Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-27 / 201. szám

MEGSZÓLAL EGY LAKÁSBITORLÓ — NEM A BŐR SZÍNE TESZI, HOGY KI KICSODA... (4. oldal) F PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 201. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT Egy lap, amely a megye minden olvasójához szól LEGYEN ELŐFIZETŐNK! (Fotó: Perl Márton) Demjén és az egerszalóki téesz között Békés birtokháborúsán A föld békés természetű. A helyéről nem mozdul, legfel­jebb papírjai cserélnek gazdát. Annak idején az egerszalóki termelőszövetkezet birtokába került az a demjéni terület, amely körül felparázslottak, majd pillanatnyilag — törvény híján — el is csitultak az indulatok. Régtől fogva a község­hez tartozott ez a rész, a legeltetési bizottság birtoka volt. Aztán a nagy összevonások idején Demjén Egerszalókkal alakított közös gazdaságot, míg közigazgatásilag Kere- csendhez tartozott. A közigazgatási kényszerházasságnak már vége, csak hát a „válás” után a kistelepülésnek szinte semmije sincs. Szeretné visszakapni legalább régi földjét, aminek közben felment az értéke. A határban feltörő gyógyvíz közelében van ez a birtok, nem csoda, ha a jövő re­ményében felment az ára. Fogászati termékek Budapesten Harminchat magyar és külföl­di — csehszlovákiai, finn, német, osztrák, svájci és egyesült álla­mokbeli — cég mutatja be fogá­szati, szájsebészeti, fogtechnikai műszereit szerdától péntekig a budapesti Semmelweis Orvostu­dományi Egyetemen. Többek között a legújabb fogászati lézer- berendezéseiket, röntgeneiket, ultrahangos fogkő-eltávolító be­rendezéseiket, ergonómikus, lábbal és térdkapcsolókkal táv­vezérelhető kezelőegységeiket, fogászati fúróikat és csiszolóikat láthatják a kiállítás látogatói. A bemutatóval egy időben az Omker szakvásárt is tart. Több mint 60 ezer munkanélküli hazánkban Októberben 60 ezer 997 mun­kanélkülit regisztráltak Magyar- országon; ez 1,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Múlt év végén mintegy 25 ezret tartottak nyilván, ami a foglal­koztatottak számához viszonyít­va 0,5 százalék volt. Az Országos Munkaerópiaci Központ szerint az év végére 80-100 ezres mun­kanélküliség is lehet hazánkban (2 százalékos ráta). A gazdasági változások következtében né­hány év alatt a 400 ezres munka- nélküliség (8 százalékos ráta) is lehetséges. Mivel a regisztrált munkanél­küliek közül — korábbi munka­helyén — nem mindenki szerezte meg a jogosultságot a munkanél­küli-segélyre, október végén 40 ezer 464-en vették igénybe a munkanélküli-segélyt. Pozsgay: polgári­nemzeti párt kell A szocialista pártból való kilé­pésével Pozsgay Imrének minde­nekelőtt az volt a célja, hogy időt nyeljen, átgondolja a saját és az ország helyzetét, közölte a ma­gyar politikus a Frankfurter All­gemeine Zeitung egyik Magyar- ország-szakértőjével, Georg Pa­ul Hefty vei A tudósító érzékel­teti, Pozsgay Imre olyan pártot szeretne, amely polgári-nemzeti, de világnézetileg kötetlen. Pozsgay nézete szerint Ma­gyarország az utánzás csapdájá­ba esett, hol a német, hol az an­golszász típusú pártrendszert te­kinti követendőnek. . IMF-szakértők rutinvizsgálata A hét végén ismét a Nemzet­közi Valutaalap több szakértője érkezett Budapestre. Hétfőn délelőtt az IMF képviselői talál­koztak a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank veze­tőivel. Az IMF-küldöttség ma­gyarországi tevékenységéről a Magyar Nemzeti Bankban a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársá­nak elmondották: rutin jellegű vizsgálatokról van szó. Minderről akkor szerezhet­tünk tudomást, amikor a megyei vagyonellenőrző bizottság elé került az ügy, mégpedig először egy konkrét adásvételi szerződés jóváhagyása formájában. A Bu­dapest Bank Rt. kívánta megvá­sárolni ezt a földdarabot, mivel valószínűleg jó üzletet sejtett benne. A mi lapunk is ki tudja hányszor szóvá tette már, hogy hasznosítani is lehetne az elfolyó gyógyvizet. Nos, ha azelőtt a gaz­daság nehézkessége, ázsiai fel­építése volt a baj, most hasonló mértékben akadályozza a meg­valósítást a jogszabályi rendezet­lenség. — Az alapján lehetne megva­lósítani az elképzeléseket, ahogy dönt az Országgyűlés — mondja erről Csorba László, az egersza­lóki Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnöke. — Mindenkép­pen célszerű megvárni a tör­vényt. Különösen most, hogy a vevő elállt a szándékától, nincs konkrét adásvételi szerződés. — Nem kell attól tartani, hogy az ilyenfajta huzavonák miatt üz­letek halasztódnak el, vagy telje­sen kútba esnek? — Biztos, hogy megvan a koc­kázat. De hát korábbra ígérték a földtörvényt, s azóta is halogat­ják. Ebből a mezőgazdaságnak, s minden magyar állampolgárnak komoly hátránya származik. — Á hőforrás ügye e területen keresztül bennünket is érdekel — mondja Vályi János, Demjén polgármestere —, mert az önkor­mányzat ragaszkodna hozzá, hogy mi adjuk el. Valamikor a község, a legeltetési bizottság tu­lajdona volt. Kerecsendtől janu­ár 1-jével szakadunk le, s nullá­ról indulunk. A költségvetést az Országgyűlés még nem hagyta jóvá, tervezik. Eddigi tájékozó­dásaim szerint például a szemé­lyi jövedelemadó 50 százalékát az állam elviszi, csak a másik fele marad nálunk. Nem tudjuk, hogy tudunk gazdálkodni. Ezért feltétlenül szükségünk lesz olyan területre, amelyet hasznosítani tudunk, amelyből meg tudnánk indulni. Lesz még olyan — reggel (Folytatás a 2. oldalon) Tisztelet Sütő Andrásnak...! Talán ezt a címet is kaphatta volna az a műveltsé­gi vetélkedő, amelyre — a nagy erdélyi író munkás­sága jegyében — megyénk gimnazistáit hívták meg a hatvani „bajzások”. A kezdeményezés sikereként könyvelhetjük el, hogy hat gimnázium küldte a Zagyva-parti városba jól felkészült, három-három diákból álló csapatait a 24-én délelőtt lebonyolított találkozóra. Vajda József né tanárnő szervezőmun­kája eredményeként persze, megfelelő zsűri bizto­sította a pártatlanságot, a szakértelmet, hiszen dr. Bertha Zoltán irodalomtörténész ült az elnöki székben, akinek ténykedését dr. Losonczi Miklós művészeti író és Kocsis István könyvtárigazgató se­gítette. Sokrétű volt a versengés, hiszen Sütő András életműve is igen gazdag. S nem csupán az alkalmi szereplés, a pillanatnyi forma döntött, hanem az is­kolák diákcsapatai már előzetesen dolgozatba fog­lalták a témával összefüggő ismeretanyagukat, eze­ket a zsűrorok időben áttanulmányozták, s nem hi­ányzott a követelményekből például a képzőművé­szet sem, különös figyelemmel Zsögödi Nagy Imre festői életművére. Egyébként az általánosan jó színvonalat mi sem tükrözi jobban, mint hogy a bíráló bizottság által különjutalomban részesített csapatok között talál­juk a gyöngyösi Berze Nagy János, az egri Gárdonyi Géza, s a helyi Bajza-gimnázium két diákcsoport­ját. A rendezők ezzel együtt a kiemelkedő egyéni teljesítményeket is méltányolták! Ennek alapján Géczy Katalin (Gyöngyös), Jónás Péter (Eger), Nagy Péter (Hatvan), továbbá Papp Noémi (Hat­van) vehették át a zsűri elnökének különjutalmát. Egyébként jó szívvel adjuk hírül, hogy a kezde­ményezés sikerén felbuzdulva, a Bajza-gimnázium hagyományossá kívánja tenni ezt a megméretést, s jövőre valószínűleg az erdélyi költészet áll majd a versengés középpontjában. (m. gy.) A nyugdíjasok párbajra hívják ki a kormányt „Nem szükséges a mesterséges nyomorkeltés! Van lehetőség az ország gazdasági felemelkedésé­re” — szögezték le hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége és a Nyugdíjasok Pártja tartott. A két szervezet december 8-ára nyilvános szellemi pár­bajra hívta ki a kormány és az MNB szakértőit, gaz­daságfejlesztő javaslataik megvitatására. „A kormány nem tanult a fuvarosblokádból, és félő, hogy a nyomor további fokozása annál sokkal erősebb társadalmi reagálást eredményez”. Ezt, és a mind szélesebb rétegek elszegényedését meg kell megakadályozni, ezért szükség van a párbeszédre, a tapasztalatok átadására, az őszinte eszmecserére — vélik a nyugdíjasok. Tanári perpatvar Minisztériumi vizsgálat a zsámbéki főiskolán A Művelődési Mi­nisztérium vizsgálatot kezdett a zsámbéki Ta­nítóképző Főiskolán kialakult áldatlan hely­zet okainak kiderítésé­re. Az iskola tanári ka­rában ugyanis belvi- szály dúl, a tantestület tagjai két táborra sza­kadva heves vitában állnak egymással, az in­dulatok mindinkább el­szabadultak, szemé­lyeskedések, folyosói pletykák, intrikák mér­gezik a légkört, s az ál­talános nyugtalanság közepette már-már az oktatói munka is ve­szélybe került. A mind nagyobb hullámokat verő per­patvar lényegében a megbízott főigazgató személye körül bonta­kozott ki: többen sza­bályellenesnek tartják azt a módszert, aho­gyan az iskola élére állí­tották. A tárgyalóteremből Halálos döfés a féltékeny férjbe Balaton községben két fiatal­ember között két éve tartott a ve­szekedés. Az ok nagyon is szok­ványos: szerelemféltés. A 19 esztendős Csóka József — épelméjű, büntetlen előéletű — 1988-ban került szoros kap­csolatba Rákosi István 22 éves helyi lakos feleségével. Bár a há­zaspár már külön élt egymástól, a férfiú mégse tűrhette, hogy ut­cabelijük vegye át az ő helyét. Ezt nem átallotta többször is szó­vá tenni a csábítónak, mi több, nemegyszer meg is fenyegette azt. Sosem maradt el persze a szitkokban bővelkedő válasz sem. Ahogy az már ilyenkor lenni szokott, hosszú ideig nem tartha­tott ez az állapot. Ez év július 2-án este érkezett el a tetőpont. Csóka éppen az asszony lakására igyekezett, ám észrevette, hogy annak apja is ott tartózkodik. Mivel igazából nem állhatták egymást, ezért jobbnak látta visz- szafordulni. Ekkor pont szembe találta magát ellenségével, akit a szóban forgó nej fiatalkorú test­vére kísért. Rögtön összetűztek egymással, azután átkozódva el­váltak, mindenki ment a maga dolgára. Az ifjú udvarló otthon 150 centis karót vett magához, nála volt a kése is, amelynek penge­hosszúsága 14,5 centiméter. Új­ra elindult a szerelméhez. Sejtet­te Rákosi is, hogy így lesz majd, ő egy félméteres horganyzott cső­vel szerelte fel magát. Nem lehe­tett kibúvó egyiküknek se a küz­delem alól. — Na, gyere! — rikoltotta Csóka, amikor egymás közelébe értek. Neki kétségkívül megvolt az az előnye, hogy valamikor bir­kózott. A földre döntötte ellen­lábasát, az viszont igyekezett ki­szabadítani magát a szorító öle­lésből. Ekkor húzta elő nadrág­jából a szúrószerszámot Csóka, s a másik mellének szegezte. (Folytatás a 3. oldalon) Kutatóink a nyugat-szibériai olajmezőkön Magyar feltárások a Szovjetunióban? Elképzelhető, hogy Magyar- ország hosszabb távon szénhid­rogén-exportőrré válik — lega­lábbis erre enged következtetni az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt azon szándéka, hogy a jö­vőben külföldön, elsősorban a Szovjetunió területén folytatna kutatásokat szénhidrogének után. Egyébként, mint ismere­tes, egyebek között erről is tár­gyal a jelenleg Moszkvában tar­tózkodó magyar gazdasági dele­gáció. Szabó György, az OKGT ve­zérigazgató-helyettese az MTI érdeklődésére elmondta, hogy koncessziót szeretnének kapni a nyugat-szibériai olajmezők egy részének kutatására. A tröszt mintegy 6 milliárd forintos kuta­tási keretösszeggel rendelkezik, s ezt jelentős részben külföldön kívánják hasznosítani, mert itt­hon egyre kevesebb szénhidro­gént lehet találni. Gondot jelent azonban, hogy a Szovjetunióban még nincs koncessziós törvény, bár a hírek szerint a közeljövő­ben megszületik. Szó van arról is, hogy a tröszt vállalatai szerepet vállalnának a szovjet olaj kiter­melés hatékonyságának növelé­sében is. Az OKGT ezenkívül a mediterrán térség iránt is érdek­lődik. Megbeszéléseket folytat Tunéziával, szintén koncesszió­ról. Sikeres kutatások esetén nem- csakí magyar gazdaság szénhid­rogénigényeit lehetne kielégíte­ni, hanem akár kőolajexportőrré is válhat Magyarország — mond­ta végül az OKGT illetékese, hozzátéve, hogy azért ez nem a közeli jövőben várható. Dénes honatya: pluralista szellemi diktatúra van az országban Bírák, ügyészek új javadalmazása Indulatos képviselői felszóla­lással vette kezdetét az Ország- gyűlés hétfői ülésnapja. Dénes János, ez idáig MDF-es képvise­lő már korábban levélben jelezte a Parlament tisztikarának, hogy képviselőcsoportjától megválva, függetlenként kívánja folytatni a törvényhozói munkát. A képviselő napirend előtti felszólalásából ugyan pontosan nem derült ki, hogy milyen okok bírták rá képviselőcsoportja el­hagyására, ám utalt arra: jelenleg pluralista szellemi diktatúra van az országban, tetézve egy bolse­vista sajtóval. Azt is felemlítette az immár független honatya, hogy hazánk 1944 óta megszállt országnak tekinthető, s ezt annál is inkább fájlalta, mert — véle­ménye szerint — a születő, ki­bontakozó demokráciában már­is eliszaposodott a törvényalko­tói munka. Dénes János mindemellett részletesen szólt az általa követ- (Folytatás a 2. oldalon) A hevesi körzetben Megválasztották a megyei közgyűlés tagjait Amint az ismeretes, az önkor­mányzati törvény alapján a tele­pülési önkormányzat küldöttei — körzetenként — tagokat dele­gálnak a megyei közgyűlésbe. A megyei tanács vb-titkára döntése alapján ez az említett közgyűlés Heves megyében ötventagú lesz. Ebből a félszáz tagból Heves és körzete különböző — többek ál­tal vitatott — számítások alapján kilenc tagot delegálhat a közgyű­lésbe. Tegnap délután Hevesen a megyében először került sor úgynevezett megyei részközgyű­lésre. A helyi városházán meg­tartott szavazási ceremóniát dr. Orosz István korelnök nyitotta meg, majd dr. Hegedűs Györgyöt választották a jelenlévők leveze­tő elnöknek. Ezt követően a jegyzőkönyv-hitelesítőket, majd a szavazatszámláló bizottságot választották meg. A következőkben dr. Hege­dűs György egy módosító javas­latot tett: ennek alapja, hogy az eredeti elképzeléssel ellentétben nem a küldöttek több mint egy- harmadának szavazata kellene a jelöltség elnyeréséhez, hanem csupán több mint egytizedének. A mintegy huszonöt település — ezt a kört az országgyűlési egyéni választókerület alkotja — már korábban megválasztotta a huszonöt tagjelöltet, ám a jog­szabályok lehetőséget adnak ar­ra, hogy bővebb körből is jelöl­hessenek a jelenlévők, mégpedig a szükséges arány elérésével, azaz minimum tízszázalékos sza­vazati hányaddal. Ezt követően többen is bővítették az eredeti, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents