Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-03 / 181. szám

HÍRLAP, 1990. november 3., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN 9. Rövidesen itt az új Volkswagen Golf! Áttervezték a Polo elejét is, és új motorokat kapott egész Európában az egyik legke­resettebb típus. A magyarországi nyugatiautó-tulajdonosok közül is sokan ezt a kocsit választották, amit az is befolyásolhat, hogy a Merkúrnál forintért kapható, Budapesten márkaszerviz mű­ködik, és az alkatrészek is forin­tért beszerezhetők. Aki továbbra is Golffal szeretne járni, vagy ez­után akar „átnyergelni”, gyűjt- heti a pénzt: van még két éve az új típus premierjéig.. Ugyancsak a Volkswagen- gyárból érkezett a hír, hogy ki­sebb módosításokat hajtottak végre a legkisebb típuson, a Pó­lón is. Elsősorban a karosszériát csinosították meg egy kicsit, és minden motort háromutas sza­bályozott katalizátorral láttak el. Ugyancsak újdonság, hogy most már egy 1,4 literes, 48 lóerős dí­zelmotorral is kapható a kocsi, melynek ára — a motortól és fel­szereltségtől függően — 11-21 ezer márka között mozog. (koncz) Címlapfotóval kürtölte világ­gá az Autó Bild című szaklap a nagy szenzációt: a wolfsburgi gyárban gőzerővel dolgoznak a Volkswagen Golf harmadik ge­nerációjának megalkotásán. A kocsiról egyelőre még nem lehet sokat tudni, mindössze, hogy tá­f asabb lesz a mostaninál, es — a ép tanúsága szerint is — formái lekerekítettebbek, áramvonala­sabbak. Érdekes módon először a combi variációt készítették el (vagy ennek a fotóját sikerült megszerezni?). A tervek szerint 1992-ben dobják majd piacra az új Golfokat, addigra mi is nyil­ván sokkal többet tudunk a mű­szaki adatairól. A típusváltás egyébként már esedékes volt: a szaksajtóban egyre többször tették szóvá, hogy bár a kocsi változatlanul népsze­rű, elsősorban formája miatt las­san lemarad a japán konkurenci­ától, különösen, hogy az ára szá­mottevően magasabb, mint a ha­sonló kategóriájú távolkeleti au­tóké. Ezt egyébként a német fo­gyasztók is felpanaszolják, majd besétálnak egy Volkswagen-ke- reskedőhöz, es mégiscsak Golfot vesznek, egyrészt mert német, de főképpen azért, mert műszakilag a kategóriájában a legmegbízha­tóbb, és hosszú utakra is kényelmes. A Golfokat egyébként a le­gendás bogárhátu Volkswage­nek utódául alkották meg, lecse­rélve a hangos, léghűtéses far­motort és a hátsókerék-meghaj­tást a modernebb, vízhűtéses motorra és elsőkerékhajtásra. Bár elődjének népszerűségét a Golf nem érte el (a „bogárból” 15 milliót adtak el szerte a vilá­gon), beváltotta a gyár reménye­it, hiszen a közben telítődött pia­con, az éles konkurenciaharcban is igazi népautóvá vált, és nem­csak a volt NSZK-ban, hanem Ha minden igaz, ilyen lesz majd a legújabb Volkswagen Golf Autóshírek- HADIKOCSIK. Mintegy hétezer járművét kínálta eladás­ra a közelmúltban Berlinben a volt NDK néphadserege. Ez az első lépés a leszerelés felé? Való­színűbb, hogy csak a típusmódo­sításra készülnek fel.- HALÁLÉT NÉMETOR­SZÁGBAN. Közel 50 százalék­kal megnőtt a balesetek száma Németországban az A/9-es au­tópályán. A halálos áldozatok aránya még többel, mintegy 61 százalékkal emelkedett. Az ag­gasztó növekedést a szakértők a valamikori keletnémet kocsik műszaki színvonalára és a veze­tői gyakorlatlanságra vezetik visz- sza elsősorban.- ÓLOMMENTES AUSZTRIA. Ausztriában azt tervezik, hogy 1993-tól csak ólommentes benzint árulnak majd a kutaknál a környezet to­vábbi kímélése érdekében. Van még két évünk a turizmusra?- NÉPSZERŰ SPANYOL. Már százezer Seat fut Németor­szág útjain. Mióta a Volkswagen felvásárolta a spanyol gyárat, a márka egyre népszerűbb, s első­sorban a kompakt kategóriába tartozó Ibizát vásárolják. Egyre népszerűbbek a koreai autók is, melyek mintegy 20 százalékkal olcsóbbak a japánoknál. — LÉPCSŐS SZAMARA. A jövő évtől már a klasszikus lépcsős farkiképzéssel is árulják majd a nyugati piacokon a Lada Samarákat. Áruk a jelenleg kap­ható csapott hátú változaténál némileg drágább lesz. Hogyan szabaduljunk meg a bogaraktól? A gépkocsivezetők állandó gondja, hogy főleg egy esti vagy éj­szakai autózás után az autó elejét el­bontják a rovartetemek. Ha egy gyorsmosással azonnal nem szaba­dulunk meg a bogárhulláktól, és ki­fogunk egy napsütéses napot is, azok annyira rászáradnak a karos­szériára, hogy csak igen erős súro­lással távolíthatók el, ami károsítja a fényezést. Most, hogy véget ért a „bogársze­zon”, nagyon egyszerű trükköt ajánlunk a „nagytakarításhoz,” amivel a kocsi összekarcolása nélkül is eltüntethetjük ezt a makacs szeny- nyeződést. Mindössze annyit kell tennünk, hogy vizes újságpapírral borítjuk be a karosszéria rovaroktól „fertőzött" részeit, majd mintegy fél­órás várakozás után egy hagyomá­nyos samponos mosással kocsink patyolattiszta lesz... A fotók bizonyítanak...? Elvis Presley — mint fáraó Az ásatásoknál találták meg IV. Amenhotep (élt: A tudósok úgy hiszik, bebizonyítható: Elvis Prés- Krisztus előtt a 14. évszázadban) egyiptomi ural- ley előző életében fáraó volt kodó szobrát Az, hogy a rocknroll királya még mindig él, csak konok hí­resztelés. De azt, hogy Elvis Presley már több évezreddel ez­előtt a világon volt, a tudomány most igazolni akarja. Dr. Antal Semnak, a kairói múzeum tudó­sa kijelentette: Elvis már élt egy­szer, mint IV. Amenhotep fáraó. Ez a tézis elég hihetetlenül hangzik, a reinkarnáció-kutatók viszont úgy vélik, fontos bizonyí­tékok vannak a birtokukban. A templomokkal kapcsolatosan végzett ásatásokkor az archeoló­gusok IV. Amenhotep szobrára bukkantak, ami meglepően ha­sonlít az 1978-ban elhunyt éne­kesre. A további vizsgálódások újabb azonosságokat is felfed­tek: mindkét férfinak tinédzser­ként sikerült dicsőséget szerez­nie, s mindketten 42 éves koruk­ban haltak meg. S mindketten af­féle „lázadók” voltak. A tudósok előtt ismeretes, hogy IV. Amen­hotepet eretnek királynak is ne­vezték, egyebek mellett azért is, mert a fennálló gazdasági rend­szer ellen harcolt. Elvis pedig az első művész volt, aki a forró rockkal a „felső tízezer” ellen lá­zadt. Végezetül pedig: mindketten életük nagy részét egy Memphis nevű városban élték le. A sláger tehát világos: Elvis halhatat­lan... A családtervezés korszerű módszere Természetes fogamzásszabályozás A korszerű fogamzásgátlás a családtervezésnek és a születész- szabályozásnak alapfeltétele. Ez hozzájárulhat a magzat életét semmibe vevő, és az anyára sem veszélytelen terhességmegszakí­tások számának csökkentéséhez. A fogamzásgátlás hazánkban so­kak fejében egyenlővé vált a tab­letták szedésével, amelyek — nem megfelelő alkalmazás ese­tén — károsak is lehetnek. Szük­séges ezért megismerni a termé­szetes módszert, amit egy nem­zetközi hírű szakember, Szil Pé­ter dolgozott ki, s aki kétnapos magyar nyelvű tanfolyamot tart erről november 3-án és 4-én Bu­dapesten, a Családtervezési Ta­nácsadóban. (XTV. kerület, Vá­mos Ilona út 3.) A Svédországban élő és tanító Szil Péter és felesége olyan bioló­giai fogamzásszabályozó eljárást ajánl, amely a női ciklus alatt végbemenő változások és a ter­mékenység közötti összefüggés megfigyelésén alapszik. Ez a módszer a férfitől is elválja, hogy türelemmel, megértéssel, figye­lemmel legyen a nő iránt, segítse megfigyelésében, és részt vállal­jon ebben a biztonságos és ve­szélytelen módszerben. Jolika A fáradt ember álma nyu­godt és pihentető, a túl­hajszolt, gyógyszeres álom zaklatott, nincs benne nyu- govás. Kamrásné Szendrei Jolán álma is nyugtalan volt, mint aho­gyan az egész élete. Reggel, ami­kor felült az ágyban, zúgott a fe­je, a fülében tücskök ciripeltek, halántékán dobolt, lüktetett az ér. — A szívem még bírja. A paplanra tette a karóráját, és csuklóján számolgatni kezdte a pulzust. Kilencvennyolcat vert, kihagyás nélkül. Meg sem nézte, hány óra, nem is volt rá kíváncsi, nem kellett sehová mennie, táp­pénzen volt már harmadik hete... — Teljes kikapcsolódás, Joli­ka! Fanyar mosollyal nyugtázta az orvos szavait, aztán arra gondolt, hogy ő is csak mondja, de nem csinálja, amit ajánl. Tiltja a bagót is, miközben ő a legnagyobb do­hányos a körzetben. Visszaha- nyatlott a párnára, könnyeivel áztatta a kapricot. Eszébe jutott, hogy már kétszer utalta a kór­házba, mentő vitte akkor is, ami­kor a szomszédok rátörték az aj­tót. — Talán még nem késő! — hallott egy hangot, amikor túl volt a gyomormosáson. Szendrei Jolán sohasem hasz­nálta szívesen az asszonynevét, két válás után különben is olyan nevetséges az egész. Az apjától örökölt nevet szerette, a Jolánt viszont utálta éppen úgy, mint ezt az egész rohadt életet, amely­től újra és újra szeretett volna megszabadulni. Néhány pilla­natra jóleső fáradtság ereszke­dett rá, mint egy nagy, fekete var­júcsapat az őszi vetésre. Szuny- nyadásában az apját látta, akit agyonvertek egy kocsmai vere­kedés kapcsán tévedésből, és aki világéletében a légynek sem ár­tott. Tizenöt éves korában férj­hez ment, tizennyolc éves múlt, amikor elváltán magához vette a szeszkazán nagybátyja, akinek az ágyasa és eltartottja lett. Felri­adt, amikor felidézte a hajdani szavait: — Nekem csak te vagy, Jolika! Ilyenkor félrelökte, néha még a pofájába is belemart, de amikor eszébe jutott a lánya, akit gyer­mekotthonban neveltek, enged­te, hogy a vén gazember a tetejé­be másszon... — Megölöm magam! Előszedte az eunochtinos do­bozt, és a műanyag zárkákból ki- pattintgatta egyenként a pirulá­kat. Mielőtt bekapta volna őket, eszébe jutott, hogy még elszívja az utolsó cigarettáját, és meghúz­za a rumosüveget. A szekrényhez támolygott, az üveg még félig volt, mellette egy levél Vera barátnőjétől, aki sür­gette, hogy azonnal fizesse vissza a múlt héten kölcsönadott kétez­ret. Széttépte a papírt, és arra gondolt, hogy a halál mezsgyéjén már úgyis fölösleges piszkos anyagiakkal foglalkoznia. Visz- szacsoszogott az ágyba, körülba- rikádozta magát párnákkal, kéz­be vette a vizespoharat, és mar­kába gyűjtötte a halálos mérget. Csengettek! Azt gondolta, hogy hallucinál, de a csengetés megis­métlődött. Eszébe jutott, hogy biztosan Vera jött a pénzért, ezért nem is akart ajtót nyitni, de a zörgetésre mégis magára kapta a pongyoláját. — Ki az? A kukucskálólyukon gyereke­ket látott, lehettek hárman-né- gyen, gondolta, eltévedtek, és rossz helyen nyomták meg a gombot. — Mit akartok? A félig nyitott ajtó előtt három kamaszlány állt, akik értetlenül bámultak rá és egymásra, majd egy ismerős hang jutott el a fülé­hez. — Engedj már be, anyu! Szendrei Jolán egy pillanatra megtántorodott, majd a lánya ölelése mentette meg a teljes áju­lástól. — Mi van veled? A két lány elment, és hosszú percek telhettek el, amikor az ágyban újra megpillantotta a lá­nya arcát, kék szemét, szőke ha­ját, finom vonásait. — Hogy kerülsz ide, Jolika? A kislány sírva törölgette az anyja homlokáról a hideg verej­téket, és szörnyű volt arra gon­dolnia, hogy itt, ez az ember az ő édesanyja. — Papírgyűjtés van. Minden házhoz becsöngetünk... Az asszony nem szólt, majd összeszedte magát, és kiült az ágya szélére, két kézzel fogta Jo­lika hosszú, finom ujjait. — Régen meg akartam már neked mondani, hogy én nagyon beteg vagyok, kiírtak most is, kétszer is nekikezdtem a levélí­rásnak, ott vannak a komódon, de valahogyan mindegyik félbe­maradt. A gyerek kihúzta magát az anyja öleléséből, és tenni-venni kezdett a szörnyű piszokban és rendetlenségben. Meggyújtotta a gázt, vizet engedett a lábasba, elpakolt az asztalról, és hamaro­san friss teaillat terjengett a kis szobácskábán. — Főzök neked teát! Felhúzta a redőnyt, az anyját a kopott fotelba ültette, felrázta a párnákat, kihúzta egyenesre alatta a lepedőt, megigazította a paplant is, amelyből csomóban lógott a vatta. Az anyja nem tudott betelni a lánya nézésével, gyerekkori ön­magát látta benne, segítőkészsé­gében is saját magára ismert, ugyanis az iskolában mindenki­nek ő volt a segítő angyala. A ta­nárnő a szeretet mintaképéül emlegette... Jolika az éjjeliszekrényen megpillantotta a kis fehér tablet­tákat, s a markába gyűjtve az anyja elé tartotta: — Kiszórtad a gyógyszereidet! Gőzölgött a teavíz, sistergett a lángra csapódó folyadék. — Hová tegyem ezeket? Az anyja feléje nyújtotta a reszkető tenyerét, és hagyta, hogy a gyerek beleszórja vala­mennyit, majd a pongyolája zse­bébe akarta dugni, de később meggondolta: — Vidd ki a fürdőszobába, és húzd rájuk a vizet... Jolika rendet csinált. Egy csé­sze forró teát vitt az anyjának, és kitárta az ablakot, amelyen be- ömlött az őszi ragyogás... Szalay István

Next

/
Thumbnails
Contents