Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-04 / 130. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 130. szám ÁRA: 1990. szeptember 4., kedd 4,30 FORINT SZADDÁM HÚSZÉIN MÁRVÁNYPALOTÁJA „Flancol a mini-Hitler” (2. oldal) A RENDSZERVÁLTOZÁS EGY RENDŐRKAPITÁNYNAK SEM KÖNNYŰ „Különösen, ha a parlamenti képviselő sincs a segítségére.” (4. oldal) SZAVAZTAK A VÁSÁRLÓK, NYERTEK A BOLTOK „Ez azt jelenti, hogy az üzletenként megkérdezett száz fogyasztónak több mint 80 százaléka pozitívan értékelte e részlegek munkáját.” (8. oldal) Seregély István egri érsek a Püspöki Kar új elnöke A magyar püspöki kar konferenciája szeptember 3-án tartott ülésén a Szentszék által újonnan jóváhagyott statútuma értelmében a konferencia elnökévé választotta dr. Seregély István egri érseket, elnökhelyettesévé pedig Gyulay Endre szeged — Csanádi megyéspüspököt. A konferencia állandó bizottságának rajtuk kívül tagja dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és dr. Várszegi Asztrik püspökkari titkár. Egyházjogi értelemben továbbra is dr. Paskai László a hazai katolikus egyházak vezetője. A külföldi kapcsolatok gondozása, illetve a hazai, katolikus egyházakat érintő döntések meghozatala a püspöki kar feladata. Mindez az egyházi szervezetek működésének nemzetközi gyakorlatához való közeledést is jelenti. Az új statútum életbelépése előtt a konferencia mindenkori elnöke az esztergomi érsek volt, akadályoztatása esetén a kalocsai, annak akadályoztatása esetén pedig az egri érsek. A zsinat után a Szentszék mindenütt a meghatározott időre választott elnöki intézményt szorgalmazza, és már a legtöbb országban a püspökkari statútum így is rendelkezik. A konferencia titkára továbbra is dr. Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspök. A rendes őszi ülését szeptember 17 — 19- én tartja a konferencia. Dr. Seregély István egri érsek 1931-ben született, 1955-ben szentelték pappá, 1987 óta egri érsek. Az iraki elnök megállítására valószínűleg szükség lesz a katonai erő bevetésére is Akcióba léptek a kuvaiti ellenállók Pérez de Cuéllar szerint az Öböl menti válságban az idő a béke ellen, s Bagdad javára dolgozik. „Az embernek néha az a benyomása, hogy az irakiak csak időt akarnak nyerni zsákmányuk bebiztosítására” — jelentette ki vasárnap a francia televíziónak adott nyilatkozatában az ENSZ Ammanból Párizsba érkezett főtitkára. Pérez de Cuéllar elismerte, hogy küldetése az irakiak merevsége miatt sikertelenül zárult. Ennek ellenére úgy vélekedett, hogy az ammani találkozó az igazságos rendezéshez vezető folyamat kezdetét jelentette. Pérez de Cuéllar vasárnap este Párizsban 45 perces megbeszélést folytatott Roland Dumas francia külügyminiszterrel. Az Arab Magreb Unió öt tagállama vasárnap este Algírban rendkívüli ülést kezdett az Öböl menti válságról. A tanácskozás legfontosabb célja Algéria, Líbia, Marokkó, Mauritánia és Tunézia közös álláspontjának kidolgozása a békés rendezésről — közölték az algériai fővárosban. Az Arab Liga legutóbbi csúcs- találkozóján a Magreb (Észak-, nyugat-Afrika) államai eltérő álláspontokat vallottak: Algéria tartózkodott az amerikai erők szaúd-arábiai jelenlétét jóváhagyó szavazásnál, Líbia ellene, Marokkó mellette adta voksát, Mauritánia fenntartásait hangoztatta, Tunézia pedig részt sem vett a csúcson. Az ammani kormányhoz közel álló források szerint Husszein jordániai király még a vasárnapi finnországi szovjet — amerikai csúcs előtt találkozik Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel Moszkvában. A Newsweek című amerikai hírmagazin legújabb száma szerint Bush elnök engedélyt adott az amerikai titkosszolgálatoknak arra, hogy akciót kezdjenek Szaddám Húszéin iraki elnök megbuktatására. A hetilap értesülése szerint a tervet Rijád kész anyagilag támogatni. A Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni a Newsweek- ben megjelenteket. Sam Nunn, a fegyveres erőkkel foglalkozó szenátusi bizottság vezetője úgy nyilatkozott, hogy bár nincs tudomása róla, személy szerint támogatna egy ilyen kezdeményezést. A belga miniszterelnök vasárnapi tévéinteij újában úgy vélekedett, hogy az iraki elnök megállításához valószínűleg szükség lesz katonai erő használatára is. Ehhez kapcsolódik az a hír, hogy Pakisztán vasárnap újabb csapatokat küldött Szaúd-Arábiába: az 1500 fős egységet szaúdi repülőgépek szállították a sivatagi királyságba. Kuvait száműzetésbe kényszerített kormányának álláspontja szerint az Öböl térségébe vezényelt külföldi csapatoknak mindaddig ott kell ma- radniok, amíg Irak ki nem vonul a megszállt országból. A kuvaiti külügyminiszter a Reuter brit hírügynökségnek Szaúd-Arábiában adott nyilatkozatában közvetve az ENSZ katonai fellépését szorgalmazta. Szabah el-Ahmad el-Dzsábir esz-Szabah kifejezte reményét, hogy nem sokáig lesz szükség a külföldi csapatokra a térségben. Hangsúlyozta, hogy kormánya a történtek után nemzetközi garanciákat kér egy újabb invázió megakadályozására. A külügyminiszter elhessegette egyes arab országok fenntartásait a nyugati katonai jelenléttel szemben. A szaúdi politikus emlékeztetett Churchill híres (a Hitler elleni brit — szovjet szövet- (Folytatás a 2. oldalon) Mennyibe kerülnek az önkormányzati választások? A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről vitáztak a képviselők Tanácskozik az Orszáaavűlés A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta hétfőn munkáját — és egyben kezdte meg rendes ülésszakának első munkanapját — az Országgyűlés. Az érdemi munkát a hagyományok szerint a hiányzók névsorának ismertetése, a határozatképesség megállapítása, a napirend elfogadása előzte meg. A plénum döntött arról, hogy sürgősséggel megtárgyalja Csóti György (MDF) önálló indítványát a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására. Ennek lényege, hogy a népi kezdeményezéskor a kötelező kiíráshoz szükséges aláírásszámot 50 ezerről 100 ezerre, a népszavazáskor pedig 100 ezerről 500 ezerre emelje fel a Parlament. Ugyancsak napirenden kívül a plénum tudomásul vette, hogy Keresztes Sándor (KDNP) — nagyköveti kinevezése miatt — augusztus 31-ével lemondott képviselői mandátumáról. Keresztes Sándor a jövőben a Szentszéknél képviseli majd hazánkat. Az elnöklő Szabad György közölte azt is, hogy Demszky Gábor és Hack Péter szabad demokrata képviselő önálló indítványt nyújtott be a Belügyminisztérium hírhedtté vált egykori III/IlI-as ügyosztályának állományába tartozó, szigorúan titkos feladatokat teljesítő tisztek és az úgynevezett hálózati személyek nyilvántartásával kapcsolatban. A sürgősséggel beterjesztett indítvány ügyében a törvényhozás később — várhatóan kedd reggel — hoz döntést. Az első napirendi pontként terítékre került törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés a kora délutáni órákban lezárta, s 249 szavazattal, 5 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló jogszabálytervezetet részletes vitára bocsátja. Mivel időközben számos módosító indítvány érkezett a javaslathoz, az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a részletes tárgyalás, illetve a határozathozatal csak az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása után válik lehetségessé. Azonban a testület összehívása sem problémamentes, hiszen a Fidesz parlamenti frakciója — az elnök kérdésére válaszolva — kifogását hangoztatta azzal a gyakorlattal szemben, hogy a törvényhozás plenáris tanácskozására fenntartott ülésnapokon bizottsági üléseket tartsanak. A probléma áthidalása a Házbizottságra vár. A polgármesteri tisztségről szóló törvényjavaslat általános vitáját egyébként a rendkívüli ülésszakon már megkezdett polémia jellemezte. Ismét csak heves szópárbaj alakult ki a kormánykoalíció pártjai, illetve az ellenzék között a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi listája kapcsán. Az ellenzék továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy képviselők is betölthessék e funkciót. A kérdésnek egy távolabbra mutató jogi vonatkozása is van, nevezetesen: milyen szavazati aránnyal hozzon határozatot a Parlament a törvénytervezet ügyében. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője éles hangon figyelmeztetett arra, hogy a kormánykoalíció pártjai úgymond destabilizálják ä magyar jogrendet, amikor összemossák az egyes törvénykezési szinteket; vagyis jelen esetben az egyszerű szótöbbséget igénylő, úgynevezett feles törvények közé sorolják be a polgármesterek jogállásáról intézkedő jogszabályt. Ezzel gyakorlatilag egy alkotmányerejű jogszabályból — az önkormányzati törvényből — szakítanak ki egy részt. A Fidesz ezt a gyakorlatot elutasítja. Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője ezzel szemben ismét csak az alkotmányra hivatkozott, amely kimondja: a képviselők esetében „törvény összeférhetetlenség egyéb eseteit meghatározhatja”. Ez történik most, amikor egyszerű szótöbbséget igénylő törvényjavaslatban szabályozzák a polgármesteri tiszt, illetve ezzel összefüggésben a képviselői megbízatás egymást kizáró voltát. Füzessy Tibor (KDNP) a polgármesteri tiszt kettős arculatára hívta fel a figyelmet. A polgár- mester ugyanis nemcsak az ön- kormányzatnak, hanem az államigazgatásnak is szerves részét alkotja. Ez utóbbi szerepről azonban kevés szó esik. Márpedig Füzessy Tibor véleménye szerint ennek tudatosításával egyértelművé válik, hogy a polgármesteri tiszt és a képviselői mandátum kizárja egymást, hiszen az alkotmány szerint képviselő nem lehet államigazgatási szerv dolgozója. A „kétharmados” vitával kapcsolatban a frakcióvezető úgy foglalt állást, hogy maga az önkormányzati törvény kétharmados többséggel született meg. Ami abból kimaradt, az nem tartozik a kétharmados törvények keretébe. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője sérelmezte, hogy azt a nagy munkát, amelyet az alkotmányügyi bizottság hosszú hetek alatt elvégzett, a Fidesz két perc alatt lerombolja, a magyar jogrend de- stabilizálására hivatkozva. A plénum döntött: módosítással elfogadta az önkormányzati választások pénzügyi szükségleteire vonatkozó országgyűlési határozatot. Kisebb bonyodalmat okozott a szavazás előtt, hogy a több hasonló, lényegében azonos tartalmú módosító javaslat közül melyiket vegyék figyelembe. Az elfogadott határozat szerint a kormány az önkormányzati választásokra két részletben több mint félmilliárd forintot bocsát a Belügyminisztérium rendelkezésére — utólagos elszámolási kötelezettséggel. Ebből az összegből fedezhetik egyebek között a tiszteletdíjakat, a túlmunka költségeit, a nyilvántartások elkészítését, az értesítők kiküldését, a helyi hirdetmények (Folytatás a 2. oldalon) Az első csengetés... Felvételeink az Egri 4. Sz. Általános Iskola első osztályaiban készültek (Fotó: Szántó György)
