Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-13 / 189. szám
HÍRLAP, 1990. november 13., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Ludas Matyi Egerben Az Állami Bábszínház vendégszerepei november 14-én, szerdán a megyeszékhelyen. A társulat művészei Ludas Matyi örökzöld kalandjait adják elő az Ifjúsági Házban, délelőtt tíz és délután két órakor. Nagyvisnyói crossbar Örvendetes, hogy egyre több települést kapcsolnak be megyénkben a távhívásos telefon- hálózatba. A crossbar-vonalak bekötésével megszűnik az időrabló várakozás, és egy-egy tárcsázással szinte bármelyik ország elérhető. Nagyvisnyón a közelmúltban adták át a kilencven vonalas központot, s az ottani állomások a harminchatos körzetszám tárcsázásával hívhatók. Kiállítás Hevesen November húszadikától újabb kiállítást rendeznek a Heves Városi Művelődési Központban. Vásárhelyi Lilla festőművész tárlatának ad otthont az intézmény aulája, a képeket a hónap végéig lehet megtekinteni. Egerszalóki házhelyek Húsz házhelyet parcelláztak ki Egerszalókon. A telkekhez az idén elvezetik a villanyt, jövőre pedig a vízvezetéket és az utat készítik el. A szennyvízcsatorna megépítéséhez előbb még társulást kell szervezni, utána indulhat majd a többlépcsős beruházás. Gyógyvizeinkről Sokakat érdekel természeti kincsünk, a víz sorsa. Nos, a kérdéseikre bizonyára választ kaphatnak azon az előadáson, amely november 14-én, szerdán lesz Egerben, a Megyei Művelődési Központban. Ez alkalommal dr. Tóth Piroska főorvos beszél a gyógyvizekről és vizeink tisztaságáról. A hét végén — a rendőrségtől nyert információ szerint — a szokásosnál kevesebb, csak egy baleset történt Heves megye útjain. November 10-én a délutáni órákban, Eger és Andomaktálya között az egri Tóth Sándor az általa vezetett gépkocsival elütötte a gyalogosan közlekedő szintén egri Jankovics Józsefet. A férfit súlyos sérülésekkel szállították a kórházba. A baleset ügyében a rendőrség folytatja a vizsgálatot. „Bírósághoz fordulunk hitelűnk rombolása miatt” (Folytatás az 1. oldalról) — Igaz, hogy a választójogi törvény értelmezése alapján szintén ez a gondolat vetődik fel, s megyénkben is akadt már erre példa egy recskijelölt jogorvoslati kérelme nyomán, ám az is szerepel a jogforrásban, hogy kulturált, a fair play szerint folytatott kampányt tartanak leginkább elfogadhatónak... — Ez természetes, és a fejlett demokráciákban így is megy végbe. Nálunk az etikai kódex révén szeretnénk ebbe az iránya ba haladni. Az viszont nyilvánvaló, hogy a büntetőjog nem akar politikai utóvédharcok eszköze lenni! Hadd említsek egy példát a futball világából. Ha a csatár pályára lép, ezzel kockáztatja, hogy egy becsúszó szereléssel esetleg az ellenfél hátvédje eltöri a bokáját. Utána mégsem fordul mondjuk súlyos testi sértés miatt bírósághoz, mert elfogadta a játékszabályokat, s azt is, hogy a küzdelem hevében ilyesmi megtörténhet vele... — E szerint nem illeti meg a választásokon induló jelölteket semmilyen jogi védelem, ha a becsületébe gázolnak? — Erről nincs szó. Abban az esetben természetesen, ha a jelölt állampolgárt személyre szólóan úgy sértegetik a kampány során, hogy annak semmi köze a politikai hiteléhez, akkor előtérbe kerülnek a büntetőjogi eszközök személyisége megóvása végett. Az oktalan gyalázkodásnak a választási csatározásokban sincs helye! — Vegyünk egy példát! Ha valakire ráfogják, s híresztelik is róla, hogy Kádár-huszár vagy ávós volt, az minek tekintendő a fenti szempontok alapján? — Ez a véleményem szerint egyértelműen politikai hitelrontás, ami belefér a kampányküzdelembe. Mondom, magának a jelölt személyiségének kell olyan sérelmet szenvednie, ami nincs összefüggésben a politikai ténykedésével. — Tegyük fel— ugyanis az ön- kormányzati választások alatt ez is előfordult megyénkben —, valakiről az a hír járja, hogy szeretőt tart, holott mondjuk a szórólapján boldog, kiegyensúlyozott szülőnek tünteti fel magát. A dolog nem igaz. Ilyenkor mi a teendő? — Amennyiben ez a választási kampányon kívül történik, az nyüvánvalóan rágalmazás, s jogvédelmet igényel. Egyébként a kampány része. Etikailag nagyon is elítélendő, de még a választókért folytatott csata idején adott a lehetőség a cáfolatra. Utólag ebbe büntetőjogi eszközökkel beavatkozni nem lehet. Valaha a koncepciós perek lényege is az volt, hogy nem büntetőjogi problémákat igyekeztek büntetőjogi eszközökkel rendezni. Ez még egyszer nem történhet meg. — Megtörtént most a választások alatt, hogy egy jelöltet azzal vádoltak, korábban bűncselekmények részese volt. Mit vizsgál tulajdonképpen ezekben az új ügytípusokban a bíróság? — Azt, hogy az adott sértés a politikai hitel megméretése körébe tartozó, vagy azon kívül támadja valakinek a személyiségét. Előbbi esetben a bíróság valószínűleg megszünteti az eljárást, az utóbbiban pedig a paragrafusok szellemében jár el. Mindez persze, elsősorban elvi jellegű okfejtés, hiszen a konkrét ügyek konkrét elbírálást igényelnek. Szalay Zoltán Nemeztakarók, nemezsátrak Ezzel a címmel nyílt kiállítás az egri Gyermek-Szabadidőközpontban Vidák István és Nagy Mária iparművészek munkáiból. A gazdag mintavilágú sátrak és szőttesek együttesét az intézmény első emeletén december 9-ig, vasárnap kivételével, naponta 14 — 18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. (Fotó: Gál Gábor) Boldogiak kezdeményezése Boldogon a kisgazdapárt helyi képviselői jó ideje azt szorgalmazzák, hogy váljon ki és alakuljon újjá a faluban a termelőszövetkezet, amely jó ideje már, hogy beolvadt a hatvani tsz-be. A hatvani tsz vezetése nem zárkózott el a tervtől, épp ezért a közelmúltban rendkívüli vezetőségi ülésen döntöttek a közgyűlés összehívásáról. A fórum előreláthatólag november 28 — 30-án ülésezik maja, ahol várhatóan határozat születik a boldogiak kiválásáról. Ezt követően megkezdődik az osztozkodás, ami minden bizonnyal több vitás kérdést vet majd fel. Nem kevesebb, több a sertés A szeptemberi állatszámlálás előzetes eredményei A Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott, 1990. szeptember 30-i reprezentatív állatszámlálás előzetes adatai szerint az országban a sertések száma több, a szarvasmarha, a juh és a tyúkfélék állománya kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A szarvasmarha-állomány 1.614 ezer darab volt, 49 ezerrel (2,9%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál, és ez az elmúlt 10 év legalacsonyabb szeptemberi értéke. A csökkenés a vállalati szférában következett be, ahol az állomány négyötöde van. A kistermelők 18 ezer darabbal, 6,3 százalékkal növelték állataik számát. A 635 ezer darab tehén 10 ezerrel (1,6%-kal) kevesebb az előző évinél. A tehénállomány közel egynegyed részét tartó kistermelőknél az állatok száma nem változott, a vállalatoknál 2%-kal, ezen belül a termelőszövetkezeteknél 2,7%-kal csökkent. A sertések száma szeptember végén meghaladta a 9,5 milliót, ami 488 ezerrel (5,4%-kal) több az egy évvel ezelőttinél. A sertés- állomány 53%-a volt kistermelők gazdaságában, ahol egy év alatt 474 ezer darabbal, több mint 10 százalékkal növekedett a sertések száma. A vállalatoknál lévő állomány lényegében azonos a tavaly szeptember végi szinttel. A sertést tartó kistermelők közel fele 1 — 2 sertést tart (csak saját vágásra), negyedrésze 3 — 5 sertés, és szintén negyedrész körüli a 6 — 50 sertést tartók aránya. Az 50-nél több sertést tartók aránya nem éri el az egy százalékot sem. Az anyakocák száma összességében 675 ezer darab volt, 30 ezerrel (4,7%-kal) több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az anyakoca-állomány 57%-át tartó kistermelők 11%-kai növelték, a vállalatok 3%-kal csökkentették állataik számát. A nagyüzemek juhállománya a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent. Szeptember végén a juhok száma 1.168 ezer darab volt, az egy évvel ezelőttihez képest 157 ezerrel (11,8%-kal) kevesebb. A nagyüzemekben — mind az állami vállalatoknál, mind a szövetkezeteknél — évek óta tartó állománycsökkenés mellett a kistermelőknél 1987 óta ismét némi állománygyarapodás tapasztalható, ez azonban csak mérsékli az országos juhállomány fogyatkozását. Az anyajuhok száma az év közben megfigyelt nagyüzemekben szeptember végén 858 ezer darab volt, egy év alatt 72 ezer darabbal, 8%-kai csökkent. A tyúkfélék száma körülbelül 59 millió Volt, az egy évvel korábbinál 4 millióval (6,7%-kal) kevesebb. A tojótyúkok állománya — a kistermelőknél tartott állatok számának növekedése miatt — összességében 156 ezerrel (0,7%-kal) meghaladta az előző évit, és szeptember végén kereken 23 milliót tett ki. KSH tájékoztatási főosztály Fórum Hatvanban A Nemzetközi Tőkés László Mozgalom érdeklődésre számító fórumot rendez 15-én csütörtökön, este 5 órakor, a galéria emeleti termében. Ivó Svoboda parlamenti képviselő, a cseh és szlovák koordinációs központ tagja tart konzultatív tájékoztatót az államszövetség gazdaságával, kül- és belpolitikájával, s a nemzetiségek létformájával kapcsolatos problémákról. A konzultációban szlovák képviselőként részt vesz Ludovit Balia, a nagykövetség Budapesten akkreditált főtanácsosa, a hivatalos magyar külpolitika részéről pedig Lábodi László kormányfőtanácsos, a miniszterelnöki hivatal határon túli titkárságának vezetője, aki a fórumot is irányítja. E találkozón szívesen látják mindazokat, akiket érdekel északi szomszédaink, benne a magyar kisebbség életének, sorsának alakulása, és akik választ várnak a témakörrel összefüggő kérdéseikre. Belépődíj nincs, díjmentes részvételi kártyák mától kaphatók, illetve előjegyezhetek a galéria portáján személyesen, vagy a 11-796-os telefonon, délelőtt 10 — 13, délután 14 — 18 óra között. Garázsok és szabadtéri találkozóhely a Merengő-dombon A gazdagodó Eger Megyeszékhelyünk központjában szerény épületben találni az egri mérnöki irodát, amely manapság részese az egyre pezsgőbb, jó értelemben vett üzleti életnek. Kóta Imre, az iroda vezetője elmondta, hogy a növekvő vállalkozó kedv révén lehetőség nyűt arra, hogy Budapesten is fiókot nyitottak. Ezáltal is Eger és a főváros közelebb került egymáshoz. Azt is megtudtuk, hogy Vértes Ákos ügynökséget kíván nyitni a megyeszékhelyen, ahol az általános tevékenységen túl ingatlanforgalmazással is kíván foglalkozni. Célja, hogy szorosan együttműködjön az említett mérnöki irodával annak érdekében, hogy szolgáltatásaik körét teljesebbé tegyék. Törekvéseik között szerepel, hogy Eger déli városrészén a gépkocsitárolási problémákat enyhítsék. Erre vonatkozóan a terv nagyszabású, és ha elképzeléseiket sikerül megvalósítaniuk, akkor az országban is egyedülálló vállalkozást mondhatnak magukénak. A Rozália temető melletti Merengő-dombon, a város- rendezési tervvel egyeztetve már tart a szervezése a 200 — 250 garázsból álló, és a környezetbe jól illeszkedő épületegyüttes kialakításának. Már van banki biztosíték arra, hogy megfelelő külföldi részvétellel az ingatlanokat minél hamarabb megvehessék. Öt, jelentős múlttal rendelkező mérnök dolgozik azon, hogy mihamarabb asztalra tehessék a tanulmányt. Ugyanakkor az ügynökség is jelentős részt vállal az előkészítésben és az értékesítésben. Ügy tervezik, hogy 18 — 20 egységet alakítanak ki, ezekhez kocsimosó, szerelőakna is tartozna. Gondolnak egy olyan együttesre is, ahol a téli tárolást lehetne megoldani azoknak a gépkocsi-tulajdonosoknak, akik a csúszós úton ritkábban közlekednek. Növeli a szolgáltatás színvonalát a gondnoki lakással is biztosított felügyelet, illetve egy leendő autósbolt. A terepviszonyok lehetővé teszik, hogy a Me- rengő-domb tetején hangulatos szabadtéri találkozóhelyet alakítsanak ki, ahol a környezetbe illeszkedő szabadtéri színpad adhat otthont ifjúsági rendezvényeknek. — Készítsünk együtt menetrendet! Kér a vasút, tanácsot vár a MÁV... Eljött az utazók ideje... Ha minden igaz, „beleszólhatunk” a Magyar Államvasutak munkájába. Meghívót kaptunk ugyanis arra az értekezletre, amelyen a MÁV illetékesei szeretnék összegyűjteni a hivatalos menetrenddel kapcsolatos információkat, javaslatokat. S ha már élhetünk a meghívás jogával, nem szeretnénk üres kézzel elmenni a tanácskozásra. Ezért kéijük kedves Olvasóinkat, küldjék el címünkre (3301 Pf. 23.) az utazással kapcsolatos elképzeléseiket: hol és melyik csatlakozásnál, vonatnál kellene változtatni a jelenlegi menetrenden, hogy minél gyorsabban, pontosabban, s a legkisebb várakozással juthassunk el az úticéljainkig. Jó lenne, ha ötleteiket, javaslataikat még a héten postára tennék, hogy rendszerezhessük, előkészíthessük azokat. A borítékra írják rá: „Menetrend”. Készítsünk hát együtt menetrendet, ha már kér a vasút, tanácsot vár a MÁV... (szilvás) Nincs győzelem Van egy barátom, magyartanár. Az nekem csuda dolgokat szokott mesélni érettségi vizsgákról, így például a legutóbbiról is. Hemingway öreg halászáról az irodalomórákon már azelőtt is sokat beszélt a tanítványainak; hogyan győzött egyedül a nyílt tengeren, hogy lám, talán mégis érdemes, gyümölcsöt hozhat a győzelem, megéri a harc. Aztán eljött az írásbeli dolgozat ideje, ami után kíváncsian vette kezébe a munkákat, hogy lássa, mit írtak diákjai, mennyit tanultak tőle, vagyis hogy Hemingway-től, megmaradt-e valami tanulságféle a fejükben, ami egyszer évek múlva majd előjöhet. Hátha van az irodalomnak „ haszna ”. Leírom most, miképpen értelmezte a 18 éves vizsgázó a mű — mondjuk úgy — lényegét. Tehát, „mikor a halász látta, hogyan cincálják szét a ragadozók a nagy halat, így szólt a cápákhoz: vigyétek csak, vigyétek... én már úgyis győztem, vigyétek... nekem elég, ha csak a csontja marad...” Nem akarom én elképzelni sem, miket érzett akkor az én magyartanár barátom, inkább azt kellene körülírni, mi jut eszünkbe, ha kimondjuk a szót — győzelem. Valami jót kell éreznünk, de legalábbis azt, hogy ha nem is jó, ám lehetett volna rosszabb is. A győzelemről továbbá elmondható még, hogy utána rendszerint kellemes érzése van az embernek, megelégedetten bólint, „ez megvolna”, és hátradől kicsit a fotelban; megérdemeltük, megérdemeltem. Itten most egy nagy meccs zajlik, amibe lehet, hogy beledöglünk. De az is lehet, hogy túléljük. Nálunk most győzelmi esélyekről beszélni némi túlzás lenne, ahhoz most túl sokan alszanak a földön, hullámpapírokon, és sokan vannak, akiknek a következőévelviselhetetlen félidőt hoz, munkanélküliséget, a nyomort. Győzelem... A szó nemigen alkalmas valahogy. Győzhet a jövőben akármelyik párt is, nem lenne illendő hosszú pohárköszöntőket mondani, csak semmi mámor, semmi bódulat. Nem lenne szerencsés győzelmi reményekről beszélni addig, amíg ki nem jelentjük halkan, de azért határozottan, érthetően: emberek, a dolgok úgy állnak, hogy itt most egyáltalán nem lesz semmiféle győzelem. Viszont, ha igyekszünk, és szerencsénk van, talán megmaradunk. Piacgazdaság, modernizáció — mindnyájunk legnagyobb álma. Ami szép, az szép, meg kell hagyni. Csak az fog kiderülni lassan (lassacskán), hogy ennek az árát ki fogja fizetni valaki, és a balhét is el kell vinnie valakinek. És erre rámehet egy generáció, vagy tán kettő is. Ott állnak majd azok az emberek — mert ott fognak állni! — az utcán, felhajtott gallérral, dideregve, mocskosán: a piacgazdaság emberei. Legyünk optimisták, hogy nem mi leszünk azok, mert lehet, hogy mi állunk majd ott, szóval attól a perctől kezdve nem lesz stílusos győzelemről beszélni. És nemcsak azért, mert túl sokan lesznek akkor a vesztesek, hanem, hogy így együtt — az ország — egyszerre már sohasem fog össznépi módon hátradőlni a fotelban, hogy „győztünk”, mert minden csak viszonylagos, továbbá, hogy már ma is oly nagy a tét és súlyos a teher, hogy az öröm is vékonyka, és főleg időleges. Igaz, nincs más út, de nem létezik az a féle győzelem sem, amit mi elképzeltünk nemrégiben, tegyük hozzá, jóindulatúan, ám kissé naivan. És ajánlanám minden fontos politikacsinálónak, vezérnek, messiásnak, bánjanak takarékosabban a jelzőkkel, a megváltással, a mennyek országával, mert nekünk nem lesz elég, ha csak a csontja marad, és megint csak eltörik a mécses, ha elmarad a diadalmenet: virágeső, fesztivál. Továbbá vegyük számításba szerényen, hogy nekünk sajnos Trianon óta nincsen tengerünk, csak kisebb vizeink vannak: Dunánk, Tiszánk, Balatonunk. Ott meg nem olyan nagyok a halak. Havas András
