... KonczJános Zajlik az élet a tetőn: készül a (remélhetően) végleges szigetelés Kevés a zsákmány Poroszlón Hej halászok, halászok...! Édes termékek Krémes Szihalomról Menyasszonyi ruhák megálmodója Páter Bulányi mesél az egri diákoknak Az elmúlt esztendőben a politikai hóolvadással egyre több, eddig ismeretlen tény került napvilágra. így szerezhettünk tudomást Bulá­nyi György piarista szerzetes üldöztetéseiről is. Ő az a páter Bulányi, akit nézeteiért egyforma intenzitással üldözött a katolikus püspöki kar és az Állami Egyházügyi Hivatal. Most az egri tanárképző főisko­la diákjainak tart előadást A jézusi örökség címmel. A vallástörténeti sorozatban megrendezett találkozóra ma, szerdán este 6 órakor kerül sor a főiskola főépületének 6-os előadótermében. Nyugdíjas amatőrök versenye Hevesen lesz a selejtező Fellépnek pávakörök, zenekarok, versmondók Vízivilág a módszertani bölcsődében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents