Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-28 / 202. szám
HÍRLAP, 1990. november 28., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5, A horgászoké a szó A MOHOSZ 16 éve hasznosítja a Tisza-tavat Lapunk november 13-i számában közöltük a Sajátjuknak tekintik a Tisza-tavat a poroszlóiak című cikket, amelyben a helyi téesz elnöke arról panaszkodott, hogy jövő év elsejétől halászati szakáguk húsz dolgozóját nem engedik a Tisza-tóra halászni, azaz a MOHOSZ nem újítja meg gazdaságukkal a szerződést. Ezt a döntést elfogadhatatlannak tartják, mert a tó szerintük az övék. Erre válaszolt Hegedűs Gábor, a MOHOSZ Ti- sza-tavi Kirendeltség tiszafüredi megbízottja. Örülünk a feleletnek, mert ez a levél is több oldalról megerősíti a poroszlóiak állításait. Sajnos, arra a kérdésünkre viszont még nem érkezett válasz: mi lesz a víz alatt lévő kétezer hektárukkal, mert ha a tagok visszakérik a földjeiket, a téesz nem tudja kielégíteni az igényeket. Levélírónk közli, hogy a MOHOSZ 1974 óta halászati hasznosítója (horgászat és halászat) a Tisza- tónak. Ennek alapján került sor szerződéskötésekre a poroszlói mgtsz-szel, a halászati hasznosítás vonatkozásában. Az elmúlt három évben a halászok 96.965, 103.069, 117.996 (kg) halat, mit a horgászok 120.287,125.002 és 114.460 (kg) halat zsákmányoltak. Változatlan halászlétszám mellett a horgászati érdeklődés évente 10-16 százalékkal nőtt, amit már nem követett a zsákmány növekedése. így a korábbi 17 kg/fős horgászfogás 8-9 kg/fős, igen alacsony értékre csökkent. Ennek elsődleges okai a felisza- polódás komoly mértéke, a természetes szaporulat csökkenése, a tározói vízszint halbiológiailag kedvezőtlen változása, stb. Az elmúlt 2-3 évben horgászok ezrei kérték, illetve követelték — különösen a tározóparti horgászegyesületek — a halászat teljes megszüntetését. A fenti okok miatt — a horgászati lehetőségek legalábbis szinten tartása érdekében — a horgászok országos küldöttközgyűlése a komplex halgazdálkodás megteremtését foglalta határozatba. Természetesen a nagyobb horgászfogás biztosítása érdekében — így az idegenforgalmi hasznosítást is segítve — egyéb beavatkozásokat is terveznek, melynek várhatóan jó hatása lesz a Tisza-tó halállományára. A szövetség ez év tavaszán írásban jelezte, hogy az érvényben lévő és 1990. december 31-ig lejáró szerződést nem kívánja meghosszabbítani. Egyúttaljelezte, hogy az átállással kapcsolatos problémákat meg szükséges beszélni. Július közepén a szövetség főtitkára és titkára személyes megbeszélést folytatott a gazdaság vezetőivel, de sajnos eredménytelenül. A szövetség legutóbbi levelét október 24-én küldte a tsz-nek, melyben közölte, hogy az ez év végével lejáró szerződésüket nem hosszabbítják meg, és javasolta, hogy a helyzet adta kérdéseket beszéljék meg. Egyúttal felajánlotta valamennyi nyugdíjas, és azon aktív halászok részére, akiknek a halászat eredeti hivatásuk — 10 fő (?) — azt a lehetőséget, hogy a tevékenységüket tovább folytathassák szövetségi keretek között. Végezetül arról biztosít valamennyiünket a levélíró, hogy a horgászok nem birtokolni akarják a Tisza-tavat, hanem a törvényes előírások között, a tó adottságainak megfelelően, a lehető legjobb halgazdálkodást folytatni a helyi horgászok többezres táborának bevonásával, amit az ez évben létrehozott demokratikus bizottság működése garantál. Előadás és véradás November 29-én, csütörtökön 18 órától dr. Kahler Frigyessel, a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettesével találkozhatnak a füzesabonyiak a városi művelődési központban. A Fidesz szervezte előadás témái: a megalakuló Füzesabonyi Városi Bíróság helyzete, az igazságszolgáltatás mai szerepe, a koncepciós perek. Ugyanezen nap délelőttjén 9-től 13 óráig a Vöröskereszt és a Fidesz helyi szervezete véradásra hívja a helybeli polgárokat, ugyancsak a művelődési központba. A keresztény családeszmény Már karácsonyra vásárolnak A vásárlók kétharmadát az átutazók teszik ki — tudtuk meg Ferencz Jánosáétól, a füzesabonyi vasútállomás közelében található könyv- és írószerbolt vezetőjétől. Nyolc éve — egy évre rá, hogy az áfész megnyitotta az üzletet — 1 millió 200 ezer forint könyvforgalmuk volt, az idén körülbelül 5 millió forint lesz, ami a kötetek drágulásából is következik. Ehhez járul még a hanglemezekből, kazettákból és a papír-írószerből várható körülbelül 6 milliós forgalom. Már a karácsonyfa alá keresnek ajándékot a boltba betérők, így gazdára találnak a borsosabb árú kiadványok is. Novemberben és decemberben általában annyi kötet talál gazdára, mint máskor egy fél év alatt. A gyerekeknek a Walt Disney-sorozatot viszik leginkább, meg a Kedvenc meséim című összeállítást Füzesi Éva rajzaival, de kelendő Tony Wolftól a Mesél az erdő is, akárcsak a Nagy karácsonyi mesekönyv. Felnőttek számára a szakácskönyveket keresik legtöbAMi 11 (Fotó: Gál Gábor) ben, vagy a tudomány népszerűsítését szolgáló, képekkel illusztrált műveket. Az ünnepek előtt, december 16-án, karácsonyi akciót tartanak az üzletben: húsz százalékkal olcsóbban adnak majd egyes regényeket. Új utakon a Rima mentén Sorsfordulót élnek át a falvak. A föld az örök, nagy kérdés — mint annyiszor már a történelem folyamán — ismét napirendre került. Drámai események szemtanúi vagyunk szerte a megyében, csak nyitott szemmel és füllel kell járni, hallgatni a szenvedélyes vitákat, amelyek a tanyákon, a műhelyekben, az istállókban, majd a közgyűléseken folynak. A törvények, a rendeletek késnek. A pártok és a különböző érdekképviseletek többnyire különböző, egymástól eltérő véleményt alakítanak ki, miközben a parasztember — tanácsokkal terhelten — kapkodja a fejét: merre induljak, ugyan ki csap be megint? Mezőszemerén egy nyugdíjasokkal, alapító tagokkal folytatott beszélgetésen — ahol Nagy János elnök állt a kíváncsi kérdések tüzében — hallottam olyan gazdát beszélni, aki amidőn a huszon-egynéhány holdjának erőszakos elvételéről, a tsz-be kényszerítéséről beszélt, megcsillant a szemében a könny. Es ugyanez az ember ezzel zárta a szavait: — Nem kell a föld! A faluban írtam egy olyan farmergazdáról, jártam a portáján, aki már jelentősnek mondható saját tehenészetéből él és tartja fenn gépeit. Arra a kérdésre, hogy szükség van-e tsz-re, csodálkozva tekintett rám, a fiával, a társával együtt: — Mi lenne velem a szövetkezet nélkül? Ebben a gazdaságban, a három faluban — Szemerén, Farmoson, Szihalmon — néhány hónappal ezelőtt maga a tsz-ve- zetőség üttette meg a dobot: akinek földre van szüksége, jelentkezzen, kiadjuk... Alig néhány hektárra volt jelentkező! Ugyan hol vannak már azok az idők, amikor a paraszt ölni volt képes egy barázdáért, és sírig tartott haragot az apjával is, ha egy félölnyire odébbtette a mesgyekövet? Az erőszakos kol- hozosítás megölte a falu népében a bizalmat. A földéhség vállrándító közönnyé változott, miközben kialakultak a nagyüzemi táblák. A termelőszövetkezetek kezdeti kínlódás, vajúdás után — óriási állami invesztációval — megerősödtek (már amelyik), és a jelképes földjáradék mellett Útkeresők (Fotó: Koncz János) földmunkás lett a hajdani kulák, a zsellérrel együtt. Ébbe öregedett bele egy generáció, ebbe görbült bele a hát, szakadt meg a régi elszántság, és nem maradt más vigasztalónak, csupán a háztáji és a nyugdíj. Mezőszemerén a napokban tartották a küldöttgyűlést a tagok, négyszázötven nyugdíjas és alig kétszáz aktív dolgozó képviselői. — Nem szabad szétszedni azt, amit egy fél életen át összeraktunk! — mondta valaki, miközben arra gondolt talán, hogy ha nem lesz téesz, oda a nyugdíj, a háztáji, a sok „tagi” juttatás, kedvezmény. — Még ocsút sem tudok majd adni a csirkémnek... Mindenki érzi, tudja, hogy más pennával írunk, mint tegnap, fordítani szükségeltetik a sorsunkon, különben egy-két év múlva nem lesz kenyér, hús, tej. A falunak sem, nemhogy a városnak... Mint a katlanban a forró víz, úgy buzog az élet. Kibontották a privatizáció zászlaját, közös megegyezéssel, sok vitával önállóvá válnak a jelenlegi főágazatok, új vállalkozások születnek, önálló felelősséggel, magunk választotta irányítással, háttérben még a szövetkezettel, a szövetkezés erejével és ígéreteivel, amelyből a jövőben az önkormányzatok is élni, fejlődni szeretnének. — Senkinek nem fogjuk meg a kezét, alternatívák állnak a küldöttek előtt... Sűrűn akad terv, elgondolás, varrodát nyitott az önkormányzat tsz-részvétellel és -kölcsönnel Egerfarmoson, összehozzák az állatállományt. A gazdák, a falvak tejkiméréseket, sajtüzleteket, olajsütőt, hentest, mészárost emlegetnek, jobb ellátást, maguk választotta irányítást. Egy hang a sok közül: — Csak a nyugdíjunk megmaradjon... Égy fiatalember az elnökhöz fordul: sírkőüzemet szeretnének ők négyen. Pénz, kölcsön kell hozzá. Szálljon be a téesz... Félmillióval! Ez már nem a régi! Valami merőben új, de olyan, amely nem abban érti a privatizációt, hogy: „itt a „nyolc” holdat, aztán fel is út, le is út...” Valami olyasmit éreztem az emberek, az elnökük , szavából, hogy vállalkozásokat akarnak, felelősségteljes, személyre szóló kezdvezményeket, de úgy, hogy még egy ideig biztonságképpen megmaradjon az a közös háttér, amelynek köldök^ ■ zsinórján kibontakozhat soll vajúdással a jövő... Csodálatosan szép a három falu határa, zöld vetéstáblái reményekkel biztatnak, a szántások is a jó tavaszt várják. A küldöttgyűlés előtt elhangzott a főkönyvelő beszámolója, amely tudatta, hogy a szörnyű aszály, a csapások ellenére is van 15 millió, amiből el lehet kezdeni az új esztendőt. Vitákkal, érvekkel és ellenérvekkel formálódik a Rima mentén a holnap, amelynek tétova lépéseinél, a döntéseknél e tudósítással és képpel mi magunk is bábáskodtunk... (Sz) Töretlen a vállalkozói kedv Kerecsenden A kockázattól nem félnek, de kell valamihez igazodni Nagyon sok hatás éri napjainkban a családokat, gyakran nehéz meglelni a jót, és kikerülni a káros környezeti hatásokat. Az eligazodáshoz kíván segítséget nyújtani az az előadással és konzultációval egybekötött családi ankét, melyet december 8-án, szombaton 10 órától tartanak Füzesabonyban, a házasságkötő teremben. A családsegítő központ és a katolikus egyház szervezésében tartandó ankéton a következő referátumok hangzanak el: A keresztény családeszmény bemutatása. Élőadó: Ács István segédpüspök. Személyiségformáló tényezők és hatások a családban — a témát Berentei- né dr. Ruttkai Judit klinikai pszichológus fejti ki. A magyar egészségügy új modellje címmel dr. Szegő Imre főorvos beszél majd az időskorúak gondozásáról. Szociális otthont terveznek Füzesabony és volt járása 17 községének polgármesterei legutóbbi találkozójukon megállapodtak abban, hogy a városban szociális otthont hoznak létre a volt laktanya helyén. Amennyiben sikerül az önkormányzatoknak e célra 2 millió forintot előteremteniük, az egészségügyi tárca — ígérete szerint — 4 millióval támogatja a terv valóra váltását. Munka- és rendszeretetükről, az új iránti fogékonyságukról mindig is híresek voltak a kere- csendi emberek. Sok az ötletük, éppen ezért nem féltek, nem félnek a vállalkozásoktól, a kockázatoktól, a sikerrel kecsegtető befektetések megvalósításától, így az sem véletlen, hogy a helyi termelőszövetkezet is ezt az utat járja több-kevesebb sikerrel, igyekszik minden alkalmat megragadni az eredményes gazdálkodásra. — Nekünk tetszik a privatizáció, a kockázatvállalás — mondja Nagy József, az Aranykalász elnöke, amikor erről a mostanában igazán divatossá váló fogalmakról beszélgetünk. — A földművelő ember mindig kockázatot vállal, amikor szánt, vet, palántázik, kapál, mert nem tudja pontosan megmondani, hogy az időjárás és a piac hogyan áldja, honorálja majd meg munkáját. így volt ez régen is, meg most is. Az élet diktálja a feltételeket. Mi már több mint ezer hektáron sikeresen elvetettük jól megalapozott magágyakban az őszi kalászosokat. Késett ugyan a csapadék, de megjött. Jót tett a vetéseknek, a másik oldalon meg nehezítette a szőlő szüretelését. Hála istennek, a szőlő bőven adott, s ez valamit igazít az aszály miatt kiesett termőgabonafélék árbevételén. — Nem kell jegyzetfüzetébe néznie, hogy néhány adattal bizonyítsa állításait: — Búzánk 4 tonnát adott hektáronként. Az utóbbi 10 évben pedig mindig több volt ötnél. Az őszi árpánk viszont derekasan helytállt”, több termést hozott a számítottnál: megközelíti az öt tonnát hektáronként. A szőlőnk, mint említettem, sikeresen adta a bornak valót, de sajnos kereskedelmi partnerünk nem tud fizetni, pontosabban szólva, a szőlő értékének nagy része csak később realizálódik. Ilyen ez a mezőgazdasági vállalkozás... — Úgy tudjuk, hogy a gazdaság vezetése résen állt, s amikor érezte, baj lehet, jövedelempótló ötletek megvalósítását szorgalmazta. — A fizetésképtelenség veszélye szövetkezetünket is arra késztette, hogy teremtsük meg a több lábon állás lehetőségét. Ennek kapcsán vezetőségünk javaslatára az adott állattenyésztési telepünkön kereskedelmi centrumot alakítottunk ki, ahol működik a Kercent Aruház, s amelyben 45 százalékos törzstőkével a tsz is részes. Partner egy német cég is. Nem álltunk meg, mert továbbfejlesztjük az említett kereskedelmi tevékenységünket. Még ebben az esztendőben szeretnénk megkezdeni az ÖLTI Rt. motorgyártó cég által előállított termékek — kerti traktorok, talajmunkáló eszközök, adapterek, szivattyúk, aggregátorok, ezeket meghajtó motorok, a farmertevékenységet kiszolgáló technikai eszközök — árusítását. Egy későbbi időpontban e gépek szervizelésének feltételeit is meg akarjuk teremteni. — Univerzálisnak, sokágúnak tűnnek az elmondottak szerint... — Ezt vállaltuk. Van erőnk még arra is, hogy a telepen egy gazdaboltot nyissunk. Partnernek a Tranzit Gt.-t választottuk. Az üzletben már jövőre műtrágyákat, permetezőszereket, vetőmagvakat stb. árusítunk. A tárgyalások már folynak. Úgy gondoljuk, hogy a boltnak nemcsak a jövedelem növelése lesz a funkciója, hanem egyúttal 10-15 új munkahelyet is teremtünk. — Végül is zárszámadáskor mit mondhatnak a tagságnak? — Összességében, a nehézségek ellenére, eredményes évet zártunk. Pillanatnyilag a legnagyobb gondunk a kintlévőségünk behajtása; 24 millió forint ez az összeg, amivel partnereink tartoznak. Jó lenne mielőbb megkapni, mert a gazdálkodás menete ezt megkívánja. Nem akarunk bankhitelt felvenni, mert az 37 százalékos hitelkamatot számol. A mai gazdasági viszonyok mellett ezt a tőkét kitermelni már mi sem tudjuk. Nagyon várjuk az új szövetkezeti és az új földtörvény megszületését is, hogy tudjunk mihez igazodni... Bő választék áll a Kercentben a vásárlók rendelkezésére (Fotó: Gál Gábor)
