Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-04 / 156. szám

1990. október 4., csütörtök Hírlap 5. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Tarhonyaleves Hozzávalók: 5 dkg szalonna, egy kis fej vöröshagyma, 10 dkg tarhonya, 15 dkg burgonya. A szalonnát kis kockákra vág­juk, és zsírját kisütjük. A zsírban megpároljuk az apróra vágott vöröshagymát, kevés pirospap­rikával megszóljuk, és 1,5 liter vízzel vagy csontlével felenged­jük. Közben 5 dkg sertészsírban megpirítjuk a 10 dkg tarhonyát. A kockára vágott burgonyát be­letesszük a levesbe, és amikor már a burgonya félig megpuhult, beletesszük a levesbe a tarhonyát is. ízlés szerint sózzuk. Még fino­mabb a leves, ha nyáron egy koc­kára vágott paradicsomot, kevés zöldpaprikát adunk hozzá, télen pedig kevés lecsókonzervet. Sörleves Hozzávalók: 1 liter sör, 3 dkg vaj, 3 dkg liszt, fahéj, gyömbér, reszelt szerecsendió, pirított zsemlekockák. Az egy liter sört feltesszük melegedni. Közben a vajból és a lisztből világos színű rántást ké­szítünk, és beletesszük a sörbe. Fahéjjal, gyömbérrel, reszelt szerecsendióval ízesítjük, és ad­dig főzzük, amíg a leves felforr. Csészében forrón, pirított zsem­lekockával tálaljuk. Strasbourg! kacsasült Hozzávalók: egy közepes nagyságé pecsenyekacsa, 5 dkg zsír, 40 dkg savanyú káposzta, só, kömény, 2 dl tejföl, 4 db cik­kekre vágott alma. A pecsenyekacsa hasüregét Ebéd Tarhonyaleves Lecsó Gulyásleves Káposztás kocka Sörleves Kelkáposzta-főzelék Csontleves Gombapaprikás Tojásleves Rántott párizsi Zellerkrémleves Strasbourgi kacsasült Erőleves Szüreti pörkölt Alma, borkereskedő módra megsózzuk, darált szegfűszeggel fűszerezzük, és megtöltjük a cik­kekre vágott almával. Kívülről is megsózzuk, egy kevés zsiradék­kal megkenjük, és a sütőben el­kezdjük sütni, közepes tűzön. Amikor a kacsa félig megpuhult, a kisült zsírt leöntjük róla, és mellétesszük a jól kimosott sava­nyú káposztát. Köménnyel fű­szerezzük. Kevés időre visszatesz- szük a sütőbe, majd amikor a ká­poszta megpárolódott, kivesz- szük, a káposztát tejföllel meglo­csoljuk, a kacsát pedig darabok­ra vágva tálaljuk. Az almákat és a káposztát adjuk hozzá köretnek. Szüreti pincepörkölt Hozzávalók: 80 dkg sertés­hús, 1 közepes fej vöröshagyma, 5 dkg zsír, 3 dl vörösbor vagy must, só, pirospaprika, 50 dkg burgonya. A megforrósított zsíron az apróra vágott vöröshagymát megpároljuk. A tűzről levéve meghintjük pirospaprikával, rá­tesszük a kockákra vágott húst, felengedjük a borral vagy a musttal, majd a tűzre rátesszük főzni. Amikor a hús félig megpu­hult, beletesszük az ételbe az ugyancsak kockára vágott bur­gonyát, és az egészet készre főz­zük. ízlés szerint sóval ízesítjük, s aki szereti a csípős ételt, tehet be­le egy kis csípős paprikát. Májas burgonyalepény Hozzávalók: 3 db közepes nyers burgonya, 2 nagyobb do­boz májkrém, egy kis fej vörös­Vacsora Hidegszendvicsek Májas burgonyalepény Juhtúrós körözött Bundás kenyér Paprikás burgonya Tükörtojás Virsli hagyma, egy tojás, só, törött bors, zsemlemorzsa, 3 dl olaj. A nyers burgonyákat lereszel­jük, és kb. 20 percig állni hagy­juk. Ezután a levét kinyomkod­juk, és a burgonyát elkeverjük a 2 doboz májkrémmel, az egészen apróra vágott vöröshagymával, a sóval, törött borssal és a tojással. Annyi zsemlemorzsát adhatunk hozzá, hogy ne legyen túl lágy. Amikor megkapjuk a formázha­tó, de nem kemény masszát, ak­kor pogácsákat vagy rudacská­kat formázunk belőle, kevés zsemlemorzsában megforgatjuk, és a forró olajban kisütjük. Ma­jonézzel és rizzsel tálaljuk. Alma, borkereskedő módra Hozzávalók: 8 db közepes nagyságú alma, két egész tojás, 10 dkg kristálycukor, két evőka­nál liszt, egy deci víz, 3 dl fehér­bor, kevés qitromlé, rum. A meghámozott almákat ke­vés cukros, citromos vízben megfőzzük, majd a vízből kivéve kevés rummal meglocsoljuk. Közben elkészítjük a borkré­met: 2 tojássárgáját a 10 dkg kristálycukorral, a 2 evőkanál liszttel, az egy dl vízzel és a 3 dl fehérborral jól eldolgozzuk, hogy ne legyen csomós, és vízgőz felett besűrítjük. Közben a tojá­sok fehérjéből kemény habot ké­szítünk, és ezt is hozzáadjuk a borkrémhez. A borkrémet rá­öntjük az almákra, és ha van, mandulareszelékkel is megszór­hatjuk, és úgy tálaljuk. Dtego és Claudia (és még sokan mások.,.) Egyszer volt, hol nem volt... így kezdődhetne Claudia és Die­go története. Ez azonban nem mese, még akkor sem, ha sok minden megmagyarázhatatlan és fantasztikus benne. Tizenöt évvel ezelőtt, Buenos Aires egyik szegénynegyedében edzésre tartott a 15 éves Diego, egy szegény munkás nyolc gyer­meke közül a legidősebb. Arról álmodozott, hogy a foci révén emelkedik ki a nyomorból. (Tudjuk, ez fényesen sikerült ne­ki.) És akkor ezen a napon, ezen az úton Diego egy másik álom­mal is találkozott: Claudiával. Meghívta a lányt egy kávéra, de az nem fogadta el. ”Először meg kellett kérdeznem a papát — mondja erről Claudia. — Elmen­tem vele Diego egyik meccsére. Ezután apa beleegyezett, hogy együtt járjunk. ” A nő a férfi alattvalója — az argentinok többsége még ma is így gondolkozik. így gondolta ezt először Diego is. Claudia éle­tében ő volt az egyetlen férfi, Claudia azonban nem maradt Diego egyetlen asszonya. És ez­zel már el is érkeztünk egy sor női mellékszereplőhöz — Diego „szerelmi passzaihoz.” A híres tv-sztár, Patrícia Pelegrino Ma- radonával vigasztalódott, mi­után A Ibert monacói herceg akt­fotózás miatt faképnél hagyta. Utána Maria Giovanna Elmi — aki az olasz tv-ben lép fel állat­idomárként — küldözgette Die- gónak a forró szerelmesleveleket mindaddig, amíg az egyik Clau­dia kezébe nem került. Heather Párisi énekesnő is sokáig turbé- kolt fesztelenül az apró (167 cm magas) futballóriással. Tokióban Diego éjszakákon át egy Mimi nevű „luxusnővel” szórakozott (200 márka egy-egy „bevetésért”). A nápolyi Christiana Sinagra (26) 1986 szeptemberében a tv- kamerák előtt lebbentette fel a fátylat egy titokról: „Áprilisig vi­szonyom volt Maradonával. ő a gyermekem apja. ” Kisfiát Diego Armandónak nevezte el. „Idősebb” Diegót edzés köz­ben érte utói a hír. Mire sebesen hazaszáguldott, addigra Claudia (akkor még csak Maradona menyasszonya) — így suttogják Nápolyban — állítólag öngyil­kosságot kísérelt meg. Miután megmentették, egy kínai vázát vágott Diego fejéhez, és minden­féle „szexszörnyetegnek” hordta le. Az isteni Diego, aki eddig minden félrelépése után 30 szál vörös rózsát ajándékozott kien­gesztelésül Claudiának, belátta, hogy ezúttal ez kevés. De megta­lálta a megoldást: rózsa helyett most aranyat adott. Sürgősen megvásárolta az aranygyűrűt, és a múlt év novemberében házas­ságot kötöttek. A szegény ne­gyedből származó ifjúkori szere­lem két kislánnyal ajándékozta meg világbajnokát: Dalma 3, Ja- nina 1 éves. Diego ügyeiről Claudia soha nem beszélt a nyilvánosság előtt. De azért figyelembe vette: fekete haját szőkére festette, s most sző­ke, mint Pelegrino, szőke, mint Elmi, szőke, mint Párisi — ha már a fekete Diego ezt annyira szereti. ("Mikor Diego Marado­na megcirógatja a kerek bőrlab­dát, egy szép szőke nőre gondol” — mondta egyszer Cesar Menot- ti, Maradona egykori edzője.) Érdemes meghallgatni, ho­gyan vélekedik Diego nagy sze­relméről, Claudiáról: „Amikor először láttam, a po­pója tetszett meg. Aztán megfor­dult, s amikor az arcára néztem, azt még szebbnek találtam. ” „Azt szeretem Claudiában, hogy annyire megértő velem szemben. Kitart mellettem, hol­ott tudja, hogy a világ minden csinos nőjét szeretem. ” „Csak Claudiát szeretem. A többi mind-mind csak futó ügy — szív és lélek nélkül. ” Csak kevés nő tolerálná azt, amit Diego a stadionon kívül tesz és mond. Ma Maradonáék Ná­polyban laknak, egy tengerre né­ző luxusvillában, a Via Scipione Capecen. A garázsban egy Fer­rari, egy Mercedes, egy Renault áll a városi közlekedéshez, azon­kívül egy mikrobusz a családi ki­rándulásokhoz. Diego évi jöve­delmét 5 és 15 millió márka kö­zötti összegre becsülik. Zahemszky László Leningrad! szőrmeaukció Európa, Ázsia és Amerika húsz országának cégei küldték el kétszáz képviselőjüket a nyári le- ningrádi szőrmeaukcióra — je­lenti a Novoszty. A szovjet szakemberek 1 mil­lió 300 ezer nemes szőrmét és karakült készítettek fel eladásra. A külföldi vásárlóknak olyan termékeket is kínáltak, amelyek más országok aukcióin nem ta­lálhatók meg, mint például né­hány coboly-, mókus- és kara- külféleség. A 115. nemzetközi szőrme­aukción a többi között 75 ezer coboly, 658 ezer nerc, 390 ezer karakül, kevés görény, vörösró­ka, nyuszt, mosómedve, hiúz, borz és más prémet állítottak ki. Az orosz coboly legfőbb vá­sárlója az Egyesült Államok, Ja­pán, Olaszország, és az utóbbi időben Anglia. A mostani aukci­ón a kiállított kollekció három­negyed része elkelt. A farmer- gazdaságokban tenyésztett co­bolyt a januári aukcióhoz képest alacsonyabb áron vették át, ugyanakkor a barguzini termé­szetes környezetben élő coboly­ért jóval többet fizettek. Nem változott a kamcsatkai, a jakut és a minuszinszki coboly ára. A to- bolszki arany árnyalatú coboly értéke viszont 25 százalékkal, az amuri pedig 15 százalékkal nőtt. Sajnos, nem talált vevőre az ezüstfekete róka, a kék- és ezüstróka. De a januári aukció­val ellentétben, amelyen a vö­rösróka nem volt keresett, ez al­kalommal mind a négyezer jó áron elkelt. „Fakanál” Megtisztelő, mi több, lelkesítő számomra, hogy száz kilométer­re innen, egy utcai telefonfülké­ből száz forintnyi összeget dobált be azért, hogy felkereshesse a Lelki Leveles Ládát. Számomra ez bizalmat jelent, és amennyi­ben Önnek némi megnyugvást adott a hosszú beszélgetés, úgy talán megérte. Köszönöm, hogy hívott, azt még inkább, hogy ön­maga rájött, hogy a téma bonyo­lultsága miatt inkább levélben fordul hozám. Az, hogy egy asz- szony nem tud főzni, vagy rosz- szul főz, legföljebb ürügy lehet a válásra, de nem alapos ok, ezért a „lényeg” mélyebben van! Nos, erre lennék kíváncsi, tehát őszin­teségre, ha valóban elfogadható véleményt, tanácsot akar. Az ügy jogi oldalához nem értek, nem is rám tartozik, bár lapunk jogsegélyszolgálata erre is nyújt­hat eligazítást. Várom a beígért levelét. „Darázscsípés” Legszívesebben idézném az egész levelét, oly szépen és iga­zan ír arról, hogy manapság az egész társadalom egy felbolydult méhkashoz hasonlít. „Kiveszett belőlünk a jó szó, a megértés, a megbocsátás és a szeretet? Ké­rünk, követelünk, szitkozódunk, nyomban kiássuk a csatabárdot, pedig lehet, hogy barátságos, emberi szóval, illendő egymás­hoz fordulással többre mennénk. Ám ezt meg sem próbáljuk, és nyomban csípünk, mint a dara­zsak...” Mély, megszívlelendő gondolatok, amelyeket hinte­nünk, mi több, alkalmaznunk kellene a családban, munkahe­lyen egyaránt. A dolognak per­sze számtalan összetevője és in­dítéka van, elvégre az emberek tűrőképessége is behatárolt. „Ki- borulásuk” gyakran indokolt, csak az nem, vagy aligha segít. A szeretet nem csupán vallási, „emberi” tan is. A szeretet tana a Bibliában is a világnak, az embe­riségnek szánt üzenet. Mesz- szebbre lehet jutni vele, mint a gyűlölködéssel. A véleményem­re volt kíváncsi? Ennyi! „Vodka” Azt mondta, hogy alkoholista férjét nem tudta másképpen elvi­selni, csak úgy, ha Maga is ivás- nak adta a fejét. Nem mondom, ez is egy megoldás... Mire ment vele? Az alkoholizmus betegség, és nem könnyű belőle kigyógyul­ni. Ön megkísérli! Szándékához sikert kívánok, és egyáltalán nem tartom lehetetlennek, ha mégoly nehéz is. „Helyrerakom az élete­met.” Ebben a mondatában any- nyi elszántság van, hogy tovább erősíti hitemet. - Mit javaslok? Azt, hogy ne vaktából vágjon be­le! Kéije ki orvosa, szülei, szak­emberek véleményét. Hiszen manapság már annyi „segítség” van, amely könnyebbé teheti szándékát. Az a lényeg, hogy maradjon meg a kemény elhatá­rozás mellett, és ne adja fel! Ha nagyon akaija — meglátja —, si­kerülni fog... „Szépasszony” Ugyan mit is szólhatnék ehhez a krimibe illő történethez? Lefo­tózták a nyáron az erdőben a sze­retőjével intim helyzetekben, és most zsarolják. De nem pénzzel! Azt, hogy mivel, nem mondta, de kitaláltam. Nem volt nehéz! . És, hogy most mit tegyen? Mi a garancia arra, hogy nem készül­nek majd Magáról újabb fotók, és különben is, mi van akkor, ha a zsaroló nem éri be kevéssel? Ezért úgy vélem, hogy a kevés is túl sok, annál is inkább, mivel — ha jól értettem — a zsaroló „át­passzolta”, és nem személyesen zsarolná... Szóval, túl kompli­kált! Magának mindegy, hogy ki zsarolja? Ha így lenne, „oké”, de ha ad magára, akkor azért jól gondolja meg, hogy kikkel és mikkel tetőzi a bajt. Ha egyálta­lán van baj! Enyhén szólva kétel­kedem. Hogy is mondjam? Nem hiszem egy szavát sem, szerintem kitalálta az egészet... „Szomorú lány” Megértem lelki bánatát, amely testi fogyatékosságából adódik. Azon sem csodálkozom, hogy nem vigasztalást vár, ha­nem jó és hasznos tanácsot. Nos, az egyik tippet Maga adta: leve­lezzen tehát olyan fiatalokkal — lányokkal, fiúkkal —, akik ked­velik ezt a műfajt. Segítek Magá­nak: „Húsz év körüli lány szíve­sen levelezne verset, szép prózát kedvelőkkel, amatőr irodalmá­rokkal. És bélyeggyűjtőkkel!” Mivel a címét „elfelejtette” meg­írni, a leveleket egyelőre a szer­kesztőségünkbe, a Lelki Leveles Ládához várom...” Felhívom a kedves olvasók fi­gyelmét, hogy a Lelki Leveles Láda rovatát a jövőben csütörtö­könként, a Családi oldalon ke­ressék. TíndKUd Diego élvezi az élet napos oldalát. Itt ép­pen Claudiával és a kis Dal­mával a Nápo­lyi-öböl part­ján

Next

/
Thumbnails
Contents