Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-06 / 183. szám
HÍRLAP, 1990. november 6., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Siroki tervek Víztározó a vár tövében A siroki önkormányzat legutóbbi ülésén meghatározta a községbeli fejlesztések, beruházások megvalósításának fontossági sorrendjét. így az elsők között szerepel az iskola mellett épülő tornaterem befejezése, erre a pénz megvan, az átadási határidő december 31. Ezenkívül szükséges a falu elavult vízvezeték-hálózatának rekonstrukciója is, mivel az éltető folyadékot a lakásokba eljuttató csövek keskenyek, elrozsdásodtak, s Sírok magasabban fekvő részeire sokszor nem is „ment fel” a víz. Ezért a gerincvezeték átalakítása mellett a vár tövében két, egyenként 150 köbméteres víztározót kell majd létesíteni. Chemotox Országszerte divat firkálni a különböző épületek, lakóházak falára, festékszóróval alkotni rikító színű szavakat, mondatokat: „graffiti”-1. Régebben (a rezsimben) főleg az áthúzott USSR, meg az „Edda” volt jellemző, manapság azonban — az idők változásával — megjelentek egyéb művek is. Nagy előretörésként értékelhető például a „hülye MDF” vagy a „Zsidesz”. Úgy látszik, a lelkesebb újítók ezzel sem elégedtek meg, és engedték továbbszárnyalni fantáziájukat. Legalábbis Egerb aktán így történt, mint az az ABC fehér falán lévő, nagybetűs „ CHEMOTOX”feliratból is látható. Ebbe alaposan belegondolva, három magyarázatot találtam: 1. A művész a Fideszt szereti, de ezt nem óhajtotta közölni velünk. 2. Már nem szereti az Eddát. 3. Ki nem állhatja a bogarakat. . (rénes) Szalajkai őszutó Szilvásváradon is véget ért az igazi, a „nagy” turistaszezon, hazamentek a külföldiek, és az iskolai csoportokból is egyre kevesebb érkezik. Persze, a Szalajka-völgy nem a Balaton, hogy a kánikulai hónapok elmúltával teljesen kihalttá váljon: az erdő mindig kínál látnivalókat, a kristálytiszta levegő a legdermesztőbb hidegben is sétára csalogat. Volt tehát élet a völgyben azon az október végi napon is, amikor felvételeink ké-*■ szültek. Hátizsákos turisták járták a jelzett utakat, gyerekek játszottak a tóparton, s voltak utasai a kisvasútnak is, bár a parkoló idős őrétől már csak kevés emléktárgyat vásároltak. A vadasparkban a szarvasok és a muflonok élvezték a késő őszi ragyogást — talán utolsó őszi napfürdőjüket vették, mielőtt ismét megváltozik a táj arca, és fehér hópaplan fedi be a most még sárgásbarna avarszőnyeget... (Fotó: Koncz) Egy gép fedezi az országos szükségletet Magnószalag — Egercsehiből Hová tűnt már a Mambó magnók, az ormótlan Teslák és Unitrák kora? A nem túl praktikusan kezelhető orsós magnókat villámgyorsan kiszorították a piacról kazettás „kisöccseik.” A generáció- váltás nálunk is olyan alapossággal lezajlott, hogy az ország orsósmagnószalag- szükségletét egyetlen munkásasszony állítja elő, egyetlen gépen. Igaz, az alapanyag a BASF-tól érkezik a Polimer Szövetkezet eger- csehi részlegébe, Pozsik Lászlóné csak tekercseli és csomagolja az árut. Ő is már csak olyankor ül a masinához, ha a honvédségtől, a rendőrségtől, a hangstúdióktól megrendelés érkezik... Helyi adókból nem lehet Vállalkozási t>arát Vernéiét (Fotó: kjan) Mivel alapvető törvények hiányoznak még mindig, a legtöbb település új vezetői csak feltételes módban hajlandók beszélni jövő évi terveikről. Nem csoda ez, hiszen még azt sem lehet tudni, milyen ösz- szegek állnak majd rendelkezésre, és hogy a vágtató infláció mellett mire lesz elegendő a pénz. A verpeléti polgár- mester, dr. Prokai János is csak a szándékokról nyilatkozik. Mint mondja, vállalkozásbarát politikái szeretnének folytatni majd, és minden eszközzel segíteni azokat, akik új munkahelyeket teremtenek a községben. Ez most kulcsfontosságú, hiszen várható, hogy számos — korábban prosperáló — üzem fog nehéz helyzetbe kerülni, és növekszik majd a térségben a munkanélküliség. Másrészt a jól menő vállalkozások jelenléte azért is fontos lenne, hogy így az ön- kormányzat adóbevételei is magasabbak legyenek, ami nem elhanyagolható akkor, amikor — a jelek szerint — a központi hatalom cserbenhagyni készül a települések „kormányait”. De vállalkozni szándékszik maga az önkormányzat is: a jelenleg még állami tulajdonban lévő, ám később kezelésükbe kerülő ingatlanokat, erdőket és legelőket okosan szeretnék hasznosítani, úgy tehát, hogy minél nagyobb jövedelmet termeljenek. A helyi adók emelése ugyanis nem tűnik járható útnak, a polgármester szavai szerint a központi adók is túlzottak, teljesen kizsigerelik az embereket. Már új koncepciójuk szellemében indítottak harcot a volt Helyőrségi Klub megszerzéséért, amely jelenleg a honvédség kezelésében levő állami tulajdon. Ha megkapják, sokirányú művelődési tevékenységet szeretnének benne folytatni, helyet adva a szórakozásnak, szórakoztatásnak is, olyan programoknak és tevékenységeknek, amelyek jövedelmet hoznak az önkormányzatnak, vagyis valójában a községnek. Szakértői véleményt kértek Parádfíirdö — mi lesz a parkolóval? Annak idején beszámoltunk a parádfürdői Cifraistálló melletti parkolóban folyó építkezésekről, az ezzel kapcsolatos problémákról. A parádi tanács pár hónappal az önkormányzati választások előtt adott ki építési engedélyeket a területre, és már maga ez a tény sok ellenérzést váltott ki a helybéliek között. Emellett többen úgy vélték, a parkoló beépítésével veszélyeztetett helyzetbe kerül a környék, a kocsimúzeum idegenforgalma, mivel nem tudnak majd hol megállni a turistákat szállító buszok. Mint azt a minap Párád új polgármesterétől, Nagy Oszkártól megtudtuk, nemrég a községben járt Ott László, a Heves Megyei Építéstervezési Szakértői Bizottságvezetője. Megvizsgálta az iratokat, az építési engedélyeket, s magát a helyszínt, a parkolót is megtekintette. ígérete szerint az ügyben hivatalos szakértői véleményt fog adni. Ennek lényegét természetesen ismertetjük majd olvasóinkkal, annál is inkább, mert a parádi önkormányzat is fontosnak tartja, hogy a szakértői vizsgálat révén végre rendeződjenek a dolgok, megnyugodjanak a kedélyek Párádon, Pa- rádfürdőn. Tarnalelesz: A kukoricaföld-iigy Tamaleleszen nem öntötték le a polgármester autóját fekete festékkel, nem állították senkiről, hogy papírvágó kést szúrt a másikba, ezenfelül a taxisok sem torlaszolták el az utakat... Tarna- leleszen mindössze egy kukori- caföld-ügyre tellett. Utóbbi nem túl nagy jelentősége miatt nem kellett kocsit pucolni, nem ítélt bíróság, és nem egyeztetett az Országos Érdekegyeztető Tanács. Általános megelégedettségre a dolgok mégis rendeződtek, ha nem is a legrövidebb idő alatt. Az egész ott kezdődött, hogy idén tavasszal a helyi Egyetértés Téesznél az emberek bejelentették: mennyi földet szeretnének a termelőszövetkezettől háztájiba. Az igény sok volt, a föld kevés — a környék amúgy sem az a kimondott síkság —, emellett jó néhányan többet is béreltek, mint amennyit előzőleg kértek, így egyeseknek szükségképp csak rossz minőségű föld jutott. Az érintettek már idejekorán észrevették, hogy csak nem akar nőni az a kukorica. Az egyik panaszosnak, Molnár Istvánnénak például a kapálástól is elment a kedve émiatt. A tsz hamarosan szakembereket küldött, akik azt tanácsolták, hogy várni kell őszig, akkor majd kiviláglik, milyen lett a termés. Felajánlották azt is, hogy a négyszögölenkénti 3 forint 70 filléres művelési költségből 1 forintot visszatérít a termelőszövetkezet. A tíz-egynéhány károsult közül hárman nem éltek ezzel a lehetőséggel: ők a földért fizetett teljes összeget — Molnárék négyezer forintot — akarták visszakapni. A tsz nem annyira hajlott e megoldásra, ilyen módon újabb ajánlat született: lesilózzák a kukoricát, s annak az értékét fizetik. A három panaszost azonban ez sem elégítette ki, tovább ragaszkodtak korábbi álláspontjukhoz. Az ügy a tsz döntőbizottsága elé került. Molnárék az idő tájt sikeresen betakarítottak az 1200 négyszögölről három és fél zsák kukoricát, és a panaszostársakkal együtt — érthetően — egyre ingerültebbé váltak, kifogásolták még a döntőbizottsági határozat hosszú átfutási idejét is. A döntőbizottság végül október 19-én ült össze, alaposan megtárgyalt mindent, s — a panaszosok idős korára is tekintettel — úgy határozott: a termelő- szövetkezet (az időközben bejelentett vadkár összegével csökkentve) a földért fizetett pénzt visszaadni tartozik. Egyúttal azt is kimondotta, hogy a károsultaknak mellőzniük kell munkájuk felszámíttatását. A döntést a felek a helyszínen elfogadták, s bár a jogerőre emelkedéshez harminc nap szükséges, eddig reklamáció nem érkezett. Mindebből az következik, hogy a kukoricaföldekkel kapcsolatban ma már teljes a nyugalom Tamaleleszen. (rénes) Kisgazdák és mezőgazdák... ...ahogy a Pétervásárán megjelenő Kisbíró című újság karikaturistája látja Oldalgazdák koncz János Kénes Marcell Nyájas olvasó, nekünk jutott a feladat, hogy Bélapátfalvától Pa- rádsasvárig, Nagyvisnyótól Verpelétig — azaz a pétervásári országy- gyűlési választókörzet területét járva — beszámoljunk az errefelé élők mindennapjairól. Minden esemény híre természetesen nem juthat el a fülünkbe, ezért azt szeretnénk kérni, hogy ha bármilyen történés, probléma, bánat foglalkoztatja Önt, keressen bennünket a 13- 644-es egri telefonon. Vevők vagyunk az örömre is, hiszen manapság ebből mind kevesebbet sikerül felmutatni...
