Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-29 / 152. szám
1990. szeptember 29-, szombat 5. Füzesabonyban nem nagyok a hátralékok A cigányok is részt vesznek benne Adózni muszáj... Ha messzebbre tekintünk visz- sza az időben, akkor is azt láthatjuk, hogy az állam különféle bevételi forrásai közül nem elhanyagolható helyen szerepel a lakosság megadóztatása. Ez tény, ugyanakkor az is igaz, hogy á ránk kirótt összegek nem töltenek el határtalan örömmel bennünket. Ám hiába csikorgatjuk a fogunkat, adózni muszáj... Hogy a gyakorlatban hogyan is zajlik mindez? Nos, kiderül például abból a tájékoztatóból is, amely a füzesabonyi lakosságadóztatási tevékenységről készült a közelmúltban. A városban az é forrásból származó forintok mintegy 1 százalékát teszik ki a költségvetési bevételnek. Bár ez a szám önmagában nem tűnik túlzottan nagynak, súlya és jelentősége mégsem elhanyagolható. Mellesleg az elmúlt időszakban e téren is sok változás történt, hiszen az 1988. január 1-jén életbe lépő új adórendszer egyes adónemeket megszüntetett, mások pedig — új formában — átkerültek az APEH-hez. S most lássuk, hogyan is festenek azok az adók, amelyek tanácsi hatáskörben maradtak. (Ezen adatok az augusztus végéig tartó állapotokat tükrözik.) Míg áz egy adózóra jutó teher a településen 1989-ben átlagosan 815 forint volt, addig 1990-ben már csak 722. A csökkenés a te- ho megszűnésével magyarázható. Az állampolgárok természetesen sok esetben fordultak az illetékesekhez különböző kedvezményekért. így például az adócsoport — 340 adózó javára — 173 ezer forint adótörlést rendelt el két esztendő alatt. Ezenkívül — a vonatkozó jogszabályok szerint — adókedvezmények megállapítására is sor került. A magánszemélyek földadójából származó bevétel 1990-ben meghaladta az azt megelőző évit. Ennek oka, hogy növekedett az illetményföld-felhasználók száma, s a részükre kiadott terület nagysága. Egyébiránt ez az adó azért különleges jelentőségű, mert a településen ezt fizetik a legtöbben. Az adóforrások gyarapodásának tipikus példáit jelentik a járművek után fizetett forintok. Minthogy egyre többen tartanak gépjárműveket, így — természetesen — az ezzel összefüggésben kirótt adók is gyarapodtak. Az 1990-es esztendőben — az elmúlt évhez viszonyítva — több mint kétszeresére emelkedett a beszedett házadó összege is, dacára annak, hogy az adózók száma nem nőtt jelentősebben. Mindezt a település várossá válása indokolja, ugyanis ilyenformán a tételek magasabbak. Ámbár — s ez érthető — e téren is készülnek bevételi tervek, tartozók mindig akadnak, s az effajta „adósságok” behajtása cseppet sem könnyű feladat. Sőt, az élet- körülmények rosszabbodásával ez a tevékenység tovább nehezedik. 1989-ben például 208 esetben került sor letiltásra. Az adott területen ugyanakkor mégis kedvezőbb a helyzet, mint másutt, hiszen tavaly a hátralékok nem tettek ki számottevő összegeket. Azok, akik tartoznak, a fizetési felszólításokra többnyire teljesítik kötelezettségeiket. Gond viszont, hogy akik erre sem reagálnak, azok zöme nem rendelkezik munkahellyel, így a dolgok intézése roppant bonyolult. Várható — s ez már e sorok írójának egyéni véleménye —, hogy az elkövetkező évek folyamán tovább nehezedik majd az adók behajtása. Mindezen aligha lehet csodálkozni, ugyanis az elszegényedés aligha nevel bárkiből is fegyelmezett állampolgárt. Adócsökkentésben aligha bizakodhatunk, az ellenkezőjére meg gondolni is rossz. Az illetékesek legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy előbb-utóbb mindenki belátja majd: adózni muszáj... (sárhegyi) Polgárőrség lesz Hevesen Mint arról a Hírlapban már beszámoltunk: Heves városában a közeljövőben polgárőrség felállítását tervezik. Mindenki tudja, milyen a közbiztonság Magyar- országon, s mivel a rendőrség súlyos anyagi és személyi gondokkal küzd, logikusnak látszik egy olyan szervezet létrehozása, amely — a lakosság bevonásával — segíthet a bűncselekmények megelőzésében. Farkas József, a helyi cigányság képviselője (a Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártjának Heves megyei titkára) a napokban járt dr. Horváth Balázs belügyminiszternél, hogy beszámoljon a Hevesen folyó munkáról. — A belügyminiszter úr — mondja Farkas József — teljes támogatásáról biztosított minket, s bátorított: állítsuk fel itt a polgárőrséget. Elen- gedhetelennek tartom, hogy mi, cigányok is segítsük a rendőrség munkáját. A bűnügyi helyzet itt sem túl jó; ideges a hangulat, rengeteg a fenyegetés, és én vállalom, hogy — nyolc cigánytársammal együtt — magunk is részt vegyünk ebben a szervezetben. Tudom, hogy bízhatom bennük. — Mit szóltak a cigányok ahhoz, hogy Óh a rendőrséggel működik együtt? — Többen kérdezték tőlem: mi van, mitnyali- zol ezeknek? De nekem meggyőződésem, hogy nekünk magunkra is vigyáznunk kell. Elhiheti, nincs könnyű dolgunk, néha alig tudunk szót érteni egymással — főleg a fiatalokkal van baj. Dr. Francsics Öttó a hevesi rendőrkapitányság vezetője: — Amíg a jogi szabályozás ebben a kezdeti stádiumban van, elsősorban a jelenlét biztosítása a legfőbb feladat, tehát, hogy a polgárőrség tagjai ott legyenek a területen, ott járőrözze- nek éjszaka az utcákon. Egy nemrégiben megtartott tanácskozáson több vélemény is elhangzott a témával kapcsolatban. Van, aki több jogot és eszközt — gumibotot, fegyvert — szeretne az őröknek, más viszont éppen attól tart, nehogy túlkapások történjenek. A cél egyelőre az, hogy mindenki a lakóhelyén vállaljon szolgálatot, persze végleges rend csak az önkormányzatok felállása után alakul ki, hiszen bizonyos, hogy a polgárőrség az ő felügyeletükkel dolgozik majd a jövőben. — Miből fogják finanszírozni a polgárőrség működését? — Költségek természetesen lesznek, ha gépkocsi egyelőre nem is kell, mert a tagok saját autóval járőröznek majd, a benzinköltséget viszont fedezni kell, s később talán CB-rádi- ókra is szükség lesz. Ezért is hoztuk létre a Bűnmegelőzési és Egészségvédelmi Alapítványt, melynek ösz- szegéből — más egyéb mellett — a polgárőrség költségeit is fedezhetnénk. Itt mondom el azt is, hogy a bűn elleni munkát segíti az a riasztórendszer, amit a közeljövőben szeretnénk telepíteni. Igaz, a mai biztosítási rendszer nem ösztönzi a cégeket arra, hogy ilyen biztonsági célokra áldozzanak. Ma sajnos úgy áll a helyzet, hogy egy betörésnél az a jó, ha nincs meg a tettes. Végül is minden új kezdeményezésre szükség van: a rendőrség létszáma itt például az ötvenes évek óta a felére csökkent, az ügyek száma viszont húszszorosára nőtt... Havas András Egy évszázada a „vörös kakas” ellen A közelmúltban ünnepelte a gyöngyösi városi tűzoltóság fennállásának 100. évfordulóját. A szín- pompás esemény felidézte a hajdanvolt időket, s segített elképzelni a ma emberének, miként is küzdöttek a veszedelmes „vörös kakas" ellen a jelenkori tűzoltók elődei. Összeállításunk a centenáriumi ünnepség legemlékezetesebb pillanatait mutatja be... (Perl Márton képriportja) „Meghalnak” az állami gazdaságok vállalati tanácsai... A féltehetségek a helyükön maradtak? A piacgazdaság elsöpri a vállalati tanácsokat az állami gazdaságok éléről. Valódi piaci körülmények között ezeket a nagyüzemeket is csak profi módon, menedzser-szemléletű vezetőknek kell irányítaniuk — jelentette ki újságírók előtt Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs és vállalkozásszervezési főosztályának vezetője a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón. Emellett, mint hozzátette, a legfőbb érvük az, hogy nem lehet egyesíteni a vállalatirányítói és a dolgozói érdekvédelmi funkciót, a kettő merőben eltérő tennivalót jelent. A tőkés cégeknél sem ismerik a vállalati tanács intézményét, ott is a tulajdonos által kinevezett ügyvezető igazgatónak adnak mindaddig szabad kezet, amíg a részvénytársaságban, vagy a kft-ben kellő osztalékot biztosít a tulajdonosok számára. Az új vállalati tanácsok működésével kapcsolatban azt is elmondotta a főosztályvezető, hogy a legtöbb helyen már az első ténykedésük sem volt szerencsés: már az új vezetők kiválasztásánál képtelenek voltak a tulajdonosi erdekeket képviselni. Számos állami gazdaság éléről leváltottak menedzser-szemléletű, sikeres igazgatót, s ugyanakkor helyükön hagytak kevésbé tehetséges vezetőket. Raskó György szólt az agrárágazat másik szektorában, a szövetkezetekben, megindult helytelen gyakorlatról is. Arról van szó — mondotta -, hogy jó néhány szövetkezet kft-ve, részvénytársasággá akar alakulni. A minisztérium vezetése ettől a legtöbb esetben óva inti őket, mert véleményük szerint eléggé veszélyes útra térnének. Az FM elsősorban gazdasági okokból nem ért egyet a szövetkezetek társasággá alakulásával. A kft-k irányítása ugyanis olyan jogi és adminisztratív kötöttségekkel jár, hogy az könnyen működésképtelenné teheti a földművelő szervezetet. A részvénytársasági forma sem szerencsésebb, mert csakis olyan gazdaság vállalkozhat ilyenre, amelyik rentábilis, jelentős pénzügyi alapokkal rendelkezik. Ha ugyanis egy gyenge termelőszövetkezetből alakult rt. részvényei forgathatóvá válnak, minden bizonnyal rövid időn belül leértékelődnek, nem lesz rájuk vevő, s a vállalkozás tönkremegy. Az idei szőlő- és gyümölcsszüretről Tóth Sándor, a növénytermesztési főosztály helyettes vezetője, a minisztérium főkertésze egyebek között elmondotta: szőlőből a közepesnél jobb termésre számítanak, így ebből mintegy 4-4,5 millió hektoliter bor készülhet. A termés a hazai fogyasztást bőven fedezi, és jut elegendő az exportra is. Az ágazat gondjairól elmondotta: a szőlő- és a bortermelés mintegy 160 ezer családnak nyújt megélhetést. Nagyon sok a tennivaló a minőség javításában. Sajnálatos, hogy a szőlősgazdák kétharmada nem rendelkezik pincével. Nagyon költséges a magyar bor előállítása, az agrárolló nyílására jellemző, hogy amíg a német szőlősgazda 10 ezer, addig a magyar 52 ezer liter borért tud megvenni egy közepes erejű traktort, egy ugyancsak középméretű borszu- ro gépért az NSZK-ban 100 ezer liter borral, nálunk több mint 1 millió liter borral fizet a gazdaság. Nagyon nagy költségek terhelik a 2-3 évig erő bor tárolását, és ez az ágazat is csak 35-40 százalékos-kamattal kap hitelt. Javában tart az alma szedése, raktározása, exportja. Az FM-ben idén mintegy 900-950 ezer tonnás összterméssel számolnak, ami 40-50 ezer tonnával kevesebb a tavalyinál. Az átlagosnál 18-20 százalékkal magasabb a termés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén mef yében, míg Somogybán, Zalá- an, illetve Vasban a tavalyinak alig a fele termett. A Szovjetunióba idén 255 ezer tonna almát exportálunk, ennek negyedrésze mar elhagyta az országot. A múlt hét végéig zavartalan volt a vasúti szállítás, az utóbbi napokban Viszont vagonhiányra panaszkodtak a gazdaságok. Csehszlovákiába 40 ezer, az NDK-ba 15 ezer tonna almát értékesítenek idén exportvállalataink. A tisztán konvertibilis elszámolású piacokra ez idő szerint 80-100 ezer tonna ipari almát és 10 ezer tonna friss almát szállítunk. Várható, hogy Nyugat-Európa országaiból még további igénylők jelentkeznek a gyümölcsre, mivel ott a szokottnál kevesebb termett. A termelők számára ugyanakkor nem megnyugtató, hogy az említett gyümölcsök felvásárlására a vállalatoknak kevés a pénzük, a termés 40 százalékára még nincs meg a fedezet. Az FM sajtótájékoztatóján azt is elmondották: pénzügyi szakemberekkel eddig eredménytelen tárgyalásokat folytattak arról, hogy az üzemek, a felvásárló vállalatok úgynevezett célhitelt, kamatcsökkentést kapjanak, illetve átcsoportosítással költségvetési forrásból pénzhez jussanak. (MTI)
