Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-21 / 171. szám

1990. október 21., vasárnap 5 tényállások manipulálására. Ami az egyező — s tulajdonképpen itt van a lényeg —, hogy mindkét gyakorlat megtorló jellegű, s a tár­sadalomból általános rettegést váltott ki. Mindkét esetben felfe­dezhetők az osztály bíráskodásie­f yei. Ily módon azoO-es évek eleji oncepciós pereknek egyenes folytatásai a forradalom utániak. A cél az volt, hogy politikai fel­adatokat oldjanak meg büntető­jogi eszközökkel. Lehet-e elégtétel? — Az magától értetődő, hogy mindazoknak, akik politikai büntetőperek elszenvedői voltak, elégtétel jár. Vajon mi módon mehet ez végbe? — A kérdés szerintem inkább ez: lehet-e, s mennyire lehet reha­bilitálni ezeket az embereket? Valamennyire igen. Lehet kár­pótlást fizetni a börtönévek után, ki lehet állni ország-világ elé, és elmondani, kik azok, akik meg­kísérelték azt a sztálinista rendet lebontani. Sajnos azonban van­nak dolgok, amelyekre nincs le­hetőség. Például a már említett osztálytársam, aki most negy­venkilenc éves, sosem lesz tizen­nyolc, hogy elvégezze azt az egyetemet, amit szeretett volna, s annak megfelelő életpályát fus­son be. De annak a munkásnak sincs lehetősége visszafordítani az életét, akit alckor elzavartak, s szakmája gyakorlása helyett me­hetett lapátolni. Nincs vissza­számlálás! A római jogból is­mert in integrum restitutio, az eredeti helyzet visszaállítás lenne az igazi korrekció. Ez azonban lehetetlen. Úgy vélem, ezekből az áldozatokból lesz a magyar népnek erkölcsi ereje mindan­nak megtételére, amit a jövő fog az újabb nemzedék javara majd beváltani. — Ez kitűnő zárógondolat, mégis egy praktikus kérdés: a forradalom utáni időszak bünte­tőpereinek áldozatai számára melyek a jelenlegi megoldási mó­dozatok? — Természetesen igyekszünk mindenben segíteni, ha módunk­ban áll. Ha megjelennek nálunk ezek az emberek vagy hozzátarto­zóik, felkutatjuk az irataikat, azt követően pedig semmisségi ok­mányt állítunk ki. Ezzel fordulhat­nak a társadalombiztosításhoz pél­dául a nyugdijuk emelése érdeké­ben. Jól tudjuk, ez nagyon kevés. Várhatóan majd a Kárpótlási Hi­vatal tud igazán segítségükre lenni — amennyiben a megfelelő pénz­ügyi keretek rendelkezésre állnak. Szalay Zoltán Tízhavi börtönt ért a kijelentés: „Nem ismerem el a Kadár-kormanyt, mert a nép Nagy Imrét akarja” A politikai megtorlás jogi hálójában Nincs visszaszámlálás: a főhajtás minimális elégtétel az ’56 után jogtalanul elítélteknek Izgatás, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányu­ló mozgalom, politikai megtor­lás. Leginkább ezek a kifejezé­sek jellemezték az 1956-os for­radalom utáni eseményeket. A november 4-e után magát győz­tesnek hirdető rendszer képvise­lői — akárcsak a Rákosi-időszak „nagymesterei” — büntetőjogi eszközökkel igyekeztek megol­dani számukra aktuális politikai feladatokat. Hogy miként zajlot­tak hazánkban, s megyénkben akkortájt a büntetőperek, mik voltak az ítéletek következmé­nyei, erről dr. Kahler Frigyest, a Heves Megyei Bíróság elnökhe­lyettesét kérdeztük. O tagja volt annak a kormánybizottságnak, amely az 1945 és 1963 közötti koncepciós perek felülvizsgála­tát volt hivatott elvégezni. Börtönbe vetették, mert tiltakozott A megbeszélt témához méltó­an különlegességgel fogadott a megyei bíróság elnökhelyettese. Jelvény kollekciót mutatott, amelyben húszféle Kossuth-cí- mer található, valamennyit an­nak idején, 1956 októberében árulták a rikkancsok 2 forintért, egyebek mellett a következő szö­veg kíséretében: „Kossuth-címer magyar címer, minden magyar kettőt visel...” — Amikor hozzáfogtam a Heves megyei, forradalom utáni büntetőügyek vizsgálatához — magyarázta dr. Kahler Frigyes —, egyre inkább kibontakozott előttem, mi is történt valóiában. Ezekben tökéletesen fellelhető a politikum. Amikor Kádár úgy döntött, az előzőleg általa nép­felkelésnek titulált megmozdu­lást ellenforradalomnak minősí­ti, azonnal megjelent az új hata­lom a levert forradalom résztve­vőivel szemben. Az az új hata­lom, amelyet a nép sehogy sem akart legitimálni. Emiatt bűncse­lekményként büntették, ha valaki kifejezésre juttatta, hogy nem is­meri el a Kádár-kormányt! — A bűncselekményi kategó­riák közül melyiket alkalmazták a bíróságok az ilyen megnyilvá­nulásokra? — Az izgatást, méghozzá az­zal a kitétellel, hogy az új rend el nem ismerése önmagában gyű­lő let kelt és re alkalmas. — Ez a megfogalmazás kísér­tetiesen hasonlít egy korábbira... — így van, az Í950-es évek elején a tszcs elleni izgatás elne­vezésű bűncselekmenynek is ugyanez volt a frazeológiája. — Konkrét példa? — Az akták között találtam olyat, hogy valaki kijelentette, nem ismerem el a Kádár-kor­mányt, mert a nép Nagy Imrét akarja. Ez bőven elegendő volt tíz hónap börtönhöz. Ebbe a tí­pusba sorolhatók azok az ügyek is, amelyekben a különféle atro­citások miatti tiltakozásokra rea­gált az állam. Egerben az 1956. december 12-i vérengzés után a munkástanácsok küldöttei tilta­kozó okmányt fogalmaztak meg a sortűz miatt, s mert tudták, hogy a karhatalomba beépültek a volt ÁVH-sok. Ezt az iratot a pártbizottságra vitték, onnan pe­dig, mint izgatást hordozó doku­mentumot, áttették a rendőrség­re. Büntetőeljárás indult, az érin­tetteket azonnal letartóztatták, később pedig elítélték. Holott maga a nyilatkozat nagyon visz- szafogott hangú volt ahhoz ké­pest, hogy tizenketten haltak meg. Leginkább az fájt az akkori vezetőknek, hogy az irat nagyon is markánsan fejezte ki: a Kádár- rendszer fegyveres testületének alapja tulajdonképpen az ÁVH. — Azoknak is felelniük kellett a korabeli dokumentumok szerint, akik ártatlan irományokkal juttatták kifejezésre elégedetlenségüket... — A harmadik alcsoportba voltak sorolhatók ezek az esetek, amikor a vádlottak gúnyverse­ket, gyászdalokat terjesztettek röplapokon. Ilyen volt például a Vérvád című vers, amely Kádárt asszonyok és gyerekek gyilkosa­ként mutatta oe. Ilyenért mini­mum tíz hónapot, de inkább egy évet lehetett kapni. Mindez köz­vetlenül a levert forradalom után történt, amikor is a büntetőjog eszközeivel a legkisebb ellenke­zést is igyekeztek letörni. Nincs kegyelem a volt vb-titkárnak sem — Újabb nagy letartóztatási hullám bontakozott ki 1957 márciusában. Ekkortól már szin­te kizárólag a politikai megtorlás volt a cél! Ha úgy tetszik, egy újabb Haynau-korszak követke­zett el. Csak ez lényegesen hosz- szabb ideig tartott az eredetinél. — Kik és mi ellen irányult pontosan ez a megtorlás? — Az akkori értékelés szerint az ellenforradalom szerveinek, a munkástanácsoknak vezetői, tagjai, valamint a nemzetőrség­ben tevékenykedők ellen. Ele­gendő volt az, hogy az illető az előbb említett valamely válasz­tott testület tagja legyen. Ha ezt megállapították valakiről, nem kerülhette el a büntetést. Holott számos ügyben a vádlottak ta­núk sokaságával bizonyították, hogy ÁVH-sokat, kommunistá­kat mentettek meg tekintélyük­kel a népharagtól. Ez azonban alig-alig jelentett valamit, legfel­jebb négy-hat hónapos enyhítést, de az énntettnek mindenképpen bűnhődnie kellett! — E körből is kaphatunk me­gyei példát? — Emlékezetes számomra annak az embernek az ügye, aki az egyik megyei községben 1956 előtt volt vb-titkár. A forrada­lom idején mégis megválasztot­ták a munkástanács elnökének. Ő a saját motorját adta oda a fa­lubeli polgárnak, volt ÁVH- snak, hogy a feleségével elmene­külhessenek. Másik alkalommal a forradalmi bizottság kereste meg őt, hogy nvújtsa at nekik a fegyverrel rendelkezők listáját. Be akarták tőlük gyűjteni, hogy átadhassák a nemzetőrségnek a fegyvereket. Az illető ezt megta­§ adta. Mindezzel együtt börtön- üntetésre ítélték — igaz, az elő­zetes letartóztatásban töltött ide­jét beszámítva már nem kellett ülnie —, pusztán azért, mert ve­zetője volt a munkástanácsnak. De említhetem azt is, amikor egy embert mindössze azért, mert részt vett tüntetésen, kivágta a Hírek Megalakult a Magyar Forra­dalmárok Pártja. Pártprogram­jának az Ausztriához hasonló semleges Magyarország megte­remtését tartja. * A Szabad Eger Rádióadó a 43-as rövidhullámhosszon meg­kezdte műsorának sugárzását. Jelentkezik minden óra 30-ik percében. Hallgassátok, kísérjé­tek figyelemmel a Szabad Eger Rádió adásait. Nyolc-tíz magas rangú ÁVH-s tiszt repülőgéppel akart kiszökni az országból, de a szol­noki tisztiiskolások meghiúsítot­ták. * Heves megye legnagyobb hely­őrségei létrehozták katonai taná­csukat, amely az erők összefogásá­ra és egységes cselekvés biztosítá­sára hivatott. Honvédeink minde­nütt a nép ügye mellé álltak. Élje­nek bátor magyar katonáink! November 9.: Miért? Nem öröm, hogy itt vannak a városban a szovjet tankok. Ki örülhetne ennek, hogy ha egy időre is, ha átmenetileg is ost­romállapot van Dobó városában. Szomorú tény ez, de tény, amely- lyel számolni kell, s ami — ez a legszomorúbb — sajnos szükség- szerű is. Való tény, hogy rend, nyugalom esetén nem avatkozik a város belügyeibe a szovjet pa­rancsnokság, való tény, hogy az elmúlt hetekben bizalmat és jo­gos megbecsülést kivívott Forra­dalmi Tanács irányítja a megye­székhely ügyeit. ... Nekünk nem volt erőnk a munkáshata­lom, a pesti hősök vívmányai­nak megvédésére — ezért kel­lett s nem másért a szovjet had­sereg segítsége. Bár ne kellett volna! ... Rend és nyugalom, fegyelmezett munka, a kor­mány programjának gyors megvalósítása, s ezzel együtt tárgyalás a szovjet kormánnyal és a Varsói Szerződésben részt­vevő többi államokkal: a szov­jet csapatok kivonása hazánk­ból. December 7. (Új úton): Jó kezekben van a fegyver Megkezdte működését az egri járási fegyveres karhatalom ... Ez hát az igazság a karhatalom kérdésében. Megbízható embe­rek kezébe került a fegyver, a munkáshatalom őrei lesznek a járási karhatalmisták. Nehéz, de igen fontos munkájukhoz ezúton kívá­nunk sok sikert. Az oktalan bosszú vadhajtásai — Meddig tartott tulajdon­képpen ez az embertelen ítélkezé­si gyakorlat? — Lényegében 1963-ig. Iga­zában azonban a hatása a mai na­pig él. A rettenetes az volt, hogy az akkor elítéltek nemcsak bör­tönbüntetésüket voltak kényte­lenek leülni, de szabadulásuk után sem tudtak a képzettségük­nek megfelelő munkahelyekre kerülni. Megbélyegzettekké vál­tak. Személyes példát említek: egy osztálytársam apja vezető szerepet játszott a forradalom­ban, ezért csak azzal a megszorí­tással kapta meg az érettségi bi­zonyítványát, hogy nem nyerhet felvételt az ország egyetlen felső­fokú tanintézetébe sem! Ez már az oktalan bosszú vadhajtása volt. — Miben összegezhetők e megtorlások okai? — Némileg a külpolitikai helyzet is hozzájárult, hiszen a kínaiak és az NDK-sok például még ennél is szigorúbb ítéleteket szorgalmaztak. De leginkább belső oka volt: azúj rend félelme, s az a történelmi tény, hogy hiába hirdeti magát új népi hatalom­nak, valójában nem más, mint egy posztsztálinista képződ­mény, amely kegyetlenül bünte­ti, megtoroha a változtatást kez­deményezőket. Aközben, mi­alatt saját maga elítéli a sztálinis­ta államrendet... — Mint a kormánybizottság tagjának, bizonyára jócskán van összehasonlítási alapja az ötve­nes évek elején tapasztalt bírói gyakorlatot rögzítő dokumentu­mokkal. — A különbség az a kétféle ítélkezés között, hogy a forrada­lom után nem volt szükség hamis bizonyítékok kreálására, a Rákosi-címert a nemzeti zászló­ból, s azt így lobogtatta, tíz hó­nap börtönnel sújtottak. — Emlékezetünk szerint vol­tak azért ennél sokkal súlyosabb büntetések is... — Valóban, az iratok azt ta­núsítják, ha valaki a fentieknél is többet tett, például mert elzavar­ta a párttitkart vagy a kommunis­ta gazdasági vezetőt, akkor már a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozga­lomban való részvétel címén ítél­ték el. Két évnél is több lehetett már a büntetése. — Halálos ítélet akadt-e a me­gyében? — Hevesben halálos ítéletet nem hoztak, de voltak súlyosak, például a nemzetőrségben való ténykedésért (ÁVH-sokat gyűj­töttek be) nyolc-tíz évet kaptak a vádlottak. Égyébként a helyi bí­róság döntéseire az volt a jellem­ző, nogy igyekeztek enyhébb büntetéseket kiszabni. Néhány esetben felmentő ítéletet is meg­kíséreltek. Ennek azonban saj­nos nem volt túl sok foganatja, hiszen a Legfelsőbb Bíróság szinte mindig súlyosította az íté­leteket. 195/második felétől pe­dig a miskolci népbíróságon ha­tároztak az ügyekben. Ott bi­zony előfordult halálbüntetés is. Orvvadászat, ellenforradalmi szervezkedés, fegyverrejtegetés Az egri közgazdasági techni- géppisztolyt tárral és egy pus- kum gondnoka bejelentette, kát a hozzá tartozó töltények- hogy iskolájukban az egyik tan- kel talált. A fegyvert lefoglal- teremben a dobogó alatt egy ták. Őrizetbe vétel mellett eljárás indult Ivádi László egri lakos ellen. Ivádi a december 10-i és 11-i egri események során ellenforradalmi röpiratokat készített és nyomtatott a nyomdában, amit terjesztett. Részt vett továbbá K. rendőrszázados tettleges bántalmazásában is, mellyel elkövette a szándékos emberölés kísérletének bűntettét. Megszűnt az A. v. ti. n rendfenntartást Egerben a város munkástanács karhatalmi szervei látják el. — A Központi Vtieldatg nyilatkozata ­CVUÁS PROUTÁRJAI. CCIíSÜLllTIKf NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA — « noipoDii Yiieioieg nyiuuonu — A Ul vlUgháborá ót» nőm voltak Ilyen tragikus napjai (oltétate ■ fényvetők M. do ligklaflhh ma sala Ma Ml« hazánknak, te*tv«rb»ro dúl hűink fővárosában. Kerekre ta- való totétataT bold » sebesültek és niukn » halottak Mám». Haladéktala- 5. A Központi VoMldoáf éo • kormány aom hagy kttat »ul végei kell vélnünk a vérontásnak. Ennek biztosítására » got »Iránt, hogy a moctaUsta demokrácia találás áU. de Központi Vezetőség » következő Intézkedéseket teol: ugyanakkor ndlárd eihalározáea. hogy megvédi • népi Am­1. A Magyar Dolgozók Párti» Központi Vezetősége Ja- raokrácla vívmányait, éo nem tágít a uoclalixauu ügyétől v^atUj fordul a Hazafias Népfront országon ^tanácsának el- Programi alkalmas minden becvtlletea magyar haaafl egye­elndU tanácshoz ú7 nemzeti kormány alakiUaára*^ hogyannak niM^rookrácTí^kuk e” neeredju ta^rtaiUme kormány arra hivatalt, hogy maradéktalanul Jóvátegye a múlt elmánt eUenaégot ég felhívja a kom«—áalákal» a magyar dot- ­hibáit éa bűneit éa az egész nemzetre támazzkodva megzldá»- gozókal. mindene kelólt a munkásokat, a fagyva reá erűket, a hoz segítse népünk minden Jogos követeléséi. Népünk kim»- volt partizánokat, a néphatalom szilárd óllal máséit, begy rhheletlen erejével megteremti a Jólét, a függetlenség éa a azokat, akik népköztársaságunk államhatalma ellen fegyver­asoctallata demokrácia szabad országát. A Központi Vezetőcég rel Urnádnak, ha a megadott határidőig nem Hasik le a (egy- * Nagy Imre elvlárs vezetésével a legszélesebb nemzeti alapon vert. kíméletlenül semmisítsék meg. megalakuló kormány tagjaira Javaslatot tett. g. A rged helyreállítása után haladéktalanul hsáéi*' *• Az ÚJ kormány tárgyalásokat kezd a szovjet kormány- gunk mindazoknak a változtatásoknak a kidolgozásához, ame­nyal. hogy a függetlenség, a teljes egyenjogúság és a bel- lyrkel népgazdaságunk Irányítása, a meságaid.rtgl politika, ügyekbe való be nem avatkosás alapján rendezze az orazá- a Népfront-politika éa pártunk vezetése, valamint egére mun­galnk közölll viszonyt. Ennek első lépésekén! a rend helyre- kéje terén meg kell valósítanánk, hogy a esocUUsta demob állitáaa ntán a szovjet csapatok haladéktalanul visszatérnek rárla elvet teljes mértékben érvényesüljenek. Aa egéas náppai támaszpontjaikra. Magyarország és a Szovjetunió teljes folytatott eszmecsere útján előkészítjük éa megvalósítjuk a egyenjogúsága megfelelő mindkét ország érdekének, mert demokratikus és szocialista, u önálló éa független Magrareo­csak esen az alapon épülhet a valóban testvéri és megbontha- szág nagy nemzeti programját. A nemzet egysége, testvéri««*, tattan magyar—szovjet barátság. Ezen az alapon alakul most se örökre váltsa fel az öldöklö testvérharc e tragikus korsza­újjá Lengyelország és n Szovjetunió viszonya Is. kát. Ileggedjenek be a sebek, amelyeket önmagunkon ejtettünk, 3. A Központi Vezetőség helyesnek tartja az üzemi IU élni akarunk, új életet kell kezdenünk. Csak rajtunk mú­munkás-tanácsok megválasztását a szakszervezeti szervek lik. hogy a szörnyű megpróbáltatás után a belső béka. a félo­közremúködéséveL A munkásosztály Jogos anyagi követelései- lemnélküU élet. a Jólétet teremtő termelő monk*, a ■aha.laág. nek kielégítése érdekében béremelést kell végrehajtani. En- a Jog és as igazság legyen népünk omtélyrésse. mértékére anyagi lehetőségeinkhez képes! maximális erő- Éljen a független, demokratikus éa saorlallaU Magyar­résziléseket kell lennünk. Mindenekelőtt aa alacaony kere- országi setfleknél kell végrehajtani. , Budapest. IBM. október tt.-án. *- A kormány a harcban való részvételért amnesztiát A MAGVAK DOLGOZOK PAKTJA ad » fegyvere» harc minden részvevőjének. Ennek egyetlen KÖZPONTI VKZSTOMQK Az iV/Ul* Központi Vezetősége helyesli u Munkás Tanácsok megalakítását A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége helyesli közvetlen utasításainak megfelelően dönt a gyárveaotéeeei a munkáé-tanácsok megalakítását. A Központi Vezetőség kapcsolatos kérdésekben. Felveszi, illetőleg elbocsátja a gyár helyesli a SZOT elnökségének ezzel kapcsolatos határozatát. dolgozóit, gazdasági éa műszaki vezetőit. A SZOT elnöksége Ja vázolja a munkásoknak és alkalmazót- 2. Kidolgozza a gyár termelési tervét. —---- a má­| W » gyárakban, üzemekben, bányákban kezdjék szaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. * ’ A-.U'U-O MU I» . Jobban megfelelő bérrendszer kialakításiban, bevezetésében. A munkás-tanács működésére a SZOT elnöksége Javasol- valamint aa Szem szociális ellátottságának fejlesztésében. Ja, bogy a munkás-tanács tagjait az üzem. gyár. bánya Sez- é. Dönt a beruházás éa nyereség-réaseaedén felhasznált ­szes dolgozót válasszák. A munkás-tanács tagjaira általában tárói az üzemi bizottság, vagy valamelyik tekintélyes dolgosé ler- S. Mecsmbja a gyár, a bánya munkahely munkarend­Jesszen elő Javaslatot. A munkás-tanácsnak a munkahely Jét. A munkás-tanács dönt minden, a munkahely termelésé­vel. Igazgatásával, gazdálkodásával kapcsolatos kérdésről. A BZOT sülökaéga as elhangzottak alapján Javasol* » December 31.:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents