Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-13 / 189. szám
HÍRLAP, 1990. november 13., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Január elsejétől önálló lesz Egerfarmos Munkát ad az önkormányzat új varrodája A munka kellős közepébe vágtak az egerfarmosi községi képviselet tagjai. Már az első közös összejövetelükön felmerült, hogy a falu váljon el Mezőszeme- rétől, és mint 10 évvel ezelőtt, ismét önálló életet éljen. A tét nagy volt, ezért a végső szó kimondását a lakosságra bízták: falugyűlést hívtak össze. Itt a minap egyhangúan arra szavaztak a jelenlevők, hogy az év végéig elszakadnak, elválnak Mezősze- merétől és 1991. január elsejétől — vállalva az anyagi többletköltségeket is — önálló útra térnek. Egy másik égetőnek mondható kérdésben — tájékoztatott bennünket Poczok Sándor polgármester — is elhatározás született. Tekintettel arra, hogy a körzetükben működő varrodát az ÉRISZ megszüntette, és 12 női bedolgozójuk munka nélkül maradt, ezért a falu szolgálati lakásából varrodát létesítenek, mégpedig az önkormányzat segítségével, felügyeletével és kockázatvállalásával. Az elhatározást gyors cselekvés követte. Már elkészültek a villamosítással. Beszereztek 10 darab PAX ipari varrógépet, két darab gomblyukasztó és gomb- felvarró gépet, valamint a további szükséges felszereléseket. Nagy örömmel figyelik az eseményeket az érintettek: november 15-én ugyanis indulhatnak a gépek, és munkába állhat 12 nő, — egyenlőre egy műszakban. Elképzelhető — amennyiben a vállalkozás sikerrel jár -,hogy a második műszakot is beindítják. „Kinyitják” a zeneiskolát Évente négy-öt alkalommal növendékhangversenyen számolhatnak be tudásukról a Füzesabonyi Állami Zeneiiskola növendékei. Legközelebb november 16-án este fél hattól a város művelődési központjában tartanak koncertet. A hónap végén nyílt tanítási hetet tartanak az intézményben, ahol mintegy kétszázötven diák tanul 13 féle szakon tizenhat tanártól. November 26-a és 30-a körül a szolfézs és a hangszeres órákon egyaránt szívesen látják a növendékek szüleit, akik az előző években tapasztaltak szerint nagy érdeklődéssel szokták fogadni e lehetőséget. A pedagógusok is hasznosnak tartják ezt, hiszen a szülőkkel kialakuló közvetlen kontaktus a gyerekek fejlődését segíti elő. A hagyományokat ápolva arra készül a zeneiskola gárdája, hogy a Télapó eljöttét hangversennyel ünneplik majd; karácsonykor pedig gyertyafenyes koncertet adnak. Mi lesz kétezer hektárral? Sajátjuknak tekintik a Tisza-tavat a poroszlóiak Vajon jövőre „lapátolhat-e” Tóth János a tavon? (Fotó: Perl Márton) Befejeződött a szüret Ostoroson Az elmúlt hét utolsó munkanapján befejeződött a mindig nagy eseményt jelentő szüret Ostoroson. A munkát szeptember 18-tól végezték folyamatosan. Naponta háromszázan szedték az édes fürtöket, és 15-20 erőgép szállította a termést a feldolgozó üzembe. Jó cukorfokú és jó közepes mennyiségű termést takarítottak be,'amely a tavaszi tervezett szintet elérte. A szőlőterület 70 százalékát kitevő bikavéralapanyagokat teljes egészében, kétszer fejtett borállapotban szállítják majd Budafokra, a Hungarovinhez. Képviselő-testületi ülés Füzesabonyban Ma 16 órai kezdettel a városházán ülést tart Füzesabony város képviselő-testülete. Aktuális kérdések címmel tűzték napirendre a közterületi telekkiegészítések engedélyezését, az építési telek eladási árának megállapítását, az önkormányzat tulajdonában lévő egyes lakások értékesítését. Döntenek Ipacs József kisiparos műhelybővítési kérelmében is. Várják a jegyzőjelölteket Mezőtárkányban A közel 1800 lakosú Mezőtár- kány ügyes-bajos dolgait kilenc tagú önkormányzat igazgatja. Mint Siska Jánosné polgármester közölte velünk: nagyon szeretnék már betöltve látni a jegyzői állást. A pályázat benyújtásának határideje november 15-re, és 18-i gyűlésükön ezért dönteni akarnak. Ez ideig egy írásos jelentkezőjük volt, de visszalépett, viszont azóta hatan szóban érdeklődtek az állás iránt, akiket felkértek az írásos ajánlattevésre. Legelőtársaság Egerfarmoson a tehéntartó gazdák megalakították a legelőtársaságot, amely azt a célt szolgálja, hogy állataikat megfelelő körülmények között lássák el az éltető zöld fűvel. Pillanatnyilag a bejegyzési kérelmük közjegyző előtt van. Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a poroszlói halászok az idén hadilábon állnak a szerencsével. Még ennél is nagyobb gondot jelent számukra, hogy jövő év elsejétől rá sem „mehetnek” a Tisza-tóra, s ez által veszélybe kerül a tsz-iizemágában tevékenykedő húsz halász további sorsa, munkája. A szomorú hírről beszélgettünk Czövek Sándorral, a helyi téesz elnökével. — Nagyon kellemetlen erről a témáról szólni. A MOHOSZ országos főtitkára és titkára szóban értesített arról bennünket, hogy nem újítanak szerződést velünk — mondja az elnök. — A tó felügyeletét ők látják el, és állandóan szigorították bérleti feltételeinket. így kellett például a létszámot is húszra csökkentenünk, a tanulóképzést megszüntetni. Most azt tervezik, hogy ebből az állományból hat aktív és négy nyugdíjas halászt átvesznek, a többieket pedig „szélnek eresztik.” Nemigen kell nekik a halász, hiszen a szükséges halmennyiséget bármikor ki tudják fogni elektromos szerkezettel. — Még változhat a helyzet, hiszen nincs írás róla... — Nagyon szeretnénk, ha valóban ez megtörténne. Mi ugyanis betartottuk a szerződésben vállaltakat, de úgy érzem, a MOHOSZ teljes egészében birtokolni akaija a jövő évtől a tavat. Ezért is telepítettek a minap ötször annyi ivadékot, mint az elmúlt években összesen, és létesítettek helyi kirendeltséget Tiszafüreden. Onnan kívánják irányítani a teendőket, amit már csak azért is furcsának tartok, mert a megye határa a Tisza másik partjáig tart, s telekkönyvileg is igazolni tudjuk, hogy a tónak elvett földek még mindig a miénk, a gazdaságé! — Hogy értsük ezt? — Hosszú története van ennek. Az a lényege, hogy a szövetkezetek egyesítésével és a tó építésével kezdődtek a problémák. Egyesült az újlőrincfalvi téesz a halászszövetkezettel, majd betársultak a poroszlói gazdaságba. Közben a bérelt területet, 3300 hektár kijelölésével elválasztották a szövetkezettől. Különböző ígéretek hangzottak el, többek között a téesz kártalanítására, és egy többszáz hektáros alapterületű halastó építésére. Kaptunk is kapacitáspótló összeget, bizonyos földterületet, 1300 hektárt a Füzesabonyi Állami Gazdaságtól. Halastó viszont nem épült, mert nem volt ötven millió forint a létesítésére. Ezért nem maradt más hátra, mint szerződést kötni, hogy saját tavunkra evezhessenek halászaink. — Kisemmizettnek érzik tehát magukat? — Ahhoz hasonlónak. Nem tudom mi lesz akkor, ha olyan törvény születik, amely szerint az 1947-es állapotoknak megfelelően fel kell majd osztani a földet? Mi akkor kétezer hektárt nem tudnánk visszaadni, mert ez víz alatt van. Nincs rendezve a föld nyilvántartása sem. A téesz az említett területért fizeti tagjainak a földjáradékot, és a földmegváltások során — nem nagy összegről volt szó — kifizettük mindenkinek a járandóságot, a Tisza-tó alatt lévő területért. Ezért sajátunknak tekintjük, s hogy nem halászhatunk rajta — elfogadni nem tudjuk. Azt akarjuk, hogy a horgászjegyek, halászengedélyek, a kifogott halak után befizetett összegek, a napi, a havi a területijegyek, a tagdíjak bevételeit ne a főváros vigye el, hanem az önkormányzat kapja meg, és* fordítsa az itteni fejlesztésekre. Bemutatkozik a füzesabonyi polgármester Pásztor József: „Rendezett kertvárost szeretnék” (Fotó: Perl Márton) A helyhatósági választások szeptember 30-i fordulóján a város választópolgárainak közel 50 százaléka járult az urnák elé. Megyénk városai közül nálunk alakult meg először a deipokrati- kus úton megválasztott önkormányzat. Az alakulóüléstől eltelt néhány hét rövid idő volt gazdálkodásunk pontos, mindenre kiterjedő felmérésére. Az eddigi testületi üléseken a tanácsrendszertől ránk maradt sok kérésben kellett felelősségteljesen dönteni. Az országunkra jellemző gazdasági viszonyok településünk életére is rányomják bélyegüket. Több megkezdett beruházás folytatása, illetve minél gyorsabb fejezése állít nehéz feladat elé bennünket. Füzesabonyt kettészeli a bu- dapest-miskolci vasútvonal, és ez a megosztottság sajnos a város arculatán is látszik. Ám nemcsak ez okozza a különbségeket. Évtizedeken keresztül szinte minden beruházás az úgynevezett falusi részen koncentrálódott. Itt épült fel az egyetlen áruház, a gimnázium, a városháza, az egészségügyi központ, itt található a rendőr- kapitányság, valamint a magasabb szintű alapellátást nyújtó kereskedelmi egységek, egészségügyi, közművelődési és Közoktatási intézmények. Az elhibázott városfejlesztési koncepció rontja a telepi lakosság közérzetét. Az előbb említett, több éve épülő egészségügyi központ városunk és vonzáskörzete valamennyi lakosának biztosít majd magasabb szintű egészségügyi ellátást. A jövő év költségvetéséből 20 millió forintot erre fogunk szánni. A korábbi tanácstestület Füzesabony korszerű fűtéshálózata, a gázfűtés bevezetőke mellett döntött, ezt hároméves ütemterv szerint akarták kivitelezni. Tavaly és az idei év során kiépült a fő-vezetékhálózat, s így rövidesen gázhoz jutnak az építéshez hozzájáruló vállalatok, intézmények és a lakosság egyhar- mada. Jövőre a lakosság másik hányadához kötik be a gázt. Füzesabonynak már több helyen volt szabadtéri, nyílt piaca, ahol a kistermelők és kiskereskedők az időjárás viszontagságait elviselve árulták termékeiket. Ez év nyarán kezdtek hozzá a fedett piaccsamok építéséhez. Ezek a beruházások a fejlődést mutatják városunkban, helyesebben mutatnák, ugyanis még nem ismerjük azokat a bevételi forrásokat, illetve ezek ösz- szegét, amelyek gazdálkodásunk kiinduló alapjait jelentenék. A sajtóértesülések alapján költség- vetési stagnálást, illetve csökkenést tudunk feltételezni. A korábbi vezetés a tanács gazdálkodásának igen kedvező, pozitív mérlegét jelezte, a talált és folyamatos „leletek” azonban nem ezt igazolják. Ettől függetlenül nem vagyunk túlzottan pesszimisták. Mint már említettem, Füzesabony fontos közlekedési csomópont, a beruházások szempontjából ideális helyen fekszik. Az önkormányzat eltökélt szándéka a munkahelyteremtő, gazdasági szempontból fontos és jövedelmező vállalkozások támogatása. Módunk van a többpártrendszerű demokrácia talaján külföldi gazdasági kapcsolatok kialakítására, ezek tőkebefektetéseket, illetve a piaci lehetőségeink nagy mértékű javulását jelenthetik. Keressük a helyi feldolgozóipar, a szolgáltatást nyújtó tevékenység működésének a lehetőségeit. Nem szeretnénk helyi szinten életszínvonalcsökkentő terheket róni városunk lakosságára, ugyanakkor lehetőségeink szerint minden, a választási kampány során elhangzott tervünket szeretnénk megvalósítani. Polgármesterként végigjártam az 1-es számú iskola tantermeit, gondolkodóba ejtettek az ott látottak. Választási ciklusunk alatt az iskola korszerűsítésével, bővítésével kívánjuk megteremteni a kulturált tanítás és tanulás körülményeit. Az új településrendezési terv körvonalazódik előttünk, mely megszüntetné a két településrész közötti különbséget, es rendezett kertvárosi képet adna Füzesabonynak. Menetközben jönnek elő azok a gondok,problémák, melyek az elmúlt időszakban felhalmozódtak. Az előttünk álló feladatok, a jelentkező és sürgős megoldásra váró esetek feszített munkatempót kívánnak a polgármestertől és a képviselőktől is. Kérem városunk valameny- nyi polgárának türelmét, megértését es támogatását feladataink végrehajtásához. Bízom benne, hogy négy év múlva, mikor számot adunk az elvégzett munkánkról, mindenki elégedettségére tehetjük ezt. A piaccsarnok gyorsan kész lesz... Amit már építenek, és amit még ezután Még a novemberi szabad ég alatt, dideregve kínálják portékáikat a helybeli árusok és a rókakucsmákkal és -gallérokkal felszerelkezett „KGST-piacozók”, de valószínűleg ez lesz az utolsó fázós telük. A füzesabonyi fedett piaccsamok építését ugyanis — a városi önkormányzat és a helyi magánvállalkozók összefogásával — idén nyáron kezdték, és jövő nyárra — a tervek szerint — be is fejezik. Kisebb boltok, butikok is helyet kapnak majd a csarnokban. Az egészségügyi központot 1988-ban kezdték alapozni, és a jelenlegi becslések szerint összesen 50 millió forintba fog kerülni. Úgy tervezik, a jövő évben megtarthatják az átadást, és átköltözhet ide a gyermekosztály, a fogászat és a fiziológiai rendelés is. A központ berendezéséhez segítséget ajánlott a Máltai Szeretetszolgálat és a Lázár Lovagrend. A pincében tartják a tornaórákat, meg a technika oktatást az 1-es számú általános iskolában, a gyerekek a szűkös és sivár folyosón öltöznek át. Az ebédlő délelőttönként tanteremként szolgál, azután átrendezik, megterítenek a kopott, eltördelt padokon, és kezdődhet az étkezés... Évtizedek óta tanítanak ilyen rossz körülmények között, és az önkormányzat csak 1992-re tudja ígérni, hogy elkezdik a bővítést, a nagyobb tornatermet és hat tantermet magába foglaló új szárny építését. A könyvtár felhívása Adományokat várnak A Füzesabonyi Városi Könyvtár, mint az egyetemes emberi tudást és kultúrát gyűjtő és szolgáltató intézmény, segítséf ;et kerve fordul magánszemé- yekhez, intézményekhez, vállalatokhoz. A művelődés intézményei közül is a könyvtárakat sújtják leginkább a gazdasági gondok. A könyvek es folyóiratok árának óriási mérvű emelkedésével a fenntartótól kapott költségvetési keret egyre kevésbé tud lépést tartani. Á könyvtárak szolgáltatásait ugyanakkor egyre többen igénylik, hiszen a drága dokumentumokat egyre kevesebben tudják megfizetni. Kérik tehát a város és környékének polgárait, illetve intézményeit, gazdálkodó szerveit, hogy közérdekű kötelezettségvállalással járuljanak hozzá működésükhöz. A segítőkészségért az olvasók nevében is köszönetét mondanak. A Füzesabonyi Városi Könyvtár és „fiókjai” szolgáltatásait egyébként az elmúlt evben 25544 alkalommal vették igénybe a látogatók, akik 41678 dokumentumot kölcsönöztek tőlük, és 230 rendezvényükön vettek részt. Körzetük (Aldebrő, Tófalu, Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Feldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Mezőszemere, Mezőtárkány, Nagyút, Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Szihalom) községi könyvtárai 1989-ben ösz- szesen 76606 látogatót fogadtak, és 99082 dokumentumot kölcsönöztek ki. Ezen intézmények semmivel nem pótolható közérdekű tevékenységet végeznek, a lakosság széles rétegeinek szolgálatára. írta: Palágyi Edit Fazekas István A technika — műhely lyukas vasajtó mögött
