Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-23 / 198. szám
HÍRLAP, 1990. november 23., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. Találkozás Feldebrőn Elek István országgyűlési képviselő november 23-án, pénteken a feldebrői polgármesteri hivatalban fogadóórát tart. A választók ügyes-bajos gondjaikkal délután 15-től 17 óráig fordulhatnak a képviselőhöz. Véradó ünnepség A társadalom megbecsülése jeléül november 21-ét a véradók napjává nyilvánították hazánkban. Ebből az alkalomból az előző évhez hasonlóan a Zagyvaparti városban is ünnepséget rendez a Vöröskereszt városi vezetősége és a vérellátó állomás. November 27-én délután a városháza nagytermében köszöntik a véradómozgalom szervezőit és aktivistáit, majd fogadást is adnak számukra. Útépítés Mezószemerén A mezőszeremei községi vezetés intézkedése alapján 250 méteren a Partizán utcában fel- űjítják az utat. Az alapozáson már túl vannak. A korszerűsítéssel a falu lakóinak kívánságát teljesítette az önkormányzat. A tervek szerint legközelebb a Kossuth Lajos utca portalanítására kerül sor. Jubiláló iskola Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli az Egri 10-es Számú Általános Iskola. A tanárok és kisdiákok több napos program- sorozattal teszik nevezetessé ezt az alkalmat. A nyitóünnepséget már tegnap délután megtartották, s elkezdődött a „választás”. Ma ügyességi versenyek, zenei vetélkedők, színházi előadások lesznek, és megválasztják a diákigazgatót. Szombaton délelőtt 9-től iskolatörténeti kiállítás nyílik, majd 10 órától az egri Kemény Ferenc Körcsarnokban a város közönsége előtt is bemutatkozik az iskola. Ünnepi műsor lesz, s mivel az intézményben sporttagozatosok is vannak, természetesen sportvetélkedők, látványos bemutatók. Hatvani műzeumbarátok November 27-én 17 órai kezdettel tartják a Hatvány Lajos Múzeum barátai soron következő összejövetelüket az intézmény klubtermében. Az egybegyűltek tájékoztatást kapnak az időszerű kérdésekről, majd Németi Gábor tárlatvezetésével A hatvani tüntetés megtorlása 1950-ben című kiállítást tekintik meg. MHSZ-épületből fodrászat Gondol a lakosokra az eger- baktai önkormányzat. Eddig a helybeli lányok-asszonyok Egerbe jártak, ha új frizurára volt szükségük. Ezentúl más lesz a helyzet. A volt MHSZ épületében egy helybeli vállalkozónak lehetőséget és támogatást adtak, hogy fodrászüzletet nyithasson. A szolgáltatások bővítésével a lakosság közérzetét szeretnék javítani. A vállalkozókért A TIT Heves Megyei Egyesülete vállalkozók részére menedzserképző tanfolyamot indít. A januárban kezdődő kurzusra már most elfogadnak jelentkezéseket. (Cím: Eger, Klapka u. 9. Telefon: 13-395.). A TIT Gyöngyös Városi Szervezete is követi a példát, a gyöngyösi vállalkozók a Kossuth u. 1. szám alatt érdeklődhetnek. Űttaían út Már megírtuk, hogy a gyöngyösi Rózsa utcában hosz- szú idő óta elképzelhetetlen a közlekedés, ugyanis gázvezetéket fektetni felnyitották, s mivel ódon vízvezetéket is találtak — amire nem számítottak —, a vártnál jóval tovább járhatatlan az út. Most meg is mutatjuk: így néz ki. (Fotó: Szántó György) Kulturális vetélkedő Erdélyért Mint ismeretes, az október végi taxis blokád miatt kellett elhalasztani az Ismerjük meg Erdélyt! műveltségi vetélkedő elődöntőjét. S bár a csapatok egy része már akkor is készen állt a versengésre, a szervezők mégis úgy döntöttek, hogy egy későbbi időpontban meg az elődöntőt és a döntőt is. December elsején 10 órától Egerben, a Megyei Művelődési Központban tartják meg a Heves Megyei Művelődési Központ, a Hírlap és a Dobó István Vármúzeum közös rendezvényét, melynek védnökségét az Erdélyi Szövetség látja el. A résztvevő középiskolás csapatok: Berde Mózsa, Tusnád, Egri Góbék, Fellegvár, Muszuj, Wesselényi, Kós Károly, Mikes Kelemen, Ábel /., Ábel II., Hétszilvafások, Irodalmi Kávéház, Kolozsvár, Napoca, Zsudevibikri, Bethlen Kata. A zsűri elnöki tisztét Beke György író vagy Köteles Pál, az Erdélyi magyarság című folyóirat főszerkesztője tölti be, továbbá a bírálók között lesznek a rendező szervek szakemberei: Schwalm Edit mú- zeológus, dr. Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség megyei szervezetének elnöke, Ágyagási Dezső történész (a polgár- mesteri hivatal főelőadója) és Jámbor Ildikó, lapunk munkatársa. A verseny döntőjén a fődíj az Expressz Ifjúsági és Utazási Iroda által felajánlott erdélyi körutazás. Emellett értékes tárgy- és könyvjutalmakat osztanak majd ki. A szarvaskői különválásról Mint korábban már hírül adtuk: Szarvaskő lakosságának egy része petícióvalfordult az egri városi ónkormányzathoz, s bejelentette, hogy önállóan kívánják irányítani a település életét. A testület — miután tudomásul vette a kérelmet — úgy döntött, hogy egy bizottság vizsgálja meg a különválás lehetőségeit és feltételeit. Az önkormányzati bizottság — dr. Gyurkó Péter képviselő irányításával — munkához látott, s az első megbeszélések után megállapította: körvonalazódik a megoldás az önállósulásért indított lakossági kezdeményezésben. A szerdán megtartott tanácskozáson a bizottság tagjai, valamint az aláírásokat gyűjtő helyi aktivisták közös véleményre jutottak abban, hogy az „elszakadás” számos bizonytalan- sági tényezőt rejt magában, s a jö vő év elejéig törvényesen aligha valósítható meg. A felek továbbá abban állapodtak meg, hogy a mostani hét végén ismét megkérdezik a beadvány aláíróit az időközben törvényben szabályzóit új lehetőségről, a településrészi önkormányzat létrehozásáról és kérelmezéséről. Ez azt jelentené, hogy az egri városi önkormányzaton belül maradva, annak döntésére, részben önálló önkormányzati testületet választhatna Szarvaskő lakossága. Ez a testület aztán — meghatározott körben — maga látná el a városi képviselő-testület által átadott feladatokat, vezetője pedig tagja lenne az egri önkormányzatnak. Az üzletfelek először meglepődnek Huszonévesen igazgatói székben A privatizáció, a vállalkozások korát éljük, és ez egyre több olyan fiatalnak ad biztos megélhetést, aki mer kockáztatni, és természetesen valamennyi alaptőkével is rendelkezik. Ma már bárki lehet ügyvezető egy kft. vagy betéti társaság élén, csupán „csak” pénz, szaktudás és vállalkozószellem kell hozzá. Az azonban még mindig nem természetes Magyarországon, hogy valaki 24 esztendősen ügyvezető igazgató legyen. Pedig létezik ilyen Heves megyében, méghozzá Gyöngyösön, a ColorTours Idegenforgalmi és Szállítmányozó Kft. élen, Kobzi Tamás személyében. Az már a beszélgetésünk elején kiderült: nem szereti az igazgató elnevezést, ő csöppet sem régi vágású, nem tarja magát masnak, mint egy fiatal ügyvezetőnek. — Kérem, árulja el, hogy kerülhet ma Magyarországon valaki ilyen fiatalon ilyen pozícióba? — Szerencsésnek tartom magam, mert adódott egy olyan lehetőségem, amelyet nem lehetett nem megragadni — feleli. — Tudniillik a Szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán a diplomamunkámat a Mátra Volán kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységéről írtam. Tanulmányi szerződés kötött a vállalathoz, így már érthető a témaválasztás. 1989-ben ide is kerültem dolgozni. Rögtön az elején kemény feladatot kaptam, mert az utazási és fuvarvallalói iroda tevékenységét kellett átültetni egy egészen új vállalkozási formába, gazdasági számításokkal indokolva. — Előnye, vagy inkább hátránya származik abból, hogy ifjan lett főnök? Tárgyalópartnerei egyenrangúként fogadják-e ? — Az első pillanatban talán meglepődnek, amikor meglátnak, ae úgy gondolom, sikerül eloszlatnom az életkorom okozta kételyeiket. A dolgozók bizalmára is igyekszem rászolgálni, elvégre a saját pénzüket bízták rám. A vállalkozás törzstőkéjének a felét ugyanis a munkavállalók adták össze, a Mátra Volán pedig apportként 11 bérautóval és az iroda berendezéseivel lépett a vállalkozásba, amiért 50 százalékban részesül a haszonból. — Hogyan vázolná üzletpolitikájuk lényegét? — Tudjuk, hogy mi vagyunk az utasokért, és mindent meg kell tennünk, hogy legközelebb is eljöjjenek velünk. A pillanatnyi előnyökért nem rúgjuk fel a tartós kapcsolatainkat. Az 50 dolláros valutakeret korlátoz, behatárol sok mindent, és a minőségi turizmusra sajnos, továbbra is kevés az igény. Terveink között szerepel, hogy segítjük — programok szervezésevei, utaztatásokkal — a szakszervezeti üdüléseket, a téli szezonban kedvezményes sítúrákat szervezünk a Tátrába. S talán kedvező fogadtatásra talál legújabb tevékenységünk: az, hogy görög és olasz appartmanokat forintért kínálunk majd. Korcsog Béla Környezetünk a XXI. században A fenti címmel hirdetett pályázatot a gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont. A jelentkezőknek arról kellett írni: milyennek képzelik el a Földet túl a 2000. éven. Műfajilag kötetlenül — novellában, regényrészletben, versben, sci-fiben, jelentésben, balladában — alkothattak. Az eredményeket az egészségnevelési héten, néhány napja hirdették ki. Nem rangsoroltak első, második, vagy harmadik helyezést: kiválasztották a hét legjobb alkotást. Ezek a következő pályázók nevéhez fűződnek: Dobróka Péter (Detk), Forgács Zita (Kará- csond), Szőke József (Gyöngyösoroszi), Tábi Annamária (Gyöngyöspata), Matalik Ignác (Gyöngyöspata), Ender Kornélia (Gyöngyös, 4. Számú Általános Iskola), Juhász Edit (Karácsond). A pályamunkákból rövid részleteket közlünk legközelebbi — Gyöngyös és körzetéről szóló — oldalunkon: november 29-én, csütörtökön. Gazdakörökbe várják a magántermelőket Új érdekvédelmi szervezet, a Magyar Gazdakör létrehozásának hírét kaptuk Füzesabonyból. Mint Gulyás László magángazdálkodótól megtudtuk, egy holland példa adta az ötletet a szervezéshez. Egy holland kormánysegély részeként kapott lehetőséget szakmai tanulmányútra húsz-húsz magyar kertész és állattenyésztő, hogy megismerkedjen a vendéglátó ország agrártermelésével. A résztvevők ennek kapcsán arra a következtetésre jutottak: a magyar gazdatársadalomnak szervezetté kell válnia, hogy megteremthessék a termelés és a piac összhangját, egyeztessék érdekeiket, s a mindenkori agrárvezetéssel egyenrangúpertnerként tárgyalhassanak ügyeikben. Mindezek szellemében fontosnak tartják, hogy ne „felülről szervezett szövetségek és hitelüket vesztett emberek képviseljék az érdekeiket, hanem maguk a gazdák tömörüljenek szövetségbe, s a valóban gazdálkodó, a napi gondokat a saját bőrükön érző emberek maguk közül válaszszák meg képviselőiket, vezetőiket”. Lényeges még, hogy a gazdaköri szervezet minden párttól függetlenül működjék majd. A gazdák — mint megtudtuk — hét személyből álló választmányt bíztak meg, hogy környékükön kéijék ki az érintettek véleményét, s kezdjék el a szervezést. Ezután kívánják összehívni a jelentkezőket egy országos értekezletre, hogy ott sor kerülhessen a vezetőség megválasztására. Szűkebb hazánkban az alábbi címen érhetik el az érdeklődők a szervezőket: Füzesabony, Madách u 5. 39/41-223. Szombaton délelőtt: Magyar Tájaknyitány Immár kilencedik alkalommal rendezi meg a Hatvani Galéria a Magyar Tájak című országos festészeti biennálét, amelyen ezúttal is csaknem száz művész szerepel alkotásaival. Az ünnepélyes megnyitó szombaton délelőtt fél 12 órakor lesz az emeleti kiállítóteremben, s ezen Szinyei András polgármester mond köszöntő beszédet. A kísérő műsorban Makarész Rita és Bőze Réka, a Bajza gimnázium diákjai szerepelnek, majd sor kerül az arany-, ezüst-, bronz diplomák és a dijak átadására, amelyet részben hatvani intézmények, részben a megyei vezetés és a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja ajánlott fel. Kettős gyémántlagzi Örömteli családi esemény színhelye lesz vasárnap idős Deák József és felesége, Berényi Erzsébet Horváth Mihály úti családi otthona. Gyermekeik, unokáik, dédunokájuk társaságában gyémántlakodalmukat ülik, délben pedig a belvárosi templomban eskümegerősítő jubileumi áldásban részesülnek. A matuzsálemi korú „vőlegény” egyébként élete dolgos évtizedeiben vezető postai főellenőrként dolgozott, majd mint a hírlaposztály vezetője ment nyugdíjba. Mellesleg azt is elmondhatjuk róla, hogy példás cselekvőkészsége megbecsüléseként a postafőigazgatóság érdemérmével tüntették ki, amire Miskolc hatósugarában kevés példa volt még. A mama viszont mindmáig a családi otthon melegének az őre, háztartásbeliként nevelte fel Pista fiát, aki az Avas Bútorgyár igazgatójaként ment nyugdíjba, az ifjabb, József pedig a Mátravi- déki Cukorgyárak műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozik Hatvanban. Fiuk közgazdász, menyük pedagógus, így jó kezekben vannak az unokák, s az egy szem dédunoka. Mit kívánunk a gyémántlakodalmasoknak? Persze további jó erőt, egészséget, s hogy a hatvani postahivatali hírlaposok is olyan szintre jussanak munkájuk során, ami őket szintén méltóvá teszi a helyi újságolvasók megbecsülésére, netán a posta-főigazgatóság kitüntetésére is...! Egyébként, ahogyan Pálos Frigyes prépost úrtól értesültünk, egy hete hasonló gyémántmeny- nyegzős áldásban részesült Ku- lics János és Sisa Anna, Deákék vasárnapi • gyémántlakodalmát megelőzően pedig Nagy Istvánt és Kövesdi Juliannát illeti arany- mennyegzős áldás. (m.gy.) Forró-e a talaj az Egri Vasöntödében? (Folytatás az 1. oldalról) Persze, nyilvánvaló, hogy a jéghegy csúcsán történt változás önmagában még kevés az előbbre- lépéshez. A kollektíva összefogása, a szemlélet átalakulása szükségeltetik. Két területen kell sürgősen lépnünk. A bennünket elhagyó szakembereinket vissza kell csábítanunk, kerül, amibe kerül. Csak így képzelhető el a minőségi ugrás. A gazdaságtalan termékek gyártását a szerződések teljesítése után be kell fejeznünk. Ne azért dolgozzunk, hogy elfáradjunk! Ha mindezek sem hozzák meg a várt eredményeket, drasztikus lépésre szánjuk el magunkat: csökkentjük a létszámot. Meggyőződésem, hogy vállalatunk úgy is megállná a helyét, képes lenne a mostanihoz hasonló teljesítményekre. De nem szabad elfeledkeznünk arról, ha az egyik kéz elvesz, a másiknak adnia kell. Érdekeltté kell tenni anyagilag az embereket, mert csak így követelhetünk nagyobb fegyelmet. Bár dőreség lenne az elmúlt néhány nap tapasztalataiból messzemenő következtetéseket levonnunk, észrevehető a hozzáállás javulása. Mérhető a mennyiségi növekedés. A szépséghiba az, hogy a selejtek száma nem csökkent. Ennek mértéke viszont nemcsak a kétkezieken múlik, hiszen valakiknek meg kell tanítani őket az ésszerűbb, hasznosabb munkára. A géppark fejlesztése időszerű lenne, de saját erőből erre egyelőre nem vagyunk képesek. Folynak tárgyalások vegyes vállalat alapításáról, de megegyezés még nem született. — Van-e elég megrendelésük, hiszen ezek nélkül — a tervek bármilyen szépek, kecsegtetőek lehetnek — meglehetősen ingoványos talajon járnak... — Az esztendő hátralevő részében jócskán lesz dolgunk. Csak győzzük a tennivalókat. Reméljük, jövőre nem maradunk le a piaci versenyfutásban. — Aligha árulunk el titkot, ha azt mondjuk, az embereket leginkább az foglalkoztatja, fizetés-- kor milyen vastag a boríték. — A termelékenység lényeges javulása bizonyságul szolgálna arra, hogy a csapatban van még erő, léteznek tartalékok. A leg- ütóbbi gyűlésen megígértem, ha ezt tapasztalom, semmi akadálya annak, hogy december utolsó munkanapján előleget vegyenek fel a melegüzemi pótlékból. Kérdés persze, hogy milyen a hangulat az üzemben. Az átlag- kereset ugyanis nem haladja meg a 6-7 ezer forintot, s ebből ma már meglehetősen vékony kenyérre telik. Gál János munkás tagja volt az előző küldöttgyűlésnek, de ezúttal nem választották meg. — A többség tisztában volt azzal, hogy előbb vagy utóbb változtatások szükségesek. Ezért nem ért váratlanul bennünket a személycsere. Hubai János garanciát jelent arra, hogy a sorsunk jobbra forduljon. — Ehhez viszont alaposan meg kell fogniuk a munka végét... — Az igazság az, hogy nagyon keveset keresünk. Szóval pénz kellene! Természetesen nem gondoljuk, hogy néhány nap alatt megváltható a világ, lehet, hogy hónapok, sőt évek szükségesek ehhez. De nekivágunk! Az elhangzottak azt jelzik, hogy a felröppent hírek nem állják meg a helyüket. A vállalat sorsa pedig a közösség kezében van. S talán eljön az az idő, amikor nemcsak azért dolgoznak, hogy elfáradjanak... Molnár Zsolt
