Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-27 / 175. szám

8. Hírlap 1990. október 27., szombat Kapásra várva... Házi halfüstölés Vízparti hétvégi házaknak, horgásztanyáknak lé­nyeges tartozéka lehet a házi halfüstölő. A hozzá való kellékek beszerzése, a füstölő elkészítése, a füstölésre való halak kikészítése, és a füstölés technológiája olyan egyszerű, hogy még az ügye­sebb gyerekek is megbirkóznak vele. A viszonylag kis munkabefektetés nagyon megéri, mert a fris­sen füstölt hal rendkívül finom csemege. Az sem lebecsülendő, hogy nagyobb fogások esetén mi­nőségi halételt tudunk tartósítani. Hogyan készíthetünk házi halfüstölőt? Kétszáz literes vas­hordóból komoly felszerelést ké­szíthetünk. A hordót mindkét fe­nekétől meg kell szabadítani. A vashordót téglákra állítva nagy lánggal égessük ki, nehogy olaj vagy egyéb anyag maradjon ben­ne, és ez vízszennyezést okoz­zon. A hordó aljának kinevezett részen, mintegy 25 cm széles és 15 cm magas tüzelőnyílást vá­gunk. A kivágott darabot tegyük el ajtónak a tüzelőnyílás betá- masztásához. A füstölő felszere­léséhez szükséges 4 darab 14 — 16 mm-es gömbvas (betonvas). Ezekből a hordó magasságának a felében 2 darabot, a másik 2 darabot pedig a felső peremtől lefelé mert mintegy 10 centimé­terre szereljük úgy, hogy a hordó palástját kilyukasztjuk, kifúrjuk. A középső lyukat a felsőhöz ké­pest 90 fokkal „fordítsuk” el. A lyukak 30 cm-re a középtől egyenlő osztásra legyenek. Ezekbe a lyukakba dugjuk be a gömbvasakat úgy, hogy azok mindkét végükkel a hordó pa­lástjából mintegy 5 cm-re kiállja- nak. Célszerű lerögzíteni a gömbvas rudakat csavarral vagy sasszeggel. A középre szerelt tar­tók főleg a halszeletek, a felsők pedig az egyben lógatott halak nyársainak tartói lesznek. A nyársakat rozsdamentes acélból készítsük. Ezeket olyan váltakozó hosszúságban szabjuk le, hogy a hordó kör keresztmet­szetében elférjenek. A nyársakat mindkét végükön hegyezzük ki, s belőlük 15 — 20 darabot is ké­szíthetünk. A hosszában kettévágott ha­lak számára a középső tartókon rácsot is rakhatunk belőlük. A tüzelés megkönnyítésére szerez­zünk be egy olyan méretű tepsit, amely az általunk készített tüze­lőnyílásba belefér. Kell még egy akkora zsákvászon vagy ócska zsák, amelyikkel a hordó felső nyílását biztonságosan be lehet takarni. Ezzel a fustölőberende- zésünk működésre kész. Hogyan készítsük elő a hala­kat a füstölésre? Füstölésre min­den halfajta alkalmas, de a zsíró­levő halak alá. Ezután az előző­leg vízbe mártott és kicsavart zsákvászonnal fedjük be a füstö­lő tetejét. Ez a melegfüstölési szakasz a dunsztolás. Ebben a szakaszban a halhús megpuhul. A tüzet gondosan figyeljük az egész művelet alatt. Inkább senyvedjen, mint erősen lángol­jon. Minél több és minél forróbb gőzt igyekezzünk tartani. Ha ha­laink nyomásra puhák, követ­kezhet a második, a befejező sza­kasz, a hideg füstölés. A tüzelő­tepsit kihúzzuk, a tüzet eloltjuk, és fűrészporral meghintve hideg füstöt készítünk. Fűrészporunk állandó füstjének nem kell sok­kal nagyobbnak lennie, mint egy szivar füstjének. A tepsi vissza­helyezése után nedves zsákunk­kal a hordó felső nyílását teljesen elzárjuk. A tüzelőnyílást betá­masztjuk. A hideg füstölést 1,5 — 2 órán át végezzük. Ennek be­fejeztével halaink már melegen is fogyaszthatok. Az így füstölt ha­lakat nyáron mintegy 3 napig, késő őszi, téli időben 1 hétig tart­hatjuk el. Hosszabb eltartáshoz a sózást fokozni kell. Ebben az esetben a meleg füstölés időtar­tama 1 óra, a hideg füstölésé mintegy 4 óra. így a füstölt hal több hétig is eláll. Ennél még tar- tósabb füstölést is végezhetünk, ha csak hideg füstöt alkalma­zunk. Ilyenkor 1 — 2 nap a füstö­lési idő. A csak hideg füsttel ké­szült hal íze azonban elmarad a meleg eljárással készültekétől. Molnár Csaba Füstölő — vashordóból sabbak a legjobbak. Ilyen az an­golna, a harcsa, a ponty, a jász, a compó, a balin. A tisztítást egy­szerűsíthetjük: a pikkelyezést, a kaparást akár el is hagyhatjuk. A halfejeket levágjuk, a halakat ki­belezzük. Utána a hasüreget jól kikaparjuk és alaposan kimos­suk, ügyelve, hogy vér ne marad­jon benne. Ha kívül nem tisztí­tottuk, a nyálkát száraz ruhával nagyjából töröljük le. Ezt köve­tően a halakat fel kell szeletelni. A feldolgozás után következik a sózás. A sózás mértéke a halak vastagságától függ. Általános irányelv, hogy kétszer olyan mennyiséggel sózzunk, mint ahogy a rántanivalót szoktuk. Sózás után halainkat fűzzük fel a nyársakra, ügyelve arra, hogy ne éljenek egymáshoz. A besózott és a nyársakra felfűzött halakat berakjuk a füstölő tartóvasaira, továbbra is ügyelve arra, hogy a halak ne érjenek egymáshoz. Itt hagyjuk a besózott halakat szá­radni. A szántás nagyon fontos. Füstölni csak száraz felületű ha­lakat lehet. A szárításra szánjunk legalább 3 — 4 órát. A füstöléshez kizárólag ke­ményfát szabad használni, a pu­hafaféléktől megkeseredik a nal, és élvezhetetlenné válik. Aprít­sunk vékonyabb és vastagabb tü­zelőt. Készítsünk elő az említett keményfákból fél vödörnyi fű­részport. A tepsiben rakjunk tü­zet, és amikor az jó lánggal ég, a tüzelőnyíláson keresztül toljuk be a tepsit a hordóba, a nyárson Szódiktatűra, szóterror...?! A címbeli két szóalakot a sza­vak diktatúrájáról és terrorjáról írott újságcikkből vettük át. A publicisztikai dühvei is átszőtt írás mindennapjaink, hétköz­napjaink nyelvhasználatának azt a nemkívánatos jelenségét és gyakorlatát állítja mondanivaló­jának középpontjába, hogy a szavak diktatúrája és a szóterror öncélúan és leplezetlenül tömeg­méretekben ingerel bennünket, s ennek árnyékában „begörcsöl a beszéd” (Balázsovics Mihály), és országos méretű ingerlékenység vesz rajtunk erőt. Az írás arra akarta ráirányítani figyelmün­ket, hogy a nyelvhasználatbeli erőszakos, kíméletlen modorta- lanság, pallérozatlanság hallga­tása és elviselése idegmegterhe­lésünket is súlyosbítja. A trágár szavak tömegét fel­használó szódiktátorok és szó­terroristák a nyilvános helyeken: a buszokon, a boltokban, a stran­dokon, a szórakozóhelyeken, a vasúti kupékban, stb. kihívó erő­szakoskodással kellemetlenked­nek, s mi, a kiszolgáltatottak ke­serűen vesszük tudomásul, hogy a gátlástalanul, jó ízlést sértő mó­don trágárkodók, káromkodók között tarthatjuk számon a fiata­lokat, a „tanult” embereket, s olykor magát a női nemet is. Per­sze, tisztelet a kivételeknek! A szódiktatúrának és szóter­rornak jól kitapintható fokozatai vannak. A türelmetlen szóki­mondással kezdve, a rosszindu­latú gonoszkodáson, a minden­napos acsarkodó kifejezéseken, az útszéli kiszólásokon, a közön­séges pocskondiázáson át a be­csületünket is sértő szidalmazá­sig, a sportrendezvényeken egy­re gyakrabban hallható „anyázá­sig”. A becsületes és egyenes szókimondásnak hívei vagyunk, de hatásfokának erősítésében szerepet kell vállalni a nyelvhasz­nálati műveltségnek, a jó ízlés­nek, s meg kell tanulnunk, hogy a művelt, és társainkat ember­számba vevő beszéd hatásfoká­nak erősítésére nem elég néhány tucat indulatszó, kertelő, kön- törfalazó, sunyi módon finom­kodó nyelvi forma, különösen akkor, amikor a beszélgetőtárs azt érzékeli, hogy partnere trágár gondolatait túlzó kedélyeske­désbe, közvetlenkedésbe csoma­golja, és sunyi „oldalazással”, rosszízű mellékzóngével terhel­ve, szántszándékkal teremt olyan beszédhelyzeteket, ame­lyekben a nyelvi modortalanság osztogat pofonokat a nyelvhasz­nálati közízlésnek. Van-e magyarázat erre a nyelvhasználati jelenségre és gyakorlatra? Van: akinek igény­telen, elmaradott az anyanyelvi műveltsége, szürke és kevés az egyéni szókincse, sivár az érzel­mi élete, gyakrabban él trágársá­gokkal, durva nyelvi formákkal, mert a hiányzó tartalmas szava­kat a szabadszájúságra jellemző szóformákkal helyettesíti. Arról is szólnunk kell, hogy a szódiktatúra és a szóterror olvas­mányaink nyelvhasználatában is egyre erősödik. Az ízléstelenség határát súroló, trágárkodó, dur­va szóhasználatnak riasztó pél­dáit találjuk egy-egy versalkotás szövegformálásában is. Egyre többen keresik azokat az alkotá­sokat, amelyek bővelkednek az altesti, az alantas nemi jelensége­ket megnevező szavakban. Önkéntelenül vetődik fel a kérdés: meg lehet-e állítani a nyelvhasználati elízléstelenedés folyamatát, terjedését? Igen, ha megfelelő erkölcsi háttérrel or­szágos méretű nevelőmunkát vállalunk érzelmi életünk sivár­ságát, szellemi és lelki magatar­tásformáink ellazulását meg­szüntetni akaró és tudó korszerű terápiának a megtalálásában és kidolgozásában. A korszerű és emberközpontú nyelvművelés­nek is vállalnia kell a teljesebb embernevelést célzó, az értelmet és az érzelmet egyaránt gazdagí­tani akaró embernevelő munkát is. Dr. Bakos József Kertész leszek... Kómái koszorúk, Viszonylag egyszerű koszorú­készítési eljárást igényel. Na­gyobb nehézséget okoz a hozzá­valók megszerzése. Ha már min­den rendelkezésünkre áll, egy­másfél óra alatt elkészíthetjük, még akkor is, ha kezdők va­gyunk. Készen vásárolhatjuk a kívánt méretű koszorúalapot, ami több­nyire úgynevezett hungarocell, „száraz” vagy „nedves” tűzőhab és mohaalap lehet. Leggyakoribb méretek: 150, 200, 300,400, 500 mm átmérő­jű. A kisebbeket (kb. 200 mm át­mérőig) umakoszorúhoz hasz­náljuk. Az átmérővel arányosan nő a koszorútest és a belső nyílás átmérője is. A műanyagok gépi úton készülnek, a gyártók gon­doskodnak arról, hogy az ará­nyosság követelményének meg­feleljenek. A koszorútest kiala­kításánál azt is figyelembe ve­szik, hogy arra még zöldet, virá­got fognak rádolgozni. A kegyeleti koszorúk stílusuk, kötési módjuk szerint többfélék lehetnek: temetési, virágos, kör­bekötött, római (másnéven: gö­rög) koszorúk. Ez utóbbi lénye­ge, hogy egy tömör, szabályos kör alakú alapra dolgozzuk rá a „dekorációt”, vagyis a zöldet, vi­rágot. A legnagyobb történelmi múltú, ízléses, finom megjelené­sű koszorúk tartoznak ide. Mint már korábban említettem, a hoz­závaló beszerzése j elent többnyi­re gondot, mivel ezeket a virág- kötészeti segédanyagokat árusí­tó üzleteket Pesten találjuk. Kis leleményességgel hunga­rocellből (ami az építkezésből ki - maradt, vagy a lomosban őrizge­tett védőburkolat) mi is kivág­hatjuk. Ebben az esetben rajzoljuk ki előre az „aranymetszés” szabá­lya szerint a megfelelő méretet, utána szabjuk ki. A műanyag alapot célszerű eltakarni, több okból is. Először is szebb, elfedi a „technikát”, másrészt megaka­dályozzuk a műanyag morzsáló- dását, megszüntetjük a felszíni egyenletlenséget. Ez alól kivételt tehetünk, ha olyan növényi anyaggal dolgozunk, ami teljes befedettséget biztosít, vagy már gyárilag olyan technikai megol­dást választottak, ami felesleges­sé teszi. Az alap befedését leg­egyszerűbben csíkra vágott, szo­rosan feltekert krepp-papírral tudjuk megoldani. Á koszorúalapra sokféle nö­vényanyagot dolgozhatunk rá, ami változatossá teszi alkotásun­kat. Csak az egyszerűen besze­rezhető növényeket említem, mint például a szalmarózsát, gombvirágot, staticét. Jellemző a levéllel történő fedés, amire a ba­bér, borostyán, nyúlfüle a legal­kalmasabb, de jól használható a toboz, tobozpikkely, száraz ter­més, zuzmó, moha, tapló is. Jó előre megtervezni a felra­kandó mintát, majd előkészíteni a növényanyagot. (Felesleges növényi rész eltávolítása, feldró­tozása, szár megerősítése.) A na­f yon kiszáradt szárazvirágokat issé be kell nedvesíteni, hogy munka közben ne töredezzen. A rádolgozás történhet speciálisan erre a célra előálh'tott „hakni­val”, de gombostűvel, sőt ragasz­tással is. Ha levéllel dolgozunk, azok fedjék egymást zsindely- szerűen. Virágfejek elhelyezésé­nél ügyeljünk arra, hogy a na­gyobbak a külső oldalra, a kiseb­bek a belsőre kerüljenek úgy, hogy a szirmok kissé takarjak egymást. Egyenletesen dolgoz­zunk. A levél, vagy más, sima fel­színt képező növény alkalmazá­sa esetén a koszorúra csokorrészt is elhelyezünk díszítésül. Ez ke­rülhet fej-, oldal-, vagy lábhely­zetbe. A csokorrész elkészítése további szakmai ismereteket kö­vetel, ezért helyette szalagból te­hetünk hangsúlyos díszítést ugyanezekre a helyekre. V. Pénzes Judit Mit kínál a gabonaipar? VÍZSZINTES: 1. Beküldendő sor (zárt betűk: S, E, Y, Y) 18. A mozgatás szervének alkotóeleme 19. A föld irányába 20. Állatot a túloldalra hajtó 21. Meg­szüntetett minisztériumunk névbe­tűi 22. Szláv férfinév 23. Kellene — régiesen 25. Egyesült Arab Köztár­saság 26. Rénium és nitrogén 27. Afrikai köztársaság 29. Kezét bú- csűzásként ide-oda mozgatta 32. A zászló lobog 33. Horony 35. Képet rámával ellátó 36. Földbe vetik 37. Kálium és szén 39. Gyulladás 41. Bizonyos idő elmúlt 42. Kecskebe­széd 43. Petrovics Emil monogram­ja 44. Egri sportegylet 46. Ruhát vízben tisztít 48. A személyétől 49. Sereg 50. Hajó része 52. Lábukat a tetejére helyezik 55. Szatmárnémeti román neve 57. Női név 58. „A” menyasszonyok 59. Siránkozva be­szél 60. Ausztria és Belgium gk-jele 61. Határrag 63. Előforduló 64. Szelíd erdei állatok 65. Adél becéz­ve 66. Vízszolgáltató berendezés 68. Kilátásba helyez 69. Fürdőszo­bakellék 70. Szándékozik 71. Férfi­név 73. Észak-magyarországi ko­hászváros 74. Szintén 75. Amely időpontig 76. Becézett Miklós 80. Dunakeszihez csatolt település 82. Ókor egynemű hangzói 83. Forma 84. Becézett Sára 86. Helység Haj- dú-Bihar megyében 88. Matatva keresgél 90. Kőművesmunkát vég­ző 92. Nyílászáró szerkezet 94. Részben ködös! 95. Meggyilkolt olasz politikus (Aldo) 97. Mennyei paradicsom 98. A személyével 100. Döcögés kezdete! 101. Német sem­leges nemű névelő 103. Virágtá­maszték 105. Ausztria és Vatikán gk-jele 106. Női név 107. Helyhatá- rozó-rag 108. Mária becézve 110. Szobából az udvarra hurcolkodó 113. Háznál élő szemtelen rovar 114. Vizenyősödés 116. Női név 117. A Vörös Hadsereg egyik pa­rancsnoka volt (Szergej) 118. Biz­tatja, sürgeti 119. Fejedelmi cím egyes mohamedán országokban 120. Kérem részemre átnyújtani! FÜGGŐLEGES: 1. Móra Ferenc műve 2. Nemcsak az 3. Egri Dohánygyár vezéri­gazgatója (László) 4. Vörös Mete­or, röv. 5. Erika becézve 6. ... Sad (Vajdasági főváros Jugoszláviában) 7. Gyertya-, szivarmaradék része 8. Cégtulajdonos, röv. 9. Tűzzel meg­semmisítő 10. Masírozik 11. Liba­beszéd 12. Tápláló 13. Hajó része (névelővel) 14. Részeshatározó-rag 15. Argon 16. Apró szemcsékben hull 17. Völgy, szurdok — angolul (GLEN) 23. Ráma 24. Attila név­változata 28. Pusztítva tombol 30. ...-Aviv (Izrael legnagyobb városa) 31. A közelebbi tárgyat 32. Kis há­zikó 34. Életlenebbé tesz 36. Ten­gervízben lebegő kocsonyás testű állat 38. Vetőmag tisztítása 40. Az NSZK fővárosa volt 42. ... Had (I. világháborús kémnő) 43. Látvá­nyos, fényűző ünnepséget tartó 45. A sóvárgásba majd belepusztul 47. Szintén ne 49. Feltéve 50. Fát késsel megmunkáló 51. A Guinness-kiad- vány magyar neve 53. ... világukat (gondtalanok) 54. Megpróbáltatást el tud viselni 55. Sebészkés 56. Fél­majmokhoz tartozó állat 60. Porció 62. Mértani test 65. Amely szemé­lyek 67. Színültig 70. Azok a távo­labbi személyek 72. Szerencsét ho­zó tárgy 75. Állati fekhely 76. Férfi­név 77. Iskolai tantárgy 78. Képzet­té, tanulttá teszi 79. Táblakép 81. Sovány ló 83. Asztácium 84. Szin­tén ne 85. Névelő 87. Srí Lanka, röv. 89. Tárgyat valakinek átnyújtó 90. Borbála becézve 91. Gyermek­felügyeleti intézménnyel kapcsola­tos 93. Porciókra oszt 96. Helyez 99. Igekötő 102. Ferde 104. A jel­zett időtől számítva 106. Ipari nö­vény 107. A félelem ... (filmcím) 109. Fohász 111. Falevél mintázata 112. Arcrózsa 113.... Ullman (nor­vég filmszínésznő) 115. Asztácium 117. Kicsinyítő képző. A megfejtéseket november 1-jéig küldjék be címünkre: 3300 Eger, Pf. 23. A borítékra írják rá: „Mit kí­nál a gabonaipar?” A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents