Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-29 / 152. szám
•T“ ____________i________i H írlap-HÉTVÉGE 1990. szeptember 29-, szombat Kapásra várva... Kertész leszek Jó a foitsa Általában apró, lebegő csalival fogják, ami lehet kenyérbél, puffasztott rizs, kukorica vagy csontkukac Magyar tudósok kutatómunkájának eredményeként néhány évvel ezelőtt szinte az egész világot bejárta a hír, mely szerint a busa fogyasztása gátolja a szívinfarktus kialakulását. Azóta rohamosan megnövekedett az érdeklődés a halfajta iránt, s hazánkból is jelentős mennyiségű busát vásárol több nyugat-európai ország. Mit is kell tudnunk erről a halról? Mindenekelőtt azt, hogy kétféle busa — fehér és pettyes — létezik. A horgászok elsősorban a fehér busával találkoznak. A fehér busa oldalról erősen lapított, közepes testmagasságű hal. Feje közepes nagyságú, szája felső állású. A hát- és a farokúszó szürke, a többi úszó sárgás árnyalatú. Eredeti előfordulási területét a nagy kínai folyók vízrendszere képezi. Magyarországon 1963- ban kínai természetes vizekből begyűjtött zsenge ivadékkal indult a honosító munka, majd 1964 — 1968 között a Szovjetunióból vásároltunk minden évben fehérbusa-ivadékot. Tipikus folyóvízi halfaj. Életének egy részét a főmederben, az intenzív táplálkozás időszakát pedig a kiöntésekben tölti. Ósz- szel nagy csapatokban, a főmeder legmélyebb szakaszaira vonul telelni. A fehér busa honosítása révén vizeink gazdaságilag jelentős halfajjal gyarapodtak. Lehetővé vált a több halfaj kombinációján alapuló, polikultúrás tógazdasági haltermelés bevezetése, és költségtakarékos technológia kialakítása holtágak és víztározók intenzív halászati hasznosítására. Az utóbbi években kialakulóban vannak a fehér busa horgászatának sajátos módszerei. Általában apró, lebegő csalival fogják, ami lehet kenyérbél, puffasztott rizs, kukorica vagy csontkukac. Nagy mennyiségű lisztes etetőanyag egyidejű alkalmazásával fokozzák a horgászat eredményességét az olyan vízterületeken, ahol az állomány nagysága miatt érdemes e halfajra horgászni. Fogtak már nagyra nőtt fehér busát élő csalihallal és vil- lantóval is. Környezetvédelmi hasznosítás szempontjából nagy jelentőségű, hogy a szennyvíz- tisztító halastavak állományában — sajátos táplálkozása miatt — a fehér busa játssza a legfontosabb szerepet. A fehér busa a közepes húsminőségű halak közé sorolható. Zsírtartalma viszonylag alacsony, a hús laza, a szálkák száma a pontyénál nagyobb. Mivel nehezen szállítható, élő állapotban nem értékesíthető. Elkészítési módjai a lakosság körében még nem eléggé ismertek. A pettyes busa kiváló növekedése és planktonfogyasztása következtében betelepítése és első mesterséges szaporítása (1969) után gazdasági szempontból hamarosan egyik legfontosabb halfajunkká vált. Az 1970-es évek végéig igen gyors ütemben emelkedett termelése. A180-as évekre ezzel szemben már a pettyes busa részarányának csökkenése volt a jellemző. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy sok gazdaságban felismerték a túlságosan nagy arányban kihelyezett pety- tyes busa kedvezőtlen hatását a ponty hozamára. Horgászati jelentősége csekély, ami részben annak a következménye, hogy a horgászok által látogatott vizekbe csak kis mennyiségben telepítik. Fogása általában véletlenszerű, leggyakrabban csontkukacra vagy más apró, lebegő csalira kap. A pety- tyes busa húsa közepesen sovány, a fehér busáénál ízletesebb és kevésbé szálkás. Egyesek szerint különösen akkor ízletes, ha szárazra kerülése után belső szerveit azonnal eltávolítják. Molnár Csaba Y irtt**' az asztalait Két változat virágdísz elhelyezésére. A: középre, általános esemény; B: ünnepelt elé, pl. születésnapra * Egy-egy személy részére ennyi helyet számítsunk Ugye, ismerős a jelenet? — Szépen terített asztal, rajta virágcsokor. Leülnek a vendégek, azután valaki a váza után nyúl, és egy határozott mozdulattal félreteszi vagy leveszi. A Kertészeti Egyetem neves kerttervező professzora tanította hallgatóit a következő példával: „Ha szépen tervezett parkjukba a gyalogosok máshová tapossák az utat, mint ahová önök tervezték, ne a gyalogost szidják, mert ő az okosabb.” így van ez a virágcsokorral is. Ha a vendég odébb teszi, akkor zavar, nem jó helyen van, vagy nem megfelelő nagyságú. Ha asztalra készítünk virágdíszt, ennek általában többet kell jelentenie, mint egy egyszerű vázának vagy virágtálnak. A technikai, stílusmegoldások azonosak, mint egyéb más esetben, de most hangsúlyozott szerepet kap az is, milyen alkalom hozta össze az embereket az asztal körül. Ez kifejezésre jut a növényanyag, színek kiválasztásában, a méret, a forma kialakításában, elhelyezésében. Nézzünk néhány példát az alkalom befolyásoló szerepére! Keresztelőre pasztellszínű virágokat szoktunk választani. Itt is úgy, mint ahogy a bébiholmiknál: lányoknak rózsaszín, fehér, fiúknak kék, kék-fehér. Esküvőknél többnyire a menyasszonyi csokorra „játszunk” rá, stílusában és színében is. Korábban a fehér szín volt a domináló, mostanában divatosabb a színes. Karácsonykor szinte kötelező a fenyő és a gyertya alkalmazása a kompozícióban, valamint a fagyöngy, mahónia, toboz, amihez a piros és fehér szín illik. Lehet csillogó kellékkel kiegészíteni. Száraz növényi díszek, termések is ide illenek. Húsvétkor a természet, az élet újjászületését hirdetjük barkával, rügyező, virágzó ágakkal, sok sárgával. Születésnapra, névnapra az ünnepelt egyéniségéhez, kedvelt virágaihoz, színéhez kell igazodnunk. Mielőtt a kompozíció elkészítéséhez hozzákezdenénk, nézzük meg, illetve kérjünk információt arról, hova kerül. Milyen nagyságú, alakú az asztal, hányán ülnek körülötte. Először gondolatban helyezzük el a terítéket, vendégeket, majd nézzük meg, mennyi szabad hely marad. (Egy-egy személy részére a tapasztalati számok alapján az asztal hosszából 90 cm, a szélességéből 40 cm szükséges.) Az egymással szemben ülőket a virágdísszel nem szabad eltakarni, mert zavaija a beszélgetést. A szemmagasság az asztal lapjától általában 30 — 45 cm, ezért a virágdísz fő tömegének optimális magassága 25 cm körül van. Négyzet vagy kör alakú asztalon többnyire középpontban helyezik el a virágot, mivel itt a legmutatósabb. Ebben az esetben a tálalóedények nem teszik lehetővé a szabad szedést, körbe kell kínálnunk. Ha kevesebb a vendég, mint az ülőhelyek száma, nagyon praktikus az asztal egyik végét üresen hagyni, és a virágdíszt ide helyezni. Hosszú (lakodalmas) asztaloknál általában több díszt kell elhelyeznünk, ami lehet azonos vagy ritmikusan váltakozó, különböző nagyságú. Szólnom kell még a terítő, étkészlet és egyéb díszek jelentőségéről. Egyszínű, fehér abrosz szinte mindenhez jó. Ha színes, alkalmazkodjon a virágdíszhez. Ugyanez vonatkozik az étkészletre, evőeszközre is. Ezüst evőeszközökhöz, márkás porcelánhoz jobban meg kell választanunk a növényanyagot. Biztos vagyok benne, ha ilyen helyzetbe kerülünk, nem feledkezünk el róla. V. Pénzes Judit Mi hallik ki mai politikai és közéleti nyelvünk szóhasználatából? Mit is mondott Jean Paul? Akár akaijuk, akár nem, nap mint nap részeseivé válunk a politikai élet történéseinek, a közé- letieskedés, a közszereplés adta cselekvési lehetőségek vállalásában politikai műveltségünk tartalmasabbá, színesebbé formálódik. Hogy ez a folyamat olykor lelassul, irányainak és arányainak egyensúlya megbomlik, annak nyelvi, nyelvhasználati okait is számon kell tartanunk. Mai közéleti és politikai nyelvhasználatunkat jellemző szócséplés, szózuhatag, szózápor, szóömlés, szóáradat, szószaporítás, szósivatag, szószátyárkodás, szó- őzön, szócsőd nemcsak a szavak hitelét rontja, hanem a közügyek, a politikai történések és érdekek iránti érzékenységünket is gyengíti. Különösen akkor, ha agyonrágott szólamok is gyengítik a mondanivaló hitelességét. A szókupaccal, a szócsépléssel együtt jelentkező személyeskedő szópárbaj elbizonytalanít bennünket, s a hajszolt szócsűrés- csavarás, szóváltás lehetetlenné teszi a szóértést. A híg szóhordalék, az üres szöveg-akrobatika gyakran a locsogás mocsarába csúsztatja a mondanivalót. A szótagsikkasztó, mondatvégeket elnyelő kásás szavakkal csapdát állítunk politikai partnereinknek is. Arra a politikai és közéleti nyelvhasználati jelenségre is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy gyakran tapasztalunk ellentmondást, szóhasználati elbizonytalanodást a két tábor nyelvhasználatában. Az egyik tábor: a politikát csinálja, a másik tábor: a politikát magyarázza. Ehhez vehetjük a harmadik tábort: a „csendes”, a hallgatag tömeget, amelyik hallja és olvassa a túlmagyarázó kommentárokban, nyilatkozatokban, a vezércikkekben, a politikai és a közéleti történéseket „magyarázó” megnyilatkozásokban. Amióta a televízió elénk vetíti a Parlamentben történteket, hiteles példákat kapunk arról, mi jellemzi a parlamenti szócsaták, a gyakori parttalan viták nyelv- használatát, amelyeknek általában nagyobb a füstjük, mint a lángjuk. A szózuhatag mögé rejtőzést a fellengzős közhelyek és az olcsó szellemeskedések próbálják elleplezni. Megszaporodtak a sajtó hasábjain, a rádió és a televízió adásaiban a parlamenti nyelvhasználattal kapcsolatos kritikai megjegyzések. Olvasóink is gyakran minősítik, helyesebben elítélik a honatyák egyrészt- másrészt tartalmatlan indokolásokkal túltelített fejtegetéseit. Különösen éles kritikával illetik ezeket a típushibákat: a sok „pergő beszédű” honatya „jo- gászkodó” tudatos „bonyolítással”, „demagóg szólamokkal”, „propagandaízű szakszerűskö- déssel”gyakran visszaél a képviselők türelmével. A napi sajtó eh'télő kritikája gyakran gúnyolódó felhangokkal színeződik, amiről ezek a megjegyzések árulkodnak: „A Duna-parti dumapartik”(Heves Megyei Hírlap, 1990. júl. 5.). „Dadogó, hebegő, mennydörgő országgyűlési képviselői” (Nép- szabadság, 1990. júl. 30.) visszaélnek a szavakkal, s a szónoki ürességgel tarkított szócsatározás szóterrorba torkollik (Népszava, 1990. júl. 17.). S a nép, amelyre oly sokszor hivatkoznak, már sokallja az üres szópárbajokat (Magyar Nemzet, 1990. jún. 27.). A rádiós és televíziós politikai eszmecserék, a Hírháttér és a Napzárta nyelvhasználatában egyre gyakrabban jelentkező szózápor zúdul reánk. Mindenki mondja a magáét. A szóözönnel formált szövegrészeket nem fejezik be, csak abbahagyják. Sajnos, országos méretekben eluralkodik nyelvhasználatunkban a szavakkal való visszaélés, s ami mindezzel együtt jár: az önmutogatás, a szélsőséges személyeskedés, a vádaskodó áskáló- dás. Dr. Bakos József A rejtvényábra fő sorai Jean Paul német író mondását tartalmazzák. Megfejtendők a vízsz. 9. és függ. 1. sz. sorok- Beküldési határidő: október 4. Címünk: 3300 Eger, Pf. 23. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”. Az előző heti rejtvényünk nyerteseinek névsorát mai lapszámunk 16. oldalán közöljük. VÍZSZINTES: 1. Étel ízesítése cukorral 9. Az idézet első része (zárt betűk: L, C. L) 14. Nagy embertömeg 15. Hullámos mintázatú szövetféleség 16. Centiméter, röv. 17. Öregek 18. Menekülésszerűen távozik 19. Pán hangszere 21. Tör 22. Fűrészes élű maláji tőr 23. Káté! 24. Pozitív pólus 26. Megbízhatatlan, szélhámos 27. Kenyeret süt 28. Ártalmas 30. Óhajtó 31. Nádudvari vállalat 32. Rangjelző szócska 33. Kisebb fadoboz 35. Szarvasmarha recésgyomrából készült étel 36. Buenos ... (Argentína fővárosa) 37. Bűnügyi történet 39. Csinálni 4L ... foglyai (filmcím) 43. Téli sporteszköz 44. Lárva — régiesen 45. ... iacta est (a kocka el van vetve) 46. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település 48. A szebbik nemmel kapcsolatos 49. Üzemanyag-forgalmazó vállalat Nyu- gat-Európában 51. Állati fekhely 52. Ausztria és Vatikán gk- jele 53. Régi török katonatisztek 54. Méhlakás 56. Világos angol sör 57. Orosz forradalmi demokrata író (Alekszandr) 59. Gyenge, savanyú bor 61. Idegen számok előtt álló rövidítés 62. Lóbiztató eszköz 63. Az öttusa eredeti neve. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: Z, Z, Z) 2. Érvényesül, kiemelkedik a környezetéből 3. Európa-Kupa 4. Maró hatású folyadék 5. Versből részletet ad elő 6. Ismeretet sajátít el 7. Kést köszörül 8. Temérdek 9. Emelet, röv. 10. Nagy tömegben árad 11. ... de Boulogne (híres park Párizs közelében) 12. Helyrag 13. Né- velős légi fegyver 18. Férfinév 20. Paraszt — régiesen 22. Az udvarra helyezte 25. Mélyedés mészkőhegyek felületén 26. Dinnyén vágják 27. Apró 29. Becézett női név 30. Apró formátum 31. Érdekvédelmi testület 34. Azonban 35. Kb. 1,5 liternek megfelelő régi űrmérték 36. Becézett Anna 38. Románia gk- jele 40. Eltett tárgyat használatra kikészít 42. Ipari növény 43. Megyeszékhely 45. Népvándorláskori iráni nép tagja 47. Schütz... (színésznő) 49. Szegény, mint a templom... 50. Afrikai néger 53. Szovjet város, tengert neveztek el róla 54. Növény teszi a földből 55. Német kártyajáték 58. Szertárrésze! 59. Magot földbejuttat 60. A jelzett időtől számítva 63. Peru gk-jele 64. Levéltávirat, röv. Báthory Attila
