Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-28 / 151. szám
1990. szeptember 28., péntek Hírlap 5. Amikor 1958-ban Prohorov és Bászov szovjet, valamint Townes amerikai fizikusok kidolgozták a lézerfény előállításának elméletét, bizonyára nem gondolták, hogy alig egy-két évtized alatt a lézer a technika és a tudományos kutatás egyik legfontosabb eszközévé válik. Felfedezésük után alig két esztendővel, 1960-ban, Maiman amerikai kutató készítette el az első lézerfényt kibocsátó berendezést. Az ő készüléke csak rövid idejű, gyenge, vörös színű lézersugarakat tudott kibocsátani, de hamarosan megszülettek a nagyteljesítményű berendezések is. Azokat ma már a technika legkülönbözőbb területein használják. így például fémek vágására, távolságmérésre, térbeli fényképek — hologramok készítésére —, vagy az orvosi gyakorlatban sebészkés helyett. Legújabban sajnos, sikerült nagyerejű lézerfegyvert is készíteni. Mai összeállításunk ebből a témakörből kínál különféle érdekességeket az olvasóinknak. Az orvosi gyakorlatban, mint sebészkés Amikor az emberi testben igen kis beteg területen kell sebészi módszereket alkalmazni, ma már egyre több helyen használják a tűvékonyságű sebészkést: a lézersugarat. Ezt a módszert vér- telen sebészetnek is nevezik, ugyanis a lézersugár nem csupán vág, hanem egyidejűleg be is forrasztja a vékony ereket, és így a műtét során a nemkívánatos vérzés elmarad. Ugyanis nem vág, hanem éget, mint egy felhevített tű. A lézersugarat vékony, hajlítható üvegszálon át vezetik a kérdéses területre, például a gyomorba. Energiájának megfelelő beállításával elérhetik, hogy a sugár a szükséges helyen a kívánt hőmérsékletre felmelegítse a testszövetet. Lézerbesugárzással például gyógyítanak vérző hajszáleret a szem látóideghártyáján. Olyan helyre is behatolnak, ahová közönséges sebészkéssel elképzelhetetlen lenne. És ami a betegnek nagyon fontos, mindezek a beavatkozások fájdalom nélküliek! Mi az a hologram? Régi álom, hogy a valóságot ne csupán két dimenzióban örökítsük meg síkban, hanem minden oldalról, azaz teljes információt, görög szóval hologramot szerezzünk. A térbeliséget kétdimenziós felületen megvalósítani bátran mondhatjuk, csodának tűnik, pedig könnyen megy a lézerfény segítségével. A hologram készítésének alapjait a magyar származású kiváló fizikus, Gábor Dénes dolgozta ki 1951-ben. Tulajdonképpen akkor, amikor még fel sem fedezték a lézert. Az ötlet már 1947-ben felmerült — Útja Budapestről Londonba vezetett — Tudományos Akadémiánk tiszteletbeli tagja volt Egy magyar származású Nobel-díjas A holográfia ötlete és későbbi kidolgozása a magyar származású Gábor Dénes angol fizikus nevéhez fűződik. 1900-ban született Budapesten, ahol elektro- mémöki diplomát szerzett. 1927-1933 között Berlinben, a Siemens Gyár kutatója volt. A második világháború . után, 1949-ben elhagyta hazáját, és Nagy-Britannia fővárosában, Londonban telepedett le. Ott az Imperial College alkalmazottja lett, és 1958-tól professzora. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 1971-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat a holográfia módszerének kidolgozásáért. Mint már említettük, ennek ötlete már 1947-ben felmerült. Ám csak 1961-ben vált lehetővé a gyakorlati alkalmazása, akkor, amikor a lézerfényt már felhasználták. Gábor Dénes igen széles skálájú kutató, tudós volt. Munkássága a hírközléselmélet, a televíziófejlesztés területére is kiterjedt. 1978-ban a brit fővárosban hunyt el. Nevét azonban ma is elsősorban a holográfiával hozzák ösz- sze. Ennek lényege az, hogy a közönséges optikai leképezésnél Az atomok játéka A fényt az atomok bocsátják ki magukból. A lézer felfedezőit éppen az a cél vezérelte, hogy megtalálják a módszert, miként lehet az utóbbiakat irányítani. Elérni, hogy egyszerre, sőt egy irányba sugározzák ki felvett energiájukat. A felfedezők munkásságát ezért 1964-ben Nobel-díj- jal jutalmazták. a fényképezőlemezen mi csupán a tárgy intenzitását rögzítjük. Holott bármely tárgyról kiinduló hullámok sokkal több információt hordoznak. A holográfia tulajdonképpen ezeket a viszonyokat is rögzíti ügy, hogy a tárgyról szórt hullámokat egy, a megvilágító fénnyel úgynevezett referencianyalábbal átadják, és ennek eredményét rögzítik a fényképezőlemez segítségével. A kép visz- szaadásánál ugyanilyen jellegű, úgynevezett referencianyalábbal megvilágítva nyerik a hologramot, amely a kép teljes térbeli észlelését is lehetővé teszi. A rekonstruált kép háromdimenziós térbeli kép, amelyet alig lehet az eredeti tárgytól megkülönböztetni. Gábor Dénes már 1948-ban optikai kísérletekkel igazolta elméletének helyességét. A lézer felfedezése után 1962-től kezdődött meg széles körűen a holográfia kutatása. Kozmikus lézer a Marson A csillagászok 1980- ban jöttek rá arra, hogy a Marson hatalmas kozmikus lézer működik. A bolygó légköre a Föld légköréhez képest igen alacsony. A napsugárzás hatására a légkör reggeltől estig láthatatlan, úgynevezett lézerfényt sugároz. Éppen olyan hullámhosszon, mint a földiek. Szerencsére azonban nem egyirány- ba koncentrálódik. így a Mars magas légköre a lézerfényt a kozmosz minden irányába sugározza. Ennek energiája azonban óriási, annyi, mint amennyi sok ezer földi atomreaktor energiája lenne. Bizonyára nem a Mars az egyetlen égitest, ahol a lézer működik. A kutatók talán hamarosan még távolabbi hatalmas csillagközi lézersugár-forrásokat találnak. Egyébként ma már a világon elektromos áram helyett sok helyen lézersugár segítségével úgynevezett fényvezető üvegszálakban továbbítják a telefonbeszélgetéseket. Nagy pontossággal távolságot mérnek vele, sőt centiméterre meghatározhatják akár a Hold távolságát is. Ez a technika már a bűnügyi nyomázás területére is bevonult. Az amerikai FBI nyomozói például lézersugár segítségével még negyven évvel ezelőtti ujjlenyomatról is jó minőségű képet készítenek. Összeállította: Mentusz Károly A lézersugár — közelről A fény, így a lézerfény is tulajdonkeppen egy óriási sebességgel haladó hullámvonulat. Sebessége éppen a lehető legnagyobb, ami létezik a világban. Légüres térben másodpercenként 300 ezer kilométert tesz meg. A fény azért haladhat ilyen óriási sebességgel, mert nem közönséf es anyagból épül fel, hanem izárólag elektromos és mágneses erők működnek benne. A közönséges fény igen rövid hullámcsomagokból: úgynevezettfotonokból áll. Amint a világot szemléljük, tulajdonképpen az történik, hogy a szemünkbe másodpercenként sok milliárdnyi parányi foton száguld be, és a szemgolyónk hatsó felületén létrehozza a külvilág képét. A lézerfény legfontosabb tulajdonsága, nogy sokszorta hosszabb fényhullámvonulatokból áll, mint a közönséges fény. A fotonoknak a hosszukon kívül fontos másik meghatározója, hogy bennük milyen gyors a mágneses és elektromos mezők hullámzása, más néven: rezgése. Ettől függ az érzékelhető színük és energiájuk is. Például a kék színű fénysugár csak abban különbözik a vöröstől, hogy a kékben körülbelül kétszer szaporább a rezgés. A közönségesfényben mindenféle sza- poraságú rezgések előfordulnak: ezért látjuk színesnek a világot. A lézerfény azonban csak egyféle színű fotonokat — hullámcsomagokat — sugároz. Vannak vörös, sárga, zöld, kék fényűek, de vannak olyanok is, amelyeknek fényét az emberi szem nem érzékeli, például az infravörösét, az ultraibolyát. Azt mondhatjuk tehát a lézerre, hogy egy olyan készülék, amelynek energiája nem szóródik szét mindenfele színű fénysugarak előállítására. Egyetlen fajta hullám létrehozására koncentrálódik. Amikor a férfiúi kötelezettség hibádzik... Szex, hazugság,video Cannes-ban 1989-ben a legjobb filmnek járó díjjal — mellesleg az ebbéli alakítást jutalmazták a legjobb férfiszínésznek járó díjjal is — tüntették ki a világsikert aratott Szex, hazugság, videó című színes, szinkronizált amerikai drámát, amit végre hazánkban is láthat a közönség. Négy ember szoros, egymást keresztező életét mutatja be a film. John és Ann látszólag boldog házasságban élnek. A fétjnek azonban viszonya van a sógornőjével. Ann arra panaszkodik, hogy hónapok óta nincs szexuális kapcsolata Johnnal. Váratlan látogatójuk érkezik, a félj egykori egyetemi csoporttársa, Graham. A férfinak hatalmas videokazetta-gyűjteménye van, s e filmeken nők vallanak szexuális élményeikről. Ann is beszélni kezd a kamerák előtt, majd Graham szeretője is lesz. Megpróbálnak újfajta kapcsolatot teremteni... A rendkívül érdekes film premieije pénteken és vasárnap lesz az egri Prizma moziban. Népszerű művészek közreműködésével Segélykoncert — a gyermekfaluért A magyar művészeti élet jeles személyiségei még a tavasszal egy segítő célú kislemez felvételére gyűltek össze az LGM stúdióban. Azóta a dolgok, különösen a kecskeméti S.O.S. gyermekfalu átadása óta, igencsak felgyorsultak. A boltokba került az a kislemez, amelyen a Nyújtsd a két kezed című (Koltay Gergely és Margit József dala) dal is hallható, s amelyet Za- latnay Sarolta, Tahi Tóth László, Gálvölgyi János, Varga Miklós, Si- morjay Emese, Keresztes Ildikó, Viktor Máté és még sokan mások készítettek. Szombaton a Budapest Sportcsarnokban ünnepi koncerttel folytatódik a sorozat: részletek hangzanak el az István, a király című rockoperából, operaslágereket ad elő Mészöly Katalin, Hormai Horváth József és a Honvéd Együttes szimfonikus zenekara. Hét tánccsoport a Méta és az Újstílus együttesek kíséretével lép színpadra, míg a rock, a musical műfajában Kishonti Ildikó, Kovács Kriszta és a Kor- morán zenekar mutatkozik be. A segélykoncertre jegyek a helyszínen válthatók, méghozzá egy olyan ügy érdekében, amely mellett biztosan nem mennek el segítség nélkül az emberek, akiknek fontos, hogy a nehéz és olykor kilátástalan sorsú gyerekek végre emberhez méltó családi környezetben fejlődjenek, éljenek. Somody József természetjáró emlékverseny A gyöngyösi városi természet- barát bizottság szombaton a Mátrában rendezi meg hagyományos természetjáró versenyét Somody József sportújságíró emlékére. A nyolc kilométeres útvonalon a felnőtt családos, közép- és általános iskolásokból verbuválódott csapatok Sástó környékét barangolják be. Nevezni a sástó-nagyréti esővédőháznál lehet reggel 8-tól 9-ig. A képzeletbeli startpisztoly reggel 9 órakor indítja a versengés résztvevőit. A Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosztálya vasárnap a Bükkbe invitálja a túrázni vágyókat. A 12 kilométeres táv állomásai: Bánkúti elágazó — Bálvány — Csurgó — Körösbérci barlang — Istálloskő — Szalajka- forrás — Szilvásvárad. A természet barátait Czeglédi Tibomé váija reggel 6.45-kor az egri autóbusz-állomáson. A hét végéig még látható Kocsis István tárlata az egri Ifjúsági Ház első emeleti kísérleti galériájában. * (Fotó: Jakab László) Kocsis István festményei az Ifjúsági Házban Programbörze Kiállítások, tárlatok Válogatás a huszadik Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemle anyagából. A tárlat a Megyei Művelődési Központ második emeletén látható. A pályázaton dijat nyert alkotók: Gedeon Péter, Dobosy László, Balogh István, Homoga József, Herbst Rudolf, Juhász Miklós, Fancsikné Csaba Márta es Szathmári-Király Ádámné. * Szőlészeti és borászati eszközök kiállítása és vására az egri Centrum Áruház melletti parkolóban látható a hét végéig. * Vitkovics Mihály költő emlékszobája naponta délelőtt 10-től délután 4 óráig tekinthető meg Egerben a Széchenyi út 55. szám alatt. Ugyanitt láthatják Bocron Quvist svéd grafikusművészt, valamint Kálnoky László költő kiállítását. * A kispréposti palotában Kiss Roóz Ilona kerámiái, a palota kertjében pedig Borsos István szobrászművész alkotásai váiják a képzőművészet kedvelőit. * A gyöngyösi Vachott Sándor városi könyvtárba Molnár László grafikusművész tárlatát október 28-ig látogathatják. Szórakoztató programok Ma délután 6 órakor a Megyei Művelődési Központ 102-es termében a Beatles rajongóknak kínálnak nosztalgiaműsort az intézmény szervezői. Az érdeklődők a ma is népszerű lemezek meghallgatása mellett megtekinthetik a Magical Mystery Tour című filmet is. Ugyanitt, ma délután 5 órakor a Repülés Barátok, szombaton délután 4-kor a sci-fi, 6-tól pedig az egyedülállók klubja tartja foglalkozását. * Szombaton délután 4 órakor a Dobó-téren kerül sor a Szüreti nanpok ’90 zárórendezvényére. A színpadon az ecsédi népi-, és a kömlői Roma Save cigányfolklór együttes színes produkcióját kísérheti figyelemmel a közönség. Vasárnap az egri Ifjúsági Házban délelőtt 10-től a magnósklub tagjai rögzítik szalagra a legújabb slágereket, míg a nagyteremben indul a tánciskola kezdők részére. Délután 4-től pedig a Ház átriumában gombfocicsata várja a játék kedvelőit.
