Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-06 / 158. szám
1990. október 6szombat Hírlap ' 3. Egri visszapillantó Az idén is igen sok kulturális eseménynek adott helyet Eger városa. A kiemelkedőbbekről készült íotd- összeállításunk. A reneszánsz napok a nyár derekán és a szüreti rendezvények az őszelőn. A Megyei Művelődési Központ munkatársai vállaltak szerepet ezek szervezésében, lebonyolításában. (Fotó: Peri Márton) Ismeretlen erők nyomában CXXII/7.) IV Meglátni a láthatatlant A kép bal szélén lévő 5 sékeles érmét két mutatóujja között hajlította meg Rony Marcus. Ellenőrző mérések szerint kb. 350 kp erő lenne szükséges a rézötvözetből készült érme hasonló mértékű eltorzítására Míg a gondolatátvitel és a jóslás meglehetősen ismert és szinte hétköznapinak tűnő paranor- mál-jelenség, az úgynevezett tisztánlátás kevésbé ismert, és sokkal furcsábbnak, szokatlanabbnak tűnik. Az általunk primitívnek nevezett népeknél, amelyek nem léptek még a technikai fejlődés útjára, gyakori, hogy a törzs, vagy csoport úgynevezett „látóembere”, sámánja transzállapotban meg tudja mondani, hogy merre vonulnak azok az állatcsordák, amelyek a csoport élelmezése szempontjából fontosak, vagy meg tudják mondani vándorlásnál merre találnak majd szállást, vizet, élelmet. Ez a képesség természetesen nem a jó szemnek, szaglásnak vagy fülnek az eredménye, hiszen teljesen ismeretlen tájakon is beválik, működik és ugyancsak „határok nélküli” a hatósugara, több száz kilométerre is szerezhetünk ily módon információt. Az az érdekes ebben a jelenségcsoportban, hogy más módszerrel meg nem szerezhető információkat is megtudhatunk így. Például azt, hogy lezárt dobozokban mi van, vagy azt, hogy elveszett, már ismert tárgyak, emberek hol vannak, hol tartózkodnak. Ha egyáltalán van értelme, és lehetséges nehézségi fokokat felállítani, akkor talán ez a legnehezebben múvelhetú extraszenzoriális jelenség, ezt a legnehezebb megtanulni. Ma már sokan ismerik, hogy a kézben tartott úgynevezett „varázsvessző” segítségével megtalálhatjuk a föld alatt vagy az épület alatt húzódó kábeleket, víz- ereket, üregeket. A clairvoyance, vagy a tisztánlátás nem ilyen módszerrel működik, mert az úgynevezett varázsvessző valószínűleg a már ismert, de nagyon gyenge fizikai hatások kombinációjának az eredménye (gyenge tereket érez minden ember). A clairvoyance nem sorolható be az ilyen alacsony ingerküszöbú jelenségek közé, hiszen több kilométeres távolságban egy föld alatt elrejtett, vagy zárt dobozba csukott tárgyról semmilyen olyan gyenge inger nem érhet el hozzánk, ami egyszerű magyarázatot adna a jelenség okára. Márpedig a kísérleteknél rendszeresen azt tapasztaljuk, hogy több száz, esetleg több ezer kilométeres távolságból is egyes épületek, tárgyak, személyek elhelyezkedését, sorsát meg tudják határozni, és ezt a jelenséget valóban nem lehet visszavezetni jelenlegi ismereteinkre. A 70-es években az Egyesült Államokban egy érdekes kísérletsorozatot hajtottak végre. A kísérlet alanyának, egy ismert festőnek, koordinátákat adtak meg, és egyetlen feladata az volt, hogy rajzolja le azokat az épületeket, amelyek a koordináták metszéspontja körül helyezkednek el. A nagyon finoman, precízen megadott koordináták általában titkos katonai objektumok helyét jelölték, és a kutatók meglepetésére, ha nem is teljesen precíz, de meglehetősen jó képet adott az épületek, utak, tárolóhelyiségek elrendezéséről. Néhány esetben további kérésre — és ezt itt a lényeg —, azt is le tudta írni, hogy az épületek belsejében milyen elrendezésűek a szobák, vagy azt, hogy a szobákban milyen tárgyak vannak. A mesterséges holdak segítségével persze nagyon jó információkat kaphatunk épületek, ki- sebb-nagyobb tereptárgyak elhelyezkedéséről, de ahhoz, hogy részletesebb információt szerezzünk valamiről, jó, felhőmentes időjárásnak és megfelelő világítási viszonyoknak is egyszerre kell fennállnia. A clairvoyance „működtetése” esetén erre nincs szükség, és sötét éjszakán, hosz- szű téli sarkvidéki hideg és mélyen lezárt pince esetén is alkalmazható a módszer, de ami a legfontosabb a lezárt épületeknél is. Ennek a módszernek is azonban természetesen megvannak a maga korlátái. Arra általában nem képesek az emberek, hogy például egy lezárt szekrényben levő dosszié megadott lapjának tetszőleges bekezdését elolvassák, és értelmes módon visszaadják. Az is kivételnek számít, ha valaki ilyen módszerrel távoli feliratokat „olvas el”. Az azonban eléggé gyakori, hogy nagyobb, elrejtett tárgyak alakját, színét, funkcióját le tudják írni ily módon. És itt újra eljutunk egy nagyon érdekes és izgalmas kérdéshez: vajon hogyan, milyen fizikai mechanizmus útján működik ez a hatás? A kérdőjelek száma csak növekszik, ha azokat az érdekes eseteket vesszük, amikor egy-egy eltűnt személyt keresnek, vagy akár valakinek a fényképét adjuk egy különleges képességű embernek, és az, a fénykép esetleg hanglenyomat alapján megmondja, hogy az illető él-e még, milyen betegsége van, és hol tartózkodik. Ez ugyan meglehetősen hosszadalmas és kevéssé látványos művelet, a hatása azonban mindig döbbenetes; ilyen képességekkel rendelkezik Albert Ignatyenko is, de a világ más országaiban is élnek hasonló képességű emberek, és tudomásom szerint Magyarországon is akad belőlük. A magyar Kele János is rendelkezett hasonló képességekkel, és éppen ezért a rendőrséget gyakran segítette eltűnt emberek fölkutatásában. A Szovjetunióban, Moszkvában él egy építészmérnök (Szatjonov), aki szerte az országban híres erről a képességéről, egészen furcsának tűnő információkat is meg tud így mondani. Néhány esetben rendkívül nehéz megkülönböztetni, szétválasztani ezeket a jelenségeket egymástól. Gondoljunk csak el egy olyan kísérletét, ahol az az alany feladata, hogy megtaláljon például egy általunk kigondolt tárgyat a lakásban. Ez lehet telepátia is, mert elolvasta a gondolatunkat, lehet clairvoyance is, mert megtalálta az illető tárgyat, de lehet prekogníció is, mert kitalálta, hogy majd melyik tárgy jön szóba. Ha például egy lezárt dobozba rejtett tárgyat kell fölismernie úgy, hogy a kísérletvezető sem tudja, hogy mi az a tárgy, azaz „dupla vak” kísérletet végzünk, akkor még mindig nem lehet azt kizárni, hogy a dolog nem tisztánlátás, hanem prekogníció, azaz jóslás. Abból a tényből azonban biztosan tudjuk, hogy a clairvoyance önállóan is létezik, hogy néha olyan tárgyakat találnak meg ilyen módszerrel, aminek létéről elhelyezkedéséről senki nem tud. így például távoli érclelőhelyeket, olajlelőhelyeket lehet megtalálni — Úri Geller ebben például nagyon járatos. Világosan kell látni, hogy ez nem egyszerűen csak intuíció, nem egyszerűen csak ráérzés, mert ezzel a dolog számos jellegzetességét nem lehet megmagyarázni. (Folyatjuk) Egely György