Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-16 / 192. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1990. november 16., péntek Államfőnk a Koreai Köztársaságban Teljes bizalom a délkelet-ázsiai országgal Gorbacsovra célzott a merénylő Újabb részletek válnak ismertté a november he- Mint a hivatalos szovjet hírügynökség a Smonov tediki Vörös téri lövöldözésről. Időközben A lek- ügyében nyomozó KGB-ezredes, Pjotr Szokolov szandr Smonovról, akit a KGB vezetője november egy később megjelenő lapnyilatkozatát idézi, a me- hetedikén este még magányos őrültnek nevezett, rénylő zsebében írásos feljegyzést találtak, amely- kiderült, hogy nem vaktában lövöldözött, hanem ben — esetleges halála esetére — Smonov egyértel- Gorbacsov elnököt akarta lelőni, és tettét évek óta műén elismeri, hogy célja az elnök meggyilkolása tervezgette. volt. Ürügy az amerikai jelenlétre? Arafat nem amatőr... Még hatékonyabb szakaszt szeretnénk nyitni országaink együttműködésében és az állampolgáraink közötti kapcsolatokban — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök Ro Te Vu elnökkel folytatott első megbeszélése utáni sajtónyilatkozatában csütörtökön. A Magyar Köztársaság elnöke sajtónyilatkozatában szólt arról, hogy a két ország nézetei a kelet — nyugati kapcsolatokról, a világgazdasági helyzetről és a legutóbbi európai változásokról azonosak vagy nagyon közel állnak egymáshoz. — A teljes bizalmon, egymás érdekeinek figyelembevételén alapulnak kapcsolataink — mondta az elnök, és ennek bizonyítékául hozzátette, hogy megállapodtak Ro Te Vu elnökkel: a szakértők megkezdik a tárgyalásokat az állampolgárok vízummentes utazásait lehetővé tevő egyezményről. Értesülések szerint Szöul az eddiginél kedvezőbb elbírálásban részesítené a Magyarországról származó mezőgazdasági importot is, amely főként hűsexportunkban éreztetheti majd kedvező hatását. A két ország államfőjéhez csatlakoztak az elnöki kíséretek tagjai. A Koreai Köztársaság részéről a plenáris ülésen jelen volt Cshö Ho Dzsung külügyminiszter, Ro Cse Vong, az elnök biztonsági szolgálatának vezetője és Kim Dzsong In, a gazdasági ügyekben illetékes titkára. Magyar részről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, államtitkár, Szúnyogh Károly államtitkár, az Elnöki Hivatal vezetője, Tomaj Dénes, a külügyminisztérium helyettes államtitkára és Gombocz Zoltán, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára vesz részt. Délben a Koreai Köztársaság miniszterelnöke ad ebédet Göncz tiszteletére, majd a magyar államfő a parlament elnökével találkozik. (MTI) Szaddám Húszéin „akár három éven át is kitarthat”, ezért egy Irak ellen indított hábortí „katasztrófa” lenne — jelentette ki Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke a L’Express című francia hetilapnak adott inteijújában. Arafat szerint a háború feltétlenül az olaj mezők szétrombolását hozná magával: a kuvaiti olajmezők alá vannak aknázva, a szaúdi telepek hagyományos fegyverekkel is megsemmisíthetőek. „Ifjabb koromban ebben a körzetben voltam mérnök, sem műszaki téren, sem a hadviselés terén nem vagyok amatőr” — mondta a palesztin vezető kijelentései alátámasztására. Arafat szerint még mindig van lehetőség a fegyveres konfliktus elkerülésére. Azt mondotta, hogy Szaddám Húszéin az augusztusi arab csúcstalálkozó idején még kész lett volna a kompromisszumra, de a megállapodásokat Hoszni Mubarak egyiptomi elnök magatartása hiúsította meg. „Egyesek csak ürügyet i akartak találni az amerikai katonai jelenlét igazolására a térségben, mi azonban folytatjuk erőfeszítéseinket” — hangoztatta, kijelentve, hogy „globális megoldásra” van szükség, és lehetséges egyetértésre jutni azoknak a javaslatoknak alapján, amelyeket Francois Mitterrand francia elnök terjesztett elő az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakán. Arafat a lehetséges kompromisszumot úgy jelölte meg, hogy első lépésként Kuvait területén arab erők váltanák fel az iraki csapatokat, és ugyancsak arab erők kerülnének a Szaúd-Arábi- ában levő más csapatok helyére. Ezt követően kezdődhetnének meg a tárgyalások a Közel-Kelet valamennyi válságának rendezéséről. A rendezéshez Arafat szerint fel kellene oldani az Irak ellen elrendelt embargót is, de ugyanakkor biztosítani kellene mindenki, tehát valamennyi külföldi számára is „a szabad mozgást” Irakban és Kuvaitban. Kennedy tiltakozik, Baker felmér Háborút hoz a hó...? A hivatalos bejelentés szerint James Baker külügyminiszter hétvégi európai tartózkodását arra is felhasználja, hogy tanácskozzék az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaival arról: mit tehetnek Irak további elszigetelésére? Baker fel akaija mérni azt, hogy milyenek az álláspontok a katonai erő esetleges alkalmazásával kapcsolatban. Egyidejűleg bejelentették, hogy az eddigi 36.000 mellé további 72.000 amerikai tartalékost hívnak be az Öböl-csapatok erősítésére. A háborús előkészületek ellen tiltakozó törvényhozók sorában szerdán megszólalt Edward Kennedy szenátor. Kijelentette: tudomása szerint a törvényhozásban többségben lévő demokrata pártiak nagy többsége rendkívül nyugtalanul, megütközéssel tekint a kormány iraki politikájára, és bizonyos, hogy nem kapna többséget a háború megindítására vonatkozó határozat. Üj politika a SZER-nél? George Bush amerikai elnök hamarosan bizottságot nevez ki, amelynek feladata kialakítani a Szabad Európa és a Szovjetunió számára sugárzó Szabadság Adó új szerepét. A U. S. News and World Report hírmagazin szerint felmerült az a kérdés: szükség van-e arra, hogy az Egyesült Államok évi félmilliárd dollárt költsön három, külföldre sugárzó, különböző rádióállomásra. A harmadik az Amerika Hangja, amelyet esetleg kivonnak a külügyminisztérium irányítása alól. Egy törvényhozási javaslat szerint a három adót össze kellene vonni. Diana és a japánok A japán tévé hét csatornáját figyelő néző okkal hihette a napokban, hogy Japánban Diana hercegnő hetét ünnepük. Bár A kihito császár beiktatása alkalmából Tokiót elözönlötték a külföldi államférfiak, a televízió szombat éjszakai megérkezése óta szinte folyamatosan Lady Di bájaival és eleganciájával volt elfoglalva. Diana négy évvel ezelőtti első látogatásán már meghódította a japán szíveket. Az utcákat elözönlötték a Diana-fri- zurás, -kalapos és -kosztümös hölgyek, akik persze minden igyekezetük ellenére maradtak kicsinek, fekete hajúnak és barna szeműnek. Szovjet — japán békeszerződés A kidolgozandó szovjet — japán békeszerződés számos általános vonatkozásában közeli az álláspont, azonban továbbra is lényeges nézetkülönbségek vannak a felek között — állapították meg a békeszerződés kidolgozására hivatott szovjet — japán állandó munkacsoport csütörtöki tokiói megbeszélésein. Az Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes és japán kollégája, Hiszaszi O vada vezette tárgyalóküldöttségek minden oldalról megvitatták a szerződés tártalmi vonatkozásait. A tárgyalásokat mindkét részről hasznosnak minősítették, és megállapodtak, hogy jövőre Moszkvában folytatják a megbeszéléseket. A gyászoló család tudatja, hogy CSATHÓ (KÖNIGH) ISTVÁN ny. nyomdász temetése 1990. november 23-án 11.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. Nyugodjék békében! Karácsonyra « m ___u Jr____ ■ _ u_ * ■ * ■ a szovjet katonákat Megszűnt a hajdani feszültségforrás Német—lengyel megbékélés A német Zöldek pártjának egyik képviselője, Alfred Mech- tersheimer azzal a javaslattal állt elő, hogy a karácsonyi ünnepekre szovjet katonákat hívjanak meg magukhoz német családok, s folytassanak népi diplomáciát. Mechtersheimer azért tett ilyen javaslatot, mert az egykori NDK-ban sokan túlságosan hosz- szúnak tartják azt az időt, a négy évet, amíg a 360-380 ezer főnyi Szovjet Nyugati Hadseregcsoport utolsó tagja is távozik német földről. A havi 25 márka zsold- ból tengődő szovjet katonák már-már közutálatnak vannak kitéve a jó egy éve még a megbonthatatlan szovjet — keletnémet barátságot éltető lakosság részéről. (A zöld párti képviselő felvetése csak keletnémet családokra vonatkozhat, a szovjet katonák elvben nem léphetnek nyugati német területre.) Az ellenségeskedés, a feszültség feloldása érdekében maga Kohl kancellár is próbál jó példával elöl- jámi, s látogatásokat tervez kelet-németországi szovjet katonai egységeknél. Egy másik katonai vonatkozású hír szerint először nyitották meg német történészek, kutatók előtt azt a moszkvai archívumot, ahol hatezer német katonalevelet őriznek a második világháború idejéből. A levelek, naplók sebesült vagy halott német katonáktól származnak. A német tábori postát a Nyugat felé nyomuló Vörös Hadsereg gyűjtötte ösz- sze, hogy ily módon is értesüléseket szerezzen a német hadseregben vagy az otthon, Németországban uralkodó hangulatról. A ZDF televízió szerda esti híradójában arról számolt be, hogy keletnémet hadseregtől örökölt szovjet gyártmányú eszköz is van azok között a felszerelések között, amelyeket a Bundeswehr ad a Szaúd-Arábiában gyülekező amerikai katonaságnak. Német katonai egységek az alaptörvény értelmében nem vehetnek részt harci cselekményben a NATO illetékességi határán kívül, ezért Bonn felszerelést ajánlott fel. A lista szállítóeszközöktől a gázmentesítő berendezésig teljed. Mindezt Hannover mellett a tévéseknek is megmutatták. Sok gépjárművön még cirill betűs felirat díszelgett (’’Lihacsov Gyár, Moszkva”), de — mint a képsorokhoz fűzött kísérőszövegben közölték — e feliratokat eltávolítják, mire a járművek megérkeznek az Öböl partjára. A szerdán Varsóban aláírt határszerződéssel nyugvópontra jutott egy olyan kérdés, amely évtizedek óta feszültségforrás volt a Német Szövetségi Köztársaság és Lengyelország viszonyában. Hans-Dietrich Genscher és Krzysztof Skubiszewski aláírása megpecsételte az Odera — Neisse határ végleges és sérthetetlen voltát, s minden bizonnyalmegköny- nyebbülést váltott ki a hatalmasra nőtt nyugati szomszéd ( 78 millió német) súlyától rettegő lengyelek körében. Ám, hogy ez a szerződés valóban új korszak, új szellemiség kezdetét jelentse a két nép kapcsolataiban, ahhoz a hétköznapi életben való összecsiszolódásra, toleranciára és az egyszerű emberek aktív szerepvállalására lesz szükség. Helmut Kohl kancellár a lengyel kormányfővel, Tadeusz Mazowieckivel tartott múlt heti, határ menti találkozóján úgy fogalmazott Frankfurtban, hogy két nép között nem lehet parancs útján barátságot teremteni. Ennek magától kell létrejönnie, kifejlődéséhez szükség van mindkét fél hozzájárulására. A német kormányfő a fején találta a szöget. Hiszen hiába kötött a néhai NDK a lengyel kormánnyal 1950-ben kétoldalú szerződést Kohl ismét jól „kártyázott az Odera — Neisse határ rögzítéséről, s hiába jött létre barátsági és együttműködési megállapodás Varsó és Berlin között: németek és lengyelek négy évtized alatt sem tudtak igazán közel kerülni egymáshoz. Ennek okait boncolgatni túl messzire vezetne. Tény azonban, hogy a „hagyományos erényeikre” büszke németek többsége mindig is félvállról vette az alaposság, pontosság, megbízhatóság hírében nemigen álló keleti szomszédokat, akik ráadásul — igaz, a négy nagyhatalom Pots- damban kimondott áldásával — rátelepedtek Németország egykori keleti tartományaira, kíméletlenül elűzve onnan több mint négymillió németet. Másfelől a lengyelekben máig kitörölhetetlen nyomot hagyott hazájuk hat éven át tartó náci megszállása, az SS meg a Gestapo borzalmas gaztettei, a koncentrációs táborok iszonyata. Ráadásul 45 éven át bizonytalanságban tartotta őket, hogy a kétségtelenül nagyobb súlyú német állam, az NSZK vonakodott hivatalosan, a nemzetközi jog normáinak megfelelő formában lemondani Sziléziáról, Hátsó- Pomerániáról, Kelet-Poroszor- szágról. Genscher külügyminiszter az ünnepélyes aláíráskor úgy fogalmazott, hogy a szerződéssel Németország csak olyan területekről mondott le, amelyeket öt évtizeddel korábban egy bűnös és igazságtalan háború kirobbantásával az akkori kormány végleg elveszített. Habár a határszerződés váratlanul gyors aláírásával Bonn szívességet tett Varsónak — és választási muníciót szolgáltatott a neki kedvesebb lengyel elnökjelölt, Mazowiecki számára —, a parlamenti egységcsomaggal Kohl ügyes sakkhúzást hajtott végre. A dokumentum, valamint a még kidolgozás alatt álló német — lengyel jószomszédsági és együttműködési szerződés január — február folyamán együtt kerül majd a Bundestag elé. Márpedig, ha Varsó azt akarja, hogy a német törvényhozás ratifikálja a határszerződést, akkor a másik szerződés egyelőre vitatott pasz- szusait — így a lengyelországi német kisebbség jogait — illetően be kell adnia a derekát a német igényekkel szemben. Kohl ismét jól „kártyázott”: látszólagos áldozattal magának biztosította az „ultimót” — a végső, legfontosabb ütést. Dorogman László A sütőipar nem akar „kenyértörést” A franciák baráti gesztusa A baltikumi külügyminiszterek Párizsban A francia kormány vendégeként vesznek részt a Párizsban megrendezésre kerülő európai biztonsági és együttműködési csúcstalálkozón a három baltikumi köztársaság, Észtország, Litvánia és Lettország külügyminiszterei — közölte csütörtöki rigai sajtóértekezletén Mavrik Vulfson, a lett parlament külügyi bizottságának elnöke, aki egyben elmondta: a Szovjetunió küldöttsége nem emelt kifogást a baltikumi külügyminiszterek párizsi státusa ellen. Vulfson a francia kormány lépését olyan gesztusként értékelte, amely Párizsnak a három balti köztársaság irányában megnyilvánuló „rokonszenvéről és baráti érzéseiről” tanúskodik. Litvániától és Észtországtól eltérően Lettországot csak Janik Jurkans külügyminiszter fogja képviselni, ellentétben a másik két köztársasággal, amelyeknek külügyminisztereit a különböző társadalmi szervezeteinek képviselői is elkísérik. A lett külügyminiszter számos hivatalos találkozót is lebonyolít Párizsban. A tervek szerint mások között megbeszélést folytat James Baker amerikai külügyminiszterrel is. (Folytatás az 1. oldalról) nak számító, vagy másoknál olcsóbb cikkekkel is. — Mondana ezekről többet is? — Mintegy három hete hoztuk forgalomba például hetven- dekás csomagolásban a tartós, szeletelt kenyerünket. A hevesi kukoricás mellett újdonságként jelenik meg rövidesen a hevesi csemege, ami árban a fehér és a házi jellegű között lesz. A „francia bagette” helyett kívánunk szintén hamarosan piacra lépni a • negyedkilós hevesi rúddal, amely ugyancsak olcsóbb lesz elődjénél. Főleg szendvicskészítéshez ajánljuk a 90 dekás, hosszúkás erzsébeti kenyeret, míg a szegletes hevesivel— amely sötét színű — a bakonyi barnát kívánjuk felváltani, a magyar ízlésnek megfelelőbben. Éz utóbbi ugyanis eddig főleg szovjet exportot jelentett nálunk is. A már ismert gyógycélú Márkus-kenyérből a növekvő érdeklődés miatt a mennyiséget növeljük a jövőben, illetve a hozzá való keverék értékesítési körét szélesítjük az országban. — S mi történik a cég másik profiljában? — Édesiparunk halmajugrai üzemében leginkább a csomagolástechnikát fejlesztjük, hogy termékeink aromazáró, fotogra- fikás, vonalkódos megjelenésben kerüljenek az üzletekbe. Egyidejűleg természetesen innen is időről időre kikerülnek új gyártmányok. Ilyenek a citromos, rácsos linzer, a pizzás kerék, az ABC-csemege, s a verpelétiekkel közös gyártmányok, mint a Minaret csokilinzer, amit jövőre kezdünk valójában értékesíteni. Gyöngyösről a málnaízű Túró Rudival sikerült hamar megnyerni közönségünket, s a kétrétegű Flamingó szelettel, hogy „ talp azott ” és mártott linzereikről ne is szóljak. Verpeléti üzemünkbe 12 év után most tért vissza a műanyagtálcás csokifi- gura-együttes, hogy az időközben sokkal drágábban importált hasonló társát már a karácsonyi ünnepek előtt megpróbálja kiszorítani. A jellegzetes, Mikulás-képpel jelentkező „naptár” után a húsvéti változat következik majd. Új zselénk a vilmoskörte, szeder- és málnaízesítésű tasakos Mimóza, a kólás és citromos gumicukor. Hatvanban az olcsóbb darabáru előállítása a cél. Külön csomagológépet is szándékozunk venni ide, hogy a legvonzóbban „tálalhassa” majd az ötdarabos töltött nápolyit, a testesebb, de ötdekásnál nem súlyosabb szeletet. — Egyéb törekvéseik? — Fejlesztéseink — mint részben az előzőekből is kitűnt — nyilvánvalóan a technikátis érintik. S technológiánk változásai sem szűkülnek csupán a felsorolt termékekre. Néhány hete két „új” üzemet is nyitottunk. A pé- tervásárival a város igényeihez iparkodtunk az eddiginél jobban igazodni. Olajról gáztüzelésre tértünk át, s a három igazán modern, szerelt kemence mellett több korszerű gépet is kapott a telep. így már a hétvégeken is van friss péksütemény az üzletekben, nem utolsósorban pedig sokkal jobb lett — a bélapátfalvihoz vált hasonlóvá — a kenyér. A gyorsdagasztó — mint Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban — nemcsak a teljesítményt növelte, a minőséget javította, hanem az energiafelhasználást is gazdaságosabbá tette. S az sem közömbös számunkra, hogy az itt dolgozók végre az eddig nélkülözött szociális létesítményekhez is hozzájutottak. Feldebrőn a korábbi szövetkezeti sütödéből tejipari termékek dehidratálására — vízelvonására — alkalmas kisüzemet sikerült kialakítanunk, 25 dolgozó számára új munka- helyetteremtve. Túróból, sajtból vonjuk itt ki úgy a nedvességet, hogy csak hatszázalékos maradjon, s két esztendeig hűtés nélkül is eltartható, vízadagolással pedig újra felhasználható legyen. A készített granulátum a Gyógynövénykutató Intézet immár 33 országban védett találmánya, amelyet egyrészt magunk hasznosítunk, másrészt az ország egész területén árusítunk, vagy — márkásabb külföldi, holland, illetve svájci alapanyagból — akár exportálunk is. Osztrák hatóanyag felhasználásával cégünk saját készítésű, komplex hatású sütőszert is alkalmaz hamarosan a kenyér és péksütemény gyártásában, ami — ha nem is túl sokat jelent az immár egymilliárd forintos árbevételnél — önmagában tízmilliós többlethez vezet évente. — Új üzemeket ugyan említett, de egyetlen igazi mintaboltról sem szólt. Pedig igencsak hiányát érzi a vevő. — Boltjaink, sajnos, többnyire bérlemények, sorsukat nagyban befolyásolhatja a napirenden lévő országos privatizáció, így inkább csak saját üzleteinkre gondolhatunk, közöttük is leginkább talán a gyöngyösi piactérire. Ez ugyanis valóban jó helyen, igazán szem előtt van, s meglévő termékeivel eddig is messziről becsalta a vásárlót. Mindenekelőtt tehát itt próbáljuk rövidesen megjelentetni édesipari termékeink teljes választékát is. Pékáruink mellé pedig — mondjuk a kedvelt tepertős, kemencés lángoshoz — egy merészebb „húzással” csapolt sört is szeretnénk mérni, a minden tekintetben kulturált környezetben. Gy. Gy.
