Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-14 / 190. szám

BIOTYÚKBÓL BIOTOJÁS — A VÁLLALKOZÓKNAK A KFT. SZÁLLÍTJA A NAPOSCSIBÉKET (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1990. NOVEMBER 14. SZERDA HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 190. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT Lesznek-e újabb válságövezetek megyénkben? Száz munkanélkülire huszonnégy álláshely iut Sokan vannak. Ezt csak akkor fogja fel igazán az ember, ha betéved — hála, még nem álláskeresőként — valamelyik városunk munkaerő-szolgálati irodájába. Várakozók a pa­dokon, a folyosó falának dőlve, az ajtó közelében cigaret­tázva, ritkábban beszélgetve. Többnyire lehajtott fejjel, mert a tekintetekből kitárulkozna a szégyen: idáig jutot­tam... Ha megszólít valakit az újságíró, nehézkesen fog mondandójához, nem tartozik ez másra, van neki elég baja, s talán másnak is, hogy éppen az övével foglalkozzon. Egy­más között meg már nincs mit mondaniuk, a sors ugyan ösz- szezárta őket, de segíteni úgysem tudnak a másiknak. Egy közös vonásuk van csupán: reménykedni, hogy talán ma akad valami állás a számukra. A hivatali adatok azonban lehangolóak... November 22. és december 14. között Fizetik a nyugdíj-kiegészítéseket A Magyar Posta Vállalat -- a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egyetértésével — tájékoztatja az érdekelt nyugdíjasokat, hogy az év végi egyszeri nyugdíj-kiegészítések kifizetését a postahivatalok no­vember 22-én kezdik meg. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban már folyamatban van a novemberi „rendes havi” nyugdijak kifizetése is, valamint arra, hogy ennek befejezése után rövid időn belül meg kell kezdeni a de­cemberi nyugdijak kifizetését, az egyszeri kiegészítések kifizetése fo­lyamatosan, december hónapra is áthúzódóan történik. Az Ország- gyűlés döntésének megfelelően megállapított egyszeri nyugdíj-ki­egészítéseket legkésőbb december 14-ig minden arra jogosultnak ki­fizetik. A Posta az érdekeltek megértését kéri. Képviselő-testületi ülések Eger: nem fogadták el Pálfy István iskolaigazgatói pályázatát Gyümölcsfacsemete­sokk A mezőgazdasági nagyüze­mek az őszi gyümölcstelepíté­seknél az idén a szokásosnál jó­val óvatosabbak, és a kisterme­lők érdeklődése is megcsappant azóta, hogy késik a földtörvény elfogadása — ez következtethető a Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Fejlesztő Vállalat no­vember közepi adataiból. Jelen­leg a vártnál jóval kisebb mérték­ben fogynak a csemeték, szapo­rítóanyagok. A cég félmillió gyü­mölcsfacsemetét „készített föl” értékesítésre, a készlet értéke több mint 100 millió forint. Az áru 30 százaléka nincsen leköt­ve. Távoztak a kiutasítottak Kedden a reggeli órákban a Malév különgépén elhagyta az országot az a 33 libanoni és pa­kisztáni állampolgár, közte 7 gyermek, akiket az októberi ide­genrendészeti akció keretében vettek őrizetbe, mivel nem volt tartózkodási engedélyük. A ki­utasított személyek nyolc kom­mandós és öt rendőr kíséretében utaztak Damaszkuszba, illetve Karachiba. Az akció mintegy 5,5 millió forintba kerül a magyar állam­nak, de hosszabb távú őrzésük, illetve ellátásuk is nagy összegbe került volna. Parasztpárti agrárprogram? A Magyar Néppárt — Nemze­ti Parasztpárt agrárprogramot szeretne a Parlament gazdasági bizottsága elé terjeszteni — tájé­koztatta az MTI-t kedden Skul- téti János pártfőügyész. A szán­dék a párt november 10-i, Fekete Gyula elnökletével megtartott nagyválasztmányi ülésén kapott hangot, vált határozattá. A párt Szolnok megyei szervezetének szakemberei által készített terve­zet az 1945-ös földreform, a pa­raszti földtulajdon alapján áll, de figyelembe veszi a mai idők reali­tásait is. Hamisított pirospaprika A Kereskedelmi Minőség-el­lenőrző Intézet megállapította, hogy a piaci árusítóhelyeken kapható, nem gyári csomagolá­sú, jelöletlen, polietilén, illetve celofántasakban árult fűszer- paprikák többsége hamisított, mikrobiológiailag szennyezett, ezért az egészségre ártalmas le­het. Emiatt az intézet a nem ipari csomagolású és jelöletlen fűszer- paprika további árusítását meg­tiltja. A kiskereskedők birtoká­ban lévő készletek csak Kermi- vizsgálat után forgalmazhatók. Szökött rabot keres a rendőrség Országos körözést rendelt el a Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság Csíki Gyula Hadház- téglás, Szilágyi E. u. 3. szám alat­ti lakos ellen. Csíki Gyula no­vember 10-én hajnalban szökött meg Szegedről, a Dorozsmai úton lévő büntetés-végrehajtási intézetből, a Defag-telepről. Rabruháját otthagyta; feltehető­en fekete műbőr dzsekit visel. Személyleírása: 175 cm magas, sovány testalkatú, fekete, rövid hajú, bajuszos, kék szemű. Bal karján „Imre” tetoválás van. Aki látta, vagy tud hollétéről, értesít­se a legközelebbi rendőrőrsöt, vagy a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányságot a 62/23- 011-es telefonszámon. Nehéz helyzetben vannak a Heves Megyei Munkaügyi Hiva­tal városi irodái. Nemcsak azért, mert szűkös a rászorulóknak nyújtható kínálatuk, hanem azért is, mert hovatovább minde­nütt „kinőtték” a korábbi helyi­ségeiket. A zsúfoltság, az embe­rekkel való őszinte beszélgetés „technikai” lehetőségei talán a megyeszékhelyen a legrosszab­bak. Pedig szükség lenne a nyu­godt körülményekre, mert az „ügyfelek” amúgy is elkesere­dett, ideges hangulatban érkez­nek ide. S ez végtére érthető is. Ezt beszédes számok illusztrál­ják, amint azokat a megyei hiva­tal vezetői elénk tárják. Mit is mutat a mérleg nyelve? Nagy-nagy terhet az egyik olda­Az építési tilalom feloldásá­nak elhalasztása érdekében tett javaslatot az építésügyről szóló törvény módosítására a környe­zetvédelmi bizottság, valamint Kádár Péter. Kedden — az érde­mi munka megkezdése előtt — a Parlament úgy döntött: az indít­ványt sürgősséggel tárgyalja majd. Ezután a plénum ott folytatta, ahol hétfőn este abbahagyta: az illetékekről szóló törvényjavas­lat általános vitájában szót kérők véleményét hallgatta meg. Az öt hozzászóló mindegyike bejelen­tette: módosító indítványokat Ion, abbán a serpenyőben, amelyben a munkát keresők ada­tai vannak. Mert a munkaerőpi­ac megyei helyzete a korábbi ten­denciák erősödését jelzi. íme: ja­nuár végétől október utolsó heté­ig 1752-ről mindössze 782-re csökkent az egyes vállalatok, üzemek, intézmények általjelzett betöltetlen munkahelyek száma. Ezzel szemben 1386-ról 3270-re duzzadt az állásra várók névsora. Idén januárban — megyei szin­ten — száz álláskeresőre még 126 betöltetlen munkahely jutott, míg októberre ez a szám 24-re csökkent. De hasonló arányokat mutat a segélyezések kimútatása is: az év elején még csupán 152 munka nélkül lévő ember kapott különböző összegű támogatást, a kíván benyújtani az előterjesz­téshez, ezek egy részét már sok­szorosítják, más részük pedig ké­sőbb készül el írásban. A képviselők többsége a la­kásszerzés megkönnyítése érde­kében emelt szót, javasolva pél­dául, hogy ha a gyermekek együtt laknak a szülőkkel, a szü­lők halála esetén az első örökölt rész- vagy lakástulajdon legyen illetékmentes számukra. A javas­latok között szerepelt, hogy la­kástulajdon ajándékozása esetén az egyébként járó illetéknek csak a felét kelljen megfizetni. Volt, (Folytatás a 2. oldalon) múlt hónap végére már 1326 volt a számuk. Egyébként Egerben és körzetében részesültek a legtöb­ben (679-en) munkanélküli-se­gélyben, majd pedig Hevesen és térségében. Sokat mond a havi ügyfélfor­galom is: az említett időszakban több mint 42 ezren keresték fel az irodákat, az első hónapban 3179-en, a múlt havi szám már 5406-ra rúgott. Mindez jelzi, hogy a foglalkoztatási feszültsé­gek a megye egész területén egy­re növekednek, még a korábban kedvező helyzetűnek mondható térségekben — Hatvanban és Gyöngyösön — is jelentősen romlott a helyzet. Mint a munka­ügyi hivatal elemzéséből kitűnik: az állás nélkül maradók körül­ményei és lehetőségei egyre ne­hezebbekké válnak. Mert, mi­közben egyre kevesebb a betöl­tetlen, üres álláshelyek száma, összetételük mind kevésbé felel meg az elhelyezkedni kívánók igényeinek. A legrosszabb hely­zetben a szellemi foglalkozásúak vannak: 840 jelentkezőnek mindössze negyven munkahely állt rendelkezésre. Ebben az is közrejátszik — mondták a mun­kaügyi szakemberek —, hogy nem minden munkáltató jelenti be az üres állásokat, így csökken az elhelyezkedni kívánók esélye. (Folytatás a 3. oldalon) Azokban az országokban, ahol piacgazdaság működik, ott élénk kamarai élet is van! Nos, ez is alapként szolgált ahhoz, hogy két viharos közgyűlés után szer­vezetileg és tartalmilag megújult a Magyar Gazdasági Kamara. Tájegységünk termelési szerke­zetéhez, illetve az önkormányza­tok elképzeléseihez igyekszik kapcsolódni az Észak-magyar­országi Gazdasági Kamara, amely sokoldalúan támogatja a vállalkozásokat. Ez tűnt ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet teg­nap délelőtt tartott Egerben a megyeházán Váradi János, ka­marai társelnök. Elmondta, hogy alulról jövő kezdeményezések . alapján He­Számos kérdésben bizonytala­nok a képviselők — ennek tud­ható be, hogy sok a „meddő” vi­ta, az ismételgetés a döntéshoza­talok előtt. Igaz, a lelkiismeretes­ség jeleként fogható fel, hogy mindent a legaprólékosabban igyekeznek áttekinteni, de a túl­zott részletesség időnként vissza­üt: kevésbé ad teret a toleráns magatartásnak. Ez főként azok­nál a napirendeknél volt tapasz­talható a tegnap estébe nyúló ön- kormányzati ülésen, amelyek — való igaz — sürgősnek tűnnek, ám a szakértői vélemények nyo­mán kiderül: nem a legfontosab­bak a sorrendben. így történt ez az év hátralévő részében megtár­gyalandó napirendek esetében, amikor például egy-egy javaslat „elébe ment” az országgyűlési Újabb népszavazás lesz? Népszavazás kiírását követelő országos aláírásgyűjtő akciót szándékoznak kezdeni — az MTI információi szerint — az önkor­mányzatok dolgozói azért, hogy a Parlament mielőbb tárgyalja meg a már szeptemberben beter­jesztett közszolgálati törvényt. A tiltakozó akciót szervező önkormányzati (tanácsi) dolgo­zók szerint célszerű lett volna az önkormányzatok működésével összefüggő gazdasági, személyi és funkcionális kérdéseket egyi­dejűleg megvitatnia a Parla­mentnek. Mivel úgy tűnik, hogy ez már elmarad, így a 80 ezer ta­got tömörítő önkormányzati (ta­nácsi) dolgozók szakszervezete számára csak az a lehetőség ma­rad, hogy felkarolja ezt az alá­írásgyűjtő akciót. vés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben háromszáz tagjuk van, részben nagy- és kö­zepes vállalatok, de nem kevés számban kistermelők is. A hely- hatósági választások után igye­keznek alkalmazkodni az új tes­tületek által megjelölt feladatok­hoz, de felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok tá­maszkodjanak a kamarára, mint érdekegyeztető szervezetre. Bejelentette, hogy az elnökség döntése alapján november 15-én Egerben vállalkozási tanácsadó irodát nyitnak. A gazdasági élet­ben bekövetkezett változások és a felmerülő igények érlelték meg azt a gondolatot, hogy a kezdő és (Folytatás a 2. oldalon) törvénykezésnek. Tehát eleve időpazarlás volt a velük való fog­lalkozás... Ami viszont érdemben foglal­koztatta az egri testületet: Szar­vaskő településrész — vonzás- körzeti község — Egertől való „elválási” törekvése. Mint dr. Ringelhann György polgármes­ter utalt rá, a falu több mint 300 lakója közül 180-an írták alá azt a petíciót, amely az elszakadás mellett érvelt. Több képviselő aggályát fejezte ki, hogy a külön­válás esetén az önállóvá váló te­lepülés biztosítani tudja-e a la­kosság alapvető (egészségügyi, oktatási, kommunális) ellátását. A testület mindenesetre egy bi­zottságot hozott létre — dr. Gyurkó Péter elnök, Thumme- (Folytatás a 2. oldalon) Bebiztosítják a jövő évi áramot Megbeszélések francia, német és jugoszláv cégekkel A Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) fontosnak tart­ja, hogy az ország villamosener- gia-importja mielőbb biztonsá­gossá váljon — közölte az MTI érdeklődésére Hatvani György vezérigazgató. Elmondta, hogy az októberi szovjet szállításki- maradás óta rendben érkezik az energia a Szovjetunióból, de a jö­vő évi szállításokról, a magyar sürgetés ellenére, még nem kez­dődtek meg a tárgyalások. Ma­gyarország — miként az idén jövőre is 11 milliárd kilowattóra villamos energiát kíván a Szovjetunióból importálni. A tröszt ugyanakkor tárgyalá­sokat folytat a francia villamosi- ari vállalattal, az EDF-fel is, ogy esetleges energiagondok esetén kisegítse Magyarorszá­got. Az EDF Németországon és Csehszlovákián keresztül tudna áramot szállítani, s e hálózat át­eresztőképessége 400-600 me­gawatt, míg Ausztrián keresztül mintegy 2(10-300 megawatt szál­lítására van elvi lehetőség. Az MVMT a német Venag céggel is megbeszéléseket folytat esetleges áramszállításról. Ezen­kívül a Szabadka — Szeged veze­téken keresztül is van elvi lehető­ség 200 megawatt áram import­jára, amennyiben Jugoszlávia energiafelesleggel rendelkezik. Az MVMT a jövőben szeretné megteremteni annak lehetősé­gét, hogy a magyar villamosener- gia-import több lábon álljon. A Nyugat-Európai Egyesített Vil- lamosenergia-Rendszerhez (UCPTE) való csatlakozás azonban mintegy 300-500 millió dolláros beruházást igényel. En­nek a forrását keresi most a tröszt. Legyen illetékmentes az első örökölt lakás - van erőfölényben a piacon? Javaslatok, elnapolások, gyors befejezés Az Országgyűlés keddi munkanapjáról Ki November 15-től tanácsadó iroda Egerben A vállalkozás sem megy egyedül...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents