Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-12 / 188. szám

HÍRLAP, 1990. november 12., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. Emlékkönyv Fennállásának 30-ik évforduló­ját ünnepli az idén a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat. Ebből az alkalomból jubileumi emlék­könyvet jelentettek meg A föld, a víz és az ember címmel. A több mint 200 oldalas reprezentatív ki­advány szerzői, illetve szerkesztői nyomon kísérik a víztársulat tevé­kenységét. Vázolják azt a fontos szerepkört és azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket a hevesi térség­ben tettek és tesznek az ár- és bel­vízmentesítésért, a meliorációért, a korszerű vízgazdálkodásért. Miközben erről beszélnek, a könyv lapjain megelevenedik a te­lepülések múltja is Atánytól Tisza- nánáig, illetve A latkától Tenkig. Mint az előszóban olvashatjuk: „A természeti és az emberi környezet megóvásáért tenni — a társulati mozgalom keretei között — sokat lehet és kell is. E megállapítás kü­lönösen érvényes napjainkra, ami­kor számtalan környezeti ártalom — ijesztő méretekben — veszé­lyezteti élővilágunkat. A fentiek szelleme a hanyi-sajfokiaknál tet­tekben is megmutatkozik.” A gyógyvízre alapozzák A hevesi polgármesteri hivatal felkérésére az Egerterv munkatár­sai nemrég elkészítették a város strandfürdőjének komplex fejlesz­tésére vonatkozó tanulmányter­vét. Ennek lényege az, hogy a he­vesi gyógyvízre alapoznak, és több ütemű fejlesztést valósítanak meg. A tanulmányterv szerint először a strandot bővítik, ezt követi majd a reumakórház építése, végül pedig az új kemping kialakítása. A heve­si vezetés ezt a programot az 1990- es évtized végére kívánja megvaló­sítani. Mesterfogások A hevesi gazdák is jól ismerik a televízió Ablak című műsorából dr. Bálint Györgyöt. A népszerű szerző korábban nagy sikert ara­tott könyvét, a Mesterfogásokat most második kiadásban jelentet­te meg a Mezőgazdasági Kiadó. A rajzokkal bőségesen illusztrált mű hetvenöt mesterfogás leírását tar­talmazza, amelyet az évszakok sorrendjében gyűjtött össze dr. Bálint György. Ilyenek: ma is kor­szerű a vetésforgó, új zöldségfélék, a hibiszkusz teleltetése, a földimo­gyoró termelése, a vetőmagvak élettartama, a málna nyári metszé­se, a talajjavítás, hogy csak néhány fontosabbat soroljunk. Életveszélyes a tarnazsadányi Iskola A lényeg, hogy nem dől össze Nemrégiben arról kaptunk hírt, hogy jelentős repedések mutat­koznak a tarnazsadányi altalános iskola falain. Az épület — mint megtudtuk — életveszelyessé vált, és ez a tény önmagában sem vala­mi megnyugtató, hát még ha a házban gyermekek tartózkodnak. Ottjártunkkor — Besenyei Antal igazgató fogadott minket — először is azt tapasztaltuk, hogy a tanulok köszönnek az idegennek, ami érdekes volt és meglepő. Á tényeken persze ez sem változtat: a falakon repedések húzódnak, a szertárból pedig egy résen át látni az eget. A direktor úr elmondta: sajnos, a faluban az ő házán is látni eze­ket a jeleket, a nyári hosszantartó szárazság lehet a „bűnös”... Mindenesetre azonnal megrendelték a szakvéleményt (35 ezer fo­rint, plusz ÁFA) a Heves Megyei Beruházási Vállalattól. Arra a kér­désre, hogy nem félnek-e így tanítani azt válaszolta: a legkritikusabb részeken nincsenek gyerekek, ám igaz, eddig nem is nagyon propagál­ták a veszély meglétet. — Nem is tudom, mi lesz, ha az épület menthetetlen — mondja végül Besenyei Antal. — A kitelepítésre nem is merek gondolni, egy új iskolára pedig biztosan nem lenne pénz. A vizsgálatot végző beruházási vállalat szakembereit is megke­restük, akik elmondtak, hogy valóban az egyik legfontosabb ok a szá­razság, a talajzsugorodás. Ez „eredményezte” a szerkezeti elválto­zást. Kiderült ezen kívül, hogy a legveszelyesebb helyen a csapadék­víz elvezetése sincs megoldva. A szakvéleményben meghatározták a legégetőbb tennivalók elvégzését, egyben javaslatot tettek a helyzet szerintük legoptimálisabb megoldásara. Az ezzel kapcsolatos terv 40 ezer forint lenne, igaz, a tervezői művezetést ingyen vállalta volna egy szakmérnök. Az ajánlott, úgynevezett támpilleres megoldás kivitele­zése 400-500 ezerbe kerülne (ehhez jönne még a terv költsége), de a mérnökök szerint ez az elképzelés még a tervvel együtt is jóval ol­csóbb, mint a klasszikus módszer, melynek lényege: szakaszos aláfa­lazás, részleges újraalapozás. Nem mellékes az sem, hogy ilyen mó­don teljeskörű felelősséget is vállaltak volna. Tamazsadányban végül is úgy döntöttek, hogy a felajánlott terv túl drága, s így a másik megoldást részesítették előnyben. A helyiek már találtak is egy mestert, aki az alapmegerősítést elvállalta. Mester A «áras polgármester azt is elmondta, hogy ezzel a megoldással ősze- rintük jobban járnak, és hamarosan elkészül a költségvetés is. Igaz, hogy a kivitelezés módszerét illetően vita volt, de hamaro­san elkezdődnek a munkák, és ezután megszűnik az életveszély. Az iskola tehát nem dől össze — ez a lényeg. Hogy miért, milyen módszer alapján nem dől össze, az pillanatnyilag másodrendű kérdés. Erőfeszítések környezetünkért Húszmillió az új rendszerre A Metalloglobus Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalatnál hosszabb távra szóló környezetvédelmi programot valósítanak meg. Ennek fontos részeként a tarnaszentmiklósi te­lepükön holnap, kedden kerül sor annak az új létesítménynek a műszaki átadására, amellyel biz­tonsággal megoldják az ottani szenny- és csapadékvíz tisztítá­sát. Korábban ugyanis nem kis gondot okozott, hogy az említett két anyag nem volt megfelelően szétválasztva. Sőt, a régi szenny­víztisztító teljesítőképessége sem volt már elegendő. Ezért már 1988 végén az úgynevezett nyílt árkokat kikövezték, betonozták, így lehetővé tették a csapadékvíz elvezetését. Ezután fél kilométer Heves Város Önkormányzati Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — Államigazgatási Főiskolán vagy állam­és jogtudományi egyetemen szerzett oklevél, — büntetlen előélet, — államigazgatási szervnél eltöltött legalább kettőéves szakmai gyakorlat, — erkölcsi és anyagi megbízhatóság. A pályázó részletes programot nyújtson be, melyben fejtse ki konkrétan megjelölve, hogy miben látja a jegyzői munkakörben jelentkező tennivalóit. Bérezés: a hatályban lévő jogszabályok szerint. A pályázathoz mellékelni kell részletes önéletrajzot és a képesítést igazoló okiratok hiteles másolatát. A pályázat elnyerésével a kinevezés határozatlan időre szól. A pályázatot 1990. december 15-ig Heves város polgármesterének címezve (3360 Heves, Tanácsköztársaság tér 3.) kérjük megküldeni. A pályázat elbírálásának határideje: 1990. december 30. hosszúságban új szennyvízháló­zatot építettek, amelyhez kor- szerű tisztítómű kapcsolódik. így megoldódik, hogy a telep terüle­tén a munkák során az olajtól és más anyagoktól szennyezett vizet környezetkárosítás nélkül elve­zessék, és speciális berendezés működtetésével megtisztítsák, il­letve újra hasznosítsák. A húszmilliós költséggel léte­sített környezetkímélő rendszer műszaki átadásán — amely ki­emelkedő fontosságú a telep éle­tében —jelen lesznek a kivitelező Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, továb­bá a Köjál, illetve a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei. Ok egyébként folyamatosan nyomon követték a fejlesztést. Mint Budai István osztályve­zetőtől értesültünk, a program folytatásaként — ugyancsak Tar- naszentmiklóson — a színesfém­feldolgozáshoz is új, környezet­kímélő technológiákat vezetnek be hamarosan. Ez tízmilliós kor­szerűsítést jelent 1991 közepéig, amelyhez épületet alakítanak ki, és gyártóberendezéseket helyez­nek üzembe. Kivitelezője: a Szolnoki Mély- és Magasépítő Kft. A megvalósítása új tevé­kenység bevezetését is jelenti a jövő év második felétől, a tele­pen. He­ves: a múlt és a je­len ipÜ«» *í efr- WfH ' . ' ? * * *. URMEmBMI Egy kis természetgyógyászat... Életmód klub Dr. Szabó János körzeti orvos tavaly költözött Hevesre, és nem sokkal később életmód klubot szervezett. Novembertől már előadásokat is tartottak a na­gyobb betegségcsoportok — mint a magasvémyomás, a szív- és érrendszeri problémák, a cu­korbaj — megismeréséről és gyó­gyításáról. Ahogy telt az idő, mind népszerűbbé váltak a talál­kozások, így a klubtagok kezde­ményezték a folytatást. Ezért elhatározták, hogy a ter­mészetgyógyászat köréből új so­rozatot indítanak. Az első talál­kozásra ma, hétfőn este 6 órától kerül sor. Szó lesz a talpmasszí­rozás élettani hatásairól, amelyet Hoppka Béla egri reflexológus ismertet. Az alvászavarokról és a horkolásról dr. Szabó János tart előadást, míg az allergiás náthá­ról és kezeléséről pedig dr. Sápi Ibolya, a hevesi városi rendelő- intézet főorvosa. Legközelebb december 14-én találkoznak. Meghívják Bencsik Klárát, az egészségügyi főiskola adjunktusát, aki az egészséges táplálkozásról beszél majd. Ót követi dr. Zalai Tamás hevesi fo­gász főorvos, aki az előbbi témá­val összefüggésben mondja el ta­pasztalatait. Egyébként ennek a rendezvénynek külön érdekes­sége lesz, hogy a hallottakat a gyakorlatban, hidegkonyhai ké­szítményeken mutatják be, ame­lyeket meg is kóstolnak a klub tagjai. Úgy tervezik, hogy — a tavalyi mintájára— 1991.januáijábanis folytatják a foglalkozásokat, és áprilisig havonta egy-egy alka­lommal találkoznak. Addig az érdeklődők megismerhetik — többek között — a fontosabb gyógymódokat, illetve a gyógy­növények tulajdonságait és fel­használási lehetőségeit. Műtrágya Ausztriából és a Szovjetunióból De lesznek-e, akik vásárolnak? A hevesi vasútállomás szomszédságában, ideális környezetben találni azokat a mo­dern csarnokokat, amelyekhez iparvágány vezet. A helyi Rákóczi Termelőszövetkezet agrokémiai központjának részei ezek, ahol most is pakolnak, rakodnak. A háromhajós, 15 ezer tonna műtrágya befogadására alkal­mas csarnokrendszerben már a jövő év tava­szára készülnek, és akkorra tárolják az árut. Van mit, hiszen folyamatosan vasúti kocsi­kon érkezik a műtrágya Ausztriából, a Szovjetunióból és a Tiszai Vegyi Kombinát­ból. A szórókocsira is pakolnak a műtrágyából Szakái Péter, a közös gazda­ság termelési elnökhelyettese el­mondta, hogy alig egy esztendeje bővítették a telepet, miután megnyitották a háromezer négy­zetméteres növényvédőszer-tá- rolót is. Ezt saját kivitelezésben készítették el. A kényszer vezet­te őket erre, miután a szövetke­zet korábbi növényévédőszer- raktára teljesen elavult. Amel­lett, hogy saját szükségletüket folyamatosan biztosítják, bértá­rolást is folytatnak az egri köz­pontú Agrotranzit Kft.-nek, va­lamint a budapesti Agrochemol Részvénytársaságnak. Az új csarnokban megtalálhatók mindazok a növényvédő szerek, amelyeket jelenleg Magyaror­szágon a mezőgazdasági üzemek használnak. Az említett bértárolás előnyös a hevesieknek, hiszen a szövet­kezet árbevételét gyarapítja. Az agrokémiai központ egyébként földrajzilag kedvező helyen van, miután vasúton és közúton egya­ránt könnyen megközelíthető. Ennek ellenére komoly gondot jelent, hogy miután az üzemek fi­zetőképes kereslete erőteljesen csökkent, így kevesebb műtrá­gyát és növényvédő szert vásá­rolnak. Ez már az idén is meg- mutkozott, de jövőre méginkább erre számítanak! Ugyanis a bi­zonytalan gazdasági, pénzügyi helyzet miatt nem ismerik az 1991. évi vásárlási szándékokat. Az pedig várható, hogy a műtrá­gyák árát tovább emelik, amely minden bizonnyal mérsékli majd az értékesítési lehetőségeket. Az összképhez igazodó bevásárlóközpont A város új büszkesége lehet Úgy tűnik, régi óhaj valósul meg Hevesen. A teljesen elavult autóbusz-pályaudvar helyett új épül a Hősök útján. Nem mosta­ni keletű dolog ez, hiszen évek­kel ezelőtt felvetődött már ennek szükségessége. Az akkori tanács döntött is, hogy a Mátra Volán­nal való egyezség alapján közö­sen valósítják meg a beruházást. Aztán változott a helyzet. Noha az új pályaudvar alapja, közmű­vei elkészültek, az egyezség idő­közben felbomlott, miután a Mátra Volán három részre vált. A volt tanácsi testület ezután úgy határozott, hogy saját erőforrás­ból felépíti az új pályaudvart, sőt a szomszédságában, a városkép­be jól illeszkedő kereskedelmi központot is kialakítanak. Ezt erősíti meg Stisztemé Tóth Olga, a polgármesteri hivatal osztályvezetője, aki részese e fontos munka szervezésének. — Magánvállalkozók bevo­násával alakítjuk ki a létesítmé­nyeket — mondja —, amelyről a közeljövőben tájékoztatást kap az önkormányzati testület. Regi­onális érdek fűződik ehhez a fej­lesztéshez, hiszen nagy az átuta­zók száma Hevesen, és nem mindegy, hogy milyen benyo­mást szereznek városunkról. Ezért komplex tervdokumentá­ciót alakítottunk ki, amelynek megvalósításába a vállalkozni szándékozókat akarjuk bevonni. — Mi ennek a lényege? — Az a célunk, hogy a pálya­udvaron az átutazókat, de nem kevésbé a város lakóit is segítve, új bevásárlóközpontot hozzunk létre több üzlet nyitásával. Eddig 56 vállalkozó iratkozott fel a pol­gármesteri hivatalban a listára. Ezt követően körlevelet küld­tünk ki az említetteknek a felté­telekről. Azóta szóban is kap­tunk válaszokat tőlük konkrét szándékaikról, de ezeket írásban is kérjük, amelynek beküldési határideje november 13-a. A pá­lyázatok beérkezése után a vál­lalkozásokról rövid időn belül döntenek az illetékesek. — És mi lesz a mostani autó­busz-pályaudvar sorsa ? — Amikor az új elkészül, a je­lenlegit lebontják, és a városren­dezési terv szerint a helyén par­kolót alakítanak ki. Ezáltal lehe­tőség nyílik arra is, hogy a Heves központjában áthaladó 31-es fő­utat kiegyenesítsük, ezáltal a gyakori balesetveszélyt meg­szüntessük. — Hogyan teszik lehetővé majd az új kereskedelmi központ gyors megközelíthetőségét? — A leendő autóbusz-pálya­udvart összekötjük a hevesi piac­cal, az Erkel Ferenc úti lakóte­leppel, valamint arra is mód lesz, hogy a rendelőintézet felől meg­közelítsék. Az oldalt írták: Havas András Mentusz Károly Fotó: Perl Márton

Next

/
Thumbnails
Contents