Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-24 / 199. szám

HÍRLAP, 1990. november 24., szombat SPORT 15 Labdarúgó NB II. Vármegyék csatája A sorsolás úgy hozta, hogy va­sárnap mindkét csapatunk a szomszédos borsodi régió két együttesét (DVTK, Kazincbarci­ka ) kapta ellenfélül az utolsó for­dulóban, amely az Egernek és a Hatvannak mégsem jelenti a be­fejezést. Kettőjük elmaradt mér­kőzését egy hét múlva, december másodikan játsszák le Egerben, a városi stadionban. Legutóbb úgy az egriek, mint a hatvaniak elégedetten dőlhet­tek hátra, hiszen a piros-kékek pontot szereztek Kábán, a Zagy­va-parti gárda pedig az idény legnagyobb arányú győzelmet aratta hazai pályán. Bánkúd László az ESE vezető edzője arról számolt be, hogy a sérültek közül Jávorszkiaz, akire egyértelműen nem számíthat. Bodolai egy rossz mozdulat kö­vetkeztében húzódott meg egy héttel ezelőtt, ám ismerve a ka­pust, ha nincs komolyabb baj, vállalja a játékot. Szinte az egyik pillanatról a másikra, megúnva a tétlenséget László és Oláh el­kezdte az edzéseket. Mindketten érzik még a sérülésüket, de már elegük lett a folytonos ücsörgés- ből. A DVTK elleni kezdő tizen­egy még nem végleges, az viszont biztos, hogy a kábái meccsen jó teljesítményt nyújtó Mirkóczki ismét élvezi a szakvezető bizal­mát. Bánkuti edző a játékosok­kal is megértette, csak abban az esetben van esélyük a listavezető ellen, ha egészséges agresszivi­tással hajtanak az első másod­perctől kezdve. Ha megszeppen­nek, a saját árnyékuktól is meg­ijednek, akkor biztos a vereség. Hatvanban semmit nem vet­tek vissza a felkészülés iramából, mondta Tóth Dénes edző. Ami érzékenyen érintette a csapatot: Farkasnak ismét kiújult a sérülé­se, s csak a szombati foglalkozás után dől el, mezbe bújik-e vasár­nap Kazincbarcikán. A sárgala­pos embereknek — Gephardnak és Nyikosnak — letelt a bünteté­se, tehát elvileg semmi akadálya, hogy ismét csatasorba álljanak. Viszont az edző a holnapi mécs­esén hasonló összeállításban kül­di a pályára a csapatot, mint a Szolnok ellen. Vagyis Aux és Tu- ifel bentragadt a kezdőben. Fü­zér és Mádi továbbra is sérült. A két legutóbbi találkozó vég­re meghozta a társaság önbizal­mát, ami persze nem jelenti azt, hogy nagy mellénnyel utaznak a Vegyészhez. Tisztában vannak azzal, hogy nem ők a meccs két pontjának várományosai — már ami a paírformát jelenti —, de épp az önbizalom lehet segítsé­gükre abban, hogy felvegyék a küzdelmet a házigazdákkal. An­nál is inkább, mert a Deko vala­mennyi játékosa és vezetője sze­retné, ha nem csak a fejük látsza­na ki a vízből, hanem a parton, nyugodt körülmények között várhatnák a tavaszi folytatást. * Tegnap játszották: BVSC-Kecskeméti SC 1-1 NB III. Mátra-csoport H. Gáspár SE — Apci Vasas Az őszi szezon 15. fordulója a labdarúgó NB 111. Mátra-cso- portjában sem jelent minden csapat számára idényzárót, a közlekedési blokád miatt elma­radt mérkőzések még nyolc együttest érintenek a továbbiak­ban. A H. Gáspár SE-Apci Vasas összecsapás résztvevői sem te­kinthetik idei utolsónak mérkő­zésüket, melynek eredményét nagyban befolyásolhatja, miként viselte meg a Honvéd játékosait a törökszentmiklósi vendégsze­replésüket követő „herce-hur- ca”. Az öt kiállított játékos közül Nemoda és Kökényeltiltás miatt nem lehet a pályán, főleg az utóbbit, a tapasztalt kapuvédőt lesz nehéz helyettesíteni. A me­gye labdarúgása szempontjából is fontos, hogy ne „töijön” meg a csapat, és mielőbb tegye túl ma­gát a történteken. Az apciak nyilván ki akarják használni a lé­lektani előnyt, és idegenben is megkísérlik a pontszerzést, ami nem lenne meglepő. Mi elsődle­gesen sportszerű összecsapásban reménykedünk. Győzelmet vá­runk viszont a legutóbb idegen­ben is sikeresen szereplő Gyön­gyösi SE gárdájától a Borsodná­dasd ellenében. A hazai pálya előnyét kihasználva nyugodtan térhetnének téli pihenőre a gyöngyösiek. A Bélapátfalvi Építőkre még két idegenbeli mérkőzés vár. Most Rákóczifal- vára utaznak Szilágyiék, ahol a papírforma alapján, sajnos csak a tisztes helytállásban bírhatnak. Szívesen tévednénk, bárcsak megcáfolnák a várakozást... Tippjeink a további mérkőzé­sekre: SBTC-Jászberény x, Pásztó-Romhány 1, Balassa- gyarmat-St. Kohász 2, Dány- Szolnoki Cukor 1, Bag-Török- szentmiklós 1. Megyei labdarúgó-bajnokság Persztízsmeccs Sírokban Záráshoz készülődnek a csa­patok a megyei labdarúgó-baj­nokságban ahol ezen a hét végén kerül sor az utolsó, a 17. forduló összecsapásaira. Szombaton öt, vasárnap pedig négy találkozót rendeznek meg. Az őszi elsőség kérdése ugyan már eldőlt a Gyöngyöshalász javára, de még így is maradtak jócskán kérdője­lek. Nem is kapunk választ mindannyira ezen a hét végén, mivel a taxissztrájk miatt elma­radt mérkőzéseket csak decem­ber elején játsszák le. A mai Sirok-Gyöngyöshalász rangadón nagy presztízscsata várható, s emellett az sem kö­zömbös, hogy ki milyen pozíció­ban várhatja a tavaszi rajtot. A találkozó ugyan háromesélyes, de a hazai környezet a vendéglá­tók felé billenti a mérleg nyelvét. A recskiek megerősíthetik he­lyüket a középmezőnyben, mivel a Poroszlót látják vendégül, s ők az esélyesebbek. A hevesieknek az utóbbi időben jól fut a szeke­J rük, s az a Füzesabony látogat el hozzájuk, amelyik az idén nem sok örömet szerzett szurkolói­nak. Az előjelek alapján min­den bizonnyal hazai győzelem várhátó. A Novaj az élvonaltól elszenvedett súlyos vereség után javíthat a sereghajtó Pető- fibánya ellenében. Az újonc át- ányiák ezúttal Tarnaörsön ven­dégeskednek, s nem számíthat­nak könnyű 90 percre, hiszen a hazaiaknak is egetően szüksé­gük van a pontokra. A vártnál rosszabbul szereplő ESE II. az alsóházban tanyázó atkáriaktól pontot vagy pontokat szerezhet. A Tamalelesz amennyiben mindkét pontot otthon tartja, a makiáriakkal szemben meg­őrizheti dobogós helyezését. A Domoszló az ősz folyamán bi­zonyította, hogy bravúrokra is képes. Ezúttal a hozzájuk utazó Nagyréde szintén komoly ellen­félnek számít, ellenük a győze­lem szintén fegyverténynek mi­nősülne. Sportműsor Szombat Teke: E. Vasas-Mátranovák, NB III-as csapatmérkőzés, Eger, 10. Kosárlabda: Egri TK-OSC, NB Il-es férfi mérkőzés. Eger, Leányka úti játékcsarnok, 12.30. Labdarúgás: H. Gáspár SE- Apc NB III-as mérkőzés. Hat­van, 13, Gál. Megyei bajnokság (13): Recsk-Poroszló, Nógrád m. jv. Heves-Füzesabony, Os- várt. Selyp-Kohipolt, Pest m. jv. Sirok-Gyöngyöshalász, Kóródi. Novaj-Petőfibánya Borsod m. jv. Vasárnap Labdarúgás: Eger SE­DVTK, NB Il-es mérkőzés. Eger, városi stadion, 13. V.: Sza­bó J. (Hazafi, Lőrincz). Gyön­gyösi SE-Borsodnádasd, NB III- as mérkőzés, Gyöngyös, 13, Tas- kó. Megyei bajnokság (13): Tar- naörs-Atány, Polonkai. Atkár- Eger SE II., Szolnok m. jv. Tar- nalelesz-Maklár, Márton. Do- moszló-Nagyréde, Jenei. 15x15 cm-es romhányi KERÁMIA-BURKOLÓLAPOK négyzetmétere 280 Ft (Áfá-val együtt) füzesabonyi mezőkövesdi emődi szerencsi sárospataki telepeinken AMÍG A KÉSZLET TART! Feljebb sasszéztak az egri pólóslányok A „pofozőgép” fellázadt Az Eger SE női vízilabdacsapatának két erőssége: a házi gólkirály Koncz Krisztina (balról) és az ifjúsági válogatott Denk Zsuzsa (Fotó: Gál Gábor) Nem úgy indult, hogy az Eger SE női vízilabdacsapata az idei bajnokságban búcsút int meg­szokott szerepkörének, vagyis a tabella utolsó helyének. Az elő­jelek a télen még nem voltak kedvezőek, s ekkor még a való­ságot megszépítően fogalma­zunk. Nyugodt szívvel nevezhe­tő akár kétségbeejtőnek is az a helyzet, amely tavaly télen ki­alakult a csapatnál. Jószerivel már csapatról sem igen lehetett beszélni, mivel a barátságtalan hónapokban egyedül az ifjúsági válogatott Denk Zsuzsa, az egy­kor kiváló OB I-es kapus, Denk János lánya, járt rendszeresen az uszodába, jobb híján a fiú serdülő csapat edzéseit látogat­va. Komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán indulhatnak-e majd az áprilisban rajtoló pontvadá­szatban. Aztán ahogy melege­dett az idő, úgy éledtek a remé­nyek. A tavasz beálltával a lá­nyoknak is eszükbe jutott a pó­ló, elkezdtek szép lassan vissza­szállingózni. De erről már be­széljen Szilágyi Péter edző, aki áprilisban ült le a kispadra. — Nem uralkodtak szívderítő állapotok a csapat háza táján, még szerencse, hogy nem vagyok egy borúlátó alkat. Volt ugyan, aki az első melengető napsuga­rakkal magától jött, minden kü­lönösebb kapacitálás nélkül, ám eleinte mégis a „gyűjtögető” és rábeszélő képességemet kellett kidomborítani. Végül, a bajnoki nyitányra csak sikerült valahogy összeverbuválni a tavalyi gárda kemény magját. — A korábbi években az volt a megszokott, hogy az ESE neve mellett nem jegyeztek pontot, és a gólkülönbség is komor képet mutatott. Egyetlen egy gólra ál­talában néggyel válaszoltak az ellenfelek. Ilyen terhes és nyo­masztó örökségtől nem lehetett könnyű megszabadulni. — Az ismert előzmények után elsősorban arról kellett meg­győznöm a lányokat, hogy van értelme az erőfeszítéseknek. Új­ra kedvet, érdeklődést ébreszte­ni bennük, majd utána nekilátni a munkának, mert bepótolnivaló az aztán bőven akadt. — Az előzőekben láttam né­hány mérkőzésüket, és megbizo­nyosodhattam arról, hogy a játék egyetlen elemében sem tudták felvenni a versenyt a vetélytár- sakkal. Hogyan sikerült vi­szonylag rövid idő alatt felzár­kózni legalább a középmezőny­höz? .— Nem is lehetett más cél, mint egy, a korábbiaknál ütőké­pesebb gárda kialakítása. Tavasz- szal ugyan még többnyire döcö­gött a gépezet, de az idény végére már úgy ahogy összerázódott a társaság. A Dunaújvárostól már csak két góllal kaptak ki, ami a korábbi „méretes zakókhoz” ké­pest már haladás. Ezekben a he­tekben még nem sikerült pontot sem szerezni, de már a szorosab­ban alakuló mérkőzések is ele­gendők voltak ahhoz, hogy a lá­nyok belássák: érdemes dolgoz­ni, előbb-utóbb kamatozik a be­fektetett edzésmunka. — A nyári szünetben már több lehetőség nyílt a hiányossá­gok pótlására. Hogyan készültek az őszi szezonra? — Két hét pihenő után napi két edzéssel, mondhatni profi módon készültünk. Nagy dolog­nak tartom, hogy a lányok vállal­koztak erre, hiszen másként még mindig egy helyben toporog­nánk. Az „étlapon” rengeteg úszás, erősítő és technikai gya­korlatok, különféle taktikai vari­ációk szerepeltek. Mivel az erőn­lét érzékelhetően gyarapodott és a labdabiztosság is egyre nőtt, már merészebben terveztünk, és az 5-7. hely valamelyikének megszerzését tűztük ki célul a bajnokság őszi folytatása előtt. Öröm volt számunkra, hogy hár­man bekerültek az ifjági-junior válogatott keretbe, és Denk Zsu­zsa a szűkített keretnek is tagja maradt. — Mi vált valóra a tervekből? — Bemelegítésként, még az őszi szezon előtt nemzetközi tornát nyertünk Kassán. A pontvadászat vé­geztével sem volt okunk az elé­gedetlenségre, hiszen a hatodik helyet szereztük meg úgy, hogy a Dunaújváros csak több lőtt gól­jával előzött meg minket. A leg­jobb teljesítményt a tavalyi ne­gyedik helyezett, OSC ellen nyújtottuk. A mindössze kétgó­los vereség számunkra hízelgő, a kétségkívül meglévő tudásbeli különbséget elszántsággal, aka­rással pótoltuk. Végül négy ponttal, 50-96-os gólkülönbség­gel fejeztük be a bajnokságot, megelőzve a Tatabányát és a Szolnokot. Még egy hellyel előbbre is végezhettünk volna, ha a már szinte megnyert Szol­nok elleni meccset, a végén nem veszítjük el. Csere luján az utolsó negyedben emberhátrányban játszottunk. — Kik vitték a prímet az együttesben? — Az ifjúsági válogatott, Denk Zsuzsa tavaly még me­zőnyjátékosként pólózott, de az idén már új szerepkörben mutat­kozott be, megcsillantotta ka­pustehetségét. Thummerer Ildi­kó úszótudását akár az élboly­ban végzettek is megirigyelhet­nék, ráadásul tizenkét találatával igencsak gólerősnek bizonyult. Koncz Krisztina befejező csatár­ként egyre jobban megtalálta a helyét, amit az is bizonyít, hogy 15 góljával ő lett a házi mesterlö­vész. A center Kovács Judit ru­tinja és lelkesedése gyakran kise­gítette a hullámvölgyből a csapa­tot. — Többen kétségbe vonták a női póló létjogosultságát Eger­ben. Legfőbb érvük a pénzhiány, ami nem engedheti meg, hogy — úgymond — forintokat pazarol­janak egy csetlő-botló csapatra. Hogyan vélekedik minderről? — Nem vettük el a pénzt a férfiaktól. Szponzorunk a Mátra-Nyu- gat-bükki Intézőbizottság. Az ESE úszó- és vízilabda szakosz­tálya a bajnoki szereplés költsé­geit vállalja, minden egyéb ki­adást — edzőtábor, tornák, stb. — saját zsebből,vagy a szponzo­runk segítségével fedezünk. — Mit várnak a következő esztendőtől? — A fiatal átlagéletkor — csak hárman töltötték be a 20. évüket — még jócskán kínál fejlődési le­hetőseget, ezért, ha nem is mér- földes léptekkel, de mégis hatá­rozottan szeretnénk előre halad­ni. Tavasztól egy, — úszni tudó lányokból verbuválódó — után­pótlásgárdát toborzunk, ahová 12 éves kortól várjuk a vízilabdá- záshoz vonzódok jelentkezését. Két év múlva, a barcelonai olimpia programjában már sze­repel — igaz méj csak bemutató jelleggel — a női póló. A gyen­gébb nem a vízben sem hagyja magát. Példa erre az is, hogy az egri lányok megunták a „pofozó- gep” dicstelen szerepét. Remél­jük a folytatással sem maradnak adósak... Buttinger László Az olimpia barátai — Gyöngyösön A napokban megtartotta alakuló összejövetelét a Magyar Olim­piai Akadémia gyöngyösi baráti köre. Ezen elfogadták a szervezet alapszabályát és megfogalmazták a jövő feladatait, körvonalazták a programokat. Eszerint december 10-én élménybeszámolóra várják Kajdi János és Tóth István ökölvívó olimpikonokat. Az idén már csak ez-az egy rendezvénye lesz a baráti körnek, ám jövőre hat alkalommal tartanak előadásokat, színes programokat. Ezek közül kettő: február elején Holczreiter Sándor egykori olimpiai érmes sülyemelővel találkozhat­nak az érdeklődők, áprilisban pedig dr. Kutassi Lászlóégyetemi ta­nár, MOB-tag, a MOA-tanács főtitkára látogat Gyöngyösre, ahol a magyar olimpiai mozgalom kialakulásáról és fejlődéséről tart elő­adást. Labíltmígó NB I. Tegnap játszották: Videoton 3—1 (1—0) Siófok A szombati műsor: Vác —Pécs, Vasas — Ferencváros, Békéscsaba — Ú. Dózsa, Rába ETO — Szeged, Veszprém — Tatabány. Vasárnap játsszák: MTK VM - Bp. Honvéd, Volán — Debrecen.

Next

/
Thumbnails
Contents