Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-07 / 133. szám

1990. szeptember 7., péntek Hírlap 3. elmenni választani! ÁLLÁSPONT Ügynökség vagy felügyelőség? Nem vicc. A Fidesz Heves megyei szervezetei most nem elsősorban arra hívják fel a kedves pol­gárok figyelmét, hogy szavazzanak a mi jelöltje­inkre, hanem, hogy minél többen menjenek el vá­lasztani, s támogassák a szivüknek legkedvesebb jelöltet. Hallgass a szívedre! A Fidesz ugyanis már tavaly októberi programjá­ban részletes fejezetet szentelt az önkormányzatok­nak, s ebben leszögezi, hogy ezeknek nem „szuper- szerveknek” kell lenniük, hanem a politikai tartal­mú törekvések döntéshozó testületéinek. A búcsú­zó tanácsok és a remélhetően valóban új szellemű helyhatóságok közötti különbséget leginkább az a plakát tükrözi, amelyet a Fidesz még az országgyű­lési választásokra bocsátott ki. Felül két megalo- mán kommunista pártvezető csókolózik egy repü­lőtéren, alul pedig két fiatal — ellenkező neműek — bújik össze szerelmesen Fidesz-jelvénnyel. Tessék választani! A plakát felső része igazán undorító. Szinte frö- csög a nyál a papírról, rossz az ember közérzete, ha ránéz. Alul viszont egészséges ifjak szeretik egy­mást szemmel láthatóan. Ilyen fiatalok vagyunk mi is. De mivel jól tudjuk és reméljük is, hogy még né­hány emberöltő áll előttünk, amikor politizálunk, nem csak magunkra gondolunk, hanem minden korosztályra és rétegre. De emberi számítások sze­rint nekünk van a legnagyobb esélyünk arra, hogy .a leghosszabb távon beleszólhassunk saját sorsunk alakulásába, s erre a legkitűnőbb lehetőség az, ha minél több jelöltünk bekerül az önkormányzatba, s ott hallatja szavát. Itt is mást! Akik nyomon követik a Parlament ülésszakait, láthatják, hogy a mi frakciónk bírálta legerősebben a kormány munkáját, rengeteg törvénytervezethez nyújtottak be módosító javaslatokat. Hogy ez nem felelőtlen belekiabálgatás, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az eltelt ominózus száz nap, amely után bizonytalanságban él az ország, hiszen a a kor­mány számos ígéretét nein tartotta be. Tudjuk, hogy egyelőre nincs lehetőség arra, hogy megyénk­ben képviselőink többségbe kerüljenek, de arra igen, hogy lehetőleg a kormánynál felelősebb erők­kel együttműködve a Fidesz is kifejthesse nézeteteit a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Parlamenti frakciónkhoz hasonló határozottsággal kívánjuk szóvá tenni a problémákat, s szakértőink segítségé­vel mindig megoldásokat is keresünk. Hallgass a Fidesz-re! Nem előzmények nélküli fellépésünk a megyé­ben. Az egri Fidesz-csoport szervezte még 1988 te­lén az első jelentősebb megmozdulást, amikor még az utcán követelték a demokráciát, a többpártrend­szert és a Kossuth-címer visszaállítását. (Egyedül ez utóbbi nem jött be.) Később a megyei partbizottság előtt tartottak ülősztrájkot szimpatizánsainkkal tagjaink, annak érdekében, hogy a régi MSZMP számoljon el a vagyonával. Gyöngyösi csoportunk elsők között tiltakozott a környezetszennyező gyöngyösoroszi HAF-üzem ellen és sikeresen szer­vezte meg az SZDSZ-szel együtt Komenczi Berta­lan képviselő kampányát. De ez nem minden és nem is elég ahhoz, hogy a döntések hozatalába be­leszóljunk, ezért szeretnénk, ha végre a testületek asztalainál is helyet foglalnának, s egyenrangú fél­ként szólnának hozzá a kérdésekhez. SEMMI KEKK • A FIDESZ A saarata!. Több mint tíz településen Fidesz! Megyénk tizenegy településén kíván jelölteket állítani a Fidesz, s több helyen szeretnénk listát is. ABASÁRON, EGERBEN, FÜZESABONY­BAN, GYÖNGYÖSÖN, HATVANBAN, HEVE­SEN, KARÁCSONDON, LŐRINCIBEN, NAGYRÉDÉN, POROSZLÓN és SÍROKBAN lehet szavazni jelöltjeinkre, akik között van diák, ta­nár, állatorvos, népművelő, újságíró és fizikai dol­gozó is. Az említett helységekben aktivistáink min­denkivel szívesen megismertetik helyi elképzelései­ket. Ugyan több emberünk már megszerezte a szükséges jelölőcédulákat, de kérjük, hogy akik még szimpatizálnak velünk, segítsék pártunkat a je­löltállításban. Sok helyen választási szövetségesünk az SZDSZ, de akad, ahol az MDF-fel társultunk. Tessék elmenni választani! Mivel sokkal jobb az, ha nem minket kormá­nyoznak, hanem mi irányítjuk magunkat, égető szükség van az önkormányzatokra. Ha jelöltjeink nem nyerik meg a választópolgárok bizalmát, úgy nélkülünk, de remélhetően velünk élvezhetjük majd a közös narancs ízét. Üdvözölnek mindenkit és eredményes szavazást kívánnak. ^ Fidesz megyei szervezetei A Hírlap szeptember 5-i szá­mában az „Álláspont” rovatban olvashattuk dr. Németh Imre MDF, Eger szignójú cikkét, mely megítélésem szerint mérföldkő a helyi sajtóban. íme az első kiok­tató, követelődző iromány, mely újságíróinknak megszívlelendő tanácsokat ád. „Derék toliforga­tóink — tisztelet a kivételnek — miért nem azon 100 százalékban elítélhető, romlott, önző, az or­szág érdekeit sértő esetekben kö­szörülik tollúk hegyét, melyekbe lépten-nyomon belebotlunk?”, vagy „írástudóink miért nem magyarázzák el, hogy bár ez a nyár lehet rövid, kicsi, pár pár emberre kisugárzó, de megte­remtésén igenis érdemes dolgoz­ni.” Világos, a sajtó hibás! Ismét azok a fránya újságírók, akik nem a szépet, a jót írják, hanem — horribile dictu — néha az iga­zat. Volt már ilyen vélemény a nem is olyan régi időkben is. Ma neve is van az ilyen cikkírói atti­tűdnek : elcsurkásodás. A végén dörgedelmes az intenció: „A médiákban dolgozók (lenne te­hát feladatuk bőven) felelőssége — képzettségük és jártasságuk miatt — sokszorosa az egyszerű állampolgárénak (sic!). Bízom abban, hogy sokan átgondolják és megértik (1-W.Z.I.), mire for­dítsák energiájukat. Ismeijék fel lehetőségeiket, s rombolás he­lyett teremtő, alkotó munkát vé­gezzenek.” Félek, a cikkecske befejezet­len. Rossz emlékeim szerint az Élet — ilyen kezdet után — még oda szokta írni: Mert különben ki van rúgva! W. Zoltán Iván SZDSZ, Eger Egy — remélhetően fergete­ges és tisztító — vihar igen enyhe előszele csapta meg a T. Ház fa­lait. Mert fergetegesnek és tisztí­tónak kell lennie a privatizációt megvalósító törvényalkotási fo­lyamatnak, ám a kiskereskedel­mi, vendéglátó üzletek „magá­nosításáról” folytatott vita még csak mérsékelten engedte útjuk­ra az érveket, kevéssé korbácsol­ta a kedélyeket. Magam az érvek mezején ma­radnék! A „preprivatizációs” törvény- tervezetből igen könnyen kiol­vasható, hogy a kormányzat által tervezett folyamat kizárólagos kulcsintézménye a Vagyonügy­nökség! Bár a törvényjavaslatot előterjesztő miniszter szívhez szólóan fejtegette, hogy a „ma­gánosításból” befolyó pénzeket az államadósságok törlesztésére fordítják (gondolom forintban, minthogy külföldi tőke itt és most nem privatizálhat), én azért csak nem tudtam elhessegetni a csúnya gondolatot: most ismét centralizációról van szó, mögöt­te pedig nyers költségvetési szem­lélet húzódik! Kerestem a tervezetben, ugyan szó esik-e az önkormány­zatokról? Még a kifejezést sem találtam! Találtam viszont több­szöri hivatkozást a végnapjaikat élő tanácsokra, s ebből arra kö­vetkeztettem, hogy e tervezet bi­zony jó régi lehet. Talán már ak­kor elkészült, amikor a kor­mányzat még nem is gondolko­dott „önkormányzatban”, ezt pedig azért a mostani kormány­zatról nem feltételezem. Csak így vált „érthetővé” számomra, hogy e tervezet alapján a privati­zációs bevételekből az önkor­mányzat miért nem kap semmit! Nem kaphat, hisz „nincs is”!!! Ám nem hagytam fel a kísérle­tezéssel, elűzendő sanda gyanú­mat, hogy itt egyfajta új etatiz- mussal, paternalizmussal állunk szemben! Kutattam hát, mi tör­ténhet majd a "maradék vállalat­tal” s a „maradék vállalat” mara­déknak semmi módon nem ne­vezhető dolgozóival!!! Hős, e té­ren is a vagyonügynökség min­denhatóságába ütköztem, hisz — ha jól értelmezem — a tervezet 6. paragrafus (2)-e a „maradék vál­lalat” jogi és gazdasági sorsát tel­jes egészében az ügynökség ha­táskörébe utalja. Azután a felszólalások meg­győztek, gyanúm elűzhetetlen: a XX. századi államosítási mánia itt él közöttünk, most éppen a privatizációt kísérlik meg álla­mosítani! S élnek itt egyéb szel­lemféleségek is: apáskodva a „gyógyszertárat nem adom, kis­fiam, a gyógyszertár nem játék, nem gyerekeknek való!” S ho­gyan is bíznám „megbízhatatlan üzletemberekre, vállalkozókra” az élelmiszer-ellátást vagy a gyermekétkeztetést! ? Vajon miért nem hiszik el a kormányzat képviselői, hogy pi­acot, piacgazdaságot sem ráol­vasással— „itt a piac, itt táncolj” —, sem egyéb kultikus eszkö­zökkel, tabuk felállításával, feti- sizálással nem lehet teremteni!!! Sohasem titkoltam: a gazda­sági átalakítás legfőbb biztosíté­kát a gyors, de körültekintő és nem ellenőrizetlen privatizáció­ban látom! Ehhez képest a kor­mányzat által tervezett privatizá­ció gyakorlatilag határidő nélkü­li (ennyi a gyorsaságról), nem gondol az önkormányzatokra, a „maradék vállalatra”, annak dolgozóira és sok minden másra sem (Ennyit a körültekintésről)! Ami az ellenőrzöttséget illeti: nos, az van, nem is akármilyen! így zuhantam a mély dilemmá­ba: ügynökség vagy felügyelő­ség!? Dilemmámból egy zajos, em- déefes "heuréka ” riasztott! Nem mással, mint Heisenberg „ világ- egyenletével” szembesülhettem a T. Ház sok mindent elbíró falai között. S akkor beláttam: pitiá­ner kis alak vagyok, jogászko- dok, vívódok mindenféle „rész­letkérdéseken”. Még jó, hogy magam is nem zavartam meg a nagy kormányzati mű misztikus genezisét! Novak Rudolf a Szabad Demokraták parlamenti képviselője Párthírek Mint a Hírlap augusztus 31. számában megjelent felhívás­ban és nyilatkozatban megje­lent : a Magyar Demokrata Fó­rum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgaz­dapárt egri szervezetei választá­si koalíciót kötöttek. Egyben ja­vasolták a jelölteket állító pár­toknak és társadalmi szerveze­teknek, hogy az egyszerűbb, ha­tékonyabb és takarékosabb vá­lasztási kampány érdekében kö­zös választási gyűléseket ren­dezzenek a 16 egri egyéni vá­lasztókerületben. Ezek megbe­szélése érdekében tanácskozás­ra hívják az érdekelteket, szep­tember 10-e, hétfő délután 6 órára az egri városi tanács elnö­ki tanácskozótermébe. * Az MDF és a Független Kis­gazdapárt nagyrédei szervezete nagygyűlést tart szeptember 8-án, szombaton, 17 órától a nagyrédei kultúrházban. Meg­hívott előadó, Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. A téma a magyar mezőgazdaság és a magyar falu jövője, illetve a helyhatósági vá­lasztások. * Az egri 1-es számú választó- kerület független jelöltjeként in­dul dr. Korompai János, aki szeptember 10-én hétfőn dél­után 5 órakor választói gyűlést tart az egri 4-es számú (Bartók Béla téri) általános iskolában. Az egri városi televízió vá­lasztási különkiadással jelent­kezik pénteken este 6 órától. Ezen az estén a Független Kis­gazdapárt, az SZDSZ, az MSZMP, a Kereszténydemok­rata Néppárt és a Demokrata Nyugdíjasok Pártja ismerteti el­képzeléseit. Emellett a hétfői adás riportjaiból válogatnak, a többi között a Marosvásárhe­lyen, illetve parádi autósverse­nyen rögzített felvételekét. Sok gyerek kérésére megismétlik a Csizmás kandúr című filmet. A választási műsor hétfőn (szep­tember 10-én) este folytatódik. Kitekintés Az önkormányzat árnyoldala Lengyelországban Az első szabad lengyel hely- hatósági választások után né­hány hónappal már jelentkeznek az önállóság fájdalmas árnyolda­lai is. A városok, falvak kasszái ugyanis üresek, mint az állam­polgárok zsebe, nemes céljaik valóra váltásához pedig az új vá­rosatyáknak pénzre van szüksé­gük. Ennek országszerte azt a megoldási módját találták a leg­szerencsésebbnek, hogy a priva­tizációs terveket is elősegítve ár­verésen forgalmazzák a helyi üz­letek bérleti vagy tulajdonjogát, illetve a csillagos égig emeljék a régi bérlők „lakbérét”. Ezek az akciók pénzt még nem szültek, elégedetlenséget és feszültséget annál többet. Wroc­law kereskedelmi dolgozói dü­hödt tüntetéssel és félnapos sztrájkkal tiltakoztak az ellen, hogy a nem limitált árverés gya­korlatilag lehetetlenné teszi, hogy ők válljanak saját boltjaik gazdáivá. Az új tanács ezt dema­gógiának, a piacgazdálkodással ellentétesnek és hatalomátmen­tési kísérletnek minősítette. Arra azonban ők sem tudtak válaszol­ni, mi lesz azoknak a városré­szeknek az élelmiszer-ellátásá­val, ahol az amúgy is gyenge bolthálózat valamennyi üzlete pénzzel rendelkező, de szakmai tapasztalatok híján lévő emberek kezén videokazetta-kölcsönző­vé, butikká és hasonlóvá változik át. Aki Varsóban él, saját bőrén érezheti az átállás fájdalmait. A diplomaták által is lakott új lakó­telepen például csaknem egy­szerre zárt be a két élelmiszer- bolt, követve a környék példáját, s így egy legalább öt kilométeres körzetben csak az időnként fel­bukkanó teherautókról lehet hozzájutni a legalapvetőbb élel­miszerekhez is. A kerületi tanács ugyanis az üzleteket bérbe adta, de az új gazdák még csak ígérik, hogy néhány hónapon belül megnyitják a boltokat. A patikák amúgy lassan hala­dó privatizálásának is egyelőre csak a negatívumai érezhetők. A magántulajdonosok ugyanis nem hajlandók ügyeletet tartani, így a hétvégeken előfordul, hogy százezrek lakta körzetekben nem lehet egyetlen nyitva tartó patikát sem találni. A kultúra sem jár jól — sorra zárnak be a könyvesboltok, mert a csillagászati bérleti dijakat a könyvteij esztők képtelenek megfizetni, pedig a könyvek ed­dig is majd kétszer annyiba ke­rültek, mint otthon. Varsó legna­gyobb könyvárusító hálózata 112 üzletében több mint hatvanat kénytelen megszüntetni, a gdanski hálózat 110 boltjából az év végére 77 marad. t Vita Összerezzenés <*gy JLczélos hangra

Next

/
Thumbnails
Contents