Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-16 / 192. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT 1990. november 16., péntek Sokféle sors űzött, sokféle vágy hajtott utazni hazánkból a világ minden égtája felé bátor férfiakat. Világjárók voltak, és világlátók. Olyanok, akiknek szemük is volt a lá­tásra. Nem csupán a szakmai ismeretek tárházát és tájak, emberek leltározó pilla­natfelvételeit adták, hanem elemzésben, hangulatban vagy valami másban is egyé­nit. Mostani összeállításunk egy korábban méltatlanul elfelejtett kiváló földrajztu­dós, Cholnoky Jenő munkásságára emlékezik, tisztelegve előtte. Műszaki pályára készült, de a földrajzot választotta Tudós és tudomány­népszerűsítő volt E sorok íróját életkora miatt nem taníthatta, de műveit annál in­kább megismerte tanulmányai során. Mert egyetemeken, főiskolá­kon ma már a földrajztudomány klasszikus munkáinak számíta­nak. A közvetlen megfigyelésein alapuló megállapításai közül vi­szont többet ma is alapvető összefüggésként tartanak nyilván a szakirodalomban. Olvasóink közül kevesen tud­ják, hogy az idén 120 éve szüle­tett, és negyven esztendeje hunyt el Cholnoky Jenő, a kiváló tudós és a földrajztudomány eredmé­nyeinek nagy népszerűsítője. A 19. század végén nagy fejlődés­nek indult a geográfia, amely je­len századunkban is folytató­dott. Hazánkban a felszíndom­borzat és fejlődésének kutatása nagy múltra tekint vissza. Műve­lői közül többen nemzetközi te­kintélyt vívtak ki. Kiváló képvi­selője volt ennek a területnek a már említett Cholnoky Jenő, aki a földalaktan számos területét új ismeretekkel gyarapította. 1870-ben született Veszp­rémben. Testvére volt a ma már széles körben kevésbé ismert tra­gikus sorsú író-újságírónak, Cholnoky Lászlónak, valamint a nagyszerű stílusművész novellis­tának, Cholnoky Viktornak. Műszaki pályára készült, de gyorsan felfelé ívelő egyetemi karrierje már 1894-ben „eltérí­tette ” ettől. A világhírű geológus­geográfus Lóczy Lajos tanárse­gédje lett. Az ő példájára és se­gítségével járt 1896 — 1898 kö­zött a Távol-Keleten. A század­fordulót követően 1903-ban címzetes, két évvel később, 1905-ben Kolozsvárott nyilvá­nos, rendes egyetemi tanár. 1912-ben gróf Teleky Pállal, a neves földrajztudóssal, a későbbi miniszterelnökkel Amerikában is járt. Nagy jelentőségű műveket írt a klimatológia, a hidrogeográ- fia, a geomorfológia és a leíró földrajz köréből. Tőleszármazik a folyók szakaszjellege kialaku­lásának magyarázata, a futóho­mok mozgástörvényeinek felfe­dezése, a cseppkőképződmé­nyek, számos karsztjelenség, il­letve a barlangi üledékek kelet­kezésének magyarázata. Tanít­ványai közül Bulla Béla, Láng Sándor, Kéz Andor és Kádár László a geomorfológia kiváló hazai művelői, és Pécsi Márton, Székely András, Jakucs László, Borsy Zoltán, Marosi Sándor, Ádám Jenő, Szilárd Jenő, Pinc- zés Zoltán, Peja Győző tanító- mesterei voltak. Az Amerikai Földrajzi Társa­ság fennállásának 60. évforduló­ján tizenkét európai geográfust hívott meg, hogy mint az USA vendégei, két hónapig utazzák be a kontinens területét. Meg­hívtak huszonöt európai földraj­zi társaságot is, a magyart gróf Teleky Pál, valamint Cholnoky Jenő képviselte. Ez utóbbiról . 1943-ban útirajzban számolt be. Utazásairól egyébként másféle műveket is írt. Többek között 1902-ben Kínáról, A sárkányok országából címmel. Ezenkívül A világegyetem és a Föld múltja, jelene, és felfedezésének törté­nete, 1907-ben és 1908-ban. Hatkötetes, monumentális mun­kája a Föld titkai, amelyet 1926 — 30 között alkotott. Cholnoky nemcsak sokoldalú kutató és je­les tudományszervező volt, ha­nem a magyarföldrajzi és földta­ni ismeretterjesztés egyik, talán legszínesebb tollú, hallatlanul szerteágazó tevékenységű meste­re is. Egyetemi előadásain és az általa irt, szerkesztett könyvek tömegén nemzedékek nőttek fel. Utazásai során igen nagy hasz­nára volt az is, hogy bizonyos műszaki képzettséget szerzett, így nemcsak az idegen tájföldraj­zi képét, geológiáját tudta tanul­mányozni, hanem építményeit és különféle berendezéseit is. Más­részt nagyszerűen rajzolt, és no­ha akkor már régen lehetett fény­képezni, a rajz máig is alkalma­sabb bizonyos részletek megörö- kítésére. 1950-ben hunyt el, 80 éves korában, teljesen visszavonulva a politikától, a tudomány és a közélet porondjától. Munkássá­ga, alkotó tevékenységének ha­gyatéka azonban ma is él az utó­nemzedékben. (mentusz) Érzékek kalandja a filmvásznon Vad orchideák A címben szereplő film főhő­se, Emily Reed, fiatal és csinos jogásznő, akinek első munkahe­lye New Yorkban van. Innen utazik Rio de Janeiróba, a bizarr és titokzatos dél-amerikai konti­nensre. Itt ismerkedik meg Ja­mes Wheelerrel, az elbűvölő vendéglátóval. A lányt frivol képzeletjátékba kényszeríti, s egyre kevésbé tudja kivonni ma­gát James reá gyakorolt szexuális hatása alól. Az ellenállhatatlan találkozás az erotikus szenvedé­lyek igéző világába vezeti. Mickey Rourke, A 9 és fél hét kék kalandját délután 5,7 és este sztárja hasonló szerepet játszik a 9 órakor tekinthetik meg az Urá- Vad orchideákban is. Az érzé- nia Filmszínház nézői. lakkel Mihály faszobrai Egerben, a Megyei Művelő­dési Központban rendeztek jubi­leumi kiállítást Jakkel Mihály fa­szobrász munkáiból. A megnyi­tón ünnepelték társukat az erdé­szek, a Mátrafüredi Erdészeti Egyesület elnöke, Miklósi Lajos kedves meghittséggel szólt az er­dő, a fák szerelmeséről, akit Gyöngyösön művészeti díjjal tüntettek ki. Jakkel Mihály rászolgált az el­ismerésre. Az a legtermészete­sebb dolog a világon, hogy az er­dész szereti hivatását, töviről he­gyire megismeri a rengeteget, a rakat, a bokrokat, a sűrűben élő állatokat. Fel is gyújthatja a kép­zeletét ez-az, hiszen a természet fiai-leányai lennénk mindannyi­an. De hogy valaki kiálmodja a fából, a nemesebbjéből mindazt a formát, ami az ő lelki tartalmát befogadhatja és megőrzi, az már többet kíván és tételez: a terem­tés akaratát. És Jakkel Mihály nemcsak közhasznú tárgyakat, asztalokat, székeket faragott tar­talmas élete során, a termékeny­ség díszeivel beszédessé téve, ha­nem falra, tehát lakásba, terem­be felfüggeszthető ábrázoláso­kat, életképeket, mint a Küzde­lem, a Viadal, amelyekről leol­vasható az erdei vadak ereje, vagy a csipkéskúti ménes, a hor­tobágyi gulya, a ménes mozgása, rendje. Fába faragta Jakkel a fa­vágókat, a dinnyeevőket, a szüreti mulatságot, a kacsázás játékos szórakozását is. De — és a faszob­rász által használt méretek is ezt bizonyítják — kifaragta ő Szent Istvánt meg Máriát is, mert lelkiis­merete szerint nem feledkezhetik el arról, amire szülei nevelték az évszázados hagyomány folytatá­saképpen. Fő helyen függnek ezek az ábrázolások a kiállításon, mert nemcsak a művészi szándék, de az élete csúcsán álló alkotó eszméi, érzelmei is ezekben a nyugalmat és harmóniát árasztó művekben hatnak leginkább. Mindazokkal a motívumokkal együtt, amelyek itt, ezeken az áhítatos munkákon megjelennek. Dunai származású Az Alföld homoktakaróját Cholnoky Jenő messziről, a Du­na medréből kifújt, és nagy tá­volságra szállított eolikus üle- déknek tartotta, amely a Duna — Tisza köze egységes lösztábláira telepedett rá. Az 1950-es évek elején közvetlen fúrásokat foly­tattak az Alföldön, és idősebb lösz-, illetve futóhomokrétege­ket állapítottak meg. Tulajdon­képpen mind csupa szárazföldi üledékeket. A víz által görgetett éles szemű homok hiánya és a ré­tegek csigafaunája alapján meg­állapítható volt — legalább a hát­ság középső, legmagasabb ré­szén —, hogy a felső 30-40 méter vastag rétegben közvetlen folyó­vízi lerakódások nincsenek. Ezek a megállapítások Chol­noky Jenő régebbi véleményét igazolják, amely szerint a terület felszínközeli rétegei kizárólag szélhordta lerakódásokból, lösz­ből és futóhomokból épültek fel. A futóhomok dunai származása kétségtelen. Széles völgyet mostak Az alföldek felszínének kiala­kításában külön is figyelmet ér­demel az úgynevezett tektonikus mozgások és a folyók kölcsön- hatásos szerepe. Ismeretes, hogy a Tisza, de különösen a Duna az Alföld felszínébe kissé bevágód­va, széles völgyet mosott magá­nak. A vízjárta ártér mellett az eredeti felszín széles darabjai megmaradtak eredeti magassá­gukban. Ilyen például az észak­bácskai löszhát. Az érdekes fo­lyamat a Ha vasalföld megsüllye- désével magyarázható, ami a fo­lyók munkaképességét a magyar Alföldön meg kellett, hogy nö­velje. Ez Cholnoky Jenő elgon­dolása volt. Az úgynevezett tektonikus mozgások szerepének felvetése nagy lépéssel vitte előre a tudo­mányt, de nem mindenre muta­tott rá. Fontos magának a folyó- nak a szerepe is. így például az A Távol-Keleten tett útjai so­rán a monszunéghajlat jellemző­ivel kapcsolatban Cholnoky Je­nő megfigyelésein alapuló véle­ményt alkotott. Eszerint a ke­mény telet hirtelen forró nyár váltja fel. A változás olyan hihe­tetlen gyorsasággal következik Alföld-peremi kismedencék, mint a Bodrogköz, a Rétköz gyakran kettős, úgynevezett tek­tonikus és eróziós hatások ere­dői. Erre már Cholnoky tanítvá­nya, Kádár László mutatott rá. be, hogy például a fűzfa le­vele egyetlen éjszaka alatt 5 centimétert is nő! Ezen a vi­déken a lucfenyőt szőlő fon­ja körül. Árnyékában meg­lapul a hosszú szőrű tigris, a leopárd, a vadmacska és a coboly egyaránt. Mikor keletkezett a Balaton? Ez máig is vitatott probléma. Először Lóczy Lajos, a nagy Bala- ton-kutatő foglalkozott a keletkezés korának megállapításával. Szerinte a jégkorszak elején alakult ki, és körülbelül 5-600 ezer éves a tő. Felvetése szerint eredetileg négy különálló medence­rész keletkezett, vagyis a hosszú medencét földküszöbök tagol­ták, amelyek a víz munkája nyomán tűntek el. Ezt az elképzelést Cholnoky tanulmányai döntötték meg. <5 a medence kialakulását illetően a szél munkájának tulajdonított fontos szerepet, de a Lóczy által megállapított keletkezési időt elfogadta. Fiatalon felemelt rög A Nyírség futóhomokjának odaszállítását és felhalmozását Cholnoky Jenő még a szélnek tu­lajdonította. „A Nyírség homok­ja nagy utat tett meg — írta —, a szemek gömbölyűre vannak kopva és erősen kirostálva, úgy­hogy ezt a homokot tarthatjuk az Alföld legtípusosabb futóho­mokjának...” További vizsgála­tokból az tűnt ki, hogy a Nyírség voltaképpen hordalékkúp, amelyben a futóhomok alatt nem lösztábla, hanem durva ho­mok és kavics rétegződik. A terület hordalékkúp jellegét Cholnoky tanítványa, Kádár László véglegesen tisztázta. Hasonló eredményekre ju­tott Borsy Zoltán. A Nyírség ezek szerint fiatalon felemelt rög, a mellette sorakozó me­dencék pedig Alföld-peremi süllyedékek. Kádár László vizsgálatai a hidrográfiai há­lózat megváltozásában a fo­lyók tevékenységét álh'tják előtérbe. Egyetlen éjszaka öt centit is no! Programbörze Mátyás király halotti pajzsa Budapesten Mátyás király halotti pajzsa rövid időre hazatért Magyaror­szágra: a párizsi Musée de L’ar- mée — ahol a becses magyar tör­téneti emléket őrzik — kölcsön adta a Budapesti Történeti Mú­zeumnak, a Mátyás király halálá­nak 500. évfordulójára rende­zett kiállításra. Ezt a pajzsot fel­tehetően Kálmáncsehi Domo­kos székesfehérvári prépost ké­szíttette és helyezte Mátyás rava­talához. A pajzs a magyar Külügymi­nisztérium, a' Honvédelmi Mi­nisztérium és a Magyar Hitel Bank támogatása révén jutott el Budapestre. A Matthias Rex ki­állításon csaknem ezer más tár­gyi emlékkel, dokumentummal együtt a Hunyadi-családról, a Mátyás-kori Magyarország éle­téről vall az érdeklődőknek. Ja­nuárban, a Hadtörténeti Múze­um is bemutatja Mátyás király halotti pajzsát. Kiállítások, tárlatok Az Egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájában Telek Zoltán főis­kolai hallgató festményeiből nyílt tárlat. A Megyei Művelő­dési Központ második emeletén újabb válogatást láthatnak az ér­deklődők a XX. észak-magyar­országi fotóművészeti szemle díjnyertes műveiből. Megtekint­hető az intézmény nyitvatartási ideje alatt. Daka József autog­ramgyűjteményét az egri Vitko- vics-házban tekinthetik meg. Dargay Lajos rajzai a megyei könyvtár aulájában kaptak he­lyet. Nemeztakarók, nemez­sátrak címmel a kecskeméti ne­mezműhely munkáiból láthat­nak bemutatót december 7-ig az egri Gyermek-Szabadidőköz­pontban. Szórakoztató rendezvények Gondos bocsok — ez a ríme a gyerekeknek szóló amerikai rajzfilmnek, amit a Prizma mati­néban szombaton délelőtt fél 11 órától vetítenek. Ma délután 2 órakor az MMK 102-es termé­ben — az egészségügyi hónap rendezvényeinek keretében — a szabadidő helyes eltöltésével kapcsolatban kapnak ötleteket a résztvevők. A programot filmve­títés egészíti ki. Az Egri Gyer­mek-Szabadidőközpontban ma délután 3 órára történelmi ját­szóházba invitáljuk az iskoláso­kat. Az előadás témája: Vándor­lás a pusztán — magyarok az ős­hazában. Ugyancsak ezen a na­pon, délután 5 órától Csabó-tini- diszkó ígér kellemes, táncos szó­rakozást. Hasonló vigasságra kerül sor szombaton délután 4-től a gyöngyösi tinidiszkóban, este 7-től pedig Vitovszki Attila lemezlovas a felnőtteknek mu­tatja be legújabb korongjait. Túra A Bükki Vörös Meteor Ter­mészetjáró Szakosztálya vasár­nap 16 kilométeres távra várja a kirándulni vágyókat. Jakab La- josné vezetésével a következő ál­lomásokat keresik fel a Bükk- ben: Felsőtárkány — Lökbérc — Denevér-barlang — Samassa- ház — Stimecz-ház — Varró-ház — Felsőtárkány. Indulás fél 9- kor az egri dr. Nagy János úti au­tóbusz-megállóból. Cserebere-matricák... Szombatonként a Lutra-klubban Rebeca aranyos hörcsög, gaz­dája, Zsuzsa igen kedvelte, dé­delgette, kényeztette. A kislány anyukája viszont nem tűrte a la­kásban, így az állatka sorsa meg­pecsételődött. Lekerült falura, egy idegen házba, távol a régi, megszokott környezettől, ahol annyi szép napot töltött... Zsuzsa, hogy kárpótolja Re­beca hiányát, megvette a Lutra- albumot, elkezdte gyűjteni a matricákat, azóta is rendszere­sen eljár a klubba. Szombaton­ként az Egri Gyermek-Szabad­időközpontban találkozik bará­taival, az állatokat, a növénye­két, a természetet kedvelő gyere­kekkel. Itt ismerkedtünk meg mi is Magyar Zsuzsával, ő mesélte el Rebeca történetét... Ma már szinte világméretűvé nőtt ez a játék, ami néhány éve meghódította hazánkat is. A Lutra-matricákat országszerte vásárolják, fiatalok, idősek egya­ránt. Az ismeretterjesztésen kí­vül kitűnő szórakozást nyújta­nak a színes lapok. A gyerekek­től megtudtuk azt is, hogy a Lut- ra-album 360 képet rejt magá­ban, egy csomag hat matricát tar­talmaz, a tasakban nincs két egy­forma. Mindegyik hátán találha­i* ■ ■ «■ '**.«. Ta «F 0 tó egy szám, a megfelelő matri­cákat kell beragasztani az album üres kockáiba. A betétlapot (ami szintén az albumban található) kell beküldeni a sorsolásra, ami Budapesten lesz, különböző ajándékokat lehet nyerni: töb­bek között egy 5000 Ft-os nyári vakációt, mesefilmeket videó­val, 150.000 Ft értékben egy utazást, és még ezenkívül renge­teg hasznos és érdekes dolgot. A Gyermek-Szabadidőköz­pont Lutra-klubja minden szom­bat délután szeretettel várja az érdeklődő, matricákat cserélni kívánók népes táborát. S. M. 9 m mm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents