Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-25 / 148. szám

1990. szeptember 25., kedd Hírlap 3. Mi számot vetettünk a hibákkal, és űj utón indulunk el Vita Poroszlói „függetlenek” a faluközösségben A Munkáspárt a mai magyar politika talaján született, a nem­zeti feltételekből kiindulva szerveződött «íjjá, s ma Magyaror­szágon a legnagyobb párttagsággal, de ugyanakkor a legkisebb függetlenített apparátussal (3 fő) rendelkező politikai párt. Erőnk abban rejlik, hogy a tagság önzetlenül, elkötelezetten dolgozik, résztvesz a párt politikájának alakításában. A magyar politikai élet más szereplőihez hasonlóan az MSZMP is elemzi a helyzetet, választ keres a társadalom mai legégetőbb problémáira. De ezeket a munkások, a szövetkezeti parasztok, a dolgozó értelmiség, a bérből és fizetésből élők szemszögéből vizsgálja. Úgy véljük, hogy a dolgozók nélkül, vagy éppenséggel elle­nükre nem lehet a társadalom gondjait megoldani. De mivel sajnos épp e rétegek szorulnak ki a politikai életből (lásd a mai Parlament összetételét), ennek figyelembevételével készültünk az önkormányzati választásokra. Olyan képviselőket jelöltünk, akiket környezetükben megbe­csülnek, akik már eddig is tettek a közösségekért, az emberi kap­csolatok javításáért, szűkebb la­kóterületük felvirágoztatásáért. Jelöltjeink között vannak régi és új MSZMP-tagok, de párton- kívüliek is, és sok helyen támo­gatunk olyanokat, akik nem az MSZMP színeiben indulnak ugyan, de hozzánk hasonlóan valóban demokratikus jövőt kí­vánnak. Arra is van példa egyes helyeken, hogy más pártokkal, politikai csoportosulásokkal kö­zösen indítottunk jelölteket, hogy valóban a lakosság bizal­mából és a legalkalmasabbak ke­rüljenek önkormányzatainkba. A Munkáspárt olyan önkor­mányzatokat akar, melyek tagjai feddhetetlenek, megfelelő szak­értelemmel és hozzáértéssel meg tudnak birkózni a cseppet sem könnyű feladatokkal. Hajlandók elismerni azt, ami jó, fejlődést hozott. Támogatnak minden olyan lakossági kezdeményezést, mely továbblépést jelent, akár a munkahelyek megőrzését, az egészségügy, az iskola vagy a kul­turális vívmányok fejlesztését szolgálják. Szerintünk olyan emberekre van szükség az önkormányza­tokban, akik nem hatalmaskod­ni akarnak, hanem szolgálni a köz ügyét. Mi tanultunk az el­múlt négy évtized hibáiból is, s nem vagyunk hajlandók támo­gatni olyan folyamatot, amely­ben az egypártrendszert egy má­sik — többpártrendszeri — dikta­túra váltja fel, ahogy erre tapasz­talhatók törekvések. Kiszámítható gazdasági jövőt kívánunk Munkáspártunk elutasítja a kormány munkásellenes gazda­ságpolitikáját, amely az elmúlt százegynéhány nap alatt a mun­kásság helyzetének beígért javí­tása, az infláció csökkenése, a nagycsaládosok és nyugdíjasok életkörülményeinek javítása he­lyett eddigi intézkedéseivel csak fokozottabb terheket rótt a bér­ből és fizetésből élők, a nyugdíja­sok, a fiatalok vállaira. Még en­nél is súlyosabban érinti az em­bereket a növekvő létbizonyta­lanság. Az alapos, átgondolt in­tézkedések helyett — melyeket tudomásul vettünk volna, ha meghatározott távon javulást ígérnek — kapkodó, egymásnak sokszor ellentmondó intézkedé­sek az életszínvonal rohamos csökkenését hozták, az infláció megfékezése helyett hetenként újabb és újabb áremeléseket. Mindezek ismerete arra ösz­tönzi képviselőjelöltjeinket, hogy szűkebb lakókörnyezetük­ben felvegyék ezek ellen a küz­delmet, és olyan programokat dolgozzanak ki, melyek enyhítik a jelenlegi helyzetet. A példákból csupán néhányat említenénk: Egercsehiben pél­dául minden erővel támogatni kívánják azt a kezdeményezést, mely a bánya egyes vezetőitől in­dult ki, hogy megvizsgálják a bá­nya újbóli megnyitásának kérdé­seit. Már mgetörtént a szénva- gyon felmérése, tárgyalásokat kezdtek a részvénytársaságok alapítására, külföldi tőke bevo­nására. ígéretesnek tűnik a táv­lat, újra munkába állhatnak a bezárt bánya dolgozói. Különö­sen a fiataloknak jelentenek ezek sokat, akik itt telepedtek le. Tár­gyalásokat terveznek a Ruhaipa­ri Vállalattal is, hogy a bányász­feleségek számára is több mun­kahelyet teremtsenek. Hasonló célt tűztek maguk elé a pétervá- sári képviselőjelöltek is, akik a meglévő munkahelyek megőrzé­sét kívánják, hiszen itt például a nem távoli múltban éppen a Fi- nomszerelvénygyár kezdett ko­moly fejlesztésbe nyugatra is ex­portálható termékek gyártására. Képviselőink nem adomá­nyokkal és segélyekkel kívánják segíteni az elszegényedő rétege­ket, hanem arra törekednek, hogy munkájuk legyen, a nyug­díjasoknak pedig értéküket meg­tartó nyugdíjaik a ledolgozott év­tizedek után. Fiatalokkal — a fiatalokért Az elmúlt években — és ez kü­lönösen vonatkozik az elmúlt hónapokra — nagyon érzéke­nyen érintették a fiatalokat a po­litikai és gazdasági válság követ­kezményei, az idejétmúlt néze­tek felerősödése. A mai fiatal nemzedék most szerez először ta­pasztalatokat a tőkés piacgazda­ság ellentmondásairól. Már a pá- lyáralépéskor ismerkedik a mun­kanélküliséggel, egyre nehezeb­bé válik továbbtanulása (lásd: diáksztrájkok), csökkennek a sportolási, kulturális lehetősé­gei, s akkor még nem is beszél­tünk a lakásproblémákról. A kormány ezzel kapcsolatos intézkedéseit nem tudjuk meg­akadályozni, de arra megvannak a lehetőségeink, hogy a helyi sa­játosságok ismeretében némileg ellensúlyozzuk hatásait. Ezért találkozhatnak a választók na­gyon sok képviselőjelöltünk programjában a fiatalokkal való fokozottabb törődés szándéká­val. A füzesabonyiak például az iskolarendszer megvédését cé­lozták meg többek között. Bár­mennyire is szűkösek a keretek, nem sorvadhatnak el a kis közsé­gek iskolái. Jó példáját adják az oktatással való törődésnek az eg­ri képviselőjelöltek is. A megye- székhely ősi iskolaváros. Jelleg­zetessége nem csupán az egri gyermekeknek teremt közép- és szakiskolai továbbtanulási lehe­tőségeket, hanem úgynevezett regionális beiskoláztatás folyik. E gyakorlatnak — melyet még a felszabadulás előtti időkből örö­költünk — egyenes következmé­nye, hogy jó képességű egri gye­rekek előtt zárva maradnak a kö­zépiskolák kapui. Mivel a de­mográfiai hullám ma a középis­kolákat érte el, kívánatosnak tű­nik, hogy egyes iskolák átmeneti átszervezésével a közép- és szak­iskolai helyek számát növeljük. Meggondolandó, hogy a párt vagy a tömegszervezetek által le­adott épületek is az iskolák bőví­tését szolgálják. Egyszer és mindenkorra le kí­vánjuk szögezni, nem vagyunk ellene különböző egyházi isko­lák létrejöttének, illetve egyes ré­giiskolák visszaadásának, de ép­pen azért, mert ezek regionális beiskolázásokat jelentenek, na­gyon fontos a középiskolai háló­zat fejlesztésének újragondolása, hogy egyetlen munkás vagy pa­rasztgyermek előtt se maradjon elzárva a továbbtanulás lehető­sége, anyagiak, vagy éppen hely­hiány miatt. Maradjanak tárva a főiskolák, egyetemek kapui is a nehezebb anyagi körülmények között élő fiatalok előtt. Nincs a megyében egyetlen olyan helység sem, ahol képvise­lőjelöltjeink ne foglalkoznának a fiatalok lakáshelyzetével. A je­lenlegi gyakorlat nem oldja meg ezeket a problémákat, nyitottak tehát minden olyan javaslat előtt, mely megkönnyíti az első lakás­hoz jutást. Feltétlen vizsgálni kell elsősorban a városokban az úgy­nevezett szociális lakások építé­sének további lehetőségeit, me­lyek egyben az első lépést jelentik a családalapításhoz. Minden­képpen érvényre kívánják juttat­ni, ne a lakás kapja a támogatást, hanem a benne lakó. Legyen a föld azé, aki megműveli A már többször is igazított, módosított, de a Parlament elé még a mai napig sem került föld­törvénytervezet bizonytalanná tette a falu lakóinak életét. A ma­gyarföldművelő ugyan idejében szánt és elveti a kenyérnek valót, deinem élhet hónapokig bizony­talanságban affelől, ki takarítja be munkájának gyümölcsét. Épp ezért sürgető a földkérdés végleges rendezése. Tiltakozunk a földnek az 1947-es állapotok alapján történő rendezése ellen, mert ez évtizedeken át szorgal­masan dolgozó szövetkezeti pa­rasztokat kény szén tene arra, hogy néhány hektáron nyomo­rogjanak, míg mások örökölt földjükről egyetlen kapavágás nélkül tetemes összegekhez jut­nának. Képviselőjelöltjeink éppen ezért kiállnak a szövetkezeti gaz­dák mellett. Egyetértenek ők is — pártunk is — a mezőgazdaság­ban a többszektorúsággal, de ez semmiképp sem jelentheti az év­tizedek kemény munkájával megteremtett szövetkezeti va­gyon elherdálását. Lényegesnek tartjuk — nyu­gati példák alapján is —, hogy le­gyenek nagyüzemi gazdaságok azzal együtt, hogy működjenek kis gazdaságok is. De a földek teljes újrafelosztása semmivé tenné a világpiacon is elismert szintű mezőgazdaságunkat, s ebek harmincadjára kerülnének a csak a nagyüzemben használ­ható gépek, felszerelések, öntö­zőberendezések, kihasználatla­nul a tetemes költséggel létreho­zott állattenyésztő-telepek. Képviselőjelöltjeink egyértel­műen támogatják a földből élni kívánók jogainak érvényre jutta­tását, de fellépnek a történelem kerekének visszaforgatására irá­nyuló szándékok ellen. Támo­gatják ugyanakkor a szövetkeze­tek, állami gazdaságok moderni­zálását, új alapokra fektetését, az egyéni érdekeltség alapján létre­hozott kisebb állattenyésztő, ér­tékesítő, gépi társulások alapítá­sát. De mindenképpen tiltako­zunk az ellen, hogy a régi sérel­meket újabbakkal próbálják or­vosolni, hogy azzal a nemzedék­kel fizettessék meg a kártérítést, mely akkor még nem is élt vagy legfeljebb gyermeksorban volt. Baloldal nélkül nincs igazi demokrácia A nyugati demokráciák oly sokat idézett példái, az európai­ság feltételezik, hogy ahol disz- kriminálnak embereket pártjuk, vagy éppen nemzetiségük miatt, ott nem lehet valódi demokrá­ciáról beszélni sem. De ugyanígy elképzelhetetlen valódi demok­rácia a baloldal nélkül. A Mun­káspárt mindenütt, ahol ehhez partnereket talált, kereste az utat a baloldali erőket összefogó ak­cióegységre. E törekvésünket az vezérelte, szükséges az összefo­gás mindazokkal, akik valóban becsületesen akaiják azt, hogy az önkormányzatokba megfelelő emberek kerüljenek. E törekvé­sek során került sor Füzesabony­ban nyolc választókerületben az egyezségre az MSZP, az MSZMP, a Demisz és a választá­si koalíció között, közös jelöltek állítására. Sok helyen támogatja pártunk azokat a független jelöl­teket is, akik a helyi közösségek érdekeit tátják szem előtt, s nyíl­tan vállalják a munkások, a pa­rasztság, a műszaki és agrárértel­miség, összességében a bérből és fizetésből élők érdekeinek vé­delmét. Akik nem szűk pártér­dekekért szállnak síkra, hanem a lakosság érdekeit kifejező és szolgáló helyi politikáért. Az önkormányzati feladatok nem lesznek könnyűek Számtalan olyan feladatot kell magára vállalnia az önkormány­zatoknak, melyekhez kitaposat- lan az út. Sokszor a kormány in­tézkedéseinek hatását is ellensú­lyozniuk kell majd, éppen a lako­sok érdekeit szolgálva. Szükség van a szolgáltatások bővítésétől az iskola fenntartásáig, az egész­ségügyi alapellátásig sok min­denre. Ugyanakkor az önkor­mányzati törvénysorozatból még hiányzik az a rész, mely az ön- kormányzatok részére a szüksé­ges anyagi forrásokat is biztosít­ja. Ezért is figyelemreméltó, hogy hatvani jelöltjeink megvá­lasztásuk esetén nagyon lénye­gesnek tartják az önkormányzat anyagi lehetőségeinek feltárását, a meglévő anyagiak koncentrá­lását. Nagyon fontos számba venni mivel rendelkeznek, s ho­gyan lehet azt minél célszerűb­ben hasznosítani. Szükséges, hogy a jelölteknek legyen tervük a vállalkozásokhoz is, hiszen a je­lenlegi adótörvények mellett az az út, hogy az önkormányzat újabb adókat vessen ki, járhatat­lan. Mindannyian tudjuk, nem lesz könnyű dolguk az MSZMP je­löltjeinek. Van rá példa, hogy burkolt, de olykor nyílt fenyege­tések érik őket, egyes pártok egyes képviselői nyűt leszámo­lást emlegetnek, s B-listázást, mely azt jelenti, nem szakértel­met, hanem az adott pártnak tett szolgálatot veszik figyelembe a „tisztogatások” ürügyén. Léte­zik erkölcsi terror is. Mégis, azt kérjük választóink­tól, ne hagyják magukat félreve­zetni, megtéveszteni, s a munká­semberek igazságérzetéhez mél­tóan adják le szavazataikat. Nehogy a munkát szerető, be­csületesen élő, a közösséget szol­gálni akaró önkormányzati ta­gok helyett az embereken ural­kodni akaró, hangoskodó politi­kai primadonnák kerüljenek az önkormányzatokba. Mi számot vetettünk a régi hi­bákkal, új utakon indultunk el. Ezért számítunk bizalmukra, melyet köszönünk. MSZMP megyei koordinációs bizottsága Faluközösség hirdette meg­alakulását Poroszlón a minap. A meghívón nemes célt jelöltek meg: összefogni, képviselni a község óriási többségét, a párt- onkívülieket, természetesen po­litikamentesen. Mint kiderült, ez az eddig ismeretlen szervezet az elmúló tanácsrendszer és a ki­múlt népfrontmozgalom közös vívmánya, amitől még az este si­kerülhetett volna. Akadtak azonban avatatlanok, akik az új szervezet szellemiségével is meg akartak ismerkedni. Megismer­kedtek vele! A község három, egymással tisztességesen megvívni akaró polgármesterjelöltje került egy­szer csak terítékre. A felhevült „szónokok” két kézzel merítet­tek a jelöltek magánéletéből, szélsőséges, durva hangon sértve az emberi méltóságot, a szemé­lyiségi jogokat. A hangnem és stílus a „ legjobb ” bolsevista idő­ket idézte, az egyedül helyes dön­tés, a mindentudás, a kirekesz­tés, a lehengerlés eszközeit fel­használva. Néhány avatatlan, látva a faluközösség szervezői­nek egyetértő viselkedését, szót kért, és a korrekt, kulturált hang­ra figyelmeztetett. A szeptember 22-i Hírlapban megjelent vámosgyörki polgár­mester-jelölésről közölt tudósí­tás tényeit korrektnek tartjuk. Ennek ellenére némi kiegészítés­re szorul, mivel feltehetően csak a Területi Választási Bizottság döntésére hagyatkozik. Az előz­mények ismerete nélkül ez talál­gatásokra, esetleg félreértésre adhat okot a helyi SZDSZ jóhi­szeműségét illetően. A további­akban ezért az eseményeket kommentár nélkül közöljük. A csoportunk 1990. augusz­tus 31-én polgármesterjelöltjé­nek és kilenc képviselőjelöltjé­nek nyitott ajánlóívet. Szeptem­ber 12-ig a törvényben előírt szá­mú ajánlás valamennyi jelöl­tünknek megvolt. Polgármesteij elöltünk szep­tember 13-án 15 és 16 óra között a polgármester-jelölésével kap­csolatos munkahelyi problémái miatt visszalépésre kényszerült. A szeptember 12-i Magyar Hír­lapban is közölt Országos Vá­lasztási Bizottság elvi állásfogla­lása alapján lehetőséget láttunk új jelölt állítására. Tizennyolc órakor kezdték meg aktivistáink az ajánlószelvények gyűjtését. Három órán belül a szükséges mennyiség hatszorosa gyűlt ösz- sze. Ezt a 13-i jelölésünket fo­gadta el a helyi Választási Bizott­Bár ne tették volna! Az ortodox kommunizmus érvrendszerének bunkóit kap­ták. A szervezőktől — így a vb- titkárnőtől is — elvárható lett volna, hogy fellépjen a hangulat- keltés ellen. Ám ott volt, és néma maradt az elmúlt rendszer három megbecsült alakja is, három, a választáson szintén induló, az es­te hangadóival szimpatizáló kép­viselőjelölt. Függetlennek jelöl­ték magukat, függetlennek a ko­rábbi MSZMP-tői és múltjuktól. Az MSZMP-ben vállalt szerepü- - két nem firtatjuk. Ám ha ők ma­guk elhatárolják magukat a „füg­getlen” jelzővel a saját múltjuk­tól, akkor pont ezen az estén a nyilvánosság előtt meg kellett volna tenniük. Pont nekik kellett volna a pártatlan, tárgyszerű, korrekt hangra figyelmeztetni a saját hitelességük érdekében! Kedves Deáki János, dr. Ko­vács Béla, dr. Papp Sándor urak! A demokratikus Magyaror­szágon szeretnének Önök füg­getlen helyi képviselők lenni? Mitől függetlenek Önök? És a faluközösség...? Válaszukat várja az e tárgya körben azonos véleményen lévő MDF, FKgP helyiszervezete ság egyhangúlag, négy pártonkí- vüli és két kisgazdapárti tag sze­mélyében. A helyi Választási Bi­zottság ezen döntését változtatta meg a Területi Választási Bizott­ság, a törvény betűire hivatkoz­va, ezzel elvéve a lehetőséget csoportunktól, az ajánlóktól és a választópolgároktól, akik szá­mára választási lehetőségként maradt a jelenlegi tanácselnök és az MSZMP jelöltje. Most is úgy érezzük, hogy eljá­rásunk a törvény szellemétől nem volt idegen, amely biztosítani kí­vánja a széles körű demokráciát. Az SZDSZ vámosgyörki csoportja Megjegyezzük, hogy írásunk nem tudósítás volt, hanem a Te­rületi Választási Bizottság dön­tését ismertettük. Nem kíván­tuk, és nem is kívánjuk kétségbe vonni az SZDSZ vámosgyörki csoportjának jóhiszeműségét. Ám azt nekik is be kell látniuk, hogy alkalmasint nemcsak arra van szükség, hogy ne legyünk „a törvény szellemétől idegenek”, hanem arra is, hogy betűjének is megfeleljünk. Nem könnyű do­log a jogállamiság, de meg kell felelni a „játékszabályoknak”. (A szerk.) Függetlenül?! A Poroszlón megalakult „Faluközösség” szeptember 6-án gyű­lést hívott össze, melyen a kiadott szórólap szerint nem politikamen­tesen, hanem pártpolitika-mentesen újabb javaslatot kért a polgár- mesteijelöltek személyével kapcsolatban, s választási tájékoztatót is tartott. A jelöltek személyéről szóló „felhevült szónokok” döntő többsége soha nem volt párttag, sőt egy részük templombajáró. Talán ők a bolsevisták? A néhány „avatatlan” között viszont volt régi MSZMP-s. Ha a cikk eszmei szerzője ott lett volna a gyűlésen, hall­hatta volna több, nemcsak három „régóta köztiszteletben álló” füg­getlen jelölt véleményét is. Szeptember 20-án ismét szervezett a „Faluközösség” egy gyű­lést, melyen a képviselő- és polgármesterjelöltck vázolhatták elkép­zeléseiket. E fórumon sem vonta kétségbe senki hármónk független­ségét, akárcsak a többi „független” indulóét. Hisz aki itt él a faluban régóta, annak múltja nyitott könyv. Mindenki beleolvashat. Vajon a cikk szerzője elmondhatja-e ezt magáról? Miért nem merte vállalni a megmérettetést? Az eredeti cikket négy párt nevében írta alá valaki, de a megjelenés előtt két párt eleve elhatárolta magát, mert nem ér­tettek egyet a tartalmával. Olcsó választási fogásnak tartom, hogy két (négy) párt aláírásával nevüketpajzsként felhasználva, alapszerveze­teik nevében — valójában a névtelenség homályában maradva — ír­jon valaki. Kétlem, hogy mind a két párt tagjait is megkérdezve áldá­sát adta volna a cikkre. Vagy talán „idegen toliakkal” is ékeskedni kí­ván a szerző? A durva, személyeskedő választási kampány — melytől óva intett a Magyar Köztársaság Elnöke — a községünk, a leendő ön- kormányzatunk kárára van, s a demokratikus fejlődést csírájában te­szi életképtelenné. Egyébként a szeptember 30-i szavazás fogja meg­adni az igazi választ. Deáki János, Dr. Kovács Béla, Dr. Papp Sándor független jelöltek Törvénysértés, de...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents