Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-22 / 197. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1990. november 22., csütörtök Új, kétoldalú megállapodást kötünk a Szovjetunióval Zsivkov ügye a bíróságon Befejeződött a vizsgálat Tódor Zsivkov volt bolgár pártfő- titkár-államfő ügyében, és azt a közeli napokban átadják a bíróságnak —jelentették a szófiai lapok. A nyomozati anyagok értelmében Todor Zsivkovot hatalommal való visszaélés, és ehhez kapcsolódóan a maga és családtagjai részére mintegy 26 millió leva jogtalan eltulajdonítása, állami lakások soronkívüli osztogatása, személyautók eladása miatt vonják majd felelősségre. Leszállt az Atlantis Tegnapra virradó éjjel sikeresen leszállt az Atlantis amerikai űrrepülőgép a floridai Kennedy űrközpontban. Az Atlantisnak — társaihoz hasonlóan — eredetileg a kaliforniai Edwards légi- támaszponton kellett volna földet érni, de a heves szél- és homokviharok miatt ez lehetetlennek bizonyult. Az űrrepülőgép titkos katonai felderítő műholdat állított pályára. Kitüntetett népi közbenjárók A civódó állampolgárok bé- kítgetésében élenjáró önkénteseket tüntettek ki Pekingben, a népi közbenjárók minap kezdődött fővárosi értekezletén. Harmincán kapták meg „Az igazságszolgáltatás kiváló segítője” vagy az „Élenjáró népi közvetítő” címet. Kínában réges-régi hagyomány a polgári peres ügyek önkéntes békítők segítségével való rendezése. A békítők legutóbbi — 1986-ban tartott — értekezlete óta a több mint 10 000 pekingi békítő bizottság 240 000 vitás ügyet rendezett. Ortodox vallási törvények Az izraeli parlament első olvasásban elfogadta azt a két törvényt, amely — az ultraortodox vallási körök követelésére — megtiltaná a „szeméremsértő” plakátok köztéri alkalmazását, és szombati napokon teljesen leállítaná a tömegközlekedést a közelrkeleti országban. E törvények elfogadását az Ágúdat Israel párt követelte, sőt, a kormány- koalícióba való belépés feltételéül szabta. A törvényhozásnak még kétszer kell majd szavaznia az indítványokról. A párizsi találkozó előtt Mihail Gorbacsov és Antall József válaszolt a magyar újságírók kérdéseire, majd a találkozó után Antall József személyesen tájékoztatta a magyar nagykövetségen a sajtótudósítókat. — Megállapodtunk abban, hogy új kétoldalú megállapodást kötünk a Szovjetunióval. Ezt mi javasoltuk, és Gorbacsov elnök úr azonnal elfogadta a javaslatot, amelyet fontosnak tartott — mondotta. — Úgy gondoljuk — s most őt is idézem —, hogy új alapokra helyezett szovjet — magyar kapcsolatra van szükség, és helyes, ha ezt jogi formába öntjük. Gorbacsov úr ezzel teljesen egyetértett, javaslatunkat elfogadták, így a két külügyminiszter megbízást is kapott arra, hogy készítsék elő a kétoldalú magyar — szovjet megállapodást. Azt hiszem, hogy ez önmagában is mintaértékű lesz, és új lehetőségeket ad. — Gorbacsov úr hangsúlyozta: sző sincs arról, hogy a szovjet — magyar kapcsolatot rossznak tekintenék, és minden olyan híresztelés —, amely a magyar belpolitikában is felvetődik — arról, hogy mi egyoldalú politikát folytatnánk, nem állja meg a helyet. Mi is fontosnak tartjuk a korrekt szovjet — magyar kapcsolat fenntartását. Ez a kapcsolat teljesen logikus, hiszen a Szovjetunió nemcsak szomszédos ország, hanem az egyik vezető világhatalom is. Gorbacsov úr is azt hangsúlyozta, hogy korrekt és jó kapcsolatokat kell fenntartanunk. Antall József elmondotta: magyar részről felvetették 1956 újraértékelésének kérdését, mivel az Országgyűlés eddig nem kapott választ a Szovjetunió legfelsőbb tanácsához intézett, erre vonatkozó kérésére. Gorbacsov válaszában utalt a korábbi szovjet értékelésekre. Antall József szerdán találkozott Turgut Özal török államfővel is. A megbeszélésről elmondotta: Magyarország számára hasznosak lehetnek Törökország tapasztalatai, amelyeket az utóbbi időben gazdasága fejlesztésében, valutája konvertibilitásának megteremtésében és az Európai Közösség társult tagjaként szerzett. Törökország egyúttal összekötő kapocs lehet Európa és a mohamedán világ között is — mondotta a magyar miniszterelnök. Antall József és a magyar küldöttség többi tagja szerdán délután Párizsból hazautazott Budapestre. „Párizsi Charta” Történelmi pillanatot élt át harmincnégy ország állam- és kormányfője tegnap délelőtt röviddel tíz óra után Párizsban a Kiéber sugárúti kongresszusi központban. Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke bejelentette: elfogadták a „Párizsi Chartát az Új Európáért”. Francois Mitterrand bejelentése után az állam- és kormányfők aláírták a rendkívüli jelentőségű okmányt. A Magyar Köztársaság nevében Antall József miniszterelnök írta alá a chartát. „A szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért. Kijelentjük, hogy mostantól fogva kapcsolataink a kölcsönös tiszteletre és az együttműködésre alapozódnak” — ezzel a megállapítással kezdődik a „Párizsi Charta az Új Európáért”, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevőinek párizsi csúcstalálkozóján ünnepélyes keretek között aláírt okmány. A charta a helsinki zárónyilatkozatban foglalt elvek érvényének megtartása mellett az új korszakra fogalmazza meg az európai biztonság és egy üttműködés elveit és gyakorlati teendőit, rendelkezik az ehhez szükséges új intézmények létrehozásáról. (MTI) Mitől semleges Svédország? Vajon a párizsi csúcsértekezlet után van-e még tartalma a semlegesség fogalmának, és egyáltalán mitől volt annak idején semleges példul Svédország, amelyre eddig a részrehajlásnak még árnyéka sem vetődött? Szergej Morgacsev szovjet kutató a Dagens Nyheterben megírta a minap: a Szovjetuniónak sosem volt kétsége afelől, hogy Stockholm inkább a Nyugat felé húz és a semlegesség svéd modellje sosem feltételezett szimmetrikus távolságtartást a két katonai tömbtől. S valóban, csak hetekkel ezelőtt kerültek napvilágra olyan dokumentumok, amelyek tanúsítják, hogy Svédország szorosabb stratégiai kapcsolatokat tartott fenn a Nyugattal, mint ahogy azt a stockholmi kormány eddig bevallotta. A nagy felfedezésre, nyilván nem véletlenül, éppen akkor került sor, amikor annak jelentősége tulajdonképpen elenyésző, legalábbis ahhoz képest, amilyen — mondjuk — egy évvel korábban lehetett volna. Nem mellékes viszont abból a szempontból hogy a skandináv mintaállam éppen most próbálja újrafogalmazni nemzetközi szerepét a hidegháborús korszakot lezáró Európában. Morgacsev, a moszkvai Világ- gazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa közölte, maga is betekinthetett olyan svéd dokumentumokba, amelyek bizonyították, hogy a skandináv ország a nyolcvanas években is fenntartotta, sőt bővítette is hírszerzési kapcsolatait az Egyesült Államokkal és a NA- TO-val, de ezek az információk legalább a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek. Az uppsalai egyetem Békekutató Intézetének pedig olyan külföldi okmányok és személyes beszámolók jutottak a birtokába, amelyek még nagyobb kérdőjeleket vetnek fel Svédország semlegességével kapcsolatban. Egyrészt a stockholmi kormány — bár eredménytelenül, de mégiscsak — kísérletet tett, arra, hogy amerikai katonai védelem alá helyezze az országot, másrészt viszont a negyvenes évektől kezdve még a nyolcvanas évtizedben is titkos fegyver- és hírszerzési megállapodások kötötték össze Washingtonnal. Az adatok arra vallanak, hogy Svédországra nagyobb szerep hárult a nyugati a stratégiai tervekben, mint amit a kormány kész volt bevallani vagy mint amennyire annak egyáltalán tudatában volt. A leleplező információk jelentős része Paul Cole amerikai történésztől származik, aki a hidegháború korszakának számos diplomáciai dokumentumát és saját interjúit hozta most nyilvánosságra. Cole szerint az ötvenes években Svédország engedélyezte, hogy a CIA — némiképp a Gladio tervhez hasonlóan — kiépítse hálózatát, amely feltételezett szovjet megszállás alatt lépett volna működésbe. Egyidejűleg hírszerzési adatokat adott át Nagy-Britanniának azzal a céllal, hogy az Egyesült Államokhoz továbbítsa. William Colby a CIA volt igazgatója, is megerősítette, hogy amikor 1951-1953 között a „Cég” megbízásából Svédországban dolgozott, személyesen vett részt az „ellenállási tartalékrendszer” kialakításában. Cáfolta viszont, hogy ez a stockholmi kormány tudtával történt volna. A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején a stockholmi kormány eredménytelen kérésekkel ostromolta Washingtont, hogy szükség esetén a nukleáris fegyverek bevetését is kilátásba helyezve, adjon biztosítékokat: megvédi Svédországot egy esetleges szovjet támadással szemben. Sverker Astrom, aki az ötvenes években a külügyminisztérium magas beosztású diplomatája volt, ugyanakkor cáfolta, hogy akkoriban országa hivatalos formában védelmet kért volna az Egyesült Államoktól, hiszen a svéd külpolitika kizárt minden katonai együttműködést a szuperhatalmak bármelyikével. A Dagens Nyheter a minap svéd hírszerzési forrásokra hivatkozva fedte fel, hogy Svédország az utóbbi évtizedben is segítette az Egyesült Államok katonai hírszerzését például a szovjet légvédelmi rendszer feltérképezésében. Nils Gylden a svéd védelmi minisztérium hírszerzési ügyekben illetékes államtitkára a Reu- ternak adott nyilatkozatában még a múlt héten sem látta értelmét, hogy palástolja: az ország biztonságpolitikája szempontjából a Szovjetuniót tekinti a legfőbb gondjának, „elég egy pillantást vetni a térképre” — mondta. Az így felfogott svéd „semlegesség” sem enyészhet el végképp, a megváltozott feltételek között is tovább hat, bár a fenyegetettség megszűntével talonba kerülhet — állapította meg Nils Anders a Svéd Külügyi Intézet elnöke. Miért ne lehetne a községekben sajtgyár? (Folytatás az 1. oldalról) A feldolgozott termékek között első helyen szerepelnek a különféle sajtok, amelyek alapvető élelmiszerek. Miután a piacon nagy a verseny, így a gyártók kényszerhelyzetben vannak, és a választék folyamatos bővítésére törekszenek. Rámutatott, hogy már a gépek tervezésénél a rendkívül szigorú egészségügyi előírásokat figyelembe veszik. A tervezés nélkülözhetetlen része az is, hogy például döntsenek, milyen típusú sajtot, továbbá túrót, joghurtot kívánnak gyártani. Ezekhez nélkülözhetetlenek a gazdaságossági számítások. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon még gondot jelent a tejtermékeknél az üzleti hálózat teljes kiépítésének hiánya. Ennek megvalósítására kedvezőek a német tapasztalatok, amelyeket érdemes átvennünk. Elmondta, hogy a helyi, a községi sajtgyártás viszonylag kevés befektetéssel megoldható, és segítségével jó terméket állíthatnak elő. Javasolta, hogy hazánkban főleg a közkedvelt olasz típusú sajtok előállítására törekedjenek, amelyek előnyösnek tűnnek. Ezt követően videofilmen bemutatta egy korszerű tej- feldolgozó üzem működését a gyártástól a csomagoláson át az értékesítésig. A jelenlévő szakemberek kérdéseire a német mérnöki iroda vezetői elmondták, hogy érdeklődés esetén egy-egy körzeti sajtgyár kialakításához nyolc hét alatt leszállítják és telepítik a gépeket. Sőt, arra is hajlandóak, hogy vegyes vállalatot alapítsanak a magyarokkal. Ez elősegítheti a technológia gyors beszerzését és a közös termékértékesí- téstis. (mentusz) A Hanyi—Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat kettős jubileuma A legjobbak között (Folytatás az 1. oldalról) A korszerűsítés, a gépesítés, s a dolgozók folyamatos képzése révén ma azzal büszkélkedhetnek, hogy a 130 alkalmazottnak ebben az évben 160 millió forint árbevétel jut. Szólt Ózsvári László az elkövetkező években elvégzendő feladatokról is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének, dr. Perecsi Ferencnek a köszönő és jókívánságokat tartalmazó levelét dr. Szilárd György, az OVF főosz- tályveztője olvasta fel. Többek között hangsúlyozta, a társulatok nélkül elképzelhetetlen az eredményes vízgazdálkodás. A hazánkban lévő 87 közül a ha- nyi-sajfokiaké a legjobbak közé tartozik. Ezután követően Ózsvári László igazgatói dicséreteket nyújtott át a munkában több évtizede élenjáróknak, majd az ünnepség résztvevői előadást hallgathattak meg a belső információrendszer fejlesztéséről, végül videón tekinthették meg a társulat múltját és jelenét bemutató filmet. önkormányzati ülés Hevesen Vita az átvételről Tegnap délután a hevesi városházán tartotta meg ülését Heves város önkormányzata. Az elnöklő polgármester — dr. Hegedűs György — vezetésével először megvitatták a polgár- mesteri hivatal átvételéről szóló anyagot, amelyet még az előző ülésen kaptak meg tanulmányozásra a városatyák. Szóba került többek között az is, mennyiben vállalhatók, illetve teljesíthetők az előző — tanácsi — testület által jóváhagyott tervek. A képviselő-testület hozzálátott a leendő bizottsági szervezet kidolgozásához is, azaz; a bizottságok számának és jellegének meghatározásához. Felszólítás Salvadornak Az ENSZ közgyűlése egyhangúlag elfogadott határozatban szólította fel a salvadori polgárháborúban szembenálló feleket a néhány hete megkezdett, majd félbehagyott béketárgyalásaik folytatására. Javier Pérez de Cuéllar, a világszervezet főtitkára ezúttal a baloldali gerillákat szólította fel mértéktartásra, hiszen éppen a közgyűlési határozathozatal napján nagyszabású támadó hadműveletbe kezdtek a kormánycsapatok ellen. Hetekkel ezelőtt némi haladás mutatkozott a kormány és a gerillák béketárgyalásain, de utóbb elakadt a folyamat a hadsereg jövője körüli huzakodás miatt. A baloldali gerillák a hadsereg feloszlatását kívánják. (MTI) // ^ Az egri várban ÚJ ÉREMVERDÉNK nem mindennapi kirándulásra várja az érdeklődőket hetente keddtől vasárnapig 9-15.30 óra között Miközben a kedves látogató az ország egyetlen ilyen műhely-szalonjában megismerkedhet a régi korok pénzkészítésével, az ősi szakma remekeivel, akár sajátmaga kipróbálhatja éremverő ügyességét ajándékul — most például a Katalinoknak — a sajátos emléktárgyak mellett márkás arany és ezüst ékszereket is vásárolhat Felejthetetlen a meglepetés — megéri a sétát! Medál Kft. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy DR. JÁRÁNYI JÁNOS nyugdíjas főorvos türelemmel viselt, hosszú szenvedés után 1990. november 17-én elhunyt. Kívánságára csendben eltemettük. A gyászoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága jó férjem, édesapám, apósom, nagyapánk ZOBOLYÁK AMBRUS életének 63. évében elhunyt. Temetése 1990. november 23-án 10 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család fy--------------------------------' Köszönetét mondunk N mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, munkatársaknak, akik ALMÁSI JÓZSEF szeretett halottunkkat utolsó útjára elkísérték és nagy gyászunkban osztoztak. A gyászoló család. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk FIKLÓCZKI ISTVÁN búcsúztatásán részt vettek. Gyászoló család. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik ÖZV. ZAKKAI LAJOSNÉ temetésén részt vettek, fájdalmunkban osztoztak. Gyászoló család / Mély fájdalommal ^ tudatom, hogy szeretett féljem SZARVAS FERENC 69. éves korában csendesen elhunyt. Temetése 1990. november 23-án 15 órakor az egri Hatvani temetőben. Felesége és a gyászoló család