Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-22 / 146. szám

2. Hírlap 1990. szeptember 22., szombat Ülést tartott a kormány (Folytatás az 1. oldalról) beszerzés miatt előbb-utóbb el­kerülhetetlen lesz a benzin, illet­ve az olajszármazékok árának emelése. E hónapban, illetve a közeljövőben azonban ezzel biz­tosan nem kell számolni — mondta. A kormány foglalkozott a sza­bályostól eltérően megállapított nyugdijak, nyugdíj-kiegészíté­sek, járulékok kérdésével. A kormány a nyugdijelvek és a ki­tüntetésekkel járó nyugdíj-ki­egészítések között ellentmon­dást lát, ezért e kiegészítéseket új jogszabállyal meg kívánja szün­tetni. A művészi, tudományos érdemekért, vagy sporttevé­kenységért kapott kitüntetések esetében ezt az elvonást nem te­szi meg. A miniszterek tanácsa az ön- kormányzati törvény életbelépé­sével egyidejűleg szükségesnek tartja megyei, illetve fővárosi va­gyonátadó bizottságok létreho­zását az önkormányzatok tulaj­donába kerülő ingatlanvagyon átadására. A kormány Teleki László-ala- pítványt hoz létre, s annak része­ként nemzetközi politikai kuta­tóközpont létesül. (MTI) Merre tart az ipari szövetkezetek mozgalma? (Folytatás az 1. oldalról) szervezet is, amely a kis- és kö­zépüzemi gazdálkodó szerveze­teket kereste hazánkban kapcso­latfelvételre nyári, budapesti so­ros konferenciáján, és a magyar szekció alelnökévé választotta Köveskuti Lajost, az OKISZ el­nökét, országos szövetségünk képviseletében. — Milyen a mostani szövetsé­gi igyekezet? — A korszerűbb, a mai, napi igényekhez igazítottabb az ér­dekképviseleti tevékenység, erő­teljesebb benne a szövetkezeti tagság tulajdonosi voltának hangsúlyozása. A kongresszus óta a mozgalom országos és me­gyei szinten kezelt vagyona is már termelő szervezeteink neve­sített tulajdona. A „vagyonneve- sítő bizottság” — amelyben a megyék képviseltették magukat — már részleteiben is befejezte feladatát. A tulajdon a többség szándéka szerint a továbbiakban is együtt marad, de ezután úgy funkcionál, ahogyan igazi gazdá­ik kívánják. S hogy a leghaszno­sabban működjék, azért közel 30 százalékban az OKISZ, nagyobb hányadában pedig a kisebb szö­vetségekhez tartozó tulajdono­sok felelnek. A területi tulajdo­nosok bizottsága által történt Ki- szöv-vagyonnevesítést követő­en, a vagyon későbbi sorsáról ugyancsak az igazi gazdák dön­tenek. Ha úgy kívánják, bank­ban, vállalkozásokban szaporít­juk, vagy a szövetkezeti közös ér­dekeket szolgálva éppenséggel differenciált kamat mellett fej­lesztési kölcsönökként haszno­sítjuk. Természetesen egyik megoldás sem zárja ki a régebbi tulajdonosok közé jelenleg még nem tartozó kisszövetkezeteket. Azért, hogy ez utóbbiak akár be­téti alapon, akár közösen elhatá­rozott egyéb módon szintén él­vezhessék az idetartozás előnyét. Egyszóval azon vagyunk, hogy mind jobban „sáfárkodjunk” a javakkal. Véletlenül sem aka­runk a politika puszta közvetítői lenni, mint eddig többnyire, ha­nem valóban szükséges, hatéko­nyan dolgozó szövetségként kí­vánjuk alakítani a jövőt. Erre az elgondolásra épült a szövetségek szövetsége új, országos szerveze­tünk is, mintegy közelebb vive az alapegységekhez, a szövetkeze­tekhez, az érdekfeltáró, érdek- közvetítő munkát. A gazdaság lett a fő területünk, ahol kivált­képpen a társasági törvény létre­hozása óta' érezzük jelenlétünk szükségességét. Hiszen köztu­dott, hogy akiket mi képvise­lünk, nem maradtak igazán ver­senyképes helyzetben. Ha vala­mikor is fontos lehetett, most igazán az, hogy megmaradjon több évtizedes előnyünk. Az, hogy mozgalmunk kis tőkéket egyesíthet a talponmaradáshoz, az előrelépéshez. Ezt szem előtt tartva törekszünk például arra is, hogy ne csak a jelenleg engedé­lyezett 15, hanem akár már öt ember is alakíthasson újabb szö­vetkezetét, ami — szélesebb kör­ben — az újrakezdést is könnyít­heti. Az OKISZ-szal együtt cél­kitűzésünk elérni a régebbi, úgy­nevezett „hagyományos” szö­vetkezetek tagok közötti száz- százalékos vagyoni oszthatósá­gát is. A piaci helyzet szabadabb megítéléséért s a kisvállalkozói kedvezmények mozgalmunkat is érintő kiterjesztéséért, a külföldi tőkebevonás lehetőségéért, az adózási hátrányok megszünteté­séért, a bérszabályozási korláto­zások ellen harcolunk. Köteles­ségünknek érezzük a kormány­zatot sürgetni a gazdálkodó part­nerek fizetésképtelenségének fé­kezésére, megállítására. Köve­teljük, hogy a kötelező tartaléka­lapba helyezett zárolt pénzhá­nyadok felszabadítása is mielőbb megtörténjék. Nem nyugszunk bele abba sem, hogy a társada­A pápa fogadta a Reagan házaspárt Castelgandolfo, Olaszország: II. János Pál pápa szeptember 20-án, a pápák nyári lakhelyén fogadta. Ronald Reagan, volt amerikai el­nököt és feleségét (Hírlap-telefotó — MTI) lombiztosítási hozzájárulások je­lenlegi mértéke fennmaradjon, s a kifizetőhelyek költségeit az üzemek viseljék. — Az igyekezetben jobbára összemosódni látszanak a hatá­rok az országos és a megyei ér­dekképviselet között. Mit tehet a Kiszövazért, hogy szükségessége „ kézzelfoghatóbb ” legyen ? — Tudjuk, hiszen sokan és sokszor megfogalmazták már, hogy megyei szövetségünknek az érdekfeltáró-közvetítő, az ér­dekérvényesítésért harcoló ma­gatartás mellett szolgáltatóbb- nak kell lennie. Sajnos, ez utóbbi még ma is elég gyönge pontunk. Ám megpróbáltunk ilyen irány­ban is lépni. Számviteli-pénzügyi jogszabály-értelmező segítsé­günket, amit eddig inkább csak esetenként s konzultációs formá­ban adtunk, feltétlenül érezhe­tőbbé tesszük a jövőben. Többet akarunk törődni a piaci informá­ciók közvetítésével, a kiállításo­kon, vásárokon való közös meg­jelenés szervezésével, stb. Kap­csolatot teremtettünk máris pél­dául az osztrák linzi kamarával, amely számára 43 tagszövetke­zetünk mindegyikének tevé­kenységéről prospektust küld­tünk. Gazdálkodóink igényei szerint segítünk kisszámítógép- pel a könyvelésben, nyilvántar­tásban. Felkérésre közreműkö­dünk bankpályázataik elkészíté­sében. Kezelt közös alapjainkból elnökségi megbízással titkári ha­táskörben leggyorsabban adunk rövid lejáratú hiteleket. Házila­gos, egyszerűbb kivitelezésben ugyan, de újra megjelentettük megyei híradónkat, hogy szövet­kezeteinket ezzel is közelebb hozzuk egymáshoz, s az aktuális közös problémákhoz, feladatok­hoz. Nem utolsósorban pedig folytatjuk szövetkezetpolitikai, kulturális, szociális munkánkat. Kétszázötven szövetkezeti gyer­meket üdültettünk az elmúlt nyáron is, nyelvtanfolyamot szerveztünk a tagoknak, dolgo­zóknak ősztől. S a legkevésbé sem szeretnénk beérni ennyivel! Jóllehet, a Kiszövben — minden­kit beleértve — már mindössze kilencen vagyunk... Gyóni Gyula /Közöljük Tisztelt x partnereinkkel, hogy a következő' körlenyomatú bélyegzőnk elveszett „Egyesült Körzeti ÁFÉSZ 7.sz. szerződéses italboltja Lőrinci, Árpád út 105.” A fenti bélyegző 1990. szeptember 21-től érvénytelen. Vita Nyílt levél az SZDSZ egri szervezete választási programjáról Tisztelt választópolgárok! Kedves szülők és pedagógusok! A Lenkey János Honvédkol­légium gyűlésén megszavazott felhatalmazás alapján segítségért fordulunk Önökhöz. Megdöbbenve olvastuk az SZDSZ programjában a kollégi­umunk megszüntetésére irányuló szándékot. A kollégium középis­kolás diákjai és felnőtt dolgozói megbízásából TILTAKOZUNK a meghallgatásunk és intézmé­nyünk ismerete nélkül született, ultimátumszerű elgondolás el­len. Tisztelettel kérdezzük az SZDSZ program szerkesztőitől: Miért akarnak az utcára tenni 320 gyermeket? Milyen jogon hivatkoznak általánosan az egri pedagógusok és szülők állítóla­gos ilyen törekvésére? Miért csapják be a szülőket a honvé­delmi költség csökkentésének hangoztatásával, hiszen a kollé­gium felszámolásával éppen a ! szülőkre hárítják a taníttatási költségeket? Miért hallgatják el, hogy a honvédelmi vezetés mint- t egy 25 millió Ft-tal járult hozzá t Eger középiskoláinak fejleszté­séhez? Kifizetik a Magyar Hon- i védségnek létesítményeink mintegy félmilliárd forintos érté- 5 két? A lakáshiány miatt kollégi­umunkban lakó főiskolásokat és i gimnáziumi tanárokat is utcára l akarják tenni? Tudják garantálni - 70 polgári dolgozónk jövendő , munkahelyét és családjuk létbiz­tonságát? Miért nem győződtek meg arról, hogy létesítményeink z alkalmatlanok zenei iskolának? Tudnak-e arról, hogy az ország- i ban már felszámolás alatt van í négy honvédkollégium, és egész i Észak-Magyarországon a mienk lesz az egyetlen? Tájékozódtak-e t arról, hogy a jövőben a honvéd­kollégiumok tanulóiból lesz a ; tiszti kar 70 százaléka, tehát nél­külünk veszélybe kerül az ország i biztonsága? Fontos egyáltalán A diáktanács és c Nagy András, Vincze Jí nevelőtanárok Önöknek a nemzeti érdek? Önök szerint Dobó István zené­szekkel védte meg Eger várát? Mi csak ahhoz értünk, ami a munkánk: diákjaink napi 9-10 órát szorgalmasan tanulnak, ta­náraink pedig tisztességre és ha­zaszeretetre nevelnek. Ezért bántanak bennünket? Nem tu­dunk védekezni „profi” politiku­sok kampányhadjárata ellen, ezért SEGÍTSÉGET kérünk a nemzeti értékeket felvállaló pár­toktól, szervezetektől, intézmé­nyektől, a sajtótól, valamint a felelősségüket átérző pedagógu­soktól, szülőktől, minden válasz­tópolgártól. Kéijük, ébresszék rá az SZDSZ egri szervezetét szán­dékuk helytelenségére! Tisztelt Szabad Demokraták! Nagyon kéijük, ha Önök is felelősséget éreznek a nemzeti érdekeken alapuló honvédség kialakításá­ért, vizsgálják felül programju­kat, és nyilvánosan vonják vissza támadásukat! nevelőtestület megbízásából: 'séf Dr. Angyal Ferenc igazgató Ruszin Romulusz DT-elnök VÁLASZA LENKEY JÁNOS HONVÉDKOLLÉGIUM NEVELŐTESTÜLETÉNEK Tulajdonképpen megértjük ingerült, katonás hangú, vádakat és követeléseket tartalmazó levelü­ket. A korábbi évtizedekben a fegyveres alakulatok nem szoktak ahhoz hozzá, hogy különböző intéz­ményeik létének szükségszerűségéről az állampol­gárok véleményt nyilvánítsanak. Ideje lenne ehhez hozzászokni, mivel a honvédelmi kiadásokat is az adófizetők pénzéből fedezik. Ezen a jogon megkér­dezzük, hogy igazságosnak tartják-e, hogy csak a leendő honvédtisztek képzésének költségeit ve­gyék le a szülők válláról, hárítsák át a közre. Anél­kül, hogy a honvédelemről és a honvédség fontos­ságáról, valamint a nemzeti érdekekről kívánnánk vitatkozni, megkérdezzük: tanárokra, orvosokra, gazdászokra, mérnökökre nincs olyan szüksége az országnak, mint katonatisztekre? Az ő taníttatási költségeiket miért segíti kevésbé az állam, minta ka­tonatisztekét? További kérdésünk: normál tantervű középiskolai érettségivel nem lehet katonatiszti pá­lyára jelentkezni? Ennyit a honvédelmi kiadások csökkentéséről. Nyilván ilyen meggondolások ve­zették a honvédelmi tárcát, amikor az ország négy katonai kollégiumát már megszüntette. A lakáshi­ány miatt a kollégiumokban lakó főiskolásokról és gimnáziumi tanárokról csak annyit, lennének még sokan, akiknek szüksége lenne e férőhelyekre. Nem hallgathatjuk el, hogy a honvédség hozzájá­rult néhány egri középiskola fejlesztéséhez, de ko­rántsem mindegyikhez — ahogy Önök állítják —, csak azokhoz, amelyekben a kollégium diákjai ta­nulnak. Szerintünk indokolatlan dolog a katonai kollégium megszüntetésének javaslatát a nemzeti érdekek és értékek semmibevételével azonosítani. Úgy gondoljuk, a nemzeti érdekeket és értékeket a katonai kollégium falain kívül is fel lehet vállalni. Pánikhangulatukat és hangulatkeltésüket nem tudjuk elfogadni, mert programunkban szó sem volt 320 gyermek és 70 polgári alkalmazott azon­nali utcára tételéről. Javaslatunk megvalósítása esetén a tanulók tanulmányaikat természetesen je­lenlegi iskolájukban és a kollégiumban fejezik be, tehát a megoldás a fokozatos megszüntetés, a tanu­lók, nevelők érdekeinek figyelembevételével tör­ténhet. Megjegyezzük, hogy ha programunk bevezetőjét figyelmesen végigolvasták volna, Önök előtt is vilá­gossá válik, hogy programunkat vitára javasoltuk, és nem ultimátumszerű végrehajtásra. Álláspon­tunk, hogy egy gyakorlati kérdés kapcsán nyilvání­tottunk véleményt — és NEM „támadást” indítot­tunk —, ezért állunk értetlenül a vita ideológiai sík­ra terelése előtt. Mi kinyilvánítottuk azt a vélemé­nyünket, hogy Eger városában szívesebben látnánk egy humán középiskolát a katonai kollégiumnál. Ezt az álláspontunkat — a programunkban jelzet­teknek megfelelően — szívesen megvitatjuk Önök­kel, amennyiben gyakorlati érvekkel, és nem ideo­lógiai vádaskodással állunk szemben. az SZDSZ egri szervezetének tagjai, úgy is, mint pedagógusok, szülők és választópolgárok Választási törvénytelenség Vámosgyörkön Megsemmisítették a polgármesteri jelölést A Heves Megyei Te­rületi Választási Bizott­ság egy vámosgyörki ügyet vizsgált. Az MDF, az FKgP, az MS£MP vámosgyörki szerveze­tei kifogást nyújtottak be hozzá az SZDSZ pol­gármesterjelöltjével szemben. Ennek helyt adtak, s megsemmisítet­ték a vámosgyörki vá­lasztási bizottság 1990. szeptember 14-i dönté­sét, mely szerint dr. Csík Béla polgármesterként való jelölését nyilván­tartásba vették. Az indoklás szerint a Szabad Demokraták Szövetségének polgár- mesteijelöltje érdeké­ben időn túli jelölés tör­tént szeptember 13-án, ezért ez törvénysértő. A belügyminiszter rende­letben állapította meg a szeptember 30-ra kitű­zött választás eljárási határidejét és határnap­jait. Eszerint az ajánlóí­veket megnyitni, illető­leg aláírni 1990. augusz­tus 27-től 1990. szep­tember 12-ig, munkana­pokon 8 és 16 óra között lehetett. A területi vá­lasztási bizottság megál­lapította, hogy dr. Csík Béla részére az előírt ajánlóív, mint polgár­mesterjelölt számára 1990. szeptember 12-ig nem került megnyitásra, így polgármesterjelölt­ként való nyilvántartás­ba vételére már nem volt törvényes lehetőség. A döntés ellen — amely szeptember 19-én született — a kézhezvé­teltől számított három napon belül lehet a He­ves Megyei Bíróságtól jogorvoslatot kérni, a bí­róságtól kapott tájékoz­tatás szerint pénteki lap­zártánkig ilyen kérelem nem érkezett. II. emeletén — fürdőszoba­felszerelések — RADAR radiátorok — szerszámok, kézi szerszámok — kisgépek — autóalkatrészek — festékek — gyerek, női és férfi kerékpárok nagy választékával várjuk kedves vásárlóinkat. Nyitvatartás: hétfő-péntek: 9-18 szombat: 8-12 Telefon: 36/11-816 „A hirdetési költség fele kidobott pénz, csak azt nem tudom, hogy melyik fele”JfSi plénry Ford KÖZHÍRRE Ezt mi sem tudjuk, de abban tudunk segíteni, hogy ez a kidobott 50 % a felére, vagy még kevesebbre csökkenjen. V J

Next

/
Thumbnails
Contents