Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-21 / 145. szám

1990. szeptember 21., péntek Hírlap 5. Ritka tudomány-, könyv- és művészettörténeti cse­megét láthatnak az érdeklődők a Budavári Palotában október 6-ig. Évszázadok után újra megtekinthető Magyarországon a hajdan Európa-szerte ismert és csodált reneszánsz kódexgyűjtemény: Mátyás király könyvtára. A nemzetközi Corvina-kiállítást az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár rendezi több hazai és külföl­di támogató intézmény közreműködésével, Mátyás halálának 500. évfordulója alkalmából. Díszes kötetei kalandos utat bejárva kerültek három kontinens könyvtáraiba. A mostani kiállításon a 216 fennmaradt hiteles Corvinának közel kétharmada látható. Köztük a hazai gyűjteményekben féltve őrzött 53 is. Ilyen tel­jességgel még sohasem kerültek a nagyközönség elé ezek a páratlan értékű kéziratok és ősnyomtatványok. Mai összeállításunk Mátyás király egykori legendás hírű könyvtárának rövid történetét foglalja össze. Másoltatás és vásárlás útján gazdagodott — A gyűjtemény fénykora Híre bejárta Európát Bar korabeli pontos jegyzek nem maradt fenn, a könyvtár már Mátyás halála előtt Európa egyik leghíresebb, legnagyobb humanista könyvtára volt. Az uralkodó trónra lépésekor már létezett egy kisebb királyi gyűjte­mény a palotában, amelynek né­hány darabja ma is azonosítható a fennmaradt Corvinák között. Magának a királynak is lehettek kódexei, valószínűleg gyermek­kori olvasmányai során megis­mert szerzők munkáiból. A tu­datos könyvgyűjtés azonban az 1460-as évek közepén kezdőd­hetett. Elsősorban másoltatás és vásárlás útján gazdagodott a könyvtár, de nem elhanyagolha­tó azoknak a köteteknek a száma sem, amelyek a szerzők ajándé­kaként kerültek a Budai Palotába. 1472-ben, a Mátyás elleni lá­zadás leverése után jelentősen gyarapodott az anyag. A király lefoglalta a tőle elpártolt és me­nekülés közben elhunyt Janus Pannonius értékes gyűjtemé­nyét, és az esztergomi érseki pa­lotában fogságra kárhoztatott Vitéz János Budán maradt kóde­xeit. Hasonlóan meghatározó volt a Corvina történetében 1476, az Aragóniái Beatrixszal kötött házasság. A híres mecénás és könyvgyűjtő Aragóniái Al­fonz unokájának Budára kerülé­se teljesen megváltoztatta az ud­var életét. Olaszos, azaz rene­szánsz stílus vált uralkodóvá a ki­rály és a királynő környezetében. Ez nem csupán az építkezéseket, az udvar zenei kultűráját, min­dennapi életét hatotta át, hanem lendületet adott a Corvina fejlő­désének is. A gyűjtemény fénykorát Má­tyás életének utolsó évtizedében érte el, amiben nem kis szerepe volt Taddeo Ugoletónak, a kóde­xek gondozásával megbízott hu­manistának. Elkészült a könyv­tárterem berendezése, a címer nélküli köteteket címerrel látták el. Ugoleto görög kódexeket ku­tatott fel a könyvtárban, a másol­tatás pedig soha nem látott mére­teket öltött. 1490-ben, a király halálakor, nem kevesebb, mint 150 kódex volt a másolók műhe­lyében, arra várva, hogy elké­szültük után Mátyás könyvtárá­nak polcaira kerüljenek. A Cor­vinát a modern kutatás elsősor­ban történeti és képzőművészeti szempontból vizsgálta. Ám könyvművészetileg és történeti­leg is nagyon értékes. Mi lett a könyvtár sorsa... ? Mátyás halálával a könyvtár nem szűnt meg, hanem eredeti helyén maradt 1490-től 1526-ig. Tehát hosszabb ideig, mint amennyi Mátyás egész uralkodá­sa volt. De fennállása már csak lassú haldoklás. A király egész politikáját, életművét és így könyvtárát is csak a hozzá ha­sonló méretű egyéniség tudta volna tovább folytatni. Súlyos veszteség volt az is, hogy a szebb­nél szebb kódexek egész tömege befejezetlen maradt Firenzében, és más tulajdonosok kezébe ke­rült. Annyi bizonyosnak látszik, hogy az 1490-es évek második felében már sem királyi műhely, sem vásárlás, külföldi másoltatás nem gyarapította. Az elhanya­goltság, a pusztulás lett a sorsa! Az egykori források arról tájé­koztattak, hogy a kódexek por­ban, piszokban hevernek, férgek rágják őket, nehéz megtalálni közülük valamit. A könyvtár legértékesebb anyagának szét- hordásamár Ulászló idején meg­kezdődött, II. Lajos idejében pedig fokozódott. Élelmes köve­tek és külföldi humanisták sorra szerezték meg a latin és görög kódexeket. Azt kell mondanunk, hogy szerencsére, mert ezek lega­lább megmaradtak. Főleg a bécsi A Graduale kivételes he­lyet foglal el a Corvinák sorá­ban. Műfaja szerint egyházi énekeskönyv. 1933 óta az Országos Szé­chenyi Könyv­tár tulajdona humanisták jártak élen a könyv­tár széthordásában. Mégis legalább mennyiségben a könyvtár zöme együtt volt még akkor, amikor Szülejmán szultán 1526-ban bevonult Budára. Pes­tet és Budát ugyan elhamvasz­totta, de a királyi palotát megkí­mélte ettől. A tömérdek elhur­colt zsákmány között kellett len­niük a Corvina-könyvtár díszes köteteinek is, mert ettől kezdve sorra bukkantak fel Corvinák Konstantinápolyban, és a végső maradványokat 1862-ben a Ma­gyar Tudományos Akadémia egy küldöttsége találta meg a szeráj helyiségeiben. A könyvtár el­pusztulásának lesújtó tényébe a XVI — XVII. században sem a hazai, sem a külföldi közvéle­mény nem tudott belenyugodni. Mégsem kell azt gondolnunk, hogy nyomtalanul, hatástalanul szűnt meg. Nem csupán a rá való emlékezés tartotta életben, ha­nem az is bizonyos, hogy a Cor­vinából Nyugatra vitt könyvek nagyban hozzájárultak a közép­európai humanizmus fejlesztésé­hez. Mert a Corvinák közül ép­pen a legértékesebb darabokból maradt fenn legtöbb. A régi Bu­da kincseiből ezek a kódexek őrizték meg a legtöbbet. Az írás, a könyv ma is tanúskodik egy ré­gi korszak nagyságáról, művelt­ségének fényéről, egy nagy ki­rály életművéről. Összeállította: Mentusz Károly Hány műből állt...? Hogy mekkora lehetett Mátyás halálakor a kódexek és nyomtatott könyvek száma a Corviná­ban? Nos, ez a kérdés mindig foglalkoztatta, izgatta a fantáziánkat. A kortársak feljegyzései sze­rint a könyvtár nagyságát, berendezését, a kötetek elhelyezésének módját, az elődöktől örökölt kódexek feltételezhető mennyiségét figyelembe véve, nagy valószínűséggel 2000 — 2500 kötetre tehetjük a könyvek együttes számát a királyi könyvtárban. Tartalmi szempontból viszont kétség­telen, hogy a Corvinával az Alpoktól északra semmilyen gyűjtemény sem versenyezhetett. Bőr-, bársony-, és selyemkötésű kódexek Ötvenhárom kötet Magyar­országon Mátyás egykori könyvtárá­nak termében — a falak men­tén, körben — fából készült, művészi faragású polcok álltak. Ezeken helyezték el a díszes bőr-, bársony- és selyemkötésű, arany- és ezüstkapcsos kódexe­ket. A drága könyveket a király hollós címere díszítette. Ezért is nevezték őket Corvináknak. A könyvgyűjtemény kéziratos kódexeket és nyomtatott köny­veket egyaránt tartalmazott. Nem hiányoztak a hadtudo­mány, az építészet, a természet- tudományok, a csillagászat leg­korszerűbb feldolgozásai sem. A kézzel írt kódexek mellett je­len volt a kor nagy felfedezése: a nyomtatott könyv, amely ané- met Johannes Gutenberg talál­mánya volt. Az uralkodó általános, egye­temes könyvtárat akart felépí­teni, és tervei szerint egyetlen, akkor művelt tudomány sem hiányzott volna belőle. Mátyás halálával viszont a könyvgyujtő munka félbeszakadt. Számos ritka kézirat, köztük az akkori időben nagyra be­csült görög szövegű is előfor­dult Mátyás könyvtárában. Ezeket nagyrészt Firenzéből szereztette be a király. Gyakran foglalkoztatott onnan könyv­festőket is. Nem hiányoztak könyvtárából a nápolyi, illetve egyes francia és német mesterek munkái sem. A királyt kortár­sai — többek között könyvtárá­ért — igen nagyra becsülték. Halála után a Corvinák jó ré­sze külföldre került, másik ré­szét pedig a törökök rabolták el. A feltehetően ezernél is több kötetet tartalmazó egykori könyvtár munkáiból jelenleg csupán 53 található Magyaror­szágon. Vígjáték, krími a mozivásznon Mi történik az esküvő előtti napon? Hogyan rúg ki a hámból az ifjú pár — természetesen külön-külön? A függetlenség feladása nehéz dolog, s ezt a szorongást néha idétlen, túláradóan vidám helyzetekbe vezeti a Legénybúcsú című amerikai film főhőse, Rick. A vígjátékot az egri Uránia mozi mutatja be. Az egri Bródy moziban vetítik a Porsche-tolvajok című produkciót, amelynek főszereplője újonc rend­őr, aki szabadidejében nagy teljesítményű autókkal foglalkozik. Ted Varrick, a gazdag fiatalember is ked­veli a szép kocsikat, bár jobbára ellopni szereti azokat. Az utolsó rendőrt, aki leleplezi Varrick akcióját, golyóval a fejében találták meg... Az izgalmas krimit mától tekinthetik meg a mozirajongók. Programbörze Kiállítások, tárlatok A Megyei Művelődési Köz­pont második emeletén fotókat láthatnak a XX. észak-magyar­országi fotóművészeti szemle anyagából. A pályázaton dijat nyert alkotók: Gedeon Péter, Dobosy László, Balogh István, Homoga József, Herbst Rudolf, Juhász Miklós, Fancsikné Csaba Márta, Szathmári-király Ádám- né. + A Minorita-rendházban, a Dobó tér 6. szám alatt palóc nép- művészeti kiálh'tás fogadja a be­térőket. + Felnémeti szüreti ha­gyományokat elevenít fel az a bemutató, amit az Egri 11. Szá­mú Általános Iskolában (Egri út 5.) tekinthetnek meg. + Ä hónap vegéig az egri Centrum Áruház melletti parkolóban szőlészeti és borászati eszközök kiállítása és vására fogadja a járókelőt. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Iparművészeti kirakodóvásár lesz az Egri Ifjúsági Ház előtti té­ren szombaton. A házban pedig a Szüreti napok ’90 keretében szombaton délelőtt 11 órától a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ citerazene- karának műsora látható. + Az MMK szervezésében, ugyancsak ezen a napon, háromnegyed négykor, a Dobó téren Bacchus ajándéka címmel a Makiári Gyermek-Néptánccsoport lép színpadra. Ezt követően Tamási Áron: Bor és víz című darabját az Egri Színműhely tagjai adják elő. + Szombaton délután négy órakor az MMK 102-es termé­ben a sci-fi rajongók alakítják meg klubjukat. + Ugyancsak itt, vasárnap délelőtt 10-kor a gyer­mek és serdülő diabetes-klub tagjai találkoznak. + Szombaton délután négytől a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban tiniknek forognak a diszkóleme­zek. Természetjárók köszöntése — cserkészek túrája A Magyar Természetbarát Szövetség szombaton Dobogó­kőn rendezi meg hagyományos ünnepségét, amelynek során a hazai természetjárás születésére emlékeznek. Az első programra délelőtt 9 órakor Klastromkút- nál, majd 12 órakor pedig Dobo­gókőn kerül sor. A Bükki Vörös Meteor Ter­mészetjáró Szakosztálya vasár­nap a Bükk déli részére invitálja a kirándulókat. Jakab Lajosné kalauzolja majd az érdeklődőket a 17 kilométeres távon, amely­nek állomásai: Hór-völgyi elága­zás — Subalyuki barlang — Far­kaskő — Felső-szoros — Mangó- tető — Cserépváralja — Bogács. Indulás fél 9-kor, az egri autó­busz-állomásról. Az Egri 212-es Számú Bornemissza Gergely Cserkészcsapat szombaton ki­rándulást és játékot szervez a Berva-völgyi Les-réten. A részt­vevők a helyszínt a Mezőgéptől 8.05-kor, illetve a 8.35-kor indu­ló járattal érhetik el. Az utazás­hoz felnőttkíséretet is biztosíta­nak a rendezők. Murányi Éva kerámiái a Rudnay Teremben Murányi Éva kerámiái a Rud­nay Teremben érdeklődést fog­nak kiváltani, főképpen azoknál, akik a tárgyak méltóságát tiszte­lik. Akik úgy gondolják, hogy a lakásba nemcsak akármilyen be­rendezést kell bevinni, mert a célszerűség és a lehetőség meg­szabja a kereteket, és minden van, ahogy van. A fiatal művész­nő — apja ötvös, ő maga tizenöt éves kora óta gyúija-aiakítja a női kezeknek annyira kezelhető anyagot — belső igényeivel. A szépség hangsúlyozásában mesz- sze túlmegy a célszerűségen, az annyit emlegetett funkción. Szé­les és jól besugározható teret képzel el állólámpái, vázái, vi­rágtartói köré, környezetet, amit az ő alkotása beragyoghat. Az ál­lólámpa, a váza külön bútorda­rabbá lép elő, ezért a szoba vagy a terem olyan pontján kell állnia, hogy élvezni lehessen szépségét, harmóniáját. Rendszerint leve­les motívumokkal díszíti ezeket a nagyobb darabokat, de a stilizált faágon olykor megülnek a mada­rak is, és nem riasztásképpen ír­juk le: a kiterjesztett szárnyú de­nevérek tetszetősek. A világos­ságot, az anyag hatását élvezi az, aki ezekre a szobadíszekre néz. A különböző rendeltetésű tálak formai megoldásai egy változó, (Fotó: Gál Gábor) megújuló lakáskultúrára, abban is a megváltoztatható, megvál­toztatandó igényekre utalnak. Az asztalra kívánkozó készle­tek, tálak, tányérok, csészék — méreteikben, formai megoldása­ikban is elütnek mindattól, amit ma a kereskedelemben kapha­tunk. Az ornamentika csábítja a néző ujjait, hogy végigtapogassa ezeket a ’’használati tárgyakat”, mert abban feltétlenül igazat kell adnunk a nagy francia szobrász­nak, Rodinnek, hogy igazán, mélyen és teljességre törekvőén csak tapintásunkkal vagyunk ké­pesek birtokba venni a minden­napi életünkhöz tartozó eszközeinket. Murányi Éva elgondolása semmi esetre sem az, hogy elter­vezett formáival, messze túlmen- ve a célszerűség határain, az ön­magában és önmagáért is élvez­hető műtárgyat hozzon létre, de hajlékony vonalaival, alakzatok­nak olykor összetett felépítésé­vel meghaladja az iparművész egyéni, formateremtő tudatossá­gát. Még eléggé fiatal ahhoz, hogy a benne lévő készségeket to­vábbfejlesztve magasabb szintre emelje mindazt, amit eddig tőle látni lehetett. Érdemes végigszemlélni az al­kotónak a Rudnay Teremben felsorakoztatott kollekcióját.

Next

/
Thumbnails
Contents