Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-04 / 130. szám

1990. szeptember 4., kedd Hírlap 3 A Demisz egri szervezetének elgondolása: Esélyt az Induláshoz, esélyt a döntéshez Tudjuk, a fiatalság önmagában nem érdem. Azt valljuk azonban, hogy nem pusztán a kor hozza magá­val a bölcsességet. Fiatalok vagyunk, készülünk jövendő pályánkra, vagy van szakértelmünk, amit a köz javára haszno­sítani akarunk. Látunk, gondolkodunk és van véleményünk. Teszünk és tenni akarunk városunkért, ezért helyt kérünk a döntéseknél is. Rátermett fiatalok nélkül nem működhet valós helyi önkormány­zat! Az eltelt „100 nap” tapasztalatai alapján közös felelősségünk a helyi képviselők kiválasztása. Milyen önkormányzatot akarunk? Alkalmas, felkészült képviselőket, politikai, fe­lekezeti hovatartozásunktól függetlenül. Mérce le­gyen a szakmai hozzáértés, a megbízhatóság, a tár­sadalmi elismertség. Nem érvényesülhet a kizárólagosság a kisebbség vagy épp a többség érdekei szerint. Ne ideológiák, pártpolitikai érdekek befolyásolják az önkormány­zat döntéseit. Ne kapjon teret a „kijárásos politi­kai”, a döntéseknél a valós érdekek tükröződjenek. Nyilvánosságot a munkáról és a döntésekről! Programunk elvet minden szélsőséget, támogat­ja a radikális átalakítást, de védeni kívánja a rászo­rultakat. Nehéz helyzetben lévő rétegek egyik legkiszol- gáltatottabbja korosztályunk. Ifjúsági szervezet­ként ebből a tényből kiindulva — nem elfeledve más rétegek gondjait — programunkban a fiatalok problémáival kívánunk részletesebben foglalkozni. Pályát nem lehet az utcán kezdeni — sem befejezni A ’90-es években az egyik legégetőbb gondot a munkanélküliség, ezen belül is az ifjúsági munka- nélküliség jelenti majd. A demográfiai hullám vé­gigsöpör a középiskolákon, s 1992-től munkaválla­lóként számolhatunk velük. Évente mintegy 2000- rel több munkahelyre lenne szüksége Egerben csak ennek a korosztálynak. A jelenlegi szabályozás sze­rint még munkanélküli segélyre sem jogosultak a középiskolákból kikerültek. Ezért mi az önkor­mányzatban: — minden módon támogatnánk a munkahelylé­tesítő vállalkozásokat (adókedvezmény, telekkiala­kítás, stb.) — bővítenénk a részmunkaidős foglalkoztatást, gyakornoki rendszert, — az átképzési alapot, az átképzéshez a meglévő lehetőségek átcsoportosításával intézményi feltéte­leket teremtenénk, — szélesítenénk a pályázható munkakörök szá­mát (államigazgatási, szociális és egyéb önkor­mányzati felügyeleti munkakörökben), — kormányzati segítségért, megoldásért küzdenénk. A fiataloknak — Önnek és gyermekének — első­sorban nem munkanélküli segélyre, hanem meg- méretési lehetőségre van szükségük! A munkaerő- piacon csak az tud bizonyítani, akinek legalább a pályáralépés megadatik. (Lakóhelyet az élethez A lakáskérdés megoldatlansága súlyos örökség az önkormányzat számára. A meglévő lakások kö­zel 70 százaléka a kétszobás vagy ennél kisebb. Az elmúlt egy év alatt körülbelül 800-zal nőtt a lakás­igénylők, s megduplázódott a tanácsi bérlakásra várók száma városunkban. Fizethetetlen új hitelka­matok várnak a családokra. A bérlakások építésé­nek teljes leállítása kilátástalanná teszi a lakáscserét éppúgy, mint a fiatalok lakáshozjutását. Célunk a megoldás érdekében: — ne herdáljuk el városunk ingatlan vagyonát, sem kiárusítás, sem „visszaadás”formájában, — az kapjon támogatást és tanácsi lakást, aki rá­szoruló, s csak addig, amíg az, — támogatjuk, hogy folytatódjon a telkek köz­művesítése, de költségeinek a telekárban meg kell jelennie, azért, hogy ne az építési telkek legyenek tá­mogatottak, hanem a rászoruló egri polgárok, — a város túlzsúfoltságának megakadályozása érdekében szorgalmazzuk kertvárosi külterületek kialakítását, — a lakosság kedvezőbb hitelfeltételekhez jutta­tása érdekében a lakásépítés támogatása terén meg kell törni az OTP monopóliumát, és versenyhelyze­tet kell teremteni a városban működőpénzintézetek között. A család szerepének visszaállításához otthonra van szükség! Feltételeket az esélyegyenlőséghez Oktatási rendszerünk irányítása, támogatása ra­dikális változtatásokra szorul városunkban is. Isko­láink, a gyermek- és ifjúságvédelem speciális intéz­ményei túlzsúfoltak, felszereltségük gyenge, gazda­sági önállóságuk válságos. Az intézményi feltételek nem tudják követni a demográfiai hullám sodrását. A diákotthonok ellátási színvonala mélyponton van. Ezért mi azt támogatnánk az önkormányzat­ban, hogy: — az iskolák szakmai önállóságát költségveté­sünkben meg kell alapozni, — a szakmai munka érvényesülése érdekében kezdeményezni és támogatni kell a társadalmi szak- kollégiumok megalakulását és működését, — az iskolaszékek megalakításával is erősíteni kell a város és intézményeinek kapcsolatát, kont­rollját, — a szabad iskolaalapítási jog a szülők anyagi helyzete miatt egyetlen gyermek kiszorítását sem jelentheti a színvonalas oktatásból, a továbbtanu­lásból, — nem vitatjuk az egyházi iskolák létjogosultsá­gát, de elfogadhatatlannak tartjuk az egyház és a kormányzó pártok valamennyi volt egyházi ingat­lan visszaadását célzó törekvéseit, ha az nem meg­felelő lakossági igényen alapul, — a családok anyagi differenciáltsága következ­tében az önkormányzatnak kompenzációs rend­szerrel kell biztosítania a rászorulók esélyegyenlőségét. Ezeket tartjuk korosztályunk legégetőbb problé­máinak. Természetesen szervezetünknek és jelölt­jeinknek van koncepciója olyan átfogó kérdések­ben is, mint egészségügy, szociális gondoskodás, te­lepülésfejlesztés, privatizáció, lakossági ellátás, kö­zösségek, társadalmi szervezetek támogatása. Ezek alapján mérlegelje, hogy jelöltjeink alkalmasak-e arra, hogy a városért, a közért tegyenek. Van-e helyünk az új önkormányzatban, ha igen tiszteljen meg bizalmával. Szavazzon egyéni jelöltjeinkre és az ifjúsági listá­ra! Ötletét, véleményét vagy tevékeny résztvételét munkánkban bármikor szívesen vesszük. Demokratikus Ifjúsági Szövetség Eger Sokan kérdezik: „Van még Demokratikus Ifjúsági Szövet­ség?” Igen, van Demisz, mert vannak fiatalok, akik baloldali értékek mentén alkotnak szö­vetséget. És vagyunk, mert még vannak olyan fiatalok, akiknek szükségük van a kö­zösségre. És vannak olyanok is, akiknek szükségük van arra, amit ezek a közösségek tesznek. Mert voltak olyan egriek, — akik elhozták gyermekü­ket, unokájukat Halász Judit koncertünkre, — akik aláírásukkal támo­gatták (12.000-en) az egyetemért indított kampá­nyunkat, — akiknek gyermeke, uno­kája az általunk támogatott óvodákba jár, — akik önköltséges alapon tölthettek két hetet az NSZK- ban, — akiknek gyermekei együtt játszottak velünk a Gyermek­napon a Népkertben, — akik eljöttek velünk épí­tőtáborba Lengyelországba vagy Litvániába, — akiknek gyermeke most fejezte be az ingyenes számítás- technikai tanfolyamunkat, — akiknek középiskolás gyermekeik (600-an) részt vet­tek a nyári építőtáborainkban az ország különböző tájain, — akik családi cserekapcso­latunk révén eljutottak Finnor­szágba, — akiknek a fia, lánya tisza­füredi vízitáborunkban tanult kajakozni a nyáron, — akik egyetértettek a sétá­ló belvárosért tartott utcalezá­rásunkkal, — akik örömmel látták, hogy magyar és külföldi építő- táborozóink tisztítják Csebok- szári parkját, — akiknek gyermeke részt vett a diákújságíró táborban. Velük és másokkal is talál­kozzunk legközelebbi rendez­vényünkön, szeptember 24­Demokráda Esélyegyenlőség Munkalehetőség 28. között, a 100 órás futáson. (Ez nem a kormány által ígért 100-as.) Önkormányzatokat választunk (4.) Hogyan voksolunk a képviselőre és a polgármesterre? A helyi önkormányzati képvi­selők és polgármesterek válasz­tásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény átveszi az Alkotmány­ban is deklarált demokratikus alapelveket, nevezetesen, hogy a választójog általános és egyenlő, valamint titkos és közvetlen. Az új törvény a menekültügyi kon­vencióhoz csatlakozás revén bő­víti a választójogosultsággal ren­delkezők köret, amikor kimond­ja, hogy az országban tartósan le­telepedett nem magyar állampol­gár is választhat. Ezek szerint 1990. szeptember 30-án azok is választhatnak, akik 1985. szep­tember 30. előtt telepedtek le az országban. A törvény ugyanis 5 év elteltéhez köti a letelepedés tartósságát. A jog végre következetesen oldotta meg es biztosítja, hogy a települések lélekszámához vi­szonyítottan olyan létszámú képviselő-testület alakulhasson, amelyik munkaképes, működő­képes. A kisebb létszámú testü­let ugyanis hatékonyabb, és az önálló döntéshozatali képessége jelentősen növekszik. A válasz­tóhatárt a települések között tíz­ezer lakosnál húzta meg a tör­vényalkotó. A tízezernél keve­sebb lakosú településen kislistás választási rendszert honosít meg, vagyis a település egésze egy vá­lasztókerületet alkot, és megha­tározza a megválasztható képvi­selők számát az alábbiak szerint: 300 lakosig 3 képviselő, 600 la­kosig 5 képviselő, 1300 lakosig 7 képviselő, 3000 lakosig 9 képvi­selő, 5000 lakosig 11 képviselő, 10 ezer lakosig 13 képviselő vá­lasztható. A10 ezer lakos alatti települé­seken a polgármestert a választó­polgárok közvetlenül választják. Ezeken a helyeken a választók két szavazólapot kapnak. Az egyiken — a lélekszámtól függő­en — 3-13 képviselőt választhat­nak, a másikon pedig a polgár­mester-jelöltek közül arra sza­vaznak, akit politikailag és em­berileg arra a legalkalmasabbnak tartanak. A 10 ezer lakosnál na­gyobb településeken a jogsza­bályalkotó figyelembe vette a tényleges politikai strukturáltsá­got, ezért a képviselők egy részét a településen működő pártok, társadalmi szervezetek listán je­lölhetik. Természetesen a jogsza­bály itt is a lakosságszám aranyá­ban határozza meg a választható képviselők számat, az alábbiak szerint: 25 ezer lakosig 10 egyéni választókerület és 9 listás man­dátum, 50 ezer lakosig 14 egyéni választókerület és 13 listás man­dátum, 60 ezer lakosig 15 egyéni választókerület és 15 listás man­dátum, 70 ezer lakosig 16 egyéni választókerület és 15 listás man­dátum választható. Hogyan lehet képviselőt vagy polgármestert ajánlani? A tanácsi szervek 1990. au­gusztus 27. és szeptember 6. kö­zött névreszóló értesítést külde­nek minden választópolgárnak, aki felvételre került a választók nyilvántartásába. Aki ezen idő­szak alatt nem kapott értesítést, az keresse fel a területileg illeté­kes tanácsot, mert elképzelhető, hogy adminisztratív okok miatt maradt ki a választók jegyzéké­ből. Az értesítéssel együtt (ko­pogtatócédula) mindenki a szükséges példányszámban ajánlószelvényt is kap. Jelöltet ajánlani háromféle módon lehet. Minden jelölt ré­szére agusztus 27-től kezdve a tanácsokon ajánlóívet nyitnak, és itt személyesen lehet íelöltet ajánlani! Az ajánlóív tartalmazza az ajánlott személy nevét, lakcí­mét és személyi szamát, valamint az ajánló aláírását. A személyi számra azért van szükség, hogy minden választópolgár csak egy jelöltet ajánlhasson. Egynél több jelölt ajánlása esetén minden ajánlása érvénytelen. A dupla je­lölést csak a személyi szám alap­ján lehet kontrollálni. Ajánlani lehet levélben is. Az ajánlást így csak akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza mindazon adatokat, amelyek az előzőpontban szere­pelnek. Az ajánloszelvény kitöl­tésével is lehet ajánlani. Ez a módszer biztosítja azt, hogy az ajánló az ajánlott személy nevét titokban tarthassa. Ebben az esetben ugyanis tanácsokon vagy a tanács által kijelölt intéz­ményben lezárt umaba kell be­dobni az ajánlószelvényt. Az ilyen módon történt ajánlásról azonban nyilvántartást kell ve­zetni, amely csak az ajánló ada­tait tartalmazza a dupla ajánlás kiszűrése érdekében. Jelöltet ajánlani 1990. augusz­tus 27. — szeptember 12. között lehet, munkanapokon 8 órától 16-ig. Képviselőjelölt lesz az, aki a választókerület választópolgá­rainak 1 százaléka, polgarmes- tenelölt, akit 3 százaléka jelölt­nek ajánlott. A törvény szabá­lyozza a választási kampányt, melyet augusztus 27-től 0 órától 28-án 24 óráig lehet folytatni. A kampány során várhatóan meg­int plakatdömping alakul ki. Jó tudni, hogy a plakátok általában korlátozás nélkül elhelyezhetők, de az alábbi tilalmakat figyelem­be kell venni. Épület falára, kerí­tésre csak a tulajdonos (kezelő) engedélyével lehet plakátot kira­gasztani úgy, hogy az később ká­rokozás nélkül legyen eltávolít­ható. Önálló hirdetőberendezést elhelyezni csak a közterület­használati szabályok betartásá­val lehet úgy, hogy az a testi épsé­get, vagy a közlekedés rendjét ne veszélyeztesse. Ilyen esetekben ugyanis a plakátot a rendőrség köteles eltávolítani. A szavazás módja változatlan. A kislistás településeken minden választópolgár két szavazólapot kap. Egyik tartalmazza a képvi­selőnek ajánlottak nevét: itt arra kell ügyelni, hogy csak annyi ne­vet lehet meghagyni, ahány kép­viselő az adott településen meg­választható. A másik szavazóla­pon a polgármesternek ajánlot­tak nevei találhatók, és ezekből kell kiválasztani azt az egyet, akit a szavazó erre a posztra a legal­kalmasabbnak tart. A 10 ezer la­kos feletti településeken is két szavazólap lesz. Az egyiken a vá­lasztókerületben helyi képvise­lőnek ajánlott személyek nevei lesznek ábécé-sorrendben, és itt is egy képviselőt lehet választani. A másik szavazólapon a pártok­ra, társadalmi szervezetekre le­het szavazni, természetesen itt is csak egyre. Érvénytelen az első forduló mindkét szavazási mód eseté­ben, ha a választópolgárok lega­lább kétötöde (40 százaléka) nem ment el szavazni. Kislistás szavazás esetén, ha a választók több mint 40 százaléka szava­zott, képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavaza­tot kapták. Amennyiben a vá­lasztók 40 százaléka nem ment el szavazni, a szavazás érvénytelen, ezért második fordulót kell tarta­ni. Bonyolultabb a dolog a 10 ezer lakosnál nagyobb települé­seken, ugyanis itt akkor kell má­sodik fordulót tartani, ha a vá­lasztópolgárok legalább 40 szá­zaléka nem ment el szavazni, vagy elment ugyan, de a legtöbb szavazatot kapott jelölt sem sze­rezte meg az érvényes szavaza­tok egynegyedét (25 százalékát). Ez utóbbi esetben a második for­dulóban már csak az a három je­lölt indulhat, aki az első forduló­ban a legtöbb szavazatot kapta. A választási szervekben köz­reműködők jórészt már tevé­kenykedtek az elmúlt két nép­szavazás és a kétfordulós ország- gyűlési képviselő-választás so­rán. Munkájukat hozzáértéssel és nagy felelősséggel végezték. Jórészt nekik köszönhető, hogy Eger és az egész megye valameny- nyi esetben országosan is első­ként tudott eredményt produ­kálni úgy, hogy közben a törvé­nyi rendelkezések maradéktala­nul betartásra kerültek. Most az elkövetkezendő választások so­rán hasonló hozzállásuk előse­gítheti, hogy a rendszerváltás utolsó, befejező része zökkenő- mentes és törvényes lehessen. Ezúton is kérjük a választópol­gárokat, hogy e történelmi tény­nek aktív résztvevői legyenek azáltal, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg az ur­náknál 1990. szeptember 30-án. Dr. Gyula Zoltán Igazságos-e ez? (Kádermentés Novajon) Legalábbis sok embernek ez volt a véleménye miután „plety­kaszinten” értesültek a helyi ta­nácsülés döntéséről. A helyi ta­nácstagokat június hónapban ösz- szehívták, hogy a falu ügyeiről döntsenek. Talán nem is sejtet­ték, hogy a meghívón „Egyéb ügyek, indítványok” címszóval miről is kell majd dönteniük. A helyszínen aztán kiderült, hogy a tanácselnök Egyebek c. szó alatt előadta saját korkedvezményes nyugdíjaztatásának ügyét. A he­lyi hatalmasságokkal konfliktust nem vállaló tanácstagok többsé­ge, négy kivételével megadóan igenre emelte kezét, nyílt szava­zással, mivel az egyik tanácstag titkos szavazásra vonatkozó ja­vaslatát, meg sem hallotta a leve­zetést végző tanácselnök. Mire is adták szavazatukat ezek a tanácstagok, a falu népé­nek képviseletében? Arra sza­vaztak, hogy mindössze kétévi tanácselnöki munka után, a falu még négy évig nyugdíjasként tartsa el az elnököt, amíg el nem éri a tény­leges nyugdíjkorhatárt, pedig nem beteg, nem rokkant, munkaképes. Igazságos-e kétévi munkáért hat évig fizetni, közben a község legfontosabb intézményeit is alig tudják fenntartani? Vagy az a fontos, hogy bizony­talan világunkban ő biztonság­ban érezze magát?? Az MDF helyi csoportja Válaszlevél az MDF helyi szervezetének „Igazságos-e ez?” című nyílt levelére A helyi szervezetek, tanácstagok felkérésére vál­laltam el 1988-ban a tanácselnöki tisztséget. Úgy gondolva, hogy ezzel jobban szolgálhatom közsé­gem fejlődését. A közéleti munka nem volt új számomra, hiszen tanácstagként és tanácselnök-helyettesként is részt vettem a község életében. Az 5/1990. (1.18.) MT. sz. rendelet és az 1079/1990. (V.10.) MT. sz. határozat alapján 57 évesen, 40 év munkaviszony után — melyből 36 évet a Finomszerelvénygyárban töltöt­tem el—kértem korengedményes nyugdíjazásomat. Tettem ezt azért, mivel az önkormányzati törvény- tervezet tartalmazta azt, hogy a jövőben kisebb tele­püléseken a polgármesteri tisztség társadalmi meg­bízatásban is betölthető. A választáson polgármes­ter-jelöltként indulni szeretnék, amennyiben elnye­rem a választók többségének bizalmát, a polgár­mesteri teendőket társadalmi megbízatásban is vál­lalom. Az említett tanácsülésen 13 tanácstag vett részt, ebből tízen egyetértettek korkedvezményes nyugdí­jaztatásommal. A tanácstagok kérték, hogy a választáson polgár­mester-jelöltként induljak. Amennyiben a község választói engem választa­nak meg, úgy a költségvetést terhelő 50 százalék nyugdíj és a várható tiszteletdíjjóval kevesebb lenne, mint egy főfoglalkozású polgármester jogszabály­ban megállapított bére. Tehát kevesebb teherrel old­ható meg a tisztség betöltése. így én kérdezem: „Igazságos-e ez?” Berecz János tanácselnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents