Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-12 / 163. szám
4 Hírlap 1990. október 12., péntek Ma este a stúdiószínpadon Eörsi István: Sírkő és kakaó Az évad második bemutatóját tartják ma este az egri Gárdonyi Géza Színházban, annak is a háziszínpadán. A stúdiósorozat első darabjaként Eörsi István: Sírkő és kakaó című alkotását állították színpadra, melynek műfaji megjelölése: Traktátus a nyárspolgárság végleteiről. A rendező Éry-Kovács András, aki a Csó- kos asszonnyal mutatkozott be tavaly az egri közönségnek. A darab szereplői M. Horváth József, Solymosi Tibor, Simon Mari, Horváth Ferenc, Deák Éva és Réti Árpád. * A szerző a következő sorokkal ajánlja a közönségnek művét: A Sírkő és kakaói 1968. január 3-án mutatta be először a budapesti Thália Stúdió. Pontosabban csak a felét mutatta be, mégpedig nem a sírkőt, de nem is a kakaót, hanem mindkettőt félig. A hatalom abban az időben nem mutatkozhatott borzasztóságos- nak, így hát az Öregasszonyt az általam áhított Latinovits Zoltán vagy Dayka Margit helyett az édes-kedves Komlós Juci játszotta el. Hacser Józsa és Harsá- nyi Gábor azonban, mint a Piti házaspár, olyan piti volt, olyan Az elpusztíthatatlan özvegy még a halált is kineveti (M. Horváth József) (Fotó: Koncz János) szánalmas és közönséges, amilyennek elképzeltem és reméltem. Huszonnégy évvel megírása után társadalomkritikai darabom történelmi távlatot kapott. Igaz, a lakáshiány azóta sem csökkent, ma is létezik még eltartási szerződés, mely némelyek létérdekévé teszi mások halálát. A Hatalom ma is él a jogaival, és noha ma ellenőrizhetőbb, és korlátok közt tartható, ma is elmosódik a határ az „élés” és a „visz- szaélés” között. Ráadásul az eltartási szerződést már komédiám megírásakor is csak ürügyül használtam, valójában — mint egy kritikus észre is vette — a kormányzók és kormányzottak együttélését szabályozó Társadalmi Szerződés állapotát firtattam. A darab történeti jellegét igazából a stílusa leplezi le. Brecht- nek és az abszurdnak a keveredése Kelet-Európábán a hatvanas évekre vall. A Brechttől tanult könyörtelen társadalom- és erkölcskritika a szélsőségesen groteszk ábrázolásmód révén olyan általánosítást tett lehetővé, mely nem teljesen esélytelenül szállhatott szembe a cenzúra szigorával. Ráadásul az abszurd és groteszk ábrázolásmód iránt tanúsított érdeklődés visszahatás volt a társadalmi életen eluralkodó didaktikus szellemiségre, amely — persze összehasonlíthatatlanul magasabb gondolati szintre emelve — nyomot hagyott Brecht nem egy művén is. Minden darabnak próbája, hogy megváltozott történelmi körülmények között megújul-e a benne ábrázolt világ. Képes-e a mű olyan hangsúly- eltolódásokra, amelyek továbbra is biztosítják a dráma időszerűségét? Azt remélem, hogy ma a darabnak olyan problémái nyomulnak az előtérbe, amelyek a megírás idején periférikus jelentőségűek voltak. Például: alkalmas-e egy ember (vagy egy közösség) hosszú rabság után a szabadságra? Kimeríthetetlen-e az alattvaló-utánpótlás? Képes-e a hatalom arra, hogy minden körülmények közt fenntartsa bevált formáit és kereteit? És persze továbbra is izgat, minden politikai, erkölcsi és esztétikai kérdésnél makacsabbul, hogy legyőzhető-e az Iszonyat szépítő szándék nélkül, pusztán nevetéssel? „Keresztény kurzus”? Rövid történelmi visszatekintés egy mai vitához (11/2.) Vizsgáljuk meg az egyes irányzatokat. Az egyházak közvetlenül vállaltak szerepet a „keresztény-nemzeti kurzus” melletti agitációban és propagandában. Harcosan szembefordultak a liberalizmussal, a radikalizmussal és a szocialista eszmékkel. A konzervatív vallásos irányzatok fő képviselői Prohászka Ottokár és Bangha Béla voltak. Ezen irányzatok Prohászkát tartották szellemi atyjuknak, hisz ő volt a megfogalmazója a „kereszténynemzeti ébredésnek”. Prohászka azonban 1919 után nem tartozott konkrétan egyik keresztény irányzathoz sem, de mindegyik igyekezett őt kisajátítani. Prohászka gondolatkörének középpontjában a racionalizmus és az intellektualizmus elleni harc állt. Nyíltan állást foglalt a fajelmélet mellett, amelynek — véleménye szerint — a legnagyobb ellensége a demokrácia. Eszmerendszerének lényege a faj védelem és a keresztény-szocialista gondolatok összekapcsolása, ugyanakkor rendelkezett bizonyos szociális nyitottsággal. Prohászka mellett a „keresztény kurzus” leghatásosabb képviselője, agitátora és szervezője Bangha Béla jezsuita páter volt. A fajelméletet Bangha csak mint az egyházi, vallási keretbe beemelt eszmerendszert fogadta el. Vezető szerepet szánt a harcos katolikus egyháznak. Magyarország újjáépítése és a kereszténység című művében elemzi a kor eszmeáramlatait. Lényegében három meghatározó eszmerendszert fogad el: a liberálist, a szocialistát és a keresztény-nemzeti ideológiát. Történelempolitikai gondolatai kifejtése során hangsúlyozza a magyar „különút” jelentőségét. Ezzel kapcsolatban állítja, hogy a magyar politikai élet kü- lönútja nem kapcsolódhat a parlamentáris államformához. A parlamentarizmus — nézete szerint — elszakadást jelent az egyháztól. Bangha antiszemitizmusa mérsékeltebb, mint a fajvédőké. Ezzel kapcsolatban célként jelöli meg a zsidóság erkölcsi és hazafias asszimilációját, ami nemcsak a zsidók megkeresztel- kedését jelenti, hanem keresztényi szellemben való átnevelését is. Mindezek mellett fő ellenségnek tartotta a magyar társadalomban a „zsidó destrukciót”. Bangha Béla befolyása nemcsak elméleti munkásságán keresztül, hanem az általa irányított Központi Sajtó Vállalat lapjain, a Nemzeti Újság, az Új Nemzedék, illetve a Magyar Kultúra révén, valamint a Mária- kongregációkra és egyéb katolikus szervezetekre alapozva érvényesült. így az egyház közvetlenül vállalt szerepet a „keresztény-nemzeti kurzus” mellett agitációban és propagandában. A konzervatív irányzat két illusztris képviselőjének gondolatai az agrárius-merkantil eszmékhez is kapcsolódtak. Hangsúlyozták a nagybirtok agrárkapitalista fejlődésének szükségességét. Jellemzi munkásságukat — e vonatkozásban — egy romantikus agrárdemagógia, amely széles társadalmi bázisra épült, a nagybirtokosodtól a középparasztságig terjedő skálán. A kurzus államelméletének sajátos értelmezései között a legmarkánsabb a „szegedi gondolat”. A „szegedi gondolat” eklektikus keveréke a keresztény, nemzeti, faji ideológiai irányzatoknak. Célja a magyar nép védelme egy belülről romló idegen hatástól, azaz fajvédelem. Előszeretettel használta a keresztény faj fogalmát, nem vette át az antiszemitizmus német forrású faj- kultuszát, nem akarta kizárni a politikai hatalomból a polgári és középrétegek német származású részét. Számukra a „kereszténynemzeti” fogalom lényege: nem zsidó. Az irányzat Fajvédő Párttá szerveződésében Gömbös Gyula, Lendvai István, Bajcsy-Zsi- linszky Endre és Milotay István játszották a vezető szerepet. A fajvédő irányzat a kurzust nem pusztán nemzeti újjászületésnek tekintette, hanem a dualista múlttal is szakító nemzeti forradalomnak. Alapvető célja a keresztény középosztály politikai hegemóniájának megteremtése, szemben a nagybirtokos arisztokráciával és a nagyburzsoáziával. Az előbbiekkel való szembenállást egyébként meglehetősen visszafogottan, az utóbbival pedig igen erőteljesen hangsúlyozták. A nemzeti gondolatot antiszemita megközelítésben fogalmazták meg, amelyhez fő ideológiai fegyvernek a nacionalizmust, fő eszköznek az antiszemitizmust használták. A fajvédő irányzat megjelenésekor hasonlított a nácizmusra, annyiban, amennyiben nemzeti és szociális demagógiát is hangoztatott. Számos lényeges vonatkozásban azonban eltért attól. Egyrészt az irányzatot nem képviselte egy karizmatikus személyiség, és a társadalomnak egy viszonylag szűk rétegét hatotta át; másrészt a nemzeti és szociális demagógia összekapcsolása csak később történt meg; harmadrészt ez a radikális konzervativizmus védekező jellegű volt. Mindez adódott a magyar társadalom szerkezetéből, amelyben sajátos szerepet töltött be a dzsentri réteg. Ugyanakkor az is világos volt az irányzat képviselői előtt, hogy a zsidó tőke nélkül Magyarországon nincs ipar és kereskedelem. Ennek ellenére is meglehetős harcos antiszemita demagógiát folytattak. E harcosságra jellemző Gömbös Gyulának 1923. december 17-én elhangzott belpolitikai programja: „Ameddig szerencsém lesz a politikában részt venni, két vezérgondolatfog vezetni. Az egyik a keresztény gondolat, amelyet röviden fajvédelemnek nevezünk, a másik pedig az agrárius gondolat... csak olyan állam tudja létalapját lerakni és biztosítani, amelyben egy kitermelt faj veszi át az uralmat. Bizonyos faji szup- remációval lehet csak államot fenntartani. ’’Mint kitűnik az idézetből is, Gömbös a keresztényi gondolatot azonosította az antiszemitizmussal. A „keresztény-nemzeti” államelv harmadik irányzata az ún. agrárius-merkantil tábor. Ennek az irányzatnak az előzménye a világháború előtti Tisza-korszak gazdasági liberalizmusában, polgári egyenlőségi elveiben, anti- szocializmusában, abszolutikus autokrata politikai vezetési módszereiben, a nagynemzeti gondolatban fogalmazódott meg. Ezen elvekben a nagybirtok és nagytőke ideológiai összefonódása valósult meg. Itt jól megfért egymás mellett a liberalizmus a keresztényi valláserkölccsel, sőt igényelte a vallás konzerváló segítségét. Az ellenforradalmi restauráció során a Tisza-korszak elvei közül egy sor fegyver használhatatlanná vált. Az újjászerveződő agrárius-merkantil tábor a liberalizmust veszedelmes ellenségnek nyilvánította éppen úgy, mint a klerikális konzervatívok és a fajvédők. Az állami beavatkozást igénylő gazdaságpolitika elutasította a liberalizmust. Az agrárius-merkantil blokk a Szek- fű Gyula által megfogalmazott gondolatokat tette magáévá. Szekfű Három nemzedék című munkájában a történeti elv hegemóniájának hagyományából indult ki. Likvidálta a politikai és világnézeti liberalizmust, elutasította a fajvédő radikalizmust és a fasisztoid szociális demagógiát. Munkájában összekapcsolta a „konzervatív reformer” Széchenyit Tisza Istvánnal, kizárva az utóbbi politikai örökségéből a liberalizmust. E három irányzat egymásra hatásából bontakozott ki az ellenforradalmi rendszer neonaci- onalista ideológiája, amelynek fő képviselője Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány kultuszminisztere. E kurzus törekedett a nacionalizmus és patriotizmus összekapcsolására; a sajátos magyar út kialakítására; a nemzeti szolidaritás és a társadalmi béke megteremtésére. Érdeklődésének középpontjába a történelmi faj elméletét állította, helytelenítve a fajvédők szélsőséges antiszemitizmusát. A neonacionaliz- mus végső céljának Magyarország területi épségének visszaállítását, a revíziót tekintette. Ezen céloknak rendelte alá a tudomány és művelődéspolitikát, külön hangsúlyt helyezve — és ez kiemelkedő érdeme — az „alsóbb néprétegek” művelődésének biztosítására. Az ellenforradalmi rendszer „keresztény-nemzeti kurzus”-ának jellemző vonásait összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a korszak társadalmi tudatának mozgásfolyamatai jobboldali irányba tolódtak. A baloldali irányzat egyenlő volt az üldözendő, destruktív eszmével. A konzervatív ellenzéki irányzatok közeledtek a keresztény-nemzeti gondolathoz, amelyben a kötőanyag a nacionalizmus volt. A kurzus nyitott volt jobb felé, de teljesen zárt bal felé. Kíméletlenül igyekeztek visszaszorítani a baloldali, liberális szellemi progressziót. Erövid elemzés után ki-ki eldöntheti a kérdést: „keresztény kurzus” jött-e létre a mostani rendszerváltás kapcsán. Azonban anélkül, hogy a jelen politikai struktúra elemzésébe belemennénk, az elmondottak alapján így is megállapíthatjuk, hogy a kérdés felvetése elsősorban a politikai küzdelem céljait szolgálja, semmint a tudományosság, a történelmi valóság reális értékeíését. (Vége) Dr. Kovács Ernő MAI MŰSOROK C mo2i ) EGRI URÁNIA (Telefon: 11-888) Du. 3, 5 este 7, 9 órakor Szörnyecskék 2. Színes, amerikai film EGRI BRÓDY (Telefon: 11-773) Du. fél 6, este fél 8 órakor Jó estét Wallenberg úr Színes, svéd film EGRI PRIZMA Du. 3, 5, este 7 órakor Bestseller Egy bérgyilkos vallomásai GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. 4, este 6, 8 órakor Mint a villám Színes, amerikai film HATVANI APOLLÓ Du. fél 4, fél 6, este fél 8 órakor A magányos erő Színes, amerikai film HATVANI KOSSUTH Tremors — Ahová lépek szörny terem Színes, amerikai film HEVES Legénybúcsú PÉTERVÁSÁRA Gyerekjáték FÜZESABONY Heves jeges ( rádió ) KOSSUTH Óránként: Hírek. Időjárás. Útközben 4.30: Reggeli Krónika 8.05: Hangszemle 8.20: Fűtől — fáig 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben. Közérdekű magazin 11.10: Népdalok, néptáncok 11.40: Rádiószínház 12.00: Déli Krónika 12.30: Ki nyer ma? — Mezőtúron 12.45: Külpolitikai arcképcsarnok 13.05: Klasszikusok délidőben. Zenei ábécé 14.05: Erről beszéltünk. A körzeti stúdiók műsoraiból 14.35: Orvosi tanácsok 14.40: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 15.05: Magyar írás — irodalmi hetilap 15.50: Beszélni nehéz 16.00: Délutáni Krónika 16.15: Hangoló 17.05: Magyarországról jövök... 18.00: Esti Krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt... 19.42: Népdalfeldolgozások 19.50: Gong 20.05: Mű-kereskedelem 20.36: Kodály-kóru- sok 21.05: Kilátó — világirodalmi hetilap 21.50: Beszélni nehéz 22.00: Késő esti Krónika 22.30: Barokk muzsika régi híres előadó- művészek tolmácsolásában 23.05: Előjáték a Lear királyhoz 24.00: Hírek. Időjárás PETŐFI 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs 7.37: Sportreggel 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Rivaldafényben. Hobo Blues Band 9.00: Hírek. Időjárás 9.03: Kié a mikrofon? Kaposy Miklós kabaréba illő históriái 10.00: Kertbarátok műsora 10.05: Idősebbek hullámhosszán 10.50: Hajszálgyökerek 11.00: Hírek. Időjárás 11.03: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból 11.30 :Tip-top parádé 12.00: Nóták 13.00: Hírek, időjárás 13.03: Pophullám 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Péntektől péntekig. Ajánlóműsor sok muzsikával. Közben: 14.50: Könyvről — könyvért 15.00: Hírek. Időjárás 17.00: RádióMa. Benne: 17.00: Hírek. Időjárás 17.30: Utcarádió 18.20: Disputa 19.00: Hírek. Időjárás 19.03: Kö- lyökrádió 19.30: Zenés hallomások és vallomások 21.00: Híradó. Időjárás 21.03: A Rádió Dalszínháza. Melibea és Calisto szerelme 22.21: Spanyol népdalok 22.29: Szórakoztató antikvárium 23.00: Hírek. Időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: Gospel magazin 23.55: Katalán dzsessz BARTÓK 6.00: Muzsikáló reggel 9.10: Luc Fuchs Weber-műveket klarinéto- zik 10.04: Spanyol művészek operafelvételeiből 11.04: Zenekari muzsika 12.00: Hírek. Időjárás 02.05: Vokális zene 13.00: Rádiószínház. Calderon: Úrnő és ko- moma 14.04: Manuel Barrueco gitározik 14.27: Janácek: A sors. Háromfelvonásos opera. Közben: 15.02: Kosztolányi Dezső versei 16.00: Hírek. Időjárás 16.05: Édes anyanyelvűnk 16.10: Kapcsoljuk a stúdiót. Mozart-hangverseny. Közben: 16.50: Képes Géza versei 17.35: Szimfonikus zene 18.00: V materinskom jazyku 18.20: In lim- ba materná 18.40: Na matemjem jeziku 19.00: Hírek. Időjárás 19.05: In der Muttersprache 19.25: Romantikus kamarazene 20.35: Könyvszemle 20.45: Füst Milán veresei 21.00: Századunk zenéjéből 22.00: Diszkotéka 23.00: Opera-művészlemezek 24.00: Hírek. Időjárás 0.10: Dzsesszfelvételek 1.00: Kamarazene. Éjfél után: 0.15: Irodalmi beszélgetés, popzene, olasz kamarazene, nóták: ( televízió ) BBC-híradó 9.00: Tévétoma 9.05: Képújság 9.10: Aszlányi Károly: Sötétkamra. Bűnügyi film 10.35: Gyémántdíjasok fesztiválja, ’89 11.05: Képújság 16.25: Képújság 16.33: Műsorismertetés 16.35: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 16.45: Stúi — Hírek románul 16.50: Műsorajánlat 17.00: Péntek délután 17.00: Évgyűrűk. Nyugdíjasok műsora Kb. 17.30: Téka. Közhasznú információk 17.40: Magas vérnyomás népbetegség. Riportfilm 18.00: Ablak. Közéleti szolgáltató műsor 19.00: ’’Maradjatok meg szeretetemben!” Keresztény életkérdések 19.10: Esti mese. Futóverseny. 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.05: Angyalbőrben. Bakafácán 20.10: Panoráma. Világpolitika percről percre 22.10: Válogatta a rendező: Andrzej Wajda. Nyírfaliget. Lengyel film 23.40: Híradó 3. 23.55: BBC-híradó TV2 Endrei Judittal és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság 17.15: TV2. Benne: Riportok — Időjárás — Zene 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Szellemek öble 18.50: TV 2 19.00: Hurrá, van bérgyilkosunk! Amerikai film 22.28: TV 2. Benne: Októberi rögtönzések 21.00: Híradó 2. 21.20: TV 2 21.30: Operamagazin 22.20: Napzárta Kb. 23.05: Égetnivaló ember Kb. 0.30: TV 2 TV5 16.05: Hírek 16.15: Ellenállás 17.15: Női szemmel 17.45: ínyencségek 18.00: Harmincmillió barát — mag. 18.30: Játék a betűkkel 18.50: TV 5-klub 19.00: Hírek. Szempillantás 19.30: Híradó élőben 20.05: A törvény nevében — mag. 21.00: Híradó 21.35: Boldog napok — szór. műsor 23.10: Elhanyagolt remekművek — ruhagyűjteményekről 0.15: Kulturális híradó SUPER CHANNEL 7.00: Pirkadat 9.10: Egyveleg 16.00: Forró drót 17.00: Adásban 18.30: Kék éj — magazin 19.45: Időlánc — tévénosztalgia 20.00: Európai slágerlista 20.30: Max Headrom 21.00: Fleetwood Mac 22.15: Filp CD 23.15: Koncert 0.30: Kék éj 1.30: Időlánc 1.45: Egyveleg MUSIC TV 19.30: A nagy kép 20.00: Ray Cokes 21.00: Slágerlista 23.00: Szombat éjjel 23.30: Riport 23.45: Újdonságok 24.00: Az MTV legnagyobb slágerei I. 00: Rivaldafény 1.30: Maiken Wexo 3.00: Éjszakai videók EUROSPORT 6.30: A pénzügyi világ hírei 7.00: D. J. Kat-show 9.30: Eurobic 10.00: Euro- sport-hírek 10.30: Kaleidoszkóp II. 00: Kerékpársport 12.00: Ritmikus sportgimnasztika 13.00: Tenisz. Golf 19.00: Hétvégi előrejelzés 19.30: Eu- rosport-hírek 20.00: Tenisz 23.00: Kaland — magazin 1.00: Hírek 2.00: Műsorzárás RTLPLUS 6.05: Gazdag és szép 6.30: Halló, Európa — jó regeit, Németország! 8.35: Telebutik 9.20: A Springfield-sztori 10.10: Ketten egy ötlettel 11.00: Tele- buúk 11.35: Rizikó 12.05: Forró nyeremény 12.35: Rendőrségi beszámoló. Illegális fogadóiroda 13.00: Gazdag és szép 13.25: Kalifornia klán 14.10: A Springfield-sztori 14.55: Egészségügyi magazin 15.20: Egyszerűen állati 15.43: Nettó — a gazdaság ma 15.55: Murphy papa. A vér jogán 16.459 Rizikó — játék 17.15: Forró nyeremény 17.45: Játssz velünk! 18.00: Kalifornia klán 18.45: Híradó. Időjárás 19.15: Harc a maffia ellen. Megátkozva 22.15: Gyilkosság a hobbija 22.10: Sípszó —focishow 23.15: Segédzsaruk 0.50: Asszonyok, akik megjárták a poklot 2.30: A halálangyal 4.05: A fegyverbolond 5.40: Alfred Hitchcock bemutatja. A halott hangja 5.58: Aerobic SAT1 6.00: Jó reggelt a SAT 1-gyel! 8.35: Szomszédok 9.05: Szerelemhajó 9.50: Teletipp/Horoszkóp 10.05: Teleüzlet 10.30: Egy Duke ritkán jön... 11.20: Füstölgő coltok 12.15: Szerencsekerék 13.00: Telebőrze 14.05: Szelleműzők 14.30: Teletipp — utazás/Horoszkóp 14.40: Szerelemhajó. Valentin üdvözletét küldi 15.30: Kérem a következőt! 16.55: Teleüzlet 16.05: Magas bozót. A megbízás 17.10: Szomszédok 17.35: Teletipp — teszt 17.45: Műsorismertetés 17.50: Az Adams család.- Gomez, az év embere 18.15: Mini Max 18.45: Híradó. Időjárás 19.05: Szerencsekerék 20.00: Charlie angyalai. Az angyalarcú gyilkos 21.00: Charles és Diana románca 23.00:48 óra 0.35: Műsorismertetés. ( színház ) Gárdonyi Géza Színház 19 órakor A KÁVÉHÁZ (Latinovits-bérlet) * TV1 8.28: Műsorismertetés 8.30: Háziszínpad — 20 órakor Sírkő és kakaó (Bemutató)
