Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-19 / 194. szám

HÍRLAP, 1990. november 19., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. A Hírlap slágerlistája November 22-én, csütörtö­kön lapunk, a Heves Megyei Hírlap slágerlistája fennállásá­nak kétéves évfordulója alkal­mából Diszkógála'90 címmel ze­nés-táncos összejövetelre kerül sor a Csuvas étteremben. Az est műsorvezetője Sallai Ferenc, há­zigazdája Paróczay Attila lesz. A programban közreműködnek a Hírlapban összeállított slágerlis­ták készítői is. Hatvani nyelvtanfolyamok Rendkívüli igény mutatkozik Hatvanban és körzetében a kü­lönböző nyelvtanfolyamok iránt. Mint a TIT szakembereihez be­érkezett jelentkezési adatok ta­núsítják, főként németül és an­golul kívánnak tanulni az érdek­lődők. Csak a városban 20 — 25 tanfolyamot indítottak, de szer­veznek kurzusokat Boldogon és az apci Qualitálban is. Aki másnak vermet ás... Ma a gyöngyösi Mátra Műve­lődési Központban délelőtt fél 10-kor, 11-kor és délután fél 1 -kor régi magyar és olasz tánco­kat adnak elő az Aulos Blockflő­te együttes fúvósai, akik a rene­szánsz és a barokk kor zenéjével ismertetik meg az ifjúsági hang- versenybérlet-sorozat közönsé­gét. Délután fél 3-kor a központ szérvezésében a helyi 7-es általá­nos iskolában Aki másnak ver­met ás... címmel mesejátékot lát­hatnak a legkisebbek. A nap programjai még ezzel sem érnek véget: este fél 7-től Sztár kereste­tik címmel az országos manö­kenverseny városi döntőjét tart­ják a „Mátrában”. Ismerjük meg Erdélyt! Tizenhat diákcsapat méri ösz- sze tudását december elsején, szombaton délelőtt 10 órától a Megyei Művelődési Központ­ban megrendezendő Ismerjük meg Erdélyt című vetélkedő elő­döntőin. Ugyanezen a napon ke­rül sor a műveltségi verseny dön­tőjére is. Addig is a felkészülő csapatok rendelkezésére áll a kö­telező és ajánlott szakirodalom a megyei könyvtár olvasótermé­ben: a szervezők külön a résztve­vők figyelmébe ajánlják Balassa István: A határainkon túli ma­gyarok néprajza című kötetét. Gyémántlakodalom Vasárnap ünnepelte gyémánt­lakodalmát Kulics János és fe­lesége, Kulics'Jánosné Sira An­na. A pár 60 évvel ezelőtt kötött házasságot, és ezt a fogadalmat i&mételték meg tegnap a hatvani belvárosi templomban három gyermekük, három unokájuk, négy dédunokájuk és a család barátai előtt. Nem robbantak a tojások Egy ismeretlen telefonáló szombaton reggel közölte a rendőrséggel, hogy az egri Do­bó-gimnázium déli 12 és 1 óra között a levegőbe repül majd. A rendőrség tűzszerészei termé­szetesen a'helyszínre siettek, át­vizsgálták az épületet, de robba­nószerkezetet nem találtak, így az iskola szokásos szombati vá­sára mégsem maradt el, mivel a tojások között egyetlen tojásgrá­nát sem akadt. Megalakul a November 22-én, csütörtö­kön 17 órától tartja alakuló ülé­sét a füzesabonyi művelődési központban a Magyarság Jövője Fórum helyi képviselete. Auto­nóm politikai szervezet, amely pártsemleges, független, s amelynek célja, hogy „gyűrűbe zárja” a világ minden táján élő euromagyarságot — ezt tartják a fórumról annak létrehozói. Reményekkel és gerendákkal aládúcolt iskola Nyűt nap az egészségügyiben Az egri Kossuth Zsuzsa Egészségügyi, Szociális Szakközépiskola és Szakiskola december 12-én, valamint 1991. január 11-én és január 16-án reggel 8-tól délután két óráig pályaválasztási nyílt napot ren­dez, amelyre az egészségügyi és szociális pálya iránt érdeklődő gyer­mekeket várja. E napon szó esik majd a képzés tartalmáról, formájá­ról, továbbá a felvételi követelményekről is. Segélyekről, sajtóról — maratoni vitával (Folytatás az 1. oldalról) Akkor gyorsan bezárták a ter­met, s megpróbáltak áttérni a két műszakra. (Ez ugye, nem új ta­lálmány: az ötvenes-hatvanas években volt már ilyen). Gyors elsősegélynyújtás következett: most megint délelőtt tanulhat­nak a kisdiákok. Még szerencse, hogy a gyermeki lélek rá se ránt a nagyok gondjaira. Csak a tanító néni sóhajt egyet-egyet, amikor pillantása a frissen mázolt meny- nyezet újonnan sarjadó repedé­seire réved. S jó hangulat ide vagy oda, már nem segít a pará­nyi osztályterem falára rögzített költői biztatás sem: „Ó ember, hitedet ne veszítsd el! Őrizd meg a lélek nagy hitét!” Mert hitből, reményből lenne itt elég. S nem hiányzik a cselek­vő szándék sem. A sors parado- xona: az egyébként várva várt társadalmi változások egyelőre bizonytalanná tették a helybeli­ek iskolaépítő terveit is. Ame­lyek ma — úgy tűnik — az épület­hez hasonlóan ingatag, de — at­tól eltérően — nem „alap nélkü­li” remények maradnak. A tervekből, ígéretekből már egy halomra valót őriz az iskolai­gazgató. Nem sajnálta a fáradsá­got, hogy szép sorjában lejegyez­ze a hitegetés, a fel-felcsillanó, majd kihunyó reménység stáció­it. Íme: 1987. augusztus. A falat le kellett bontani a régi épületben a padlásfeljáró körül, mielőtt az még magától leomlott volna. A felnémeti Kally Save (Feke­te Ifjak) folklóregyüttes fergete­ges műsorában hangzott el az a gyönyörű dal, amelyből kicsen­dül az örök érvényű kívánság: „Legyetek boldogok, cigá­nyok...!” S ha ez a zenés-táncos program nem -a szombati egri Phralipe-tanácskozás végén zaj­lott volna le, a mondat talán az egész rendezvény mottójául is szolgálhatott volna. Mert mi másról is eshetett volna szó ezen a hét végi délutánon és estén, mint a második legnagyobb ha­zai etnikum beilleszkedési óha­járól... Mintegy kétszázan jöttek el a Megyei Művelődési Központ­ban rendezett találkozóra, amelynek nagy tisztelettel foga­dott vendége volt a város polgár- mestere, dr. RingeIhann György. S két angol újságíró, a The Inde­pendent című londoni napilap munkatársai, akik cikksorozatot kívánnak írni lapjukban a ma­gyarországi cigányság helyzeté­ről, benne a közelmúlt egri „ci- gány-bőrfejű” összecsapás gyö­kereiről. Szendrey Károly, a két hete megalakult helyi Phralipe- szervezet ügyvezető testületének tagja indította a beszélgetést a ci­gányság gondjairól. Mirit ki­emelte, a közelmúlt történései után a téma: létezésük biztonsá­ga. Pontokba szedve szólt a mun­kanélküliség fenyegető veszélyé­ről :... els őkén t a cigányt küldik el a leépítésekkor. Majd annak az aggályának adott hangot, hogy nem nézik jó szemmel manapság a cigányok tanulását, kiemelke­dési törekvéseit, kulturáltabb öl­tözködését és viselkedését, mert kezd ellentmondani annak az ál­talános ítéletnek, hogy a cigány csak bűnöző lehet...! Felvetődött az is, hogy több helyen — így a Kazamata étteremben — nem engedik szórakozni őket, még A füzesabonyi ülésen jelen lesznek az országos központ ve­zetőségének tagjai, akik betekin­tést nyújtanak a társaság életébe, tájékoztatnak az alapszabályról. A rendezvényre meghívják a vál­lalatok, intézmények, kft.-k, szövetkezetek képviselőit, illetve bármely érdeklődőt. A Magyarság Jövője Fórum pártolója vagy tagja lehet min­Októberben már megszületett a döntés az iskola bővítéséről. Novemberben a megyei ta­nács távlati fejlesztési terv készí­tését írta elő, amely a következő év febrtiáijára elkészült. Az év júniusában már megszületett az elhatározás: új iskola kell, ame­lyet „több lépcsőben” építenek. Ehhez a megye kétmillió forintot ígért. 1988. július. Tanácsi határozat született az új iskola helyéről, amelyet a lakosság kifogásolt. Ezért aztán bktóberben össze­hívták a falugyűlést: a résztve­vők száma csekély volt. Szakem­berekhez fordultak: a Heves Me­gyei Tervező Vállalat elkészítette a helykijelölési tanulmánytervet, kilenc változatot vizsgált meg. 1989. május. Az Egertervet (ugyanaz a cég, csak már új né­ven) megbízták: a jelenlegi isko­la területére készítse el az új kon­cepciót. Ez augusztusra sikerült is, ám ekkor kiderült: a meglévő pénz nem elég, módosítani kell. Az esztendő végére ezt is „szállí­tották.” Sőt, az első ütem kiviteli tervét. Ekkor úgy nézett ki, hogy a várható költség nyolcmillió fo­rint lesz. 1990. január. A rendszervál­tással együtt a megye által ígért kétmillo forint nincs többé. Az építés engedélyeztetése megtor­pant. Mindenesetre júliusban ki­festették a régi épületet. Augusz­tusban „megindultak” a falak. Szeptember 11 -én az első osztály tamtó nénije közölte: míg a szü­akkor sem, ha viselkedésükkel senkit sem zavarnak. Nem támo­gatja őket — vélik — a helyi rend­őrség sem, példa rá, hogy a ko­rábbi „háború” résztvevői közül ismét csak a cigányokat idézik meg egymás után 10 — 12-szer a kihallgatásra. De folytathatnák a sort a felnémeti Béke-telep, vala­mint a városi lakáshelyzet'áldat­lan állapotáról, jogos igényeik megtagadásáról. Elhangzott a tanácskozáson, hogy a cigánytestvériségre épülő szervezet célja: emberi és jogi tá­maszt nyújtani a rászorulóknak, ehhez kérik az önkormányzat tá­mogatását egy hivatali iroda, il­letve a megfelelő képviselet biz­tosításával, valamint azzal, hogy a cigányok részt vehessenek egy, netán megalakítandó városi pol­gárőrségben. Segítséget ígérnek ugyanis saját erejükből a rend fenntartásához, de ahhoz is, hogy a város épületeinek falairól eltüntethessék a faj gyűlölő,'uszí­tó, újfasiszta jelszavakat, felira­tokat és rajzokat. A polgármester — s a társasá­gában lévő Farkas Zsuzsanna, az önkormányzat szociális ad hoc bizottságának elnöke — szinte minden szót feljegyzett, minden észrevételre válaszolt, s a lehető­ségekhez mért intézkedéseket ígért. Ringelhann György azzal •köszönt el a város cigányságának képviselőitől — akik ezúttal vá­lasztották meg ügyvezető titká­rukká Jónás Bélánét —, hogy: • — Nagyon fontosnak tartom ezt a találkozást... Mi már koráb­bi beosztásomnál fogva, gyer­mekgyógyászként is kapcsolat­ban álltunk egymással, tehát — stílszerűen — azt ígérhetem, hogy megpróbálom ugyanúgy kezelni, orvosolni az önök dolgát, mint azelőtt, csak most polgármester­ként. Csak legyenek hozzám tü­relemmel... (szilvás) den tizennegyedik életévét be­töltött magyar, aki részt kíván venni a közös munkában. Tagdíj nincsen, a tagság belföldi és kül­földi adományokból kívánja se­gíteni az arra rászorulókat. „Enyhíteni akaijuk a magyar nép sajgó sebeit” — fogalmazzák meg szándékukat. Jelszavaik: „Hazaszeretet! Becsületesség! Hit!” A fórum füzesabonyi szer­vezője Csatári Kovács László. lői értekezletre várt, hallotta is a sejtelmes morajlást. Statikust hívtak segítségül, aki azonnal el­készítette a szakvéleményt. A szülők segítségével megtámo­gatták a „beteget”. Azóta ott ta­nítanak... — Már évek óta takarékosko­dunk az új iskolára — nyilatkozik Mata József, az új (és régi) pol­gármester. Hárommilliónk van erre a célra. A mieink fizették a tehót, még akkor is, amikor más­hol már megszüntették. Talán évi egymilliót tudnánk még rá­szánni. Az új iskola tervei impozán­sak. A kötegnvi dokumentáción szívesen időzik el a község gaz­dáinak tekintete. A tervezés öt­százezerbe került. Mennyi kéne, hogy az álom valóra váljon? Negyven-ötven millió? A mostani sportpálya végén kezdődne... — mutat körbe az igazgató. A gyerekek ártatlan te­kintettel szaladgálnak az udva­ron. A mindezek ellenére kitartó és lelkiismeretes tantestjjlet pe­dig végzi a dolgát. Lelkesen is, mert azért van számítógépük, és a gyerekek az idén már németül is tanulhatnak. De... A tornaórákat megtartják a kultúrban, a kisebbeknek órát adnak a moziban, egyetlen szek­rénybe zsúfolják a szertárat. Az emberek itt jobbra, többre vágynak. S ki merné állítani, hogy nem illeti meg őket? Angol keringővei nyitják meg Ünnep a Szilágyiban Hagyományos ünnepére, az Erzsébet-bálra készül az egri Szi­lágyi-gimnázium. A névadó tisz­teletére rendezett programsoro­zatban kulturális és sportrendez­vények is szerepelnek. Pénteken délelőtt lesz a Hunyadi-vetélke­dő, valamint a fórum, amelyen az iskolavezetés válaszol a tanulók’ kérdéseire. Ezután tanár-diák mérkőzések következnek a tor­nateremben, összemérik ügyes­ségüket az egykori és mai tanu­lók is. Délután három órától a Helyőrségi Művelődési Klubban Réti Árpádnak, az egri Gárdonyi Géza Színház színművészének vezetésével zenés irodalmi mű­sort láthatnak az érdeklődők. Ti­zenhét órától az intézmény bará­ti körének vezetősége tart gyű­lést. A nap zárásaként zenés mu­latság vár a résztvevőkre, az Er- zsébet-bált az iskola növendékei angolkeringővei nyitják meg. Múlt hét csütörtökön mun­kásgyűlés volt a borsodnádasdi lemezgyárban. A jó néhány He­ves megyében élő — egyebek mellett balatoni, pétervásárai, tamaleleszi, bükkszenterzsébeti — embert is foglalkoztató gyár 80 milliós veszteséggel küszkö­dik, vagyis meglehetősen nehéz helyzetben van. Az ebből adódó, erősen aktuális téma, vagyis a privatizáció lehetséges formái és az ehhez kapcsolódó dolgozói ér­dekvédelem ügye mégsem talál­tatott túl vonzónak, s jó félórás késéssel kezdődhetett csak a ren­dezvény. Igaz, mikor nemrégi­ben maga gróf Bethlen István, az MDF szakértője járt itt egy ha­sonló gyűlésen, akkor szintén lassan telt meg a kultúrotthon nagyterme, úgyhogy nem is iga­zán csodálkozhattak a mostani érdektelenségen a szervezők. Mindazonáltal nagy nevekben nem volt hiány: meghívottként érkezett Bajtay József, a Mun­kástanácsok Országos Szövetsé­gének társelnöke, valamint Baj­kán Pál és Simon Sándor, a szö­vetség szakértői. Először nem ők, hanem Kósa Lajos, a lemezgyárban nyáron létrejött munkástanács elnöke emelkedett szólásra. Röviden vázolta a kialakult helyzetet, majd elmondta, hogy az egyszerű dolgozók nem értik az olyan ide­genkifejezéseket, mint a kft. vagy az rt., s azért hívták a szakértőket, A múlt pénteki kilencórás ma­ratoni ülésén jobbára különböző bizottságok megalakításának kérdéseivel foglalkozott Hatvan város képviselő-testülete. Mi­után megbízta a művélődési bi­zottságot a régi formájában fel­számolt'hatvani újság, a Napló utódjának előkészítésével, tudo­másul vette a népjóléti bizottság tájékoztatóját, amely a szociális segélykérelmek elbírálásáról szól. Hosszan vitatkoztak a képvi­selők a különböző szórakozóhe­lyek éjszakai zeneszolgáltatásá­nak korlátozásáról is. Ennek nyomán utasították a szakigaz­gatási szervet, hogy mielőbb ter­jessze be az idevágó rendeletter­vezetet, amely szerint a lakóépü­letekben lévő vendéglátóegysé­hogy mindezt a munkások nyel­vén magyarázzák el. Szólt emel­lett arról is, hogy a vállalat veze­tése — mely szerint egyébként ja­nuár 1-jétől kezdődne az átala­kulás kft.-vé, s a folyamat negyedévet venne igénybe — és a munkástanács bizonyos kérdé­sekben nem tud megegyezni. Fő­leg a vezetők prémiuma a vita tárgya, de a munkástanács azt is követeli, hogy a művezetőkig be­zárólag pályázat útján kelljen új­ból betölteni a vezetői állásokat. Mert ha nem így lesz, az esetben „nyugtalanság keletkezik” a dol­gozók között. Kósa még néhány percig bírál­ta a kormányt is, majd Bajkán Pál következett. Ö úgy véleke­dett, az a sok gond oka, hogy — mint az országban mindenhol — Borsodnádasdon sem megfelelő a vállalatvezetés és a munkásta­nács vezetése közötti kapcsolat. A gyárvezetőség azt mondja: nincs törvény a munkástanács­ról, pedig, mint érdekképviseleti szervet, az alkotmány és a Mun­ka törvénykönyve alapján, köte­les lenne elismerni azt. „Magyar- országon nem rendszerváltás, hanem politikai hatalomváltás történt” — hangsúlyozta —, „a főnökök politikailag nem paran­csolnak, de ha pisszenni merünk, akkor lapátra tesznek. Ezért szükségesek a demokratikus szerveződések”. Az ezután beszélő Bajtay Jó­gekben este 22 óra után tilos a zene, a lakosság nyugalma érde­kében. Később elbíráló bizottságot is alakított a testület a jegyzői és a kórházi orvos-igazgatói pályáza­tok előzetes véleményezésére, majd határozott a városháza ügyfélfogadási rendjéről. Esze­rint minden hétfőn, szerdán reg­gel fél 8-tól délután 4 óráig, hét­főn pedig délután 4-től este 6-ig várják a különböző osztályok ügyes-bajos dolgaikkal a helybé­li lakosokat, a polgármester pe­dig hétfőn reggelente fél 8-tól es­te 6-ig áll rendelkezésükre. Dr. Kasza Sándor képviselő a testületi ülés végén bejelentette lemondását a városi művelődési központ megbízott igazgatói tisztéről. zsef is megerősítette: a munkás- tanács ugyanolyan érdekvédelmi szervezet, mint a szakszerveze­tek, s a munkástanács tagjainak jogállása a szakszervezeti tagok jogállásának felel meg. Szólt az­tán a munkások jogfosztottságá- ról és a privatizációról, arról, hogy a magyar munkás jól kép­zett, hiszen a „rissz-rossz” gépe­ken állít elő jó terméket (próbál­ná meg ezt a nyugati munkás), s hogy aki nem jó vezető, az „húz­zon el”, ne reménykedjen abban, hogy a kft. ügyvezető igazgatója lehet. A dolgozók nyelvén foly­tatva még hozzátette: ebben az országban az erőt nem a kor­mány, a Parlament, a pártok je­lentik, „hanem az ötmillió melós”. A negyedikként következő Si­mon Sándor már konkrétan a különböző privatizációs, társa­sági formákkal foglalkozott. El­mondta, hogy a három elem, a tulajdonos, a munkaadó és a munkavállaló nálunk nem külö­nült el, szerepzavaros állapot alakult ki, főként a tulajdonosi funkciónál. 1988-ban, a társasá­gi törvény megalkotásával meg­történt a változás, e jogszabály új formákat hozott. Simon Sándor a borsodnádasdiak számára leg­fontosabb két formáról, a kft. -ről és az rt. -rőlrészletesen beszámolt a hallgatóságnak, melynek sora­iból egyébként ott-tartózkodá- sunkig kérdés nem érkezett. (rénes) Jámbor Ildikó Phralipe-tanácskozás — polgármesteri érdeklődéssel „Legyetek boldogok, cigányok...!” Magyarság Jövője Fórum 1 Gárdonyi vers- és prózamondó verseny Az előző évek hagyományaihoz híven az idei tanévben is megren­dezték Egerben a Gárdonyi Géza vers- és prózamondó versenyt. A hét végén az író nevét viselő középiskolában találkoztak a város kü­lönböző tanintézetének növendékei, akik Gárdonyi prózájából, illet­ve a XX. század lírájából választott művekkel indulhattak a nemes vetélkedésben. A zsűri előtt 43 gimnáziumi, szakközépiskolás és szakmunkásképzős tanuló mutatkozott be a két kategóriában, ame­lyek győztesei — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — szerény értékű könyvutalványokat.vehettek át. A zsűri döntése alapján a következő eredmények születtek. Gim­názium, próza: Krizsán Alexandra (Gárdonyi); vers: Nagy Judit (Szilágyi) és Bók Antal (Gárdonyi). Szakközépiskola, próza: Fülöp Lajos (GMSZ); vers: Víg Rita (Alpári). Szakmunkásképző, próza: 3. Prokaj Ildikó (Kossuth Zs. Eü.) Az első és második helyet nem ad­ták ki. Vers: 2. Szántai Marianna (Alpári, gép- és gyorsíró). Az első helyet nem adták ki. Munkásgyűlés a borsodnádasdi lemezgyárban Az erőt az ötmillió „melós” jelenti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents