Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-31 / 178. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 178. szám ÁRA: 1990. október 31., szerda 5,80 FORINT REQUIEM EGY TEMETŐÉRT Hol vannak a Grober-örökösök.’ És ha nincsenek, nem volna lehetőség arra, hogy a város őrizze emléküket — sírjukát? (3. oldal) A GONDOLKODÁS RENDSZERVÁLTÁSA MÉG KÉSIK A sport valóban nehéz napokat él... szakosztályaink is borotvaélen táncolnak... (6. oldal) AZ IDÉN IS: GÓLYABÁL A FŐISKOLÁN Tantervi reformoktól függetlenül is vannak gólyák, akiket fel kell avatni. (8. oldal) Csökken a szovjet olajszállítás Decembertől már csak dollár keménységű áruval fizethetünk Novemberben már csak csökkentett mennyiségben, decemberben pedig már egyáltalán nem hajlandó rubelért olajat szállítani a Szovjetunió. A jövő hónapban eredetileg 343 ezer tonna nyersolaj érkezett volna a Szovjetunióból rubelért, ám az OKGT tájékoztatása szerint valószínűleg csak 143 ezer tonnát hajlandók szállítani. A további 200 ezer tonna olaj is megérkezik, ha a magyar vállalatok az értékes nyersanyagért dollár keménységű áruval fizetnek. Decemberben pedig már teljes egészében csak ilyen alapon kap olajat Magyarország. Eredetileg — a kormányközi megállapodás szerint — a Szovjetunió az idén 6,48 millió tonna olajat szállított volna rubelért, ám eddig 1,9 millió tonnával kevesebb érkezett az országba. Nem lesz hat falu ■.szemétdombja” Petőfibánya Ehhez viszont pénz kell az önkormányzatoknak (Folytatás a 2. oldalon) Megtorpant az átalakulás Szövetkezetek ingoványos talajon Ma délelőtt Budapesten kibővített tanácsülést tart a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. Ezen Heves megye képviseletében tizenöten vesznek részt. Az előzetesen közzétett témák közül sző lesz a szövetkezetek belső átalakulásának téziseiről, különös tekintettel a termőföld privatizációjáról, továbbá a szövetkezeti törvény részletes tematikájáról. Az országos eseményt megelőzően, a társadalmi vita során Heves megyében a Teszöv Komlón, Ahasáron és Egerben tájkörzeti megbeszéléseket folytatott ötvenkét termelőszövetkezet és négy társulás vezetőivel. Köszöntünk, Hatvan! A Hatvanban és a városhoz közel fekvő településeken élő olvasóink gyakran panaszolták: a Heves Megyei Hírlap és főként annak elődje, a Népújság elhanyagolta, elhanyagolja a térséget. Sokáig úgy tűnt, hogy az itt élők gondjaival, örömeivel nem foglalkoznak a megyei sajtó munkatársai, illetve nem tekintik ezeket igazi témának. Ezen észrevételek — magunk is úgy véljük — nem egészen alaptalanok. A jövőben azonban változtatni szeretnénk e helyzeten. Őszintén reméljük, hogy a lapunk holnapi számában — majd ezt követően hetente jelentkező — egész oldalas összeállításunk meggyőzi arról az ebben a térségben élő olvasóinkat, hogy érzékenyek, nyitottak vagyunk problémáikra, s véleményüknek megfelelő teret is adunk. Önkormányzati testületi ülés Füzesabonyban, Pétervásárán és Egerben Az első lépések... A jövő héten jegyzőt választanak A füzesabonyi önkormányzat tegnap délután négyórai kezdettel tartotta meg soros ülését. Ahogy arról dr. Pásztor József polgármester lapunknak beszámolt, elsőként a kedvezményes lakásépítési és -vásárlási támogatást szavazták meg a képviselők. E támogatásra az ajánlás harminc nappal ezelőtt készült el, s most a jogszabályban előírtaknak megfelelően mindenképpen szükség volt a testület döntésére — a jogfolytonosság jegyében. Az ülésen ezenkívül elhangIdőt kértek a képviselők Megyénk legfiatalabb városában, Pétervásárán tegnap délután összeült a szeptember végén megválasztott önkormányzati testület. Mint azt az ülés után Pál L ászló polgármestertől megtudtuk, a plénumon a fő napirendi {ront az idei egészségügyi és szociális ellátás helyzetéről szóló tájékoztató lett volna, ez azonban elmaradt. A képviselők időt zott néhány interpelláció is. Az első a füzesabonyi gázprogrammal olt kapcsolatos, de szó esett a halottak napja alkalmából tartandó kegyeleti megemlékezésekről, s a II. világháborús hősi emlékmű avatásáról úgyszintén. A polgármester az előbbiek mellett azt is elmondta, hogy tegnap volt a kiírt jegyzői pályázat végső határnapja. Ennek megfelelően a városi önkormányzat a jövő héten hétfőn meg fogja hallgatni a jegyzőjelölteket, kedden pedig megválasztja Füzesabony jegyzőjét. kértek a téma tanulmányozásához, mivel későn kapták kézhez az anyagot, s nem tudtak kellőképp felkészülni. így a tájékoztató két hét múlva kerül a testület elé. Az előbbiek miatt csak az „egyebek” címszó alatt felsorolt ügyekkel foglalkozott az önkormányzat. Ezen belül megalakí- (Folytatás a 2. oldalon) A taxisok nem emelnek Az üzemanyag árának liberalizálásáról szóló törvény hatályba lépéséig a szervezett magántaxis vállalkozások résztvevői nem változtatnak a jelenlegi tarifákon — közölte az MTI munkatársával Peredi Péter, a Magánfuvarozók Országos Ipartestületének titkára, cáfolva ezzel a Kurírban megjelent, a tarifaár-emeléssel kapcsolatos hírt. Hozzáfűzte, hogy a tarifák módosítása — felemelése — elkerülhetetlenné válik az új üzemanyagárak életbe lépésekor, egyelőre azonban ennek mértéke nem ismeretes. Visszaesett az idegenforgalom A magyar államhatáron október 25-e és 28-a között mintegy felére csökkent az átlépők száma. A határőrség keddi statisztikája szerint a legnagyobb mértékben a magyar — osztrák határszakaszon esett vissza a forgalom. A kritikus napokon Sopronnál mindössze 40 ezren lépték át a határt a szokásos több mint 100 ezer helyett, Rajkánál pedig 38 ezer útlevelet kezeltek négy nap alatt a máskori 140 ezer helyett. Csak a letenyei és a záhonyi határátkelőhelyen nem volt visszaesés. Olcsóbb a takarmányárpa A kistermelők, amíg a készlet tart, mázsánként 710 forintért vásárolhatják a takarmányárpát a gabonaipari vállalatok takarmányboltjaiban. A már korábban kialakult — 800 forintot is meghaladó — árakhoz képest jelentős kedvezmény úgy vált lehetővé, hogy a Gabonakereskedelmi Kft., valamint a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok lemondtak nyereségükről, illetve az árkalkulációban csupán a költségeiket érvényesítik az általuk importált 25 ezer tonna takarmányárpa értékesítése során. Takarékossági világnap Immár 66 esztendeje október 31-e a takarékosság világnapja. A világ 28 országának takarék- pénztári képviselői döntöttek így 1924-ben milánói értekezletükön. Az akkor megfogalmazott gondolatok ma is időszerűek, hiszen a nehezebb körülmények még fokozottabb takarékosságra késztetik az embereket. Az Országos Takarékpénztár adatai szerint a magyarországi változásokkal párhuzamosan a takarékoskodás formája és tartalma is változott. A hagyományos betét- állomány szinte hónapról hónapra csökken, viszont egyre többen takarékoskodnak különböző értékpapírokban, valutában. Szeptember 30-án a betét- állomány 211,9 milliárd forint volt, az értékpapírok 20,4 milliárd forintot, a lakossági devizabetétek pedig 50,6 milliárd forintot képviseltek. A lakosság jelenleg 68,7 milliárd forinttal tartozik az OTP-nek. Elítélték a komlói gyermekgyilkost A Pécsi Megyei Bíróság kedden hirdetett ítéletet az aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel és természet elleni erőszakos fajtalansággal vádolt Vas Éva harminchét éves komlói lakos ügyében, aki tavaly szeptember tizenötödikén megölte a négyéves Orsós Anikót. A bíróság dr. Györegy Ernő vezette tanácsa a vádlottat bűnösnek találta, és tizennyolc évi fegyházra, valamint a közügyek gyakorlásától való tízévi eltiltásra ítélte. Ezt az ügyész, valamint a vádlott és védője is tudomásul vette, így az ítélet jogerős. Bizonyára emlékeznek rá olvasóink, milyen nagy vihart kavart az idén a petőfibányai szeméttelep ügye. Lapunkban is több ízben foglalkoztunk a témával, s nemegyszer ellentétes véleményeknek adtunk helyt. Csak dióhéjban, emlékeztetőül: egyes vizsgálatok szerint az Eternit Vállalattól odavitt azbesztcement nem számított veszélyes hulladéknak, míg mások megállapították, igenis, káros a környezetre. Időközben bonyolította az ügyet, hogy kiderült: a szeméttelep az omlásveszély miatt életveszélyessé vált. Óriási „aktahegyek” gyűltek már össze az egykori községi tanácson, s az akkor még elnök Fekete László a falu lakói érdekében szinte minden fórumot megjárt, ám úgy tűnt: szélmalomharcot folytat. Azt sikerült végre elérniük, hogy az említett gyári hulladékot ne szállítsák oda, ám a petőfibánya- iak továbbra is úgy érezték, hat falu „szemétdombja” a település. Már majdcsak késhegyre menő viták alakultak ki, különösen az egykori lőrinci tanáccsal, hiszen hiába lett önálló község Petőfibánya, a külterületük Lőrinci „tulajdona” volt... Nos, még a nyár elején a hat falu — Apc, Ecséd, Lőrinci nagyközség, Petőfibánya, Szűcsi Postássztrájk? Budapest 114. számú postahivatalának egyesített kézbesítői 1990. november 8-án munkakezdettől sztrájkba lépnek, amennyiben az előzetesen előterjesztett követeléseiket nem teljesítik. Az I., II. és a XII. kerületben dolgozó postás kézbesítők ez év júniusa óta folyamatosan próbálják érdekeik figyelembevételét elérni a Magyar Posta Vállalatnál. Szeptember 18-án még egy utolsó kísérletre került sor, amikor munkásgyűlésen fogalmazódtak meg a követelések. A mai napig nem ültek asztalhoz a kézbesítők és a munkáltató képviselői, ezért került sor a sztrájkfeszültség bejelentésére, remélve azt, hogy megállapodás születhet a tárgyalások során, és elkerülhető a sztrájk. (OS) és Rózsaszentmárton — tanácsi vezetői elhatározták, hogy közös térségi hulladéklerakó telepet létesítenek. A feladat megvalósítása érdekében az érintett községek — a szándéknyilatkozat szerint — társulást hoznak létre az első lépcsőben, s arányos költséggel tanulmánytervet készíttetnek. Abban is megállapodtak, hogy a társult községekben keletkező kommunális szemét elhelyezésének lehetőségeit legalább tízéves időtartamra be kell mutatni e tanulmánytervben. Elhatározták, hogy a regionális szeméttelep létesítéséig keletkező hulladék elhelyezésére, valamint a jelenlegi, a lakókörzetet zavaró és balesetveszélyes petőfibányai szemétlerakó rekultivá- lására közösen keresnek megoldást. Nos, a legújabb fejleményekről Varga Antalt, Lőrinci tanácselnökét kérdeztük: — Mi is azt szeretnénk, hogy legyen már vége a „háborúskodásnak”! — hallottuk a polgár- mestertől. — Személy szerint nekem is az a véleményem, hogy Petőfibánya közvetlen környezetét vissza kell adni a természetnek. Ezért is született az a bizonyos szándéknyilatkozat. Szó esett a szövetkezeti törvénytervezetről, valamint a közös gazdaságok átalakulásának lehetőségeiről. A tapasztalatokról Szabó József, a Heves Megyei Teszöv titkára tájékoztatta lapunkat: — A kormány az Országos Szövetkezeti Tanácsot kérte fel a törvény tematikájának kidolgozására, amely tulajdonképpen az alapelveket tartalmazza. Lényegében ezt ismertettük, és erről vitáztunk. Mindezekből azt a következtetést vontuk le, hogy a szövetkezeti vezetők lehetőséget látnak a nagyüzemek megújulására, önkéntesen, a magántulajdonon alapuló formában. A szövetkezeti önkormányzat hatáskörének, felelősségének növekedésében a jelenleginél sokszínűbbé válhatnak az üzemek. Emellett a nyugati mezőgazdasági szövetkezeti modellhez hasonlóan rugalmasan a tagságra bízzák a szervezeti keretek kialakítását, a vállalkozási csoportok szervezését. Emellett arra is mód lesz, hogy hagyományos keretek között működő szövetkezetek is maradjanak. Olyan lehetőség is kínálkozik, hogy például a termelés családi művelésben, egyéni vagy csoportos vállalkozásban történjen, amelyet a szövetkezet különböző szolgáltatásokkal segít— Milyen egyéb vélemények hangzottak el? — Az említett témakörhöz szorosan kapcsolódva, a szövetkezeti vezetők úgy látják, hogy az Országgyűlésnek együtt kell tárgyalnia az új föld- ésszövetke(Folytatás a 2. oldalon) Antall József együttműködést kért, de — „menni is hajlandó” Tíz és fél milliárd plusz a társadalom- biztosításnak Az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt folytatódott az előző napon lezárt vita a hét vége eseményeiről — pontosabban annak lehetséges jogkövetkezményeiről. Szabad György házelnök ugyanis hétfőn bejelentette, hogy elnöki jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni annak tisztázására: hol húzódnak a polgári engedetlenség alkotmányos határai. Erre a bejelentésre reflektált Fodor István a független képviselők nevében: mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy Szabad György az Alkotmány- bírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési képviselőként, de házelnökként semmiképp. Arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások befejeztével a kormány magától értetődőnek tartotta, s ilyen értelmű nyilatkozatot is tett: nem kíván semmiféle eljárást kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a kormány szándékával és nyilatkozatával ellentétes magatartást tanúsítson a Parlament. Arra kérte Szabad Györgyöt: mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul, kérje ki a Ház véleményét. Szabad György válaszként kijelentette: az Országgyűlésnél vagy valamely parlamenti bizottságnál fogja kezdeményezni, hogy forduljanak az Alkotmányi- bírósághoz. Szándéka az, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvényt. Lépése mögött azonban semmiféle, a retorzióra lehetőséget adó szándék nincs. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem jogértelmezési kérdés. így talán nem lenne szerencsés, ha valamennyi állampolgár szabad döntésére vonatkozó morális kérdésekben az Alkotmánybíróság hoz jogértelmező határozatot. További kisebb szóváltások után — Horn Gyula (MSZP) javaslatára — az Országgyűlés folytatta hétfőn félbeszakadt vitáját a társadalombiztosításhoz kapcsolódó törvényjavaslatokról. Délben Szabad György bejelentette, hogy Antall József mi(Folytatás a 2. oldalon)
