Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-06 / 158. szám

8. Hírlap-HÉTVÉGE 1990. október 6.. szombat Kapásra várva... . I Jitifafc Kertész leszek A halból készíthető ételek re­ceptjeivel számos szakácskönyv foglalkozik. A különféle halak tisztításáról, a szálkátlanításról, a főzéshez, sütéshez való előkészí­tésről azonban a szakácskönyvek általában szűkszavúan írnak. A halak húsa lazább szerkezetű, mint a melegvérű állatoké. A halhús gyorsabban romlik, illetve bomlik. Ezért célszerű a halakat felhaszná­lásig életben tartani. Ha a horgász­helyen még életben lévő halakat si­kerül élve hazavinni, és otthon van tárolóedény a későbbi felhasználás­ig, arra ügyeljünk, hogy nagy hő­mérsékletváltozást ne okozzunk, mert a halak ezt nem bírják ki. Ha a nyári meleg napokon a még tátogó halakat hideg kút- vagy csap vízzel telt tartályba tesszük, szinte biztos, hogy elpusztulnak. A helyes eljárás az, hogy a környezeti hőmérséklet­hez közelálló hőfokú vízbe tesszük a halakat, és a vizet kavarjuk, amíg a halak magukhoz térnek. Ha horgá­szás közben a tartózsákban vagy a bilincsen kikötött halunk elpusztult — főleg meleg napokon —, ne áztas­suk a vízben, különösen a meleg, partmenti sekély vízben, mert gyor­san megromlik. A fogyasztásra szánt döglött halakat tisztítsuk meg, belezzük ki, és kívül-belül töröljük szárazra. A hasüreget fapálcikával feszítsük szét, és a megtisztított ha­lat árnyékos, szellős helyre akasz- szuk fel. Besózni nem kell. Az így kezelt halat el lehet fogyasztani. Az elpusztult halak fogyasztási minő­ségének megállapítására több mód­szer is van. A döglött halat testát­mérőjét meghaladó mély vízbe he­lyezzük. Ha lemerül a fenekére, jó minőségű, ha lebeg vagy feljön a víz tetejére, akkor a belső részek már bomlanak, tehát nem fogyasztható. Ha a kopoltyúfedőt felemeljük és a szilványok élénkpirosak, nem nyál­kásak, akkor a hal fogyasztható. A friss hal szeme tiszta, csillogó. Ha bomlik a hal, szeme fátyolos, fakó színű, és nyálka borítja. A friss hal húsa rugalmas. Ha a hátát ujjunkkal megnyomjuk, ujjunk helye láthatat­lan marad. A romlott halban ottma­rad a nyomás helye. Az élő halakat a tisztítás megkez­dése előtt a „tarkójukra” mért ütés­sel el kell kábítani, illetve meg kell ölni.A hal étkezési feldolgozása a helyes tisztítással kezdődik. A csu­ka, süllő, sügér, a keszegfélék pik­kelyezését kaparással végezzük. Használhatunk kést, de legjobb a fűrészfogazatú haltisztító. A félki­lósnál nagyobb pikkelyes halak pik­kelypáncélját célszerű a pikkelytok­kal együtt lefejteni. Főleg a pikke­lyes ponty és az amur tisztítása lesz így tökéletes, szép fehér, nyálka- mentes bőrfelületet kapunk. A kést előre és oldalazva mozgatjuk. A fa­roktőnél kezdjük a pikkelypáncél fejtését. A pikkelyektől, nyálkától megtisztított halat jól meg kell mos­ni. Ezt követi a hát- és hasi uszo­nyok eltávolítása. Hibás módszer az uszonyokat egyszerűen levágni, mert ezzel az apró szálka mennyisé­gét növeljük. Helyesen akkor já­runk el, ha az uszonyok mellett jobbról-balról — azok teljes hosszá­ban — éles késsel mélyen bemet­szünk. Ezt követően az uszonyt a fa­rok felőli végénél száraz ruhával megfogjuk, és a fej felé húzzuk. így az uszony gyökerestől kiemelhető. Sorrendben ezt követi a hal fejének levágása, majd a belezés. Ha a halat sütésre készítjük elő, akkor bő víz­ben jól mossuk meg kívül-belül. Ha halászlének használjuk fel, akkor véresen hagyhatjuk. A belezést fi­gyelmesen végezzük! A nagyobb halakat egyik oldalukra fektetjük úgy, hogy hasi részük jobb kezünk felé essen. Bal kezünkkel a halat le­szorítjuk. Éles, hegyes késsel a vég­bélnyílásnál beleszúrunk, és a fejéig felhasítjuk. Vigyázzunk, hogy a be­let ne vágjuk el. A hasüreget óvato­san szétfeszítjük. Jobb kezünkkel a végbél felőli oldalon a gerinc felé behatolunk a hasüregbe, és a fej felé haladva az egész belsőséget kiemeljük. Abban az esetben, ha a bél vagy az epe a belső rész kiemelésekor megsérül,elszakad, gondosan vizs­gáljuk meg a hal hasüregét, hogy nem folyt-e ki az epe. Epefolyás esetén a halászlének való halat is jól mossuk ki. Ha sárgás foltot talá­lunk, azt jól kaparjuk le. Az ikrát vagy a tejet a belsőségtől válasszuk le. A fejet is tegyük rendbe. A pontyfélék keserűfogát a garat fö­lötti gerincrészről távolítsuk el. Vágjuk ki a kopoltyúrészeket (szil- ványokat) a garatfogakkal együtt. Aki nem szereti, ha a hal a tányér­ról „ránéz”, szedje ki a szemeket is. Ézután a fejet hosszában vágjuk ketté, vagy bevágás után nyissuk szét. A helyesen feldolgozott ponty- és harcsafej igen ízletes falat. A hal feldarabolása előtt végezzük el a szálkamentesítést. A szálkamente­sítésről részletesen a következő cikkben szólunk. Molnár Csaba Kérem, ne mondják azt, hogy ez hülyeség. Legfeljebb azt, hogy bizarr, furcsa. Vagy azt, hogy nekem nem tetszik. Kez­detben, amikor a virágkötők először jelentkeztek ilyen össze­állítással, bennem is ez a gondo­latsor futott végig. Ma már a zöldségfélékből készített kom­pozíció szinte egyenértékű a ha­gyományos dísznövényekből készítettekével. Csaknem vala­mennyi zöldségnövény használ­ható erre a célra. Levelét alkal­mazzuk a mohafodrozatű zöld­petrezselyemnek, fodroskelnek, zellernek, lestyánnak, rebarba­rának, mangoldnak. A tűzbab, hagyma, sárgarépa, sóskavirág vagy magszár szintén közkedvelt. Nagy a kínálat kü­lönféle termésekből: zöldbab, zöldborsó hüvelye, paprika zöl­den vagy bepirosodva, esetleg a teljes növény levelestől, ágastól, dísztök, patisszon, sőt, az ubor­ka. Kukorica minden része: szár, virágzat, kukoricacső maggal vagy anélkül, festve vagy natúr. Száraznövényként is számításba jöhet a sóska magszára (nemcsak a kultúrnövényé, hanem a vad lósóskáé is). A magtok beérése után szedjük, a szárítás folyamán különleges barna színt kap. Szép, mutatós gömbalakú virága miatt kedvelt száraznövény a hagyma. Nem teljes a felsorolás, de ebből is látszik, hogy van vá­laszték. Azokat meg sem emlí­tettem, amelyeket már régen dísznövényként is használunk. (Például spárga zöldje, díszpap­rika cserépben). „Virágtálunk” készülhet tisztán csak zöldségfé­lékből, de vegyesen is dísznövény­nyel, gyümölccsel kombinálva. A narancs, mint gyümölcs, kará­csony tájékán elfogadott és gya­kori eleme a készítményeknek. De választhatunk a hazaiakból is. Figyeljünk meg például egy terméssel berakodott szeder — különösen tüskéden — ágat, mi­lyen erős esztétikai élményt ad a vöröstől feketéig színeződött bo­gyóival. A képen látható tál (nyugati szaklapból ollózva) kü­lönböző friss zöldségfélékből ké­szült és nagyon dekoratív. Alko­tóelemei: kelkáposzta levél, kar­fiolrózsa, zöldbabhüvely, papri­ka, menta, paradicsom, uborka, tüskéden szeder, néhány szál ka- kastarély virág és uram bocsá' sárgarépa gyökér! A virágkötő növényanyaghoz illő „edényt” választott: egy lapos, fonott ko­sarat. Felhasználás előtt mű­anyag vagy alufóliával ki kell bé­lelni az átnedvesedés megakadá­lyozására. Ebbe helyezzük a mé­retre vágott és vízzel megszíva­tott oázist. A felsorolt zöldségfé­léket fel kell drótozni, hogy az oázisba beletűzhetők legyenek. A kötészeti stílus is alkalmazko­dott a növényanyaghoz az ún. „párhuzamos” tűzési móddal. A viszonylag súlyos egyedek- ből álló és a drótozást nehezen tűrő zöldségnövényekből így tu­dunk a célnak megfelelő stabil és egyúttal dekoratív összeállítást készíteni. Ezt a „virágtálat” ter­mészetesen nem tehetjük akár- hova. Egy keresztelőn vagy fehér — menyasszonyos esküvői ebé­den bizonyára nevetnének rajta, és joggal mondhatják: micsoda hülyeség! De megfelelő dísze le­het egy hideg-büfének, kerti ösz- szejövetelnek, társas szalonna- vagy grillsütőnek. És ha a ven­dégek a „party” végére a kompo­zíciót is megeszik, büszkék lehe­tünk, mert mindkettő jól sikerült. V. Pénzes Judit Mi. Derűs, humoros nyelvi jelenségek mai nyelvhasználatunkban Egyéni és közéleti nyelvhasz­nálatunkkal kapcsolatos kritikai megjegyzések gyakran arról szólnak, hogy ritkán merjük vál­lalni az oldottabb hangnemet, a humoros beszédhelyzetekhez és derűs szövegrészietekhez jól si­muló, s egyénibb ízű nyelvi lele­ményekről is árulkodó nyelvi formálást. Az elszemélytelení- tett, elszürkített, torzult közhe­lyekkel telített, fontoskodó és szakszerűsködő nyelvhasználat ritkán árulkodik az egészséges humor iránti érzékenységünk­ről. Ennek oka lehet az is, hogy szemléletünk is híjával van a jó­kedvre derítő alkotó elemekkel. Nyelvérzékünk is gyakran érzé­ketlen a nyelvi anyagban, a nyelvhasználati eszköztárban benne rejlő értékek iránt. A nyelvérzék és a humorérzék pe­dig szinte egymásba váltó, egy­mást jól kiegészítő lehetőség szá­munkra arra, hogy tematikailag és nyelvileg a derűsebb látás­mód, s hivatásunkkal, vállalt mesterségünk természetével jól megférő nyelvhasználati mód és stíluskészség kiszabadítson ben­nünket az üres élcelődés, a dur­ván közvetlenkedő, a trágárság határát súruló bárgyú kedélyes­kedés csapdájából. Hogy a nyelvi anyagban ben­ne rejlő derűs, humoros elemek feloldják a közönyt, az unalmat vagy eppen a szorongást, felsora­koztatott példáink tanúsítják. Típuspéldáink legtöbbje külön jelzésértékű. Sajátosan humoros jellegűek és figyelemfelkeltő ere­jűek a szóelemek átrendezése nyomán létrejövő szerkezetbon­tás, játékos szó- és szólástorzulás gunyoros szándékkal kialakított szó- és szólásficam, a hasonló alakú, de más-más jelentésű sza­vak összekapcsolása. A tokaji írótáborról szólva formálódott így ez a szövegrészlet: „Az Itt és most módosítva egy szójátékkal: itt és must. Az itt és a must hely­zetét kívántuk megteremteni, vagyis hagyni, hogy az igények, elképzelések spontán módon a helyszínen forrjanak ki”. (Élet és Irodalom, 1990. szept. 7.). Az olvasónak a humorra való készségét erősíti az írótábor megrendezésének helyéül szol­gáló Tokaj. A nemes tokaji bo­rok és mustok hazájához kap­csolható helynévhez fűződő hangulati elemek változatossá­ga­A jó ízlés határain belülinek érzékelhetjük a szóláshasználati találékonyság elítélő ironikussá- got is felérősítő vezércikkbeli szövegrészletben szerepet válla­ló, s nyelvi karikatúrának is pél­dául szolgáló szólásficamot. An­nál is inkább, mert a politikai hátterül szolgáló történések is­meretében a játékosan felhasz­nált nyelvi fricska politikai mon­danivalóját is egyértelműen, de humoros hangvétellel felerősíti: „Meddig csóválhatja a bagdadi farok a földgolyónyi kutyát?” ^Magyar Nemzet, 1990. szept. fannak, akik azt tartják, hogy „nálunk pucéran jár-kel az ab­szurditás”. (Magyar Hírlap, 1990. júl. 24.) A nyelvhasználati „abszurdia” tükörképét szolgál­tatják azok a humoros alkalmi nyelvi ötletek, amelyek egyéni szóleleményként gazdagítják a humoros nyelvi jelenségek esz­köztárát is. Peterdi Pál egyéni szólásleleménye: a láb mindig kéznél van, ma már szólásköz­helyként színesíti nyelvhasznála­tunkat. A Magyar Nemzet ha­sábjain a gyógyító talpmasszázs­ról szóló közlemény címéül olvas­hattuk : A láb mindig kéznél van. Jól illeszkedik e szövegrészletbe is: „Különösen nagy az érdeklő­dés a gyógyító talpmasszázs iránt. Tálán azért is, mert a láb mindig kéznél van” (1990. szept. 3.). Egyre gyakrabban kelnek új életre, merész használati érték­kel és jelentésárnyalattal a hu­morjegyében alkotott nyelvi for­mák. Egy könyvismertetés szö­vegéből emeltük ki erre példán­kat: „Mégiscsak úgy van a leg­jobban, ahogyan van. Baroti Szabolcs könyve (A zöld gálya­rab) az úgyvanás dicsérete”. (Népszava, 1990. júl. 27.). Dr. Bakos József Színházi kritika Két színházlátogató beszél­get: — Milyen volt az előadás? — Ne is kérdezd! Az új szí­nésznő olyan tehetségtelenül ját­szotta Desdemonát... Folytatását lásd a vízsz. 3. és függ. 1. sz. sorokban. Vízszintes: 1. Annyi, mint — röv. 3. Az idézet első része (zárt betűk: M, E, P) 14. Az idegdaga­nat orvosi neve 15. Valahonnan kikecmereg 16. Lángol 17. Női név 18. Valakit alaposan meg­szid 19. Oklevél része! 20. Ha­táridő jelzője lehet 22. Van bá­torsága 23. Jelszó, alapelv 25. Darál 26. Lapos felületű 28. Első szólam a zenében 29. Szervezet­hez tartozik 30. Késsel megmun­kálni 33. Mezőgazdasági eszköz 34. A végén véd! 35. Rénium 36. Gyümölcsöt szárító 38. Az ezüst vegyjele 39. Ünnepélyes ese­mény 41. Kiváló festő volt (Ká­roly) 42. A túlium vegyjele 44. Felső végtag része 47. Indulatszó 48. Kettőzve: szerencsejáték 49. Levegő — görögül 51. Időmérő­féleség 53. Kisebb katonai egy­ség 54. Takaró 56. Becézett Oli­via 57. Zokogott 58. Kikötővá­ros Mexikóban 60. Kettőzve: ér­telmetlen beszéd 61. Délkelet­ázsiai katonai szövetség 62. Va- nádium és nitrogén 63. A felüle­tére jegyző 65. Ott — oroszul 66. Az asztácium vegyjele 67. Tár­gyat részemre átnyújtani 69. Vádlottat büntetlennek nyilvá­nít. 71. Női név. Függőleges: 1. Az idézet foly­tatása (zárt betűk: R, H, Ö) 2. A folyó egyre bővebb vizűvé válik 3. Bagoly mondja 4. Neheztel 5. Város Ausztriában 6. ...Sumac (perui énekesnő) 7. Azonos né­velők 8. Együttszületett testvér­pár tagja 9. Melyik személyt 10. Nehéz fém 11. Titokban a tetejé­re helyez 12. Folyó a SZU-ban 13. Harcmodor 18. Az ellenfelet kardjával megsemmisítő 21. Szá­raz földcsomó 22. Keserűvíz márka 24. Három — több idegen nyelven 26. Súlyarány, röv. 27. Menekülésszerűen fut 30. Két egyenlő részre oszt 31. Géza egy­nemű hangzói 32. Női név 35. Kerékpánt 37. A jelzett időtől számítva 40. Kártyalap 43. Női név 45. Kicsinyítő képző 46. A személyéről 48. Kézben fogni 50. Keskeny nyílás 52. Sír 53. Női név 55. Mennyiségi egység 57. Egyetlen darab sem 59. Tá­roló- és szállítóeszköz 60. Sziget- országi nép tagja 61. A gyermek- bénulás elleni szer feltalálója (Jonas Edward) 64. Folyó Ausztriában 65. Műveltető kép­ző 68. Ő — németül 69. A franci­um vegyjele 70. Tova feldo («orrf.vr# Mindennapi nyelvünk

Next

/
Thumbnails
Contents