Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-02 / 154. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 154. szám ÁRA: 1990. október 2., kedd 5,80 FORINT „TÉRDIG ERŐ SZÉLBEN, KÉT KAPURA KALAPOT LENGETÜNK" ...kivihetnénk az embereket az utcára, de csak az vállalkoz­zon, aki vissza is tudja őket hozni onnan. (3. oldal) A TYÚK VAGY A TOJÁS? ...a házat nem a tetővel, hanem az alapokkal kell kezdeni. (6. oldal) ÉJSZAKAI LÁTOGATÓK A BESENYŐTELKI ABC-BEN Zoknit húztam a kezemre, hogy ne maradjon utánam nyom. (8. oldal) a következő fordulót, a legtöbb egyéni kerületben, s a listákra is. A nagyobb városokban a kö­vetkező eredmények születtek: Egerben az 1. vk.-ben Herman István (SZDSZ, Fidesz, Eger és Vidéke Ipartestület, MZP), a 3. vk.-ben Balázs Mihály (függet­len), az 5. vk.-ben Mészáros György (SZDSZ, Fidesz, Eger és Vidéke Ipartestület, MZP), a 8. vk.-ben dr. Ringelhann György (SZDSZ, Fidesz, Eger és Vidéke Ipartestület, MZP), a 9. vk.-ben Irlanda Dezső (SZDSZ, Fidesz, Eger és Vidéke Ipartestület, MZP), és a 10. vk.- ben dr. Molnár Miklós (KDNP, MDF, FKgP) szerzett mandátu­mot. A többi választókerületben érvénytelen volt a választási for­duló, mert nem ment el a válasz­tópolgárok 40 százaléka. Gyöngyösön az 5. vk.-ben Ke­resztes György (KDNP) és a 14. vk.-ben Nagy Gyula (Fidesz) szerzett képviselői mandátumot. A többi választókerületben ér-, vénytelen volt a forduló. Mint az előzőekben jeleztük, Hatvan mind a 10 választókerü­letében 40% alatt maradt a meg­jelenési arány, így szintén ér­vénytelen lett a forduló. Hevesen a 3. vk.-ben dr. Kar- niczki István (MDF, FKgP), a 4. vk.-ben Fehér /.«van (MDF), a 7. (Folytatás a 2. oldalon) Felmentő ítélet Sólyom László és társai ügyében Törvénysértő a Katonai Felsőbíróság 1954. szeptember 17-én Sólyom László altábornagy és öt társa ügyében perújítás során hűt­lenség és más bűncselekményekrrúatt hozott ítélete — állapította meg a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa hétfőn. A Budapesti Katonai Törvényszék a büntetőeljárás lefolytatása után a terhelteket kötél által végrehajtandó halálra ítélte. Az ítéletet 1950. augusztus 19-én végrehajtották. Az 1954-ben, perújítás során hozott ítélettel Sólyom László altábornagyot, Beleznay István vezé­rőrnagyot, Révay Kálmán vezérőrnagyot, Porffy György vezérőrna­gyot, Illy Gusztáv altábornagyot és dr. Merényi Gusztáv vezérőrna­gyot felmentették. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a törvényességi óvásban in­dítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa állapítsa meg az ítélet törvénysértő voltát, mert — szerinte — a terhelteket bűncselekmény hiányában kellett volna felmenteni. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a következő határoza­tot hirdette ki: a Katonai Felsőbíróságnak a terheltekkel szemben 1954. szeptember 17-én hozott ítélete törvénysértő, ezért azt a vizs­gált részekben hatályon kívül helyezte, s az ügy hat szereplőjét bűncse­lekmény hiányában felmentette az ellenük szólt vádak alól. A fő- és szakorvosok dr. Ertsey Csabát támogatják Döntés a megyei kórház orvos-igazgatójáról A Markhót Ferenc Megyei Kórház és Rendelőintézet törté­netében először for­dult elő, hogy széles körű szavazással vá­lasztják meg az első­számú vezetőt. Hét­főn délután az intéz­mény ebédlőjében a szakorvosokkal ki­bővített főorvosi ér­tekezlet titkos szava­zással választott négy pályázó közül. A népjóléti és a belügy­miniszter rendelete alapján a Magyar Or­vosi Kamara helyi szervezete rendezte ezt az eseményt. A 173 szavazásra jogosult résztvevőt dr. Mezősi Zsombor, a Magyar Orvosi Ka­mara egri regionális szervezetének elnö­ke köszöntötte, majd a négy pályázó: dr. Ertsey Csaba főor­vos, dr. Gyetvai Gyula osztályvezető főorvos, dr. Maka Ferenc adjunktus és dr. Misz Mihály osz­tályvezető foorvos összegezte program­ját. Ezt követően el­hangzott a Magyar Orvosi Kamara mi­nősítő bizottságának véleménye, majd sor került a titkos szava­zásra. Eszerint a je­lenlévők többségé­nek bizalmát dr. Ert­sey Csaba nyerte el. Az orvos-igazgatói kinevezést a megyei tanács szakigazgatási szerve adja meg szá­mára. Főkapitányi tájékoztató: kirabolták a szilvásváradi postát...Lőtt sé­rültet jelentettek SzarvaskőbőL.Cigány — skinhead utózönge... Kevesebb, de még mindig sok a durva bűntett Európa Tanács: tiszta választások Tisztességes önkormányzati választásokat tartottak Magyar- országon. A kitűnő szervezésnek köszönhetően mindenütt sikere­sen zajlott le a voksolás. Erre a kedvező következtetésre jutott magyarországi tapasztalatait ösz- szegezve az Európa Tanács kül­döttsége, amely az ország több települését meglátogatva kísérte figyelemmel a helyhatósági vá­lasztásokat. A delegáció tagjai egységesen úgy vélekedtek, hogy mind a vá­lasztási törvény, mind a voksolás lebonyolítása, illetve annak eredménye egyaránt megfelel az európai normáknak. John Morgan megelégedett­ségét akként foglalta össze: „Öröm látni, miként alakulnak a dolgok Kelet-Európábán. Ez bátorítást jelent az Európa Ta­nács számára is.” Az Európa Tanács delegáció­ja a maga részéről teljesen kielé­gítőnek találja az eredményt, s a lényeget abban látja, hogy a ma­gyar választópolgárok akarata világosan kifejezésre jutott. Tegnap délután főkapitányi sajtótájékoztatót tartott a Heves Megyei Rendőr-főkapitánysá­gon dr. Jónás Pált. ezredes, a fő- kapitányság vezetője. Elmondta, hogy szeptember­ben a durvaság és az agresszivitás felerősödése jellemezte me­gyénkben a bűnözést, s tovább növekedett a vagyon elleni bűn- cselekmények száma. A nyári hónapokhoz képest némileg csökkent az ismertté vált bűncse­lekmények száma, ám a tavalyi év hasonló időszakát tekintve még mindig nagyon szomorú a statisztika. Ezt követően részle­tesen szólt az elmúlt harminc nap bűncselekményeiről. Ezekből is­mertetünk néhányat. Szeptember 11-én, hajnalban bejelentés érkezett a Hevesi Rendőrkapitányság ügyeletére, amely szerint a helybéli Csomós Lászlónét szúrt sérülésekkel ta­lálták meg. A szemlebizottság megállapította, hogy a bűncse­lekményt Csomós László követ­te el, aki tettének elkövetése után eddig ismeretlen összetételű, mérgezett folyadékot ivott. Cso- móst-még a bejelentés napján el­fogták: emberölés kísérletének bűntette miatt folyik ellene az el­járás. Ismeretlen tettes 15-én éjfél­kor gáz-spray-vel szembefújta Török Miklós egri lakost, akit súlyos, életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. Forrónyo­mon üldözés eredményeként el­fogták Farkas Béla egri és Stal- majer István demjéni lakosokat, akik alaposan gyanúsíthatok a bűncselekmény elkövetésével. Nem sikerült még eddig felde­ríteni azt az ismeretlen elkövetőt, aki betört a vámosgyörki általá­nos iskolába szeptember 13-ra virradóan, és elvitt onnan egy 10 ezer forint értékű magnót. Ron­gálásával — vandál módon több tárgyat összetört — ugyanakkor százezer forintos kárt okozott. Ugyancsak ismeretlenek jelen­leg még azok az elkövetők, akik szeptember 21-e hajnalán a nagyrédei borozót rámolták ki, illetve azok is, akik 21-e és 23-a között feltörték a vécsi és a kis- nánai gázcseretelepet. A lakosság segítségét kéri a rendőrség a következő ügyben. Tegnapra virradóra ismeret­len tettes(ek) betörtek a szilvás­váradi posta épületébe. A hiva­talvezető irodájában található trezor ajtaját felfeszítették, és onnan kb. 700 ezer forint kész­pénzt tulajdonítottak el. A rend­őrség kéri a lakosságot, hogy aki az esetről bármilyen információ­val rendelkezik, jelentkezzen a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnüldözési osztályán (Eger, Szabadság tér 1 — 3.), vagy a 12-555/11-79-es telefon­számon, illetve melléken. Kérik, hogy jelentkezzen a rendőrségen az a férfi, aki szep­tember 30-án kb. 18.50 órakor megjelent az egri Shell-benzin- kútnál, és szólt az ott dolgozók­nak, hogy értesítsék a mentőket. Kérését azzal indokolta, hogy Szarvaskő környékén vadászat (Folytatás a 2. oldalon) Oktatótelevíziós szeminárium — ’90 Ha a kábeltévén is oktatnak majd __ ó ta kétévenként megtartott egri rendezvény értékéből. Dr. Nagy Andor, a tanárképző főiskola ne­veléstudományi tanszékének ve­zetője az egyik kigondolója és helybeli istápolója a rangos ren­dezvénysorozatnak. Ez alkalom­mal azt kérdeztük tőle, vajon azon túl, hogy az egri főiskola hí- rét-nevét megismerik a világban, mit profitál ebből közvetlenül az intézmény? — Természetesen a tanáraink is részt vesznek, s főként a didak­tika oktatásában hasznosíthatják az itt hallottakat, de a hallgató­ink is besegítenek, tolmácsolnak. Kelemen Endre, a Magyar Te­levízió művelődési főszerkesztő­sége iskolatelevízió stúdiumának vezetője már a megnyitó előtti pillanatokban érkezett a „tett helyszínére”, így Kerekes Péter gyártásvezető mondta el, mi fog itt történni az elkövetkező na­pokban. Tőle tudtuk meg, hogy harminckilenc külföldi, s majd­nem kétszer annyi hazai résztve­vővel indul a kurzus. Érkeztek Skandináviából, Hollandiából, s természetesen a környező orszá­gokból is. A résztvevők csaknem valamennyien televíziós szakem­berek, olyanok, akik készítik a műsorokat. A téma ezúttal: A tudomány megjelenése a képer­nyőn. Aktuális ez azért is, mert átalakulóban van sok minden, például a történelemszemlélet, s nem érdektelen arról beszélni, vajon hol a helye (vagy van-e he­lye) az áltudományos műsorok­nak a képernyőn. A válaszadás­ban bizonyára útmutató lesz majd dr. Ranschburg Jenő pszi­chológus, Potó János történész, Kozma Tamás oktatásszocioló­gus és Tamás Pál tudományszo­ciológus előadása. Mintegy fél­száz videokazettát is levetítenek (a résztvevők szinte mindegyike hozott magával anyagot). Tegnap délelőtt 9 órakor a megnyitó égjük legnagyobb (Folytatás a 2. oldalon) A külföldiek között ott vannak a BBC munkatársai is (Fotó: Szántó György) Minden ragyog, és minden a helyén van. A jó érte­lemben vett tévés profizmus jellemzi az 1990-es nemzetközi oktatótelevúiós szeminárium helyszí­nét. Szinkrontolmács-berendezések három nyel­ven, s jól látható televíziós monitorok segítik a be­fogadást. Egerben, az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola B-épületében (a volt oktatási igazgatóságon) tartják a négy és fél napos, elő­adásokkal és vetítésekkel tarkított eszmecserét. Mint tegnap délelőtt, a meg­nyitó napján Bányai Gábor, a Magyar Televízió nemrég kine­vezett ügyvezető igazgatója szel­lemesen megjegyezte, Anglia után szinte az elsők között indult meg Magyarországon az iskola- televíziós oktatás, s mára sikerült elérnünk — az anyagi lehetősé­gek szűkössége miatt —, hogy csaknem az utolsó helyre kerül­tünk (ebben is). Kelemen Endre kö­szönti a meg­jelenteket Az „eklézsia szegénysége” azonban mit sem von le az 1965 Négy városunkban ismételt forduló Az önkormányzat vajúdva születik Adatok, számok, nevek Az önkormányzati törvény kidolgozásánál kevesen gondolták, hogy ilyen kevesen vesznek részt a választásokon. Biztosnak lát­szott ugyanis, hogy ha az emberek közvetlen környezetéről van szó, akkor nem lehetnek közömbösek. A hazai és a külföldi értékelések górcső alá veszik a történteket, s ilyen-olyan indokokat hoznak fel, nemegyszer politikai megfontolásokból. A tények beszédesek, s nem tűrik az önkényes értelmezést: a gyors átalakulás, a rendszer- váltás közenette sokan elbizonvtalanodtak. Megyénk kistelepülesein vé­gül is megválasztották a polgár- mestert s a képviselő-testületet, de ott is csupán 53,7%-a járult az urnákhoz. A négy, tízezer la­kosnál nagyobb lélekszámú vá­rosunkban — Egerben, Gyön­gyösön, Hatvanban és Hevesen — még elszomorítóbb a kép, csak a választópolgárok 34%-a élt jogával. A városokban tehát következik a második forduló, s köztük is Hatvan „vezet” a rész­vétlenségben: ott egyetlen egyé­ni képviselői hely sem „kelt el ”, s természetesen a listás választást is meg kell ismételni, akár a többi nagyobb városban. A 111 megválasztott polgár- mester közül 87 független, 7 az MDF, 5 az SZDSZ, 3 az MSZP, 2 a KDNP, 2 az FKgP, egy a Tenki Független Faluszövetseg és 4 kü­lönböző koalíciók színeiben in­dult. A régi tanácselnökök közül 39 ül a polgármesteri székbe. A kistelepülések képviselő-testü- letei igen színes képet mutatnak. Különböző koalíciók, a helyi tár­sulások, s pártok vagy párt jelle­gű tömörülések alkotják azokat, a többséget — csaknem 60%-ot —jelentő függetlenek mellett. A négy nagyobb városunkban a pártok listái közül a három leg­több szavazatot kapott: az SZDSZ 21,76%, az MDF 18,38%, a Fidesz 17,14%. Szo­ros tehát az élmezőny, bár várjuk

Next

/
Thumbnails
Contents