Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-20 / 195. szám
A 850 FALUBELINEK KÖZEL KÉTHARMADA IDŐS EMBER, ÁM EGERFARMOS ÉLNI AKAR (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1990. NOVEMBER 20. KEDD HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 195. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT A hatos lotto nyerőszámai: 7, 19, 23, 38, 41, 43. Pótszám: 42 Rögzített haderők és baráti jobb Párizsi csúcs Két, történelmi jelentőségű dokumentumot írtak alá a két, korábban egymással szemben álló katonai tömbhöz, tartozó országok vezetői tegnap délelőtt Párizsban. Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés a Becsben folytatott haderőcsökkentési tárgyalások eredményeit rögzíti, az úgynevezett 22- ek nyilatkozatában pedig a két tömb államai „baráti jobbot” nyújtanak egymásnak. Országgyűlési sokadalom Szabad György tegnap, a Parlament plenáris ülésének kezdetén jelentette be, hogy dr. No- vák Rudolf, az SZDSZ Heves megyei listáján megválasztott képviselő lemondott országgyűlési mandátumáról. A hagyományos adminisztratív teendők után a plénum újonnan benyújtott országgyűlési határozati javaslatok és törvényjavaslatok sorsáról döntött — a beterjesztők ezek mindegyikének sürgős tárgyalását kérték. Az Országgyűlés úgy döntött: valamennyi kérésnek helyt ad. így az év hátra lévő részében jócskán megszaporodik munkája. Önálló képviselői indítványok alapján hamarosan módosulnak régebbi és újabb keletű törvények, új országgyűlési határozati javaslatok születnek. Román—magyar tárgyalás Román — magyar külügyi megbeszéléseket tartottak a hét végén Bukarestben. A Rompres román hírügynökség szerint a megbeszéléseken egyetértésre jutottak a felek a két ország kapcsolatainak javítását célzó javaslatokról, és megállapodás született a tárgyalások folytatásáról is. A felek megállapodtak egy harmincnyolc pontból álló, gyakorlati intézkedési tervről. A jegyzőkönyvben szereplő további tíz javaslat ügyében azonban eltértek az álláspontok. Daihatsu — forintért Daihatsu-képviseletet nyitott a napokban az Interag Rt., s ezzel újabb nyugati autómárka került az immár forintért is vásárolható típusok listájára. A Dózsa György út 19. szám alatt nyílt szalonban a japán gyár csekély fogyasztású, Ids- és alsó közép9 ' óriás típusait kínálják. A zátorral szerelt, környezetkímélő modelleket viszont csak valutáért szállítják. Honvédelmi költségvetés A legutóbbi kormányülésen a jövő évi költségvetés finanszí- rozhatatlan méretű hiányának megakadályozása érdekében az 1991-es honvédelmi költségvetésjelentős csökkentéséről határoztak. Az MTI értesülése szerint a tárca 76,5 milliárd forintos igényt nyújtott be a következő evre, de ebből csak 42 milliárd forintos kiadást lát megvalósíthatónak a kormány. Szabad György fogadta Tom Lantost Az Országgyűlés elnöke tegnap hivatalában fogadta Tom Lantost, a hazánkban tartózkodó amerikai képviselőt. Szabad György tájékoztatta Tom Lantost a jogegyenlőség gyakorlati megvalósulásáról és az Országy- gyulés szerepéről a képviseleti demokráciához való visszatérésben. A baráti légkörű találkozón az Országgyűlés elnöke kérdésekre válaszolva ismertette az eddig meghozott jogszabályok politikai hátterét, és vázolta a törvényhozás előtt álló további teendőket. Antall József nyilatkozata „Az igazi veszély a szegénység. W Magyarország biztonságát az európai biztonsági és együttműködési megállapodásokban látjuk garantáltnak, és bizonyosak vagyunk abban, hogy Európa jelenlegi fejlődése megadja ehhez a biztosítékokat. Az alacsonyabb szinten megvalósuló katonai erőegyensúly garantálhatja ezt a biztonságot — jelentette ki Antall József miniszterelnök tegnap a France Inter rádiónak adott nyilatkozatában. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozójának nyitó napján a magyar kormányfő volt „a nap vendege” a legfontosabb francia rádió reggeli műsorában. Antall József a konferenciáról elmondotta: szerződéses megállapodásokat, az európai biztonság és együttműködés további fejlődését várja a csúcstalálkozótól. A kormányfő aláhúzta, hogy Magyarország számára elvá- laszthatlan a politikai, katonai és gazdasági biztonság — a gazdasági bizonytalanság ugyanis politikai bizonytalanságot vonhat maga után, s ez aztán általában is veszélyeztetheti a stabilitást. A katonai biztonságról szólva megismételte, hogy a Varsói Szerződés elvesztette létalapját, katonai szervezete gyakorlatilag megszűnt, és Magyarország mindenképpen kilép abból, ha az nem szűnik meg formálisan is az év végéig. Gazdasági kérdésekről szólva elmondta, hogy Magyarország 1992. január elsejéig megkötheti társulási megállapodását az Európai Közösségekkel; az erről szóló tárgyalások rövidesen megkezdődnek, a teljes jogú tagság elnyerése azonban csak az évtized második felében lehet reális célkitűzés. Hangsúlyozta, hogy S arország mind politikai, gazdasági értelemben kiegyensúlyozott irányvonalat követ, gazdasági kapcsolatait is kiegyensúlyozottan kívánja folytatni. „Ezért is óhajtjuk azt, hogy Franciaország növelje beruházásait” — közölte. Utalt rá, hogy az öbölbeli válság súlyos gazdasági károkat okoz Magyarországnak (ennek összegét 500 millió dollárban adta meg), de arra kell törekedni, hogy ez ne akadályozza meg a gazdaság helyzetének normalizálását. A miniszterelnök egy kérdésre válaszolva határozottan elítélte a nacionalizmust, aláhúzta azonban, hogy Magyarország kitart a nemzeti kisebbségek jogainak védelme mellett, amelyeket az általános emberi jogok részének tekint. Szerinte a nacionalizmus veszélyes lehet, de az európai egység megvalósulása, az európai együttműködés és a biztonság megteremtése segíthet elhárítani azt. Az igazi veszély a szegénység, a gazdasági helyzet romlása lehet, mert az társadalmi következményeket vonhat maga után, növelheti a nacionalizmus, a szélsőséges magatartás veszélyét — vélekedett Antall József. Osztrák műszaki napok Hazánk és Ausztria gazdasági kódéséneL fontosságát hangsúlyozva nyitották meg tegnap Budapesten a MTESZ székházában az osztrák műszaki napokat. A rendezvényen 17 osztrák cég 24 előadásban ismerteti legújabb eredményeit a magyar szakemberekkel. A szimpózium központi témája a környezetvédelem és a minőség- biztosítás. A megnyitón külön kiemelték, hogy a két ország a korábbinál jobban egymásra van utalva az energetikában és a környezetvédelemben, de a gazdaság más területein is. Ezért szükséges a műszaki és tudományos együttműködés fejlesztése is. Válnak, de kérdés: kit mi illet a „házasságból”? Parádsasvár 1973-tól a parádi nagyközségi közös tanácshoz tartozott. Nem volt ez egy nyugodt időszak: a parádiak szavajárásában a sasváriak úgy szerepeltek, mint „tótok” (kellő utálattal illett használni e kifejezést); a Parádsasváron élőknek meg a nagyközségiek voltak a „parádi parasztok” — utóbbi alatt nem földművest értve. Bodony, amely szintén Párád „házastársa” volt, nemrégiben megelégelte a kapcsolatot, s az önállóság mellett foglalt állást. Parádsasváron — talán a bodonyi példa nyomán — egy idei, nyári falugyűlésen vetődött fel ugyanezen kérdés. Az új önkormányzatnál meghallgatásra talált a polgárok többségének óhaja, sőt, már maga a helyhatósági választás is külön zajlott, saját polgármestert és képviselőket választhatott a falu. A voksolás időpontjától tehát alapjában véve megszűnt az együvé tartozás, az önkormány zati testületek azóta külön üléseznek, nincs is szó valamilyen szorosabb együttműködésről. A tizenhét évi közös gazdálkodás — a vagyonmegosztás miatt — ugyan nehezítette a helyzetet, azonban a probléma nem bizonyult megoldhatatlannak: 1991. január elsejétől gazdaságilag is önálló lesz Parádsasvár. — Elsősorban az üveggyár segítségére számítunk — mondja Holló Henrik polgármester —, s itt van még a „csevice”, vagyis a gyógyvízforrás is. Úgy gondoljuk, ezekre az adottságokra alapozva önállóan is meg tudunk majd élni, vállalhatjuk az önállóságot. — Az üveggyár részéről érkezett olyan konkrét ajánlat, amely forrása lehet e bizakodásnak? — Megállapodtunk, hogy a gyár az eddig a tulajdonában lévő művelődési házat, a mellette lévő elektronikus tekepályát és a zsóri- fürdői üdülőt is átadja az önkormányzatnak. Ennek fejében — mivel az a terület, ahol az üveggyár van, önkormányzati tulajdonú föld — lemondtunk arról az üzletrészről, amely ezért a földért járna a vállalat kft.-vé alakulása után. (Folytatás a 3. oldalon) Első számú közellenség: az infláció Magyarország első számú közellensége a felgyorsulással fenyegető infláció, amelynek megfékezése a közgazdaság legfőbb feladata — hangoztatták az Infláció és alkalmaÁodás címmel tegnap megnyitott kétnapos nemzetközi konferencián, Pécsett. A magyar, amerikai és jugoszláv gazdasági szakemberek tanácskozását bevezető előadásában Erdős Tibor akadémikus hangsúlyozta: a nemzetközi tapasztalatok szerint az alkalmazkodás számottevően függ az infláció mértékének előretathatósá- gától. Az alkalmazkodás sikerét illetően azonban a monetárius közgazdaságtan jeles szakértői meglehetősen szkeptikusak, szerintük az inflációhoz nem alkalmazkodni kell, hanem közgazdasági eszközökkel le kell azt törni. Az antiinflációs politika megvalósításának súlyos felelősségét természetesen nem könnyű felvállalnia a politikai szférának, ugyanakkor az infláció megfékezése nagymértékben függ a kormány szavahihetőségétől, következetességétől — hangsúlyozták a pécsi konferencián. Ha ugyanis a kormány nem szavahihető, felerősödhet az infláció növekedéséhez amúgy is hozzájáruló inflációs várakozás. A pécsi konferencia ma az infláció megfékezésének hazai lehetőségeiről és feladatairól szóló előadásokkal folytatódik, illetve zárul. A menekültprobléma közteherviselést kíván Nemzetközi szolidaritás és összefogás szükséges a kelet-európai változások folytán növekvő számú menekültek problémáinak megoldására és az ezzel járó terhek megosztására. Ezt hangoztatja az a világ minden városához, országához és nemzetközi szervezetéhez intézett felhívás, amelyet Budapest, Bécs és Prága főpolgármestere írt alá tegnap az osztrák fővárosban. Demszky Gábor budapesti főpolgármester kétnapos látogatásra érkezett Bécsbe, s tegnap találkozott vendéglátójával, Helmut Zilk főpolgármesterrel, valamint prágai kollegájukkal, Jaroslav Koránnal. A találkozón aláírt felhívásuk rámutat, hogy a határok megnyílásával, a vasfüggöny megszűnésével mind nagyobb méreteket ölt az áttelepülők és menekültek tömege, s ezek célpontjai mindenütt elsősorban a városok, így az aláírók által képviselt három főváros is. Budapest, Bécs és Prága hagyományosan befogadja ugyan a hazájukból távozó, védelmet és biztonságot kereső embereket, de ez újabban túlságosan nagy gondok elé állítja őket, s az ilyenfajta terhek nemzetközi-. leg aránytalanul oszlanak meg. A főpolgármesterek ezért felszólítják a világ más államainak és nagyvárosainak vezetőit, hogy vállaljanak részt a kivándorlási hullám következményeinek leküzdéséből. Hatpárti egyeztetés az „adómenetrendről” Hatpárti megbeszélés kezdődött tegnap a Parlamentben a kormány és a parlamenti pártok képviselői között. Ám az eredetileg tervezettel ellentétben a kormány által benyújtott adótörvény-tervezetek még nem kerültek napirendre, csupán arról volt szó, hogyan ütemezzék az elkövetkezendőkben ezeket a megbeszéléseket. Mivel az újságírók nem vettek részt a tárgyaláson, ezért a rövid, másfélórás megbeszélést követően Lukáts Miklós, a Miniszter- elnöki Hivatal államtitkára számolt be a történtekről. Elmondotta, hogy még az idén mintegy húsz olyan törvényt kellene elfogadnia a Parlamentnek, amely igen fontos a gazdaság működő- képességének biztosításához. Mivel az idő nagyon rövid, ezért csak úgy biztosítható a gyorsütemű parlamenti törvényhozás, ha a pártok a legfontosabb törvényjavaslatok esetében egyeztetik nézeteiket, így lehet elkerülni ugyanis, hogy véget nem érő parlamenti vita alakuljon ki. Az említett húsz törvényjavaslat jelentős része olyan, amelynél nélkülözhetetlen a pártok közötti előzetes egyeztetés. A kormány eredetileg úgy tervezte, hogy előbb a pártokkal tart megbeszélést a beterjesztendő törvényjavaslatokról, majd azt követően kerülhet sor az Országgyűlés illetékes bizottságainak a vitájára, valamint a törvénytervezet parlamenti megtárgyalására. A tegnapi megbeszélésen azonban a pártok frakció- vezetői azt javasolták: cseréljék föl a sorrendet. Előbb kerüljön sor a beterjesztett törvényjavaslatok bizottsági vitájára, ahol felmerülhet számos szakmai észrevétel, amelyet figyelembe vehet a kormány. A hatpárti megbeszéléseket pedig a bizottsági vita után és a parlamenti vita előtt tartsák meg. Erről végül is létrejött a megállapodás, és így a tervezettel ellentétben nem hétfőn, hanem csak pénteken kezdik mega megbeszéléseket a jövő évi személyi jövedelemadó, általános forgalmiadó és vállalati nyereségadó törvények tervezetéről. Szándéknyilatkozat Kártalanítják a hajdani föld- tulajdonosokat A kormány azt tervezi, hogy az ötpárti szándéknyilatkozat alapján mielőbb kidolgozza, s még az idén a Parlament elé terjeszti a földtörvénytervezetet — mondta Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter, a Kisgazdapárt elnöke a tegnap tartott sajtótájékoztatóján. A szándéknyilatkozat első pontja azok kártalanítására vonatkozik, akik 1956 előtt „önként” ajánlották fel földjeiket, vagyontárgyaikat. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy annak idején mintegy 200 ezer kényszerhelyzetbe került ember lényegében elmenekült a földtől. Összesen mintegy 1 millió 200 ezer hektár került ilyen módon a termelőszövetkezetekhez. E kör kártalanítását elsőként kötvényekkel lehetne megoldani — mondta a miniszter. A szándéknyilatkozat második pontja szerint elsőként — ha igényt tartanak rá — kapnának azok kártalanítási kötvényt, majd — ha erre igény van — földet, akiknek nem tagi földjeit az 1967. IV. törvény alapján váltották meg. Mint a miniszter rámutatott, a jelenlegi 5 millió 700 ezer hektárnyi tsz-földterületből 1 millió 800 ezer hektárt tesz ki a tagi tulajdon, a fel nem osztott tsz-vagyont képező terület pedig 3 millió 900 ezer hektár. Á miniszter értelmezése szerint ez utóbbi terület 50 százalékából elégíthetnék ki azok igényét, akik a kötvényeket földre kívánják beváltani.
