Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-30 / 204. szám
HÍRLAP, 1990. november 30., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 5. Sokat romlott a tüzelőanyag-ellátás Olcsóbb borsodi szénre várva Tüzelőanyagokból nincs nagy választék az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat hevesi telepén. Jelenleg háromféle szenet: jugoszlávot, csehszlovákot, illetve tatai brikettet árulnak. Ezeknek elég magas az ára, hiszen az idén emelték. Fűrészelt és hasáb alakú tűzifából viszont korlátlan mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére, de ezek sem ol- csóak. Mint Barkóczi József telepvezetőtől megtudtuk, a fűtési szezonra készülve különösen október óta jelentősen megnőtt a kereslet a tüzelőanyagok iránt. Az igény azonban főleg az olcsóbb hazai szenekre irányul. Nevezetesen a berenteire, amelyet a Borsodi Szénbányáktól kapnak a hevesiek. Egyelőre viszont nincs elegendő belőle, miután a bánya termelési gondokra hivatkozva kevesebbet szálh't. A berendezéseik ugyanis elavultak, és nincs pénzük a korszerűsítésre. Hiába van tehát szerződés, a szállítás akadozik. Novemberre például ezer mázsa úgynevezett berentei mosott-rostált szenet kellett volna küldeniük Hevesre, helyette viszont eddig csak a fele jött meg. Az úgynevezett berentei dúsított dióból a megállapodásban rögzített 3 ezer mázsa helyett csupán ezer érkezett. Pedig nem csupán a hevesiek vásárolnak a helyi Tüzép-telepen, hanem szinte naponta megfordulnak ott Hevesaranyosról, Pélyről, Átányból, sőt a szomszédos Jászapátiból és Jászszentandrásról is az érdeklődők. A telepvezető szerint 1990-ben sokat romlott a tüzelőanyag-ellátás, főleg ami az olcsóbb hazai szenet illeti. Sajnos, decemberre sem várható látványos változás, mégis abban reménykednek, hogy beérkezik a szerződésben lekötött mennyiség a Borsodi Szénbányáktól. Annak pedig nyomban lesznek gazdái. Hat községben a Tarnakomplex Mint lapunkban beszámoltunk róla, a tamamérai Lenin Termelőszövetkezetben takarmánykeverő üzemet létesítenek. A hatmilliós fejlesztés révén évente ezer vagon táptakarmányt termelnek, és ezáltal hat község ellátását tervezik. Ezért létrehozták a Tarnakomplex Kft- t. Az alaptőke zöme a mérai szövetkezeté, de társult az agárdi Agrokomplex Részvénytársaság és az Ajgrokomplex Kereskedelmi Beteti Társaság is. A berendezések magyar gyártmányúak lesznek, tehat devizakímélőek. December utolsó napján kerül átadásra az új üzem, es a jövő év első napjaiban kezdődhet az érdemi munka. Szójaételekről a közétkeztetésben Érdekesnek ígérkező előadást és bemutatót szerveznek december 12-én szerdán Hevesen, az 1-es Számú Általános Iskola ebédlőjében. Az alföldi város és vonzáskörzetéhez tartozó települések konyhavezetőit és fősza- fcácsait invitálják arra a találkozóra, ahol a szójaételeknek a köz- étkeztetésben való felhasználásáról esik majd szó. Meghívják Deli Mária budapesti szojaszak- értőt, aki bevezető előadást tart az említett témáról, és a gyakorlati bemutatót is vezeti. Egyébként a Magyar Vöröskereszt terjesztésében nemrég látott napvilágot az említett előadó könyve Szójaételek címmel, amely minden bizonnyal elnyeri az iránta érdeklődők tetszését. Mikulás-szolgálat Mint arról lapunkban az elmúlt héten már beszámoltunk. Hevesen, a városi művelődési központban megkezdte működését a Mikulás-szolgálat. Ha valaki azt szeretné, hogy december 6-7-8-án ellátogasson hozzá a Mikulás, az megrendelheti ezt a szolgáltatást, mégpedig naponta 14-től 16 óráig személyesen, illetve a 39/11 -684-es telefonszámon. Ezenfelül a hét végén — a fenti időben és számon — beszélgetni is lehet a Mikulás bácsival, sőt: a látogatáskor kívánság szerint színes fotót is készítenek az eseményről. A szolgálat tehát továbbra is várja intézmények, vállalatok, iskolák, óvodák, valamint szülők jelentkezését. A csecsemő- halálozásról A csecsemőhalálozás tapasztalatairól tartottak tanácskozást Hevesen szakorvosok, körzeti orvosok és védőnők részvételével. A találkozón értékelték 1989 második, és az idei esztendő első fél évének csecsemőhalálozással kapcsolatos statisztikáit és szakmai tapasztalatait. Szó volt azokról a fenyegetésekről is, amelyekkel a veszélyeztetett gyermekek esetében számolni Kő Pál emlékműterve Az anyák rendíthetetlenek Mint arról lapunkban már többször is beszámoltunk, Hevesen elhatározták, hogy emléket állítanak — mégpedig szobor formájában — a második világháború helyi áldozatainak. A pályázatra beérkezett elképzelések közül a zsűri Kő Pál tervét tartotta a legalkalmasabbnak. Nemrégiben Hevesre érkezett a majdani emlékmű alakjának kicsinyített mása. A maketthez az egyébként hevesi születésű szobrászművész a következő leírást fűzte. Ebből idézünk most: „A hevesi főteret — ahová az emlékszobrot kigondoltam — teljesen csupasznak ismertem meg, piactérnek szolgált, ha jól emlékszem, az ötvenes évek végéig. A jelenlegi parkosított formája igen szerencsés, mert nyaranta a por és a meleg ellen jól véd, és árnyékot kínál ez a szép zöld vegetáció. A közel 25 méteres átmérőjű placc közepére, 60 centiméter dombra gondoltam fölállítani a bronzszobrot, ami szimbolizálná azt az örök emberi gondolatot, hogy az anyák rendíthetetlenek, és várják haza férjüket, gyermekeiket, testvéreiket..., hogy hazatérjenek, hogy visszajöjjenek. A szabadság madara, a reménység madara ragadja el a kígyót, és röppen el a magasba a háttérben. A szobrot és az azt ölelő teret félkörben egy fallal vettem körül, védőn, amelyen egy kapunyílás van. Ezen a kapun át érkezünk meg ebbe a szívem szerinti ünnepi térbe, ahol halottainkra méltón emlékezhetünk. A kapu nyílása kőkeretes, fölötte, az átrium felől nézve, a város ősi címere lenne, szintén kőből kifaragva. A túloldalon, a kapukereten lenne a felirat, amely így szólna: Hogy az igazság a kapun kívül hű pártolást nyerjen, a hamisság béjül pisszenni se merjen...” A második világháborús emlékmű megvalósulásáról, a költségeket fedező gyűjtésről természetesen rendszeresen beszámolunk majd olvasóinknak. A valóság égi mása Ma délután 4 órakor a hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központban nyitja meg dr. Kovács /ózse/főiskolai tanár Losonci Lilla festőművész tárlatát. Az erre az eseményre elkészített ismertetőben Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója — Losonci Lilla természetotthona címmel — többek között a következőket írja a festő művészetéről: „Mivel ecsetjével a látványt jelenéssé bűvöli, a valóság mint annak égi mása villan fel vásznain, farostlemezein. Képi eszközökkel láttatja a sorsközösség igéit, áhítattal fordul az erdélyiekhez, tisztelegvén szülőföldjük előtt a Hargitán, az Oltárkő, Székelykapu című festményeivel. Ekként is tüntet minden magyarok összetartozása, a nemzeti műveltség egyetemessége mellett.” Losonci Lilla festőművész kiállítását december 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők: naponta 10-től 18 óráig. Bűnmegelőzési alapítvány 72 ezer órán át működtek Megifjodnak a kiskörei turbinák Turbinajavítás közben Elkészült a Heves és vidéke bűnmegelőzési alapítvány tervezete. Székhelye a hevesi polgár- mesteri hivatal lesz, célja pedig, hogy a területen e tevékenység hatékonyságát és színvonalát emeljék. Az alapítvány feladatul tűzi ki — a többi között — új, megbízható vagyonvédelmi eszközök és módszerek kifejlesztésének ösztönzését és elterjesztését. A gyermek- és fiatalkorúak bűnüldözési arányának csökkentése érdekében új megelőzési módszerek keresnek. Ez a napi politikai küzdelmektől mentes társadalmi-közösségi kezdeményezés, mely kész együttműködni minden olyan szervezettel, intézménnyel, közösséggel, magánszeméllyel, ha hasonló célok elérésén munkálkodnak. A szükséges pénzösszeg az alapítványt tevő és a később csatlakozó juttatásaiból tevődik össze. Az alapítványi vagyon kezelését a Hevesi Takarékszövetkezet (Heves, Fő u. 8.) végzi. Az alapítványi vagyonból minden támogatást kaphat, ami összhangban áll az alapítvány céljaival. Jogi személy feladatainak megvalósításában önálló. A legfőbb döntést hozó, illetve képviselő szerve: a kuratórium. Ez a felelős a céljaira rendelt vagyon leghatékonyabb működtetéséért. Az ösz- szes jövedelem azonban csak a célok által meghatározott körben és módon használható fel. A kuratórium működésének részletes rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az alapítványi vagyon felhasználásáról az alapító okirat rendelkezései, továbbá a hozzá csatlakozó adományozók által meghatározott és a kuratórium által elfogadott feltételek között a kuratórium dönt. A csatlakozás jogi és természetes személyek, valamint közösségek részére egyaránt nyitva áll a célkitűzések elfogadása és annak megvalósításához szükséges anyagi támogatás esetén. Az anyagi támogatás mértékének sem felső, sem alsó határa ml}Sfár lehetőség van arra, hogy a Hevesi Takarékszövetkezetnél vezetett — OKHB Heves, 354- 98304/0012952 számú —, az alapítvány számára nyitott számlán adományt befizessenek. Ezáltal válik az adományozó alapító taggá. Az adomány az adóalapból levonható. Az alapítvány megalapítására 1990. december 11-én 15 órakorai Heves Városi Polgármesteri Hivatal nagytermében (II. emelet) kerül sor. Talán kevesen tudják, hogy a kiskörei tiszai vízi erőmű turbinái immár 15 évesek. 1974 végén, 1975 elején helyezték üzembe azokat, és azóta folyamatosan működnek. Berényi József telepvezetőtől úgy értesültünk, hogy 7 2 ezer üzemórát telj esítettek zavartalanul. Am időközben megérettek a nagyjavításra, a felújításra. Ehhez a fontos munkához még 1988. március 1-jén hozzáláttak, és azóta is tart. Úgy tervezik, hogy a jövő év június 30-ára mind a négy turbina nagyjavítását befejezik. Különféle szakmák képviselői, így lakatosok, gépszerelők, hegesztők tevékenykednek, és folyamatosan tart a villamos karbantartás is. A harmadik turbina felújításával augusztus végére lettek készen, és most már az utolsó, negyediken dolgoznak. Ez is a többihez hasonlóan tíz hónapot vesz igénybe. Összességében húszmillió forintos ,fejlesztésről van szó, amelynek fővállalkozója a Ganz Gépgyár Vállalat. Egyébként másfél évtizeddel ezelőtt is ők helyezték üzembe az említett turbinákat. A kiskörei duzzasztóműnél sem tétlenkednek, miután a téli üzemre készülnek. Október második felétől az úgynevezett vízvonal fűtési rendszerének felülvizsgálatát végzik a szerelők. Ez azért fontos, hogy az esetleges hideg tél beköszöntővel elektromos úton megakadályozzák a jégtábláknak a duzzasztómű falához fogyását. Ezzel a munkával előreláthatólag december első napjaira végeznek. Nem terveznek létszámcsökkentést Versenyhelyzetbe kerültek a mezőgépesek is Az infláció, az áremelések nem kímélték ebben az évben a Szolnoki Mezőgép Vállalat hevesi gyáregységét sem. A több mint kétszáz fős kollektíva versenyhelyzetbe került, és nem kis erőfeszítéseket tettek, hogy talpon maradjanak. Az év végéhez közeledve Szabó Jenő igazgató már a véglegeshez közeli adatokról beszél: — Ebben az esztendőben, amire év eleién nem számítottunk, 4,3 millió forint többletkiadást jelentett önmagában az energiaárak emelése. így minden erőnkkel arra törekedtünk és törekszünk most is, hogy az ésszerűség határán belül költségeinket mérsékeljük. Ezért valamennyiünknek öröm, hogy erőfeszítéseink nyomán árbevételünk — a tervezettet túlszárnyalva — év végére megközelíti a 151 millió forintot. Nyereségünk viszont a növekvő terhek miatt nem lesz több a tavalyi másfél-kétmilliónál. — Hogyan érték ezt el? — Gyártmányaink közül a szemes termények szállítására alkalmas, úgynevezett vályús csigákat főleg a termelőszövetkezetek vásárolták. Tavaly közös munkával kifejlesztettük, és az idén már gyártottuk a serleges terményfelnordókat, amelyeket a f abonatárolásnál használnak. így terveztük, hogy ezekből az idén egymillió forint értékben adunk el. Aztán kellemesen érintett bennünket, amikor kiderült, hogy ez négymillióért sikerült. Meg több dunántúli szövetkezetből is érdeklődtek iránta. Az említetteken kívül mezőgazdasági adapterekhez pótalkatrészeket exportáltunk az első fél évben a volt NDK-ba, majd pedig az egyesülés után Németországba, valamint Csehszlovákiába. Szerencsésen alakult a tőkéskivitelünk, összesen 16,8 milliót irányoztunk elő, és végül 24 millió forint értékben szállítunk december végéig a francia Kuhn cégnek, a renakezelő gépekhez szükséges vázszerkezeteket. — Bővültek-e a vállalaton belüli együttműködés lehetőségei? — Ebben az évben ez két nagy területen sikerült. A szolnoki törzsgyárnak — amely régi német kapcsolatokat tart fenn — silózó adapterekhez gyártottunk részegységeket. Ugyanakkor teljesen új volt ebben az évben, hogy a Szolnoki Mezőgép Vállalat egri gyárával közös gyártást valósítottunk meg. Miután növekedett a megrendelés a német Claas cégtől a kombájnokhoz szükséges szalmaszecskázókra, így az egrieknek segítve, alkatrészeket es részegységeket készítettünk. Ez a vállalkozásunk sikeresnek bizonyult, hiszen elégedettek voltak a szállításainkkal és a minőséggel is. Ezért van esélyünk, hogy jövőre bővítjük ezt a kapcsolatot. — Jelentkeztek-e új termékekkel? — Gyáregységünk műszaki kollektívája tavaly fejlesztette ki, és az idén piacra került az a takarmánykeverő gép, amelyet mintának szánunk, főleg a kistermelőknek és a leendő farmereknek. Az idén fejeztük be annak a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépnek a létrehozását, amelynek sorozatgyártását 1991-ben kezdjük el. Ez is a már említett takarmánykeverőhöz hasonlóan középteljesítményű, tehát a leendő új földtulajdonosoknak ajánljuk. Egyébként mindkettőt bemutattuk augusztus végén, szeptember elején az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron. A siker sem maradt el. — Csökkentették-e a létszámot? — Az új vállalkozások szakembereinket csábítgatják. Ezért felmértük a létszámot, és kerestük a lehetőségét annak, hogy a béreket emeljük. A nem termelő területen levőket átcsoportosítottuk. Az átszervezéssel több mint tíz alkalmazottunk elment gyáregységünkből. A felszabaduló bért a szakmunkások: a forgácsolók, hegesztők, lakatosok, festők, mezőgazdasági gépszerelők fizetésének javítasara fordítottuk. — Milyen kilátásaik vannak a jövő évre? — A korábbiaknál is bizonytalanabb a piaci helyzet. Most tárgyalunk, és decemberre várható a volt NDK-partnerekkel, illetve a belföldiekkel is a szerződéskötés. Nem számolunk nagyobb visszaeséssel 1991-ben, és nem tervezünk létszámcsökkentést sem. Azon gondolkozunk, hogy miként növelhetjük a béreket. Arra viszont nem tudok ígéretet tenni, hogy ez a tovább növekvő inflációval lépést tart majd. Mindenesetre erőfeszítéseket teszünk, hogy dolgozóink megtalálják számításukat. Az oldalt írta: Havas András, Mcntusz Károly Fotó: Gál Gábor, Perl Márton
