Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-18 / 168. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 168. szám ÁRA: 1990. október 18., csütörtök 5,80 FORINT MOST SÍRJUNK VAGY NEVESSÜNK? M. Horváth József igazi sikerszerepet kapott, bár neki gya­korlata van a női maskarában... (4. oldal) HORVÁTH: BOCSÁNAT! Akkor gőzöltem be, amikor az egyik néző trágár szavakkal elküldött a jó büdös... (6. oldal) RITKASÁGOK ŐRZŐJE... Nagykökényesen nem mindennapi érdekességeket őrző vit­rinekre bukkantunk... (8. oldal) m A százegyedik szezon Kukoricabetakarítás Detk térségében Aszálykár: Hevesben megközelíti a 600 millió forintot (Fotó: Perl Márton) Ünnep után a Selypi Cukorgyárban Az idei ősszel száz esztendeje, hogy báró Schosbergerék Aszó­don kudarcba fulladt vállalkozá­sukat Selypen korrigálták: mindössze öt évig működött üze­mük munkájának folytatására új cukorgyárral gazdagították a fel­lendülőben lévő magyar ipart. Regényes a törekvés, s nem kevésbé a terv megvalósítása is. Hiszen a január vége felé elfoga­dott alapítási programból szep­temberre az elképzelt egész telep megszületett. S akik már jártak ilyen helyen, azok tudják, hogy ez korántsem kis dolog! Létesítmények egész sora kell a répafeldolgozáshoz, csupán gépből annyi van, hogy valósággal eltéved közöttük az ember, ha idegen. A centenárium idején már nemcsak bejárni, hanem pusztán szemrevenni is fárasztó a körül­kerített hatalmas területet. Te­kintélyes a gyarapodás, lépten­nyomon újat lát az is, aki sűrűb­ben megfordul itt. Szüntelenül fejlődik a. Selypi Cukorgyár is, sok milliót költenek minden kampánykezdetre. A mostanira — amit első pillantásra észrevesz a látogató — szép köntöst is ka­pott a főépület, felújították, ki­festették a homlokzatát. így fo­gadta az első szállítmányokat az Alföldről, s természetesen Heves megyéből meg a szomszédos Nógrád gazdaságaiból. (Folytatás a 3. oldalon) Cukoripari napok A selypi és a hatvani cukorgyár háromnapos cukoripari napokat rendez. A résztvevők között szerepel még Selypen és Hatvanon kívül a szerencsi és szolnoki gyár is. A házigazdák a három napon más és más vállalatok lesznek. Az első napon, október 10-én Szerencs várta a ven­dégeket, ma Szolnok következik, és 19-én Hatvan és Selyp. Érdekes, változatos programokat szerveznek, reggel 10 órai kezdettel szakmai tanácsadás lesz, ezt követően fél egyig a gépek műszaki és agronómiái ismertetésére, illetve a beren­dezések bemutatására kerül sor. A délutáni program 14-tői 16 óráig tart, ezalatt a gépek üzemszerű működtetését te­kinthetik meg az érdeklődők. Erőfeszítések a jövő évi kenyéréit Július végén, augusztus elején a szakembereknek egyértelművé vált, hogy csapadékszegény nyárutóra lehet számítani. Augusztus közepére már mérhetőbbek voltak azok a károsodások, amelyeket az előző hetekben a hosszan tartó forróság a szántóföldeken és a kertészetekben okozott. Heves megyében augusztus 20-ra az aszálytól leginkább sújtott déli, alföldi részen, a Tisza mentén elő­zetes felmérés történt a károsodásokról, amelyet a Teszöv, illetve szőkébb hazánk mezőgazdasági szakigazgatási szervezete közösen végzett el. A felmérés tapasztalatairól és az elmúlt időszak erőfe­szítéseiről érdeklődtünk Jurányi Jánostól, a megyei mezőgazdasági és élelmezési szakigazgatási szervezet vezetőjétől. Antall József az USA-ban Megbeszélés az amerikai külügyminiszterrel Mint elmondta, a felmérés mintegy tükörként szolgált ah­hoz, hogy lássák, lesz-e az üze­meknek elegendő pénzük mű­trágyára, vetőmagra, eszközök­re. Ez a felmérés már akkor a dé­li, Tisza menti gazdaságok eseté­ben mintegy 300 millió forintos hozamkiesést jelzett a nö vény ter­melésben. Ez főként a kalászo­soknál jelentkezett. A felmérés eredményét elsősorban figyelem- felkeltésnek, és az egyre sürge­tőbb intézkedések megtételének szándékával küldték mega Föld- művelési, illetve a Pénzügymi­nisztériumnak. Választ és intéz­kedést azonban csak igen meg­késetten, szeptember végén, ok­tóber elején kaptak. Ennek lé­nyege — amelyet a földművelés- ügyi tárca kezdeményezett — az volt, hogy minden mezőgazdasá­gi termelő métje fel és jelentse október 6-ig, hogy a növényter­melésben az elmúlt három év át­lagterméseihez képest milyen nagyságú a kiesése, ezek alapján mutassák ki kérdőíveken és mun­kalapokon, hogy milyen nagysá­gú célhitelt kívánnak igénybe venni, amelyet a következő me­zőgazdasági év alapozására for­díthatnak. Lehetőség nyílt an­nak a kimutatására is, hogy mi­lyen nagyságú földadó fizetésére kötelezett a termelő. A felmérő munkát a Földművelési Minisz­térium felkérésére az érdekkép­viseleti szervezetek végezték el szorosan együttműködve. An­nak érdekében tették, hogy a ká­rosodást szenvedettek mielőbb segítséget kaphassanak. A fel­mérés eredménye alapján 29 ter­melőszövetkezet, továbbá a He­vesi, a Füzesabonyi és a Gyön­gyös — Domoszlói Állami Gaz­daság, valamint Csepregi Béla mátraballai kistermelő jelentett összességében mintegy 570 mil­liós kárt. Ez természetesen nem egyenlő a valós kárral, hiszen csak a szakminisztérium által megszabott feltételeknek megfe­lelő kiesések kerültek összegzés­re. A felmérésekből kitűnt, hogy a kalászosok veszteségénél lé­nyegesen nagyobb az őszi beta- karítású növényeké: így a kuko­ricáé, a cukorrépáé és a napra­forgóé. Emiatt Heves megyét is az országoshoz hasonlóan sújtja a takarmányhiány. Kellemesen meglepő viszont a szőlő termés- eredményének alakulása, főként a későbbi érésű fajtáknál kedve­ző. Ez viszont csak félig jelent örömet, mert mind a felvásárlási, mind az értékesítési gondok a várható nagyobb termés nyomán fokozottan jelentkeznek. Az aszály által okozott terméskiesé­sek meghatározóak abban, hogy a felmérésben szereplő gazdasá­gok közül tízben mintegy száz­millió forint veszteség várható év végéig. A károk részbeni ellen- súlyozása viszont nem megy egy­szerűen. November 30-ig még egy újabb felmérést végeznek. így valóban lehetővé válik egy viszonylag pontos helyzetelem­zés. Ugyanakkor félő, hogy a ké­sői időpont és a majdan igénybe vehető célhitelek, esetleges föld­adókedvezmények már nem a legmegfelelőbb időben érik a gazdálkodókat. Most, október második felében az őszi árpa már kikelt, ahol el tudták vetni a me­gyében. Túl van a félidején a jövő évi kenyémekvaló magágyba juttatása is. Ha az időjárás ilyen kedvező marad, mint most, ak­kor november elejéig befejezik a búzavetést. Mindez azt erősíti, hogy az aszálykárt szenvedett termelők saját erőfeszítéseik árán voltak kénytelenek előte­remteni 1991 kenyerének meg­alapozásához szükséges anyagi feltételeket. Ezért minden elis­merést, tiszteletet megérdemel­nek. Nemcsak tudják, hanem te­szik is dolgukat ezekben az igen nehéz hetekben. A segítség tehát késik, így a gazdaságok kénytelenek lehető­ségeik alapján meghitelezni a re­ménybeli kártérítést. Az őszi nö­vények, így a kukorica, cukorré­pa betakarítása, és a szőlőszüret jó ütemben halad megyeszerte. A kedvező időjárás is valame­lyest ellensúlyozza azokat a bi­zonytalanságokat, amelyek a gazdálkodók hangulatát befo­lyásolják. Ez is arra mutat, hogy minden jelentős mezőgazdasági munkát időben és jó minőségben elvégeznek. Ugyanakkor tud­nunk kell azt is, hogy noha a kö­vetkező évre mintegy 60 ezer hektáron vetnek őszi árpát és bú­zát, mégis alacsonyabb termés­hozam alapjait sikerült csak megvetniük, mint a korábbi években. Ez annak a következ­ménye, hogy kevesebb műtrá­gyát és vetőmagot tudtak fel­használni az egyre apadó anyagi erőforrások birtokában. Mentusz Károly Lelkes fogadtatásban részesí­tették a New York-i és környék­beli magyarok kedden este An­tall Józsefet. A kormányfőt a Magyar Házban Hámos László, az amerikai magyar emberjogi alapítvány elnöke köszöntötte, majd Antall József Magyaror­szág politikai és gazdasági hely­zetét ismertette, és válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A választások tanulságaira vonatkozó kérdésre Antall Jó­zsef rámutatott: míg az ellenzék hívei részt vettek a szavazásban, a kormánykoalíció rokonszenve- zői közül sokan távolmaradtak, s nyüván a gazdasági helyzet is ki­hatott az eredményre. A tény, hogy az ellenzék most már — he­lyi szinten — részt vesz majd a kormányzásban, a puszta bírálat helyett felelősséget is jelent majd ugyanazoknak a problémáknak a megoldásáért, amelyekkel a kormány is birkózik. A nagy érdeklődés miatt a mi­niszterelnök a késő esti órákban ugyanott a New York-i magyar­ság másik, a terembe be nem fért csoportjával találkozott. Szerdán George Bush elnök nevében James Baker külügymi­niszter köszöntötte. A kormány­fő e napon többek között az amerikai törvényhozás tagjaival, a washingtoni magyarság képvi­selőivel és Barber Conable-lel, a Világbank elnökével találkozott. George Bush csütörtökön fo­gadja a magyar miniszterelnö­köt. Dupla bírói fizetés A bírók, ügyészek és más igaz­ságügyi dolgozók bér- és előme­neteli rendszeréről intézkedő törvényjavaslat szerint 1991-ben fokozatosan megkétszereződik a bírók fizetése — jelentette be dr. Balsai István igazságügy-minisz­ter szerdán, a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. A miniszter elmondotta, hogy a jogszabálytervezet várhatóan novemberben kerül a kormány, majd az Országgyűlés elé. A ja­vaslat szerint a kezdő bírók fize­tése bruttó 30 ezer, az átlagbírói fizetés pedig 40 ezer forint lesz. A fizetésemelés három részlet­ben történik: 1991. január 1-jé- től 50 százalékkal, július 1-jétől 30 százalékkal és december 1-jé- től 20 százalékkal emelkedik a bírók jövedelme. A miniszter ki­emelte: a tárca vezetői és az igaz­ságszolgáltatás dolgozói nagy megnyugvással fogadták, hogy a kormány október 11-i ülésén el­fogadta a bíróságok és ügyészsé­gek helyzetével, fejlesztésével foglalkozó előterjesztéseket, amely döntés eredményeként belátható időn belül megszűn­nek az igazságszolgáltatás mű­ködési zavarai, javulnak a mun­kavégzés feltételei, csökkennek az igazságügyi dolgozók egzisz­tenciális problémái. Dr. Balsai István utalt arra, hogy várhatóan 1991. január 1-jétől hatályba lép az ügyvédi munkáról rendelkező új törvény. Jelentős változásnak tekinthető, hogy az ügyvédi foglalkozást ala­nyi jogon lehet gyakorolni. A mi­nisztériumban készül a közjegy­zőkről szóló törvény tervezete, és jó ütemben halad a büntetés­végrehajtás átfogó reformjának jogszabályi előkészítése. Az el­képzelések szerint megszüntetik a büntetés-végrehajtási szervek fegyveres testületi jellegét, s vál­tozik a gazdálkodási rendjük is. (MTI) önkormányzati alakuló ülés Polgármesteri eskü Pétervásárán ( Tudósítónktól:) Pétervásárán tegnap délután tartotta nyilvános alakuló ülését a városi önkormányzati képviselő-testület. Az ülést Kaszab Balázs korelnök nyitotta meg. Ezt követően az 1990. szeptember 30-i ön- kormányzati választások eredményéről Utassy László, a választási bizottság elnöke adott tájékoztatást: elmondta, hogy a szavazáson a választópolgárok közel 60%-a jelent meg, többségük Pál Lászlóra szavazott, így ő lett a város polgármestere. Megválasztották a kilenc önkormányzati képviselőt is, akik közül hat független, három pedig az MDF tagja. A testület döntött abban, hogy a polgármester főállásban látja el feladatát, és határozott a javadalmazás (polgármesteri fizetés) kérdé­sében is. A polgármester eskütételére, a megbízólevelek átadására is sor került. A testület az alpolgármester személyére vonatkozóan is döntést hozott, ugyancsak megválasztották a megyei küldötteket is. Tvr Extra Teljes heti rádió- és tv-müsorpé16 oldalon a Hírlap -han!

Next

/
Thumbnails
Contents