Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-27 / 201. szám
HÍRLAP, 1990. november 27„ kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE _________«■ V ideokölcsönző Verpeléten Szokatlan tábla állított meg bennünket Verpeléten, mely arra biztatott, hogy térjünk be a község videotékájába, és válasz- szunk kedvünkre. Ha tagságit is váltunk, húsz százalék kedvezményt is kaphatunk filmenként. Engedve az invitálásnak és saját kíváncsiságunknak, bekopogtunk a a megye alighanem első falusi videokölcsönzőjébe, ahol egy kedves fiatalasszonnyal, Janitor Mihálynéval találkoztunk. Mint megtudtuk tőle, a televízióban sugárzott hirdetés nyomán vágtak bele a vállalkozásba. Kezdetben a Televideo kazettáit kölcsönözték (volna), de meglehetősen langy érdeklődést tapasztaltak, miközben a betérők arra biztatták őket, hogy kerítsenek izgalmasabb, látványosabb, akciódúsabb filmeket. így lassan átalakult a kínálat, és éppen most tárgyalnak egy gyöngyösi vállalkozóval, akitol a legújabb slágereket is megkapják majd. Janitomé számunkra meglepő forgalomról számolt be: jobb (elsősorban hétvégi) napokon nú- . szan-harmincan is megfordulnak náluk, a tagok száma pedig egy-két hónap alatt elérte a százat. Ez is azt igazolja, hogy mára a videomagnó szinte általános tarozékává vált egy jól felszerelt háztartásnak, s az emberek szívesen költenek az igényeiknek megfelelő szórakozásra. A néhány éve még szűk kör privilégiumának számító videózás mara demokratizálódott, és annyira elteijedt, hogy már faluhelyen is érdemes erre (kis)vállalkozást alapozni. Egyébként Verpeléten is ugyanazokat a filmeket keresik, mint a városokban: a jó vígjátékoknak, a Stallone, Chuck Norris, Charles Bronson nevével fémjelzett akciófilmeknek, a rajzfilmeknek, de a horrornak is stabil és egyre terebélyesedő közönsége van. „Ilyen alapon fél Recsket fel lehetne osztani” Kié a föld? Recsken zűr van a földekkel. Ez az aktuális recski zűr. Mindezt akkor tudtam meg, amikor pár napja megkeresett a szerkesztőségben két idősebb recski polgár, Vass Jdnosné és Pócs János. Állításuk szerint 25 évvel ezelőtt két másik társukkal együtt eladtak egyenként 120 négyszögöl földet a sajátjukból a szintén falubeli Zalavári Györgynek. A vevő a vételárat kifizette, s az eladóknak ezenfelül maradt mégfejenkéntSO négyszögöl földjük. u jdrn-j n-iJo\. Az idő múlásával a másik két földtulajdonos az említett 80 négyszögölt is eladta Zalavárinak, Pócs és a Vass család nem. Mindebből semmi probléma nem származott volna, ha Pócs János észre nem veszi, hogy Zalavári az idén azt a földet is bevetette, amit ő(Pócs jel sem adott neki U ganezt Vassné is felfedezte, sőt, az ő 80 négyszögölét már tavaly is bevetette Zalgyátit de hát akkor, a gonosz rezsimben, helyesebb volt hallgatni az ilyen dolgokról. A történteken felháborodva elmentek először a községházába, meg" nézni a megfelelő iratokat. Mint mondták, ott a saját nevükön találták a kérdéses földterületeket, azonban a megyei földhivatalban, ahová a bizonyosság kedvéért a községházáról küldték őket, már nem ezt tapasztalták. A földhivatal adatai alapján ugyanis minden föld Zalavári nevén van. Erről Pócs és Vassné földhivatalbeli látogatásukig nem tudtak, Zalavári erről nem szólt nekik. így szól a panaszosok története, Zalavári György szerint azonban mindez nem fedi a valóságot. Ottjártunkkor megmutatta a tulajdoni lapját (1978 októberi rendezés: minden az övé), ezenkívül azt is elmondta, hogy úgy tudja, Pócsnak egyáltalán nincs semmiféle tulajdona, Vassné pedig érdeklődhetett volna családon belül is, hiszen az édesanyja adta el a 80 négyszögöl földet neki, Zalavárinak évekkel ezelőtt. Zalavári György beszélt emellett arról is, hogy nem volt párttag, ekképp nem tudott olyat kiharcolni, hogy a telekkönyvben ráírassák a földet, na meg egyébként sem telekköny- veznek telkeket, ha nincs rá jog. "A kert közepéből akarnának kivenni! Hát jelentsék fel a földhivatalt! mondta ezután, végül hozzátette: ”Ilyen képtelen állítások alapján fél Recsket fel lehetne osztani! ” (rm) Nem számítanak nyereségre A közelmúltban bezáratták a „bolhás”-nak becézett parádi mozit. Az ok: a veszteségesség. Az önkormányzat az új filmszínháznak a volt pártház nagy tanácstermében talált helyet, ahol sokkal jobb körülmények között élvezhetik majd az előadásokat a parádiak. E beruházás nem jelent komoly költséget az önkormányzatnak — a rezsit és a kópiákat kell megfizetniük — ugyanakkor nyereségre sem számítanak. új út Mátraballán A falubeliek nagy örömére elkészült Mátraballán a temetőhöz vezető új út, s a halottasház előtti teret is lefedték. Ez utóbbit az egyházközséggel közösen valósította meg az önkormányzat, az elsőként említett út viszont — 300 ezer forintért — teljes ön- kormányzati költségen épült. Köijegyző Tarnaszentmárián Korábban Verpelét társközsége volt Tarnaszentmária. A kapcsolat a helyhatósági választások után sem szakadt meg: a két falu körjegyzőséget hozott létre, s a körjegyző hetente egy napot tölt Tarnaszentmárián. A tarna- szentmáriai ügyeket nagyrészt a verpeléti polgármesteri hivatal intézi, s a két önkormányzati testület a fontosabb esetekben közösen ülésezik. Valószínűleg decemberben indulnak a programok Kábeltévé Nemrégiben számoltunk be arról, hogy megyénk nagyobb városai után immár egy községben, Bélapátfalván is működik helyi televízió, még ha az csak „egyszemélyes” is. Mint a minap megtudtuk, Egerbaktán hasonló vállalkozásba fogtak, s ha mindenjói megy, decembertől a falu lakosainak egyharmada a Magyar Televízió adásai mellett öt műholdas programot is nézhet majd. Ezenkívül szeretnék a helyi műsort is mihamarabb beindítani. A kábeltévé ötlete a községi általános iskola igazgatójától, Boros Bélától származik. Az új polgármesternek, Mat a Józsefnek még jelölt korában megtetszett ez az elképzelés, olyannyira, hogy választási röplapján is hirdette: kiépítteti a kábelhálózatot Egerbaktán. A terv — ahogy az igények felmérése mutatta — találkozott a baktaiak többségének egyetértésével. Az ügyben először az egri Telestar kft.-ve 1 vették fel a kapcsolatot, ez a cég azonban olyan magas árat kért, amelyet a falubeliek nemigen tudtak volna kifizetni. így egy szarvaskői magánvállalkozó mellett döntöttek, aki három millió forintért vállalta a kábelezést (kétszáz lakásra tervezték a rendszert, a lakossági költség családonként 15 ezer forint). A berendezés november végére megérkezik — légvezetékeken továbbítják majd szerte a faluban az égi jeleket és a magyar programokat — s, mint az elején említettük, decemberben valószínűleg beindulnak az adások. A szintén eltervezett helyi műsor számára egy csatornát szabadon hagynak, de sajnos egyelőre nincs olyan jelentkező, aki szívesen készítené a község életéről, eseményeiről, a falu lakóiról szóló adásokat. A leendő kis stúdió helye viszont már megA mozi üzemnek veszteséges Bérbe adják a siroki „mozgót” Több községben is levelet kaptak a Heves Megyei Moziüzemi Vállalattól a polgármesteri hivatalok, melyben az áll, hogy a cég január elsejével felszámolja a veszteséges filmszínházakat, illetve felajánlja az önkormányzatoknak hasznosításra. Megkapták az üzenetet Sírokban is, ahol úgy döntöttek, megpróbálják tovább üzemeltetni a mozit, hiszen sokan megszokták, igénylik ezt a szórakozást. — A mozink megmentésére pályázatot írtunk ki — tájékoztat Lakatos István polgármester. — Az épület a község tulajdonában marad, és 5-10 éves előszerződést kötnénk majd a vállalkozókkal a hasznosítására. Számításaink szerint évi 25-30 ezer forintos szolid haszonra számíthat, aki elvállalja, de ha a vetítés mellett más szolgáltatásokat is biztosít, ez a nyereség jóval nagyobb lehet. Gondolok itt például büfé vagy egy kis presszó üzemeltetésére, különféle kulturális jellegű programok megrendezésére, vagy akár egy videotéka kialakítására is. Mi annyit kötünk ki, hogy a heti háromszori filmvetítés meglegyen, a többit a bérlő kitalálhatja magának. — Miből gondolják, hogy nyereséget lehet csinálni ott, ahol az erre a feladatra szakosodott cég veszteségesen működött? A vállalati szisztémából adódóan a bevétel egy részét a központ elvonta, és különféle járulékos költségek is terhelték a mozi működtetését. Ismétlem, számításaink szerint nyereségesen üzemeltethető magánvállalkozásban a mozink, ha a korábban is befolyt évi háromszázezer forintos jegybevételből indulunk ki. Ez az összeg megfelelő műsorpolitikával és propagandával még növelhető is, hiszen a dráguló benzin miatt egyre kevésbé éri meg egy-egy film kedvéért Egerbe bemenni, ha Sírokban is viszonylag gyorsan vetítővászonra kerül. — Hogyan jut majd a bérlő a filmekhez? — A moziüzemi vállalat ajánlatot tett, miszerint alkalmanként hatszáz forintért két évig ingyen karbantartanák a vetítőgépeket, biztosítja a propagandaanyagokat, segít a műsorterv összeállításában és a film megszerzésében, és elvégzi az adminisztrációt is. Ez szerintem jelentősen megkönnyítheti az üzemeltető munkáját. — Mit tesznek akkor, ha a pályázatra a kitűzött határidőig, december 10-ig senki nem jelentkezik? — Akkor végső esetben vállaljuk az üzemeltetést magunk, mert semmiképpen sem szeretnénk a siroki „mozgóról” lemondani... Még az idén át szeretnék adni az új tornacsarnokot, ahol jelenleg a parkettázást végzik Folytonosság és megújulás egyszerre jellemzi a mátrade- recskei önkormányzatot. Előbbit a polgármester, Zám Ferenc képviseli, aki korábban tanácselnök volt, utóbbit a teljesen kicserélődött kép viselő-testület. Amikor a falu fejét a tervekről kérdezzük, azt válaszolja, hogy szinte szóról szóra meg tudná ismételni szilvásváradi kollégája csütörtöki számunkban megjelent mondatait a jogszabályok híján ködbe burkolózó jövőről. Ezért rövid leltárkészítésre vállalkozik inkább, annak összegzésére, mit sikerült elérni 1990- ben, az utóbbi idők legzűrösebb évében. (Gyanús, hogy 1991 még cifrább lesz... Ön nem így érzi, kedves olvasó?) Első helyen említi Zám Ferenc, hogy az utak, a járdák kiépítésében nagyot léptek előre. Három év alatt harmincról nyolcvan százalékra emelkedett a szilárd burkolatú utak aránya, az idén például három kilométert láttak el aszfalt, illetve maka- dámréteggel. A járdákat a lakosság építi úgy, hogy az önkormányzat biztosítja a hozzávalókat. Eza forma bevált, így a jövőben is alkalmazni fogják. Jelentős eredmény, hogy Mát- raballával közösen új szeméttelepet építettek a két község között. Ez azért fontos, meri a korábbi tároló betelt, és veszély fenyegette a rendszeres szemétszállítást. A ballaiaknak pedig különösen jelentős lépés, hiszen ott most elkezdődhet a szervezett szemétgyűjtés. Az új telepen megteremtették mind a szilárd, mind a folyékony szenny lerakásának feltételeit. Minden készen áll a munkára, a Köjál engedélyétől függ, mikor gördülhet be az első kukáskocsi. A harmadik idei vívmány az, hogy rövidesen elkészül a 24 x 45 méteres könnyűszerkezetes tornacsarnok, aminek költségeihez a téesz, a téglagyár, a honvédség is hozzájárult. Adott négymilliót az Országos Sporthivatal is, cserébe a mátraházi edzőtábor sportolói is használhatják majd a létesítményt. A községben már szervezik a fiú és a lány kézilabdacsapatot, a diáksportkört, végre igazi otthona lesz Derecske sportjának. A valóban impozáns épület egyébként kulturális és közösségi rendezvényeknek is helyet biztosít majd. Ez tehát a jelen, s a jövőről most csak annyit, hogy az új testület újító szándékkal látott munkához. A választások miatt három hónapig jóformán nem születtek érdemi intézkedések, s most ismét dolgozik a falu vezetése. A munka pedig előbb- utóbb megtermi a maga gyümölcseit... A legszebb ház Sorozatunkban elsőként a térség központjába, Pétervásárára látogattunk el, ahogy az illem diktálja. A városka utcáin végigautózva több épületen is megakadt a szemünk, és végül Kázs- mér Jánosék Kossuth utcai családi házát választottuk. Nemcsak azért, mert a csinos és gondosan karbantartott otthon formájában is üdítően eltér a mostanság hódító kétszintes kockaházaktól, hanem azért is, mert ápolt, parkosított udvar öleli körül. A tulajdonosok elképzelései alapján tervezett épület belül is kellemes meglepetéseket tartogat. A konyhát fenyőből készített, sötétre pácolt kármentő választja el az étkezőtől, azt pedig hatalmas üvegfal a boltívvel keretezett, elegáns nappalitól. A hálószoba és a kicsi Nikolett szobája a csendes hátsó traktusban található, ezeket puha padlószőnyeggel burkolták. A meghatározó színek: a mostanság divatos fehér és sötétbarna. Kázsmér Jánosék 1988-ban költöztek be, kétévi építkezés után, ami „hagyományosan”, kalákában történt. Azóta már belakták a házat, és meg vannak elégedve a 120 négyzetméteres családi fészekkel, ami szükség esetén még a tetőtér beépítésével bővíthető. Burkolt úton előre Mátraderecskei leltár Az oldalt összeállították: Koncz János Rénes Marcell
